Skip to content

Skip to table of contents

LISAUN ESTUDU 13

KNANANUK 127 Haʼu mak ema oinsá?

Oinsá Ita bele fiar katak Jeová kontente ho Ita?

Oinsá Ita bele fiar katak Jeová kontente ho Ita?

“Ó . . . halo haʼu-nia laran kontente.”LC 3:22.

OBJETIVU

Oinsá ita bele halakon ita-nia duvida, no fiar katak Jeová kontente ho ita.

1. Dala ruma Jeová nia atan sira sai laran-kraik no hanoin kona-ba saida?

 ITA hetan kmaan hodi hatene katak Jeová kontente ho ninia povu nuʼudar grupu ida! Bíblia hatete katak: “Jeová kontente ho ninia povu.” (Sal 149:4) Maibé, dala ruma ita balu sai laran-kraik no hanoin: ‘Jeová kontente ho haʼu ka lae?’ Jeová nia atan barak neʼebé temi iha Bíblia dala ruma mós sente hanesan neʼe.—1 Sam 1:​6-10; Job 29:​2, 4; Sal 51:11.

2. Sé mak bele halo Jeová kontente?

2 Bíblia hatete ho klaru katak ema la perfeitu mós bele halo Jeová kontente. Oinsá? Neʼe mak hodi hatudu fiar ba Jesus Kristu no hetan batizmu. (João 3:16) Hodi halo nuneʼe, ita hatudu ba ema seluk katak ita arrepende ita-nia sala no promete ona ba Maromak atu halo tuir ninia hakarak. (Após 2:38; 3:19) Jeová kontente tebes bainhira ita halo buat sira-neʼe atu bele sai ninia belun. Jeová kontente ho ita no haree ita nuʼudar ninia belun, naran katak ita kaer metin ba ita-nia dedikasaun.—Sal 25:14.

3. Ita sei koʼalia kona-ba saida?

3 Maibé, tanbasá dala ruma ema sente katak Maromak la kontente ho sira? Oinsá mak Jeová hatudu katak nia kontente ho ita? No oinsá mak ema Kristaun ida bele hametin ninia fiar katak Jeová kontente ho nia?

TANBASÁ EMA BALU SENTE KATAK JEOVÁ LA KONTENTE HO SIRA?

4-5. Maski ita sente folin-laek, ita bele fiar kona-ba saida?

4 Husi kiʼik kedas ita barak sente katak ita mak folin-laek. (Sal 88:15) Irmaun ida naran Adrián hatete: “Haʼu sempre sente folin-laek. Haʼu hanoin-hetan bainhira haʼu kiʼik, haʼu halo orasaun atu haʼu-nia família tama ba Paraízu, maski haʼu rasik sente katak haʼu nunka bele tama ba Paraízu.” Tony neʼebé sai boot iha família neʼebé laʼós Testemuña, hatete: “Haʼu-nia inan-aman nunka fó sai katak sira hadomi ka orgullu ho haʼu. Neʼe halo haʼu sente katak haʼu nunka bele halo sira kontente.”

5 Se dala ruma ita sente folin-laek, hanoin-hetan katak Jeová mak dada ita ba nia. (João 6:44) Nia haree buat diʼak husi ita maski ita rasik labele haree, no nia hatene ita-nia laran. (1 Sam 16:7; 2 Krón 6:30) Tan neʼe ita bele fiar katak nia hafolin ita.—1 João 3:​19, 20.

6. Apóstolu Paulo sente oinsá kona-ba sala neʼebé uluk nia halo?

6 Antes aprende lia-loos, karik ita balu halo buat ruma neʼebé halo ita nafatin fó-sala ba ita-nia an. (1 Ped 4:3) Karik ema balu neʼebé serbí Jeová ho laran-metin mós nafatin luta hasoru sira-nia fraku. Oinsá ho Ita? Ita-nia laran mós fó-sala ba Ita ka lae? Se nuneʼe, Ita bele sente kmaan hodi hatene katak Jeová nia atan seluk mós sente hanesan neʼe. Porezemplu, Bíblia dehan katak apóstolu Paulo sente nia mak ema neʼebé kuitadu loos bainhira hanoin kona-ba ninia fraku sira. (Rom 7:24) Klaru katak Paulo arrepende ninia sala no hetan batizmu. Maski nuneʼe, nia nafatin haree ninia an nuʼudar ema neʼebé “kiʼik liu fali apóstolu sira seluk” no “sala-naʼin neʼebé aat liu”.—1 Kor 15:9; 1 Tim 1:15.

7. Ita presiza hanoin oinsá kona-ba sala neʼebé uluk ita halo?

7 Ita-nia Aman iha lalehan promete atu fó perdua ba ita se ita arrepende an. (Sal 86:5) Entaun se ita arrepende an ho laran, ita bele fiar katak Jeová perdua ona ita.—Kol 2:13.

