1-2. Dala ruma ema hanoin saida kona-ba orasaun?

 DALA ruma, Ita mós sente hanesan Jeová la hatán Ita-nia orasaun ka lae? Se nuneʼe Ita la mesak. Irmaun-irmán barak mós hatete katak sira hanoin kona-ba neʼe, liuliu bainhira sira hasoru problema. Se ita mak hetan terus, karik neʼe halo susar ba ita atu haree oinsá Jeová hatán ita-nia orasaun.

² Ita sei haree tanbasá ita bele iha konfiansa katak Jeová hatán ninia atan sira-nia orasaun. (1 João 5:15) Ita mós sei buka resposta ba pergunta tuirmai: Tanbasá dala ruma, ita sente hanesan Jeová la hatán ita-nia orasaun? Iha dalan saida deʼit mak Jeová hatán ita-nia orasaun ohin loron?

3. Tanbasá Jeová hakarak ita halo orasaun ba nia?

³ Bíblia fó kmaan ba ita hodi fó sai katak Jeová hadomi tebes ita no hafolin ita. (Ageu 2:7; 1 João 4:10) Tan razaun neʼe mak nia konvida ita atu husu ninia ajuda liuhusi orasaun. (1 Ped 5:6, 7) Nia hakarak ajuda ita atu tahan hasoru susar sira ho susesu no nafatin hakbesik ba nia.

4. Oinsá ita hatene katak Jeová hatán ninia atan sira-nia orasaun? (Haree mós dezeñu.)

⁴ Iha Bíblia, dala barak ita lee katak Jeová hatán ninia atan sira-nia orasaun. Ita hanoin-hetan ezemplu ida ka lae? Oinsá ho Liurai David? David hasoru susar barak husi ninia inimigu sira, no nia buka beibeik Jeová nia ajuda liuhusi orasaun. Loron ida, David harohan: “Oh Jeová, rona haʼu-nia orasaun; Rona haʼu-nia harohan atu husu ajuda. Hatán mai haʼu, hodi tuir Ita-nia laran-metin  no hahalok loos.” (Sal 143:1) Jeová hatán David nia orasaun sira. (1 Sam 19:10, 18-20; 2 Sam 5:17-25) Ho fiar metin David hatete: “Jeová besik ba ema hotu neʼebé bolu nia.” Ita mós bele iha konfiansa hanesan nia.​—Sal 145:18.

5. Iha tempu uluk, Jeová sempre hatán ninia atan sira-nia orasaun iha dalan neʼebé sira espera ka lae? Fó toʼok ezemplu. (Haree mós dezeñu.)

⁵ Karik Jeová hatán ita-nia orasaun iha dalan neʼebé ita la espera. Neʼe akontese ba apóstolu Paulo. Nia husu Maromak atu hasai tiha ‘ai-tarak iha ninia isin’. Dala tolu, Paulo halo orasaun neʼebé espesífiku kona-ba problema neʼe. Jeová hatán ninia orasaun sira-neʼe ka lae? Sin, maibé laʼós iha dalan neʼebé Paulo espera. Duké halakon Paulo nia problema, Jeová fó ba nia forsa neʼebé nia presiza atu kontinua serbí Jeová ho laran-metin.​—2 Kor 12:7-10.

6. Dala ruma, tanbasá haree hanesan Jeová la hatán ita-nia orasaun?

⁶ Karik Jeová mós hatán ita-nia orasaun iha dalan neʼebé ita la espera. Ita bele fiar metin katak Jeová hatene dalan neʼebé diʼak liu atu ajuda ita. Nia mós bele “halo barak liu fali buat hotu neʼebé ita husu ka hanoin”. (Éf 3:20) Tan neʼe mak dala ruma Jeová hatán ita-nia orasaun iha tempu ka dalan neʼebé ita la espera.

