DURANTE Funu Mundiál Segundu, xefe ba tropa Nazi hakilar ba Testemuña ba Jeová hodi dehan: “Se ema ida lakohi halo funu hasoru Fransa ka Inglaterra, imi hotu tenke mate!” Maski tropa Nazi sira hamriik besik, maibé irmaun sira hotu kontinua halo tuir Jeová nia ukun-fuan. Sira aten-brani tebes! Neʼe mak ezemplu diʼak kona-ba oinsá Testemuña ba Jeová lakohi halo funu. Maski ema ameasa atu oho ita, ita lakohi hola parte iha funu.

1. ULUK MAROMAK NIA POVU HOTU PARTE BA NASAUN IDA

Iha tempu uluk, Jeová hili nasaun ida atu sai ninia povu, no neʼe mak Izraél. Nia hanaran ema Izraél nuʼudar “povu neʼebé espesiál husi nasaun hotu”. (Éx 19:5) Maromak mós fó rai ba sira. Entaun kuandu Maromak haruka ema Izraél atu bá funu hasoru nasaun seluk, sira la halo funu ka oho sira-nia maluk fiar-naʼin. *

Ohin loron, ema neʼebé adora Jeová “mai husi nasaun, suku, povu no língua hotu”. (Apok 7:9) Se Maromak nia povu mak hola parte iha funu, neʼe katak sira sei kontra no oho sira-nia maluk fiar-naʼin.

2. JEOVÁ HARUKA EMA IZRAÉL ATU BÁ FUNU

Iha tempu uluk, Jeová mak deside bainhira ka tanbasá ema Izraél presiza halo funu. Porezemplu, Maromak deside atu halakon ema Kanaan tanba sira adora anju  aat sira, halo hahalok seksuál neʼebé la morál, no hasaʼe sira-nia oan nuʼudar sakrifísiu. Maromak haruka ema Izraél atu kumpre ninia desizaun hodi halo funu. Jeová haruka ema Izraél atu halakon ema neʼebé halo hahalok aat husi rai neʼebé nia promete, hodi nuneʼe ema Izraél labele halo tuir hahalok aat sira-neʼe. (Lev 18:24, 25) Depois ema Izraél hela tiha iha Rai neʼebé Maromak Promete, dala ruma Maromak haruka sira atu halo funu hodi defende Izraél husi inimigu sira neʼebé fó-terus ba sira. (2 Sam 5:17-25) Maski nuneʼe, Jeová nunka fó lisensa ba ema Izraél atu deside rasik atu halo funu. Kuandu sira deside rasik atu halo funu, rezultadu sempre aat.—Núm 14:41-45; 2 Krón 35:20-24.

Ohin loron, Jeová la haruka ema atu halo funu. Nasaun barak halo funu atu kumpre sira-nia hakarak rasik, laʼós Maromak nia hakarak. Sira mós halo funu tanba hakarak halo luan sira-nia territóriu, atu iha ekonomia neʼebé diʼak ka atu promove ideia polítiku. Maibé oinsá ho ema neʼebé lori Maromak nia naran no halo funu hodi proteje sira-nia adorasaun ka atu oho Maromak nia inimigu? Jeová mak sei proteje ninia povu neʼebé loos no sei halakon ninia inimigu sira iha futuru iha funu Armagedon. (Apok 16:14, 16) Iha funu neʼe, Maromak nia tropa sira mak kriatura espíritu husi lalehan, laʼós ninia atan sira iha rai.—Apok 19:11-15.

3. EMA IZRAÉL LA OHO EMA NEʼEBÉ HATUDU FIAR BA JEOVÁ

Iha tempu uluk, dala barak tropa Izraél hatudu laran-sadiʼa ba ema neʼebé hatudu fiar ba Maromak no sira oho deʼit ema neʼebé Jeová deside nanis atu hetan kastigu-mate. Haree toʼok ezemplu rua. Jeová haruka ema Izraél atu harahun Jerikó, no ema Izraél salva Raab ho ninia família tanba Raab nia fiar. (Jos 2:9-16; 6:16, 17) No ema hotu iha sidade Gibeão hetan salvasaun tanba sira hatudu respeitu neʼebé kleʼan ba Maromak.—Jos 9:3-9, 17-19.