8-9. Oinsá mak ita bele luta hasoru sentimentu katak buat neʼebé ita halo nunka toʼo atu halo Jeová kontente?

8 Ita hotu hakarak serbí Jeová ho laran tomak. Maski nuneʼe, ema balu sente katak buat neʼebé sira halo nunka toʼo atu halo Jeová kontente. Irmán ida naran Amanda hatete: “Haʼu sempre hanoin katak fó buat neʼebé diʼak liu ba Jeová signifika katak haʼu presiza halo buat barak liután. Tan neʼe, baibain haʼu koko atu halo buat neʼebé liu fali haʼu-nia kbiit. Bainhira haʼu labele kumpre ida-neʼe, haʼu hanoin katak Jeová la kontente ho haʼu hanesan haʼu mós la kontente ho haʼu-nia an.”

9 Oinsá mak ita bele luta hasoru sentimentu katak buat neʼebé ita halo nunka toʼo atu halo Jeová kontente? Hanoin-hetan katak Jeová mak fleksivel no la ulun-toos. Nia nunka husu ita atu halo buat neʼebé liu fali ita-nia kbiit. Nia hafolin buat neʼebé ita halo ba nia, naran katak ita halo ida-neʼe ho laran tomak. Ita mós bele hanoin kona-ba sira neʼebé temi iha Bíblia neʼebé serbí Jeová ho laran tomak. Porezemplu, Paulo hakaʼas an ba tinan barak, nia halo viajen dook ba fatin oioin no harii kongregasaun barak. Maibé kuandu ninia situasaun troka no neʼe hanetik nia atu haklaken, Maromak la kontente ona ho nia ka lae? Lae. Nia kontinua halo buat neʼebé nia bele, no Jeová haraik bensaun ba nia. (Após 28:​30, 31) Nuneʼe mós ho ita, dala ruma buat neʼebé ita bele fó ba Jeová mak la hanesan husi tempu ba tempu. Maibé buat neʼebé importante ba Jeová mak tanbasá ita halo ida-neʼe. Mai ita haree dalan balu neʼebé Jeová hatudu katak nia kontente ho ita.

OINSÁ MAK JEOVÁ HATUDU KATAK NIA KONTENTE HO ITA?

10. Oinsá ita bele hatene katak Jeová kontente ho ita? (João 16:27)

10 Liuhusi Bíblia. Jeová hakarak tebes atu hatudu ba ninia povu katak nia hadomi no kontente ho sira. Bíblia fó sai kona-ba akontesimentu rua bainhira Jeová koʼalia ba Jesus katak nia hadomi Jesus no Jesus halo ninia laran kontente. (Mt 3:17; 17:5) Ita sei agradese tebes se Jeová hatete mai ita katak nia kontente ho ita. Klaru, Jeová la koʼalia mai ita husi lalehan, maibé nia koʼalia mai ita liuhusi Bíblia. Ita bele hatene Jeová kontente ho ita bainhira ita lee Jesus nia liafuan iha Evanjellu sira. (Lee João 16:27.) Jesus haleno ninia Aman nia hahalok iha dalan neʼebé perfeitu. Tan neʼe bainhira ita lee Jesus nia liafuan katak nia kontente ho ninia dixípulu sira neʼebé la perfeitu, ita mós bele imajina katak Jeová hatete liafuan sira-neʼe ba ita.—João 15:​9, 15.

Iha dalan oioin neʼebé Jeová hatudu katak nia kontente ho ita (Haree parágrafu 10)


11. Bainhira hasoru susar, tanbasá neʼe la dehan katak Maromak la kontente ona ho ita? (Tiago 1:12)

11 Liuhusi ninia hahalok. Jeová hakarak atu ajuda ita hodi fó buat neʼebé ita presiza. Dala ruma, Jeová la hanetik susar atu kona ita, hanesan buat neʼebé nia halo ba Job neʼebé laran-metin. (Job 1:​8-11) Bainhira ita hasoru susar, neʼe la dehan katak Maromak la kontente ona ho ita. Maibé, neʼe fó oportunidade mai ita atu hatudu katak ita hadomi tebes Maromak no tau fiar ba nia. (Lee Tiago 1:12.) Bainhira Jeová ajuda ita tahan susar sira, ita sei sente ninia domin no apoia.