7. Tanbasá dala ruma ita presiza troka buat neʼebé ita temi iha orasaun? Konta toʼok ezemplu ida.

⁷ Dala ruma ita presiza troka buat neʼebé ita temi iha ita-nia orasaun nuʼudar ita komprende diʼak liután Jeová nia hakarak. Hanoin toʼok irmaun Martin Poetzinger nia ezemplu. Lakleur depois nia kaben, irmaun Martin tama komarka iha Nazi nia tempu. Foufoun, nia husu Jeová atu halo nia livre husi komarka atu nuneʼe nia bele tau matan ninia feen no haklaken fali. Maibé semana rua liutiha, nia la haree sinál ruma neʼebé hatudu katak Jeová loke dalan ba nia atu sai livre. Tan neʼe nia komesa halo orasaun: “Jeová, favór hatudu mai haʼu saida mak ita hakarak haʼu atu halo.” Tuirmai nia komesa hanoin kona-ba saida mak irmaun sira iha komarka neʼe hasoru daudaun. Irmaun barak mós hanoin barak kona-ba sira-nia feen no oan sira. Tuirmai irmaun Martin halo orasaun: “Jeová, obrigadu barak ba knaar foun neʼebé Ita fó ona mai haʼu. Ajuda haʼu atu  hametin no anima irmaun sira.” Durante tinan sia, nia gasta tempu iha komarka atu halo nuneʼe.

8. Ita presiza hanoin-hetan saida bainhira halo orasaun?

⁸ Ita tenke hanoin-hetan kona-ba Jeová nia hakarak no nia sei kumpre ida-neʼe tuir tempu neʼebé nia deside ona. Neʼe inklui halakon buat hotu neʼebé hamosu terus ohin loron, hanesan dezastre naturais, moras no mate. Jeová sei halo ida-neʼe liuhusi ninia Ukun. (Dan 2:44; Apok 21:3, 4) Maibé antes toʼo tempu neʼe, Jeová sei husik Satanás ukun mundu neʼe. b (João 12:31; Apok 12:9) Se Jeová rezolve kedas ema nia problema agora, neʼe sei haree hanesan Satanás ukun mundu neʼe ho susesu. Tan neʼe, maski ita tenke hein ba Jeová atu kumpre ninia promesa sira, neʼe la dehan katak nia husik ita no la ajuda ita. Mai ita haree dalan balu neʼebé Jeová ajuda ita.

9. Oinsá Jeová bele ajuda ita bainhira ita presiza halo desizaun? Konta toʼok ezemplu ida.

⁹ Nia fó ita matenek. Jeová promete atu fó matenek neʼebé ita presiza atu halo desizaun diʼak. Ita presiza Jeová nia matenek liuliu bainhira halo desizaun boot neʼebé bele afeta ita-nia moris tomak, porezemplu desizaun atu kaben ka lae. (Tgo 1:5) Hanoin toʼok esperiénsia husi irmán klosan ida naran Maria. c Nia kontente serbí nuʼudar pioneiru, no tuirmai nia hasoru irmaun ida. Nia hatete: “Bainhira ami naʼin-rua sai besik liután, ami-nia sentimentu ba malu mós aumenta liután. Haʼu hatene katak haʼu tenke halo desizaun. Haʼu halo orasaun dala barak kona-ba neʼe. Haʼu presiza Jeová nia matadalan, maibé haʼu mós hatene katak Jeová sei la halo desizaun mai haʼu.” Maria sente katak Jeová hatán ninia orasaun kona-ba husu matenek. Oinsá? Nuʼudar nia halo riset hodi uza ita-nia publikasaun, nia mós buka informasaun espesífiku neʼebé bele hatán ninia pergunta. Nia mós rona didiʼak ba ninia inan nia konsellu neʼebé ajuda Maria analiza ninia sentimentu. Ikusmai, nia bele halo desizaun neʼebé matenek.