 Ohin loron, bainhira nasaun sira funu malu, sira la salva ema neʼebé hatudu fiar. No dala ruma povu baibain neʼebé la halo sala mós mate tanba konflitu entre nasaun oioin.

4. EMA IZRAÉL TENKE HALO TUIR MAROMAK NIA LEI KONA-BA FUNU

Iha tempu uluk, Jeová haruka soldadu Izraél atu halo funu tuir ninia matadalan. Porezemplu, dala ruma Jeová husu sira atu hatoʼo “liafuan dame nian” ba sidade neʼebé kontra sira. (Deut 20:10) Jeová mós hakarak soldadu Izraél atu sai moos nafatin no moris tuir Jeová nia matadalan kona-ba morál. (Deut 23:9-14) Baibain tropa sira husi nasaun viziñu sempre estraga feto sira husi nasaun inimigu, maibé Jeová bandu ema Izraél atu halo nuneʼe. Se sira hakarak kaben ho feto neʼebé sira kaer nuʼudar dadur, sira tenke hein ba fulan ida husi tempu neʼebé sira manán sidade neʼe.—Deut 21:10-13.

Ohin loron, kuaze nasaun barak asina akordu internasionál kona-ba funu. Akordu neʼe nia objetivu mak atu proteje povu baibain, maibé dala barak nasaun sira la halo tuir akordu neʼe.

5. MAROMAK AJUDA NINIA POVU MANÁN FUNU

Iha tempu uluk, Jeová ajuda ema Izraél atu halo funu, no dala barak nia halo milagre atu sira bele manán funu. Porezemplu, Jeová ajuda ema Izraél atu manán sidade Jerikó. Hodi tuir Jeová nia liafuan, kuandu ema Izraél “hakilar lian funu nian, moru neʼe monu tun kedas toʼo rai”, neʼe halo fasil ba sira atu manán sidade neʼe. (Jos 6:20) Jeová mós ajuda ema Izraél manán ema Amoreu. “Jeová halo udan jelu-fatuk boot husi lalehan tun ba sira . . . Tuir loloos, ema barak liu mate tanba jelu-fatuk duké mate ho ema Izraél nia surik.”—Jos 10:6-11.

EMA KRISTAUN LOOS BUKA DAME

Hanesan ita haree, ohin loron ita-nia situasaun la hanesan duni ho ema Izraél antigu. Maibé iha mós razaun seluk tanbasá ita la hola parte iha funu. Porezemplu, Maromak fó-hatene nanis katak iha loron ikus sira, ema neʼebé simu ninia hanorin “sei la aprende tan funu”. Entaun klaru katak sira sei la hola parte iha funu. (Isa 2:2-4) Kristu mós hatete katak ninia dixípulu sira “laʼós mundu neʼe nian”, tan neʼe sira sei neutrál kona-ba konflitu iha mundu neʼe.—João 15:19.

Kristu mós husu ba ninia dixípulu sira atu hadook an husi hahalok sira neʼebé bele hamosu odi malu, hirus, no funu. (Mt 5:21, 22) Nia mós haruka ninia dixípulu sira atu “buka dame” no hadomi sira-nia inimigu.—Mt 5:9, 44.

Oinsá ita bele halo nuneʼe? Maski ita lakohi halo funu, maibé karik ita nafatin iha sentimentu odi iha ita-nia laran no neʼe bele hamosu problema ka halakon unidade iha kongregasaun. Se nuneʼe diʼak atu hakaʼas an halakon sentimentu hanesan neʼe husi ita-nia laran.—Tgo 4:1, 11.

Ita la hola parte iha funu, maibé ita hakaʼas an atu buka dame no hatudu domin ba malu. (João 13:34, 35) Mai ita kontinua neutrál nuʼudar ita hein ba Jeová nia loron atu halakon funu ba nafatin.—Sal 46:9.