12. Saida mak ita bele aprende husi Dmitrii nia esperiénsia?

12 Hanoin toʼok irmaun ida iha Ázia naran Dmitrii. Nia lakon ninia serbisu no ba fulan barak nia labele hetan fali serbisu seluk. Tan neʼe nia deside atu aumenta liután ninia serbisu haklaken atu hatudu katak nia tau fiar ba Jeová. Fulan barak liutiha, nia nafatin la hetan serbisu. Tuirmai nia kona moras todan no labele tun husi kama leten. Nia komesa hanoin katak nia laʼós laʼen no aman neʼebé diʼak no mós katak Jeová la kontente ho nia. Iha kalan ida, ninia oan-feto print eskritura husi Isaias 30:15: “Imi sei iha forsa se imi kalma nafatin no tau fiar ba haʼu.” Ninia oan-feto fó neʼe ba ninia apá no hatete: “Apá, bainhira apá hanoin barak, hanoin-hetan eskritura neʼe.” Dmitrii rekoñese katak ho Jeová nia ajuda, ninia família nafatin iha hahán, roupa, no hela-fatin. Nia hatete: “Buat neʼebé haʼu presiza halo mak nafatin kalma no kontinua tau fiar ba Maromak.” Se Ita hasoru susar neʼebé hanesan, Ita bele fiar katak Jeová hanoin Ita no nia sei ajuda Ita atu tahan.

Iha dalan oioin neʼebé Jeová hatudu katak nia kontente ho ita (Haree parágrafu 12) a


13. Jeová bele uza sé atu hatudu katak nia kontente ho ita, no oinsá?

13 Liuhusi irmaun-irmán sira. Jeová uza irmaun-irmán sira atu hatudu katak nia kontente ho ita. Porezemplu, karik nia bele uza irmaun-irmán sira atu koʼalia liafuan neʼebé bele anima ita iha tempu neʼebé loos. Irmán ida iha Ázia sente ida-neʼe durante tempu neʼebé nia estrese tebes. Nia lakon ninia serbisu no kona moras todan. Tuirmai ninia laʼen halo sala sériu no la serbí tan nuʼudar katuas kongregasaun. Nia hatete: “Haʼu la komprende tanbasá buat sira-neʼe akontese. Haʼu hanoin, karik haʼu halo sala ruma no Jeová la kontente ona ho haʼu.” Irmán neʼe harohan ba Jeová atu hametin ninia fiar katak Jeová kontente ho nia. Oinsá Jeová ajuda nia? Nia hatete: “Katuas sira koʼalia ba haʼu no hametin haʼu katak Jeová hadomi tebes haʼu.” Tempu balu liutiha, nia husu tan Jeová nia ajuda. Nia hatete: “Iha loron neʼebé hanesan, haʼu simu karta husi irmaun-irmán sira iha kongregasaun. Nuʼudar haʼu lee sira-nia liafuan neʼebé anima tebes, haʼu sente katak Jeová rona haʼu-nia orasaun.” Sin, dala barak Jeová hatudu katak nia kontente ho ita liuhusi ema seluk nia liafuan.—Sal 10:17.

Iha dalan oioin neʼebé Jeová hatudu katak nia kontente ho ita (Haree parágrafu 13) b


14. Iha dalan saida tan mak Jeová hatudu katak nia kontente ho ita?

14 Jeová mós hatudu katak nia kontente ho ita hodi uza maluk fiar-naʼin sira atu fó konsellu mai ita iha tempu neʼebé ita presiza. Porezemplu, iha apóstolu sira-nia tempu, Jeová uza apóstolu Paulo atu hakerek karta 14 ba ninia maluk fiar-naʼin sira. Iha karta sira-neʼe, Paulo koʼalia nakloke hodi fó konsellu neʼebé nia hatoʼo ho domin. Tanbasá Jeová dirije Paulo atu hakerek konsellu hanesan neʼe? Jeová mak Aman neʼebé diʼak no nia fó dixiplina ba ninia oan sira “neʼebé nia hadomi”. (Prov 3:​11, 12) Tan neʼe, se ita simu konsellu neʼebé mai husi Bíblia, ita bele haree ida-neʼe nuʼudar evidénsia katak Maromak kontente ho ita no nia hadomi ita. (Ebr 12:6) Evidénsia saida tan mak hatudu katak Jeová kontente ho ita?

EVIDÉNSIA SELUK KATAK JEOVÁ KONTENTE HO ITA

15. Jeová haraik ninia espíritu santu ba sé, no oinsá neʼe bele hametin ita?

15 Jeová haraik ninia espíritu santu ba sira neʼebé halo nia kontente. (Mt 12:18) Husu ba ita-nia an: ‘Haʼu hatudu ona hahalok neʼebé mai husi espíritu santu ka lae? Ita nota katak Ita sai ema neʼebé pasiénsia liután se kompara ho tempu neʼebé Ita seidauk koñese Jeová ka lae?’ Tuir loloos bainhira Ita aprende liután atu hatudu sai hahalok neʼebé mai husi espíritu santu, Ita bele fiar metin katak Jeová kontente ho Ita!—Haree kaixa “ Hahalok neʼebé mai husi espíritu santu”.