10. Tuir Filipe 4:13, Jeová halo saida atu ajuda ninia atan sira? Konta toʼok ezemplu ida. (Haree mós foto.)

¹⁰ Nia fó ita kbiit atu tahan. Hanesan buat neʼebé Jeová halo ba apóstolu Paulo, Jeová sei fó ita kbiit neʼebé ita presiza atu tahan hasoru ita-nia susar. (Lee  Filipe 4:13.) Hanoin toʼok oinsá Jeová ajuda irmaun ida naran Benjamin atu tahan hasoru situasaun susar. Bainhira joven, Benjamin no ninia família moris iha kampu refujiadu iha Áfrika. Benjamin hatete: “Haʼu halo orasaun beibeik ba Jeová, husu nia atu fó kbiit mai haʼu atu halo tuir ninia hakarak. Jeová hatán haʼu-nia orasaun liuhusi fó dame mai haʼu, fó haʼu aten-brani atu kontinua haklaken no fó publikasaun hodi aumenta liután haʼu-nia fiar.” Tuirmai nia esplika tan: “Lee irmaun-irmán sira-nia esperiénsia no haree oinsá Jeová ajuda sira atu tahan, hametin liután haʼu-nia hakarak atu kontinua laran-metin.”

11-12. Oinsá Jeová uza irmaun-irmán sira atu hatán ita-nia orasaun? (Haree mós foto.)

¹¹ Nia fó ajuda liuhusi ita-nia família espirituál. Kalan antes Jesus fó ninia moris nuʼudar sakrifísiu, nia halo orasaun makaʼas ba Jeová. Nia harohan ba Jeová atu la husik ema seluk hanoin katak nia hatete aat Maromak. Maibé duké halo nuneʼe, Jeová haruka anju ida atu hametin Jesus. (Lc 22:42, 43) Karik Jeová mós ajuda ita liuhusi irmaun-irmán sira neʼebé telefone ita ka vizita ita. Ita hotu bele buka oportunidade atu oferese “liafuan neʼebé diʼak” ba maluk fiar-naʼin sira.​—Prov 12:25.

¹² Hanoin toʼok irmán Miriam nia esperiénsia. Depois ninia laʼen mate, semana balu liutiha, nia mesak deʼit iha uma no nia sente triste tebes. Nia tanis la para no hakarak tebes atu koʼalia ho ema ruma. Nia dehan: “Haʼu la iha forsa atu telefone ema seluk, entaun haʼu halo orasaun ba Jeová. Bainhira haʼu halo daudaun orasaun ho tanis, haʼu-nia telefone lian. Neʼe mak katuas kongregasaun ida, nia mak ami-nia belun diʼak.” Miriam hetan kmaan husi irmaun neʼe no ninia feen. Nia fiar metin katak Jeová mak book irmaun neʼe atu telefone.

13. Konta toʼok ezemplu ida kona-ba oinsá Jeová uza ema neʼebé la adora nia atu hatán ita-nia orasaun.

¹³ Nia bele fó ajuda liuhusi ema neʼebé la adora nia. (Prov 21:1) Dala ruma,  Jeová hatán ita-nia orasaun liuhusi book ema neʼebé la adora nia atu ajuda ita. Porezemplu, nia book Liurai Artaxerxes atu fó lisensa ba Neemias neʼebé husu atu fila fali ba Jeruzalein hodi nuneʼe nia bele ajuda harii fali sidade neʼe. (Neem 2:3-6) Ohin loron mós Jeová bele book ema sira neʼebé la adora nia atu ajuda ita bainhira ita presiza.

