Skip to content

Skip to table of contents

LISAUN ESTUDU 23

KNANANUK 28 Habelun ho Jeová

Jeová konvida ita atu sai ninia bainaka

Jeová konvida ita atu sai ninia bainaka

“Haʼu-nia tenda sei hamutuk ho sira, no haʼu sei sai sira-nia Maromak.”EZE 37:27.

OBJETIVU

Atu ajuda ita hafolin liután Jeová nia konvite atu sai bainaka iha ninia tenda simbóliku no oinsá nia tau matan ba ita nuʼudar ninia bainaka.

1-2. Konvite saida mak Jeová fó ba ninia atan sira neʼebé laran-metin?

 SE EMA ida husu: ‘Ita haree Jeová hanesan saida?’ Karik Ita sei hatán: ‘Haʼu haree Jeová hanesan haʼu-nia Aman, haʼu-nia Maromak, no haʼu-nia Belun.’ Iha mós títulu balu neʼebé Ita bele uza atu esplika kona-ba Jeová. Maibé, Ita haree nia nuʼudar ida neʼebé fó konvite mai Ita ka lae?

2 Liurai David kompara Jeová nia relasaun belun ho Ninia atan sira neʼebé laran-metin hanesan relasaun entre tenda-naʼin no ninia bainaka. Nia husu: “Oh Jeová, sé mak bele sai bainaka iha Ita-nia tenda? Sé mak bele hela iha Ita-nia foho santu?” (Sal 15:1) Liafuan sira-neʼe hanorin ita katak ita mós bele sai Jeová nia bainaka, ka ninia belun. Neʼe mak konvite neʼebé folin-boot tebes husi Jeová!

JEOVÁ HAKARAK ITA SAI NINIA BAINAKA

3. Sé mak Jeová nia bainaka primeiru, no saida mak Jeová no ninia bainaka neʼe sente?

3 Antes Jeová kria buat hotu, nia mesak deʼit. Maibé depois neʼe, nia kria ninia Oan-Mane primeiru. Jeová konvida ninia Oan-Mane atu sai bainaka primeiru iha ninia tenda simbóliku, no nia kontente tebes atu halo nuneʼe. Bíblia hatete katak Jeová “gosta tebes” ninia Oan-Mane. Ninia bainaka primeiru “haksolok iha [Jeová] nia oin durante tempu hotu”.—Prov 8:30.

4. Sé tan mak sai Jeová nia bainaka iha ninia tenda?

4 Tuirmai, Jeová kria anju sira no konvida mós sira atu sai ninia bainaka. Bíblia bolu anju sira nuʼudar “Maromak nia oan-mane sira” no hatudu katak sira kontente atu hamutuk ho Jeová. (Job 38:​7, nota; Dan 7:10) Ba tinan barak, Maromak nia bainaka sira mak inklui deʼit sira neʼebé hela iha lalehan. Ikusmai, nia kria ema no sira mós bele sai nuʼudar ninia bainaka. Bainaka sira-neʼe balu mak inklui, Enoc, Noé, Abraão, no Job. Bíblia hatete katak sira mak Jeová nia belun, ka sira neʼebé “laʼo ho Maromak loos”.—Gén 5:24; 6:9; Job 29:4; Isa 41:8.

5. Saida mak ita bele aprende husi profesia iha Ezequiel 37:​26, 27?

5 Ba tinan barak, Jeová kontinua konvida ninia belun atu sai ninia bainaka. (Lee Ezequiel 37:​26, 27.) Porezemplu, Ezequiel nia profesia hanorin katak Maromak hakarak ninia atan sira atu iha relasaun besik ho nia. Nia promete atu halo “aliansa dame nian ho sira”. Profesia neʼe refere ba tempu bainhira Jeová nia atan sira neʼebé atu bá lalehan, no sira neʼebé atu moris iha rai sai ida deʼit iha Jeová nia tenda simbóliku nuʼudar “bibi-lubun ida deʼit”. (João 10:16) Neʼe akontese agora daudaun!

MAROMAK TAU MATAN ITA MASKI ITA HELA IHA FATIN NARAN DEʼIT

6. Oinsá ema ida bele sai bainaka iha Jeová nia tenda, no ema husi neʼebé mak bele sai ninia bainaka?

6 Iha Bíblia nia tempu, tenda mak fatin ba ema atu deskansa no hetan protesaun husi klima neʼebé la diʼak. Nuʼudar bainaka, ita hatene katak tenda-naʼin sei tau matan didiʼak ba ita. Bainhira ita dedika ita-nia moris ba Jeová, ita sai bainaka iha ninia tenda simbóliku. (Sal 61:4) Ita hetan ai-han espirituál barak no iha belun barak neʼebé mós sai Jeová nia bainaka. Ema husi fatin oioin bele sai bainaka iha Jeová nia tenda. Karik Ita bá ona rai seluk, ka tuir ona reuniaun boot espesiál, no Ita hasoru ema neʼebé kontente tanba sai Jeová nia bainaka. Se Ita serbí Jeová ho laran-metin, Ita bele sai bainaka iha ninia tenda maski Ita hela iha fatin naran deʼit.—Apok 21:3.