Oinsá mak Ita bele haree evidénsia katak Jeová kontente ho Ita? (Haree parágrafu 15)


16. Jeová uza sé atu haklaken liafuan diʼak, no neʼe halo Ita sente oinsá? (1 Tesalónika 2:4)

16 Jeová fó knaar ba ema neʼebé halo nia kontente atu haklaken liafuan diʼak. (Lee 1 Tesalónika 2:4.) Haree oinsá irmán Jocelyn hetan benefísiu hodi haklaken liafuan diʼak ba ema seluk. Loron ida, Jocelyn sente depresaun. Nia hatete: “Haʼu sente la iha forsa no la iha folin. Maibé haʼu mak pioneiru ida no neʼe mak haʼu-nia loron atu haklaken. Tan neʼe haʼu halo orasaun no bá haklaken.” Iha tempu neʼebá Jocelyn hasoru Mary, feto laran-diʼak ida neʼebé hakarak estuda Bíblia. Fulan balu liutiha, Mary hatete katak bainhira Jocelyn dere ninia odamatan, nia halo hela orasaun ba Maromak atu husu ajuda. Saida mak Jocelyn aprende husi esperiénsia neʼe? Nia dehan: “Haʼu sente hanesan Jeová hatete mai haʼu: ‘Haʼu kontente ho ó.’” Klaru katak laʼós ema hotu sei rona ba ita iha serbisu haklaken. Maibé ita bele fiar katak Jeová kontente bainhira ita halo buat neʼebé ita bele atu haklaken liafuan diʼak ba ema seluk.

Oinsá mak Ita bele haree evidénsia katak Jeová kontente ho Ita? (Haree parágrafu 16) c


17. Saida mak ita bele aprende husi Vicky kona-ba Jesus nia sakrifísiu? (Salmo 5:12)

17 Liuhusi folin husi Jesus nia sakrifísiu, Jeová bele fó perdua ba sira neʼebé halo nia kontente. (1 Tim 2:​5, 6) Maibé, oinsá se ita sente katak Jeová la kontente ho ita maski ita hatudu fiar ba Jesus nia sakrifísiu no hetan batizmu? Hanoin-hetan, dala ruma ita labele tau fiar ba ita-nia sentimentu, maibé ita bele tau fiar ba Jeová. Nia haree sira neʼebé hatudu fiar ba Jesus nia sakrifísiu nuʼudar ema laran-loos, no nia promete atu haraik bensaun ba sira. (Lee Salmo 5:12; Rom 3:26) Irmán ida naran Vicky hetan ajuda bainhira nia medita kona-ba Jesus nia sakrifísiu. Loron ida depois medita tiha kona-ba neʼe, nia hatete: “Jeová hatudu ona pasiénsia mai haʼu ba tempu kleur ona. . . . Maibé tanba haʼu nafatin sente la iha folin, no neʼe hanesan haʼu koʼalia ba Jeová: ‘Ita sei nunka hadomi haʼu. Ita-nia Oan nia sakrifísiu labele taka haʼu-nia sala.’” Hodi medita kona-ba Jesus nia sakrifísiu, nia komesa sente Jeová nia domin. Ita mós bele sente katak Jeová hadomi no kontente ho ita hodi medita kona-ba Jesus nia sakrifísiu.

Oinsá mak Ita bele haree evidénsia katak Jeová kontente ho Ita? (Haree parágrafu 17)


18. Ita bele iha konfiansa saida se ita kontinua hadomi ita-nia Aman iha lalehan?

18 Maski karik ita hakaʼas an atu aplika sujestaun sira-neʼe, maibé dala ruma ita sente laran-kraik no duvida katak Jeová kontente ho ita. Se ita sente hanesan neʼe, hanoin-hetan katak Jeová kontente ho “sira neʼebé kontinua hadomi nia”. (Tgo 1:12) Tan neʼe, kontinua hakbesik ba nia no buka evidénsia neʼebé hatudu katak nia kontente ho Ita. Nunka haluha katak Jeová “la dook husi ita ida-idak”.—Após 17:27.

OINSÁ ITA HATÁN?

  • Tanbasá ema balu hanoin katak Jeová la kontente ho sira?

  • Iha dalan saida deʼit mak Jeová hatudu katak nia kontente ho ita?

  • Tanbasá ita bele fiar katak Jeová kontente ho ita?

KNANANUK 88 Hanorin haʼu Ita-nia dalan sira

a ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Foto hatudu fali buat neʼebé akontese.

b ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Foto hatudu fali buat neʼebé akontese.

c ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Foto hatudu fali buat neʼebé akontese.