14. Saida mak Ita gosta husi Soo Hing nia esperiénsia? (Haree mós foto.)

¹⁴ Irmán ida naran Soo Hing sente katak Jeová ajuda nia liuhusi doutór ida. Ninia oan-mane iha moras mentál. Bainhira ninia oan monu husi fatin aas no sai grave, Soo Hing no ninia laʼen para serbisu atu bele tau matan ba sira-nia oan. Lakleur sira hetan problema ekonomia. Soo Hing hatete katak nia sente hanesan borraxa ida neʼebé estika makaʼas ona toʼo besik atu kotu. Nia fakar sai ninia laran ba Jeová hodi husu ajuda. Doutór neʼebé tau matan Soo Hing nia oan-mane deside atu ajuda sira. No rezultadu mak sira simu ajuda husi governu, no sira hetan hela-fatin neʼebé baratu. Soo Hing hatete: “Ami haree Jeová nia liman apoia ami. Klaru katak Jeová mak ‘Maromak neʼebé rona ba orasaun.’”​—Sal 65:2.

15. Saida mak ajuda irmán ida atu rekoñese katak Jeová hatán ona ninia orasaun?

¹⁵ Baibain Jeová la hatán ita-nia orasaun iha dalan neʼebé kmanek. Maibé ninia resposta mak buat neʼebé ita presiza atu bele nafatin laran-metin ba ita-nia Aman iha lalehan. Tan neʼe matan-moris nafatin atu bele haree oinsá Jeová hatán Ita-nia orasaun. Irmán ida naran Yoko sente katak Jeová la hatán ninia orasaun, maibé tuirmai nia komesa hakerek buat neʼebé nia husu ba Jeová. Liutiha tempu balu, nia haree fali nota neʼebé nia hakerek no rekoñese katak Jeová hatán kuaze ninia orasaun hotu, inklui buat balu neʼebé nia haluha ona. Husi tempu ba tempu, ita presiza para no hanoin kleʼan kona-ba oinsá Jeová hatán ita-nia orasaun.​—Sal 66:19, 20.

16. Oinsá ita bele aumenta liután ita-nia fiar bainhira halo orasaun? (Ebreu 11:6)

¹⁶ Ita hatudu fiar ba Jeová laʼós deʼit liuhusi halo orasaun ba nia, maibé mós simu dalan neʼebé nia hatán ita-nia orasaun.  (Lee Ebreu 11:6.) Hanoin toʼok ezemplu husi Mike no ninia feen naran Chrissy. Sira iha planu atu serbí iha Betel. Mike dehan: “Ami prenxe formuláriu ba tinan barak no halo orasaun beibeik ba Jeová kona-ba ami-nia planu, maibé ami nunka hetan konvite.” Mike no Chrissy nafatin fiar katak Jeová hatene diʼak liu kona-ba oinsá atu uza sira iha ninia serbisu. Sira kontinua halo buat neʼebé sira bele halo. Sira serbí nuʼudar pioneiru regulár iha fatin neʼebé presiza haklaken-naʼin no apoia serbisu konstrusaun. Agora daudaun sira serbí nuʼudar katuas área. Mike dehan: “Maski dala ruma Jeová hatán ami-nia orasaun iha dalan neʼebé ami la espera, maibé nia hatán duni no neʼe diʼak liu fali buat neʼebé ami imajina.”

17-18. Tuir Salmo 86:6, 7, ita bele fiar metin kona-ba saida?

¹⁷ Lee Salmo 86:6, 7. Liurai David fiar katak Jeová rona no hatán ninia orasaun. Ita mós bele fiar hanesan neʼe. Ezemplu sira neʼebé temi iha lisaun neʼe ajuda ita fiar katak Jeová fó ita matenek no kbiit atu tahan. Karik Jeová uza irmaun-irmán sira ka ema neʼebé la adora nia atu ajuda ita.

¹⁸ Maski dala ruma Jeová hatán ita-nia orasaun iha dalan neʼebé ita la espera, maibé ita hatene katak nia sei hatán duni ita-nia orasaun. Nia sei fó buat neʼebé ita presiza iha tempu neʼebé loos. Tan neʼe mai ita kontinua halo orasaun, no fiar metin katak Jeová sei tau matan ita agora no sei “halo kontente kriatura hotu neʼebé moris hodi fó buat neʼebé sira hakarak” iha mundu foun neʼebé sei mai.​—Sal 145:16.