7. Tanbasá mak ita bele dehan sira neʼebé mate ona nafatin sai bainaka iha Jeová nia tenda? (Haree mós foto.)

7 Oinsá ho Jeová nia atan sira neʼebé mate ona? Sira mós nafatin sai bainaka iha Jeová nia tenda ka lae? Sin! Tanbasá ita bele dehan nuneʼe? Tanba ba Jeová, sira sei moris hela. Jesus hatete: “Kona-ba moris-hiʼas husi mate, Moisés rasik fó sai ona ida-neʼe. Iha istória kona-ba ai-hun tarak, Moisés bolu Jeová nuʼudar ‘Abraão nia Maromak, Isaac nia Maromak no Jacob nia Maromak’. Nia laʼós Maromak ba ema neʼebé mate, maibé Maromak ba ema neʼebé moris. Ba nia sira hotu sei moris hela.”—Lc 20:​37, 38.

Jeová nafatin haree ninia atan sira neʼebé mate ona nuʼudar bainaka iha ninia tenda (Haree parágrafu 7)


BENEFÍSIU NO RESPONSABILIDADE

8. Ita hetan benefísiu saida hodi tama ba Jeová nia tenda?

8 Hanesan tenda bele sai fatin atu deskansa no fó protesaun husi klima neʼebé la diʼak, Jeová nia tenda proteje ninia bainaka sira iha dalan espirituál, no mós fó ba sira esperansa neʼebé loos. Bainhira ita nafatin hakbesik ba Jeová, buat aat hotu neʼebé Satanás halo sei la fó impaktu mai ita ba nafatin. (Sal 31:23; 1 João 3:8) Iha mundu foun, Jeová sei kontinua proteje ninia belun sira laʼós deʼit iha dalan espirituál, maibé mós husi mate.—Apok 21:4.

9. Jeová hakarak ninia bainaka sira atu hatudu hahalok saida?

9 Ita iha priviléjiu atu sai bainaka iha Jeová nia tenda no iha relasaun diʼak ho nia ba nafatin. Ita presiza hatudu hahalok saida atu bele kontinua sai ninia bainaka? Se ema ida konvida Ita ba ninia uma, Ita presiza hatene saida mak nia hakarak Ita atu halo. Porezemplu, karik nia hakarak Ita atu hasai sapatu antes tama ba uma-laran, no Ita prontu atu halo tuir. Klaru katak ita mós presiza hatene saida mak Jeová hakarak ninia bainaka sira atu halo. Ita-nia domin ba Jeová book ita atu halo buat naran deʼit hodi “halo nia kontente iha buat hotu”. (Kol 1:10) No maski ita haree Jeová nuʼudar ita-nia Belun, ita mós rekoñese katak nia mak ita-nia Maromak no Aman neʼebé merese simu respeitu husi ita. (Sal 25:14) Ita presiza hanoin-hetan ida-neʼe no sempre hatudu respeitu kleʼan ba nia. Bainhira ita hatudu respeitu kleʼan ba nia, neʼe sei ajuda ita atu la halo hahalok neʼebé halo nia laran-kanek. Ita hakarak ‘laʼo hamutuk ho ita-nia Maromak ho haraik an’.—Miq 6:8.

JEOVÁ LA TODAN BA SORIN BA EMA IZRAÉL

10-11. Oinsá mak dalan neʼebé Jeová tau matan ba ema Izraél iha rai-fuik iha Sinai fó prova katak nia la todan ba sorin?

10 Jeová la todan ba sorin bainhira nia tau matan ba ninia bainaka sira. (Rom 2:11) Ita bele aprende ida-neʼe liuhusi dalan neʼebé nia tau matan ba ema Izraél iha rai-fuik iha Sinai.

11 Depois halo livre tiha ninia povu husi rai-Ejitu, Jeová hili amlulik sira atu serbí iha tenda santu. Nia fó knaar ba ema Levi atu tau matan ba serbisu seluk iha tenda santu. Entaun, Jeová tau matan deʼit ba sira neʼebé serbí iha tenda santu no mós sira neʼebé hela besik iha tenda santu ka lae? Lae! Jeová la todan ba sorin.

12. Oinsá mak Jeová hatudu katak nia la todan ba sorin bainhira nia tau matan ba povu Izraél iha rai-fuik? (Éxodo 40:38) (Haree mós dezeñu.)

12 Laʼós deʼit ema Izraél sira neʼebé serbí iha tenda santu ka hela besik tenda santu mak bele iha relasaun diʼak ho Jeová. Porezemplu, Jeová halo arranju atu nuneʼe nasaun tomak bele haree kalohan no ahi neʼebé mosu iha tenda santu nia leten. (Lee Éxodo 40:38.) Bainhira kalohan neʼe komesa muda ba fatin seluk, ema neʼebé hela dook husi tenda santu mós bele haree, haloot sira-nia sasán, sobu sira-nia tenda, no laʼo hamutuk ho nasaun tomak ba fatin foun. (Núm 9:​15-23) Ema hotu bele rona trombeta rua nia lian nuʼudar sinál katak sira presiza muda ba fatin seluk. (Núm 10:2) Klaru katak maski ema ida hela besik tenda santu, neʼe la dehan katak nia deʼit mak iha relasaun besik liu ho Jeová. Maibé, ema Izraél hotu bele sai Jeová nia bainaka no Jeová sei dirije no proteje sira. Nuneʼe mós ohin loron, maski ita hela iha fatin naran deʼit, ita bele hetan benefísiu husi Jeová nia domin, ninia protesaun, no dalan neʼebé nia tau matan ita.

Maromak nia arranju kona-ba tenda santu hatudu katak nia la todan ba sorin (Haree parágrafu 12)


OHIN LORON JEOVÁ LA TODAN BA SORIN

13. Ohin loron, oinsá mak Jeová hatudu katak nia la todan ba sorin?

13 Ohin loron, Jeová nia povu balu hela besik sede-jerál ka sukursál husi Testemuña ba Jeová. Sira balu serbí iha fatin sira-neʼe. Tan neʼe, sira bele hola parte ho atividade barak iha neʼebá, no ransu hamutuk ho sira neʼebé dirije ita. Balu tan serbí nuʼudar katuas área ka serbí tempu-tomak. Maski ita barak la halaʼo knaar sira-neʼe, maibé ita bele fiar katak Jeová hadomi ita hotu no ita nafatin sai nuʼudar ninia bainaka. Jeová hatene didiʼak Ita ida-idak no fó buat neʼebé Ita presiza. (1 Ped 5:7) Jeová fó ai-han espirituál no nia dirije no proteje ninia atan hotu.

14. Saida mak dalan seluk neʼebé Jeová hatudu katak nia la todan ba sorin?

14 Dalan seluk tan neʼebé Jeová hatudu katak nia la todan ba sorin mak hodi fó Bíblia ba ema hotu iha mundu tomak. Uluk ema hakerek Bíblia iha língua tolu deʼit, neʼe mak língua Ebraiku, Aramaiku, no Gregu. Ema neʼebé hatene língua sira-neʼe mak iha relasaun besik liu ho Jeová duké ema seluk ka lae? Lae.—Mt 11:25.

15. Saida mak hatudu katak Jeová la todan ba sorin? (Haree mós foto.)

15 Atu Jeová simu ita nuʼudar ninia bainaka, neʼe la depende ba ita-nia edukasaun ka ita-nia matenek kona-ba língua. Maibé, Jeová fó ninia matenek ba ema hotu iha mundu tomak, laʼós deʼit ba sira neʼebé iha edukasaun boot. Ninia Liafuan Bíblia tradús ona ba língua rihun ba rihun. Tan neʼe, ema iha mundu tomak bele hetan benefísiu husi ninia hanorin, no aprende oinsá sira bele sai ninia belun.—2 Tim 3:​16, 17.

Ohin loron, Bíblia tradús ona ba língua rihun ba rihun. Oinsá mak neʼe hatudu katak Maromak la todan ba sorin? (Haree parágrafu 15)


KONTINUA SAI JEOVÁ NIA BAINAKA

16. Tuir Apóstolu 10:​34, 35, ita presiza halo saida atu kontinua sai bainaka iha Jeová nia tenda?

16 Ita iha priviléjiu boot atu sai bainaka iha Jeová nia tenda simbóliku. Jeová hatudu domin, laran-diʼak, no laran-luak ba ninia bainaka hotu. Liután neʼe, nia la todan ba sorin, nia simu ita maski ita mai husi rai, situasaun moris, edukasaun, rasa, kultura, idade, ka jéneru neʼebé la hanesan. Maibé, Jeová simu deʼit sira neʼebé halo tuir nia.—Lee Apóstolu 10:​34, 35.

17. Ita bele hetan informasaun iha neʼebé kona-ba sai bainaka iha Jeová nia tenda?

17 Iha Salmo 15:​1, David husu pergunta: “Oh Jeová, sé mak bele sai bainaka iha Ita-nia tenda? Sé mak bele hela iha Ita-nia foho santu?” Tuirmai Jeová uza David atu hatán ba pergunta sira-neʼe iha Salmo 15. Iha lisaun tuirmai, ita sei koʼalia kona-ba buat neʼebé ita presiza halo atu kontinua sai bainaka iha Jeová nia tenda.

KNANANUK 32 Apoia Maromak Jeová!