Skip to content

Skip to table of contents

INFORMASAUN IHA OIN | BÍBLIA—LIVRU ANTIGU NEʼEBÉ NUNKA LAKON

Livru neʼebé dura ba tempu kleur

Livru neʼebé dura ba tempu kleur

SUSAR: Iha tempu antigu, ema hakerek no kopia Bíblia iha surat-tahan neʼebé halo husi duʼut-papiru no mós animál-kulit. (2 Timóteo 4:13) Oinsá mak buat sira-neʼe bele dura?

Surat-tahan husi papiru mak fraku, fasil atu naklees, no ninia kór sai malahuk lalais. Richard Parkinson no Stephen Quirke neʼebé estuda kona-ba istória Ejitu antigu nian hatete: “Surat-tahan husi papiru neineik-neineik bele sai aat. . . . Surat-tahan sira neʼebé lulun no rai hela, bele kona kulapur, sai bokon toʼo dodok, ka laho no insetu sira mak han, liuliu nehek mutin sira.” Surat-tahan balu neʼebé ema keʼe hetan ona mós kuandu kona naroman ka sai bokon, sira sai aat liután.

Livru sira neʼebé halo husi animál-kulit mak dura kleur liu fali duʼut-papiru nian, maibé neʼe mós bele sai aat bainhira husik hela iha fatin neʼebé manas tebes, bokon, ka kona loron. * Liután neʼe, insetu sira mós gosta han surat-tahan neʼebé halo husi animál-kulit. Tan neʼe mak ohin loron iha dokumentu antigu uitoan deʼit. Se manuskritu Bíblia sira sai aat toʼo lakon mohu, ninia mensajen mós la bele toʼo ba ita.

OINSÁ MAK BÍBLIA SEI IHA NAFATIN? Ema judeu sira iha lei neʼebé haruka liurai ida-idak atu “hakerek fali ba ninia an rasik liafuan hotu husi livru Ukun-Fuan nian”, neʼe katak livru lima primeiru husi Bíblia. (Deuteronômio [Ulangan] 17:18) Liután neʼe, iha mós ema barak neʼebé serbisu atu kopia Eskritura sira. Tan neʼe, iha Jesus nia tempu, ema judeu bele lee Eskritura sira iha sinagoga, ka fatin adorasaun, iha rai-Izraél tomak toʼo rai-Masedónia! (Lucas 4:16, 17; Apóstolu 17:11) Maibé oinsá mak manuskritu sira-neʼe bele dura kleur toʼo ohin loron?

“Livru Tasi Mate nian” mak manuskritu sira neʼebé dura kleur iha vazu laran neʼebé rai iha fatuk-kuak sira iha área neʼebé maran tebes

Matenek-naʼin ida kona-ba Testamentu Foun naran Philip W. Comfort dehan: “Ema judeu iha toman atu rai sira-nia manuskritu sira iha vazu atu labele aat lalais.” Ema kristaun sira mós halo nuneʼe. Tan neʼe, manuskritu Bíblia antigu balu hetan fali iha vazu neʼebé halo husi rai-mean, iha armáriu no fatuk-kuak sira, no mós iha área neʼebé maran tebes.

REZULTADU: Ohin loron, sei iha manuskritu rohan rihun ba rihun, inklui mós manuskritu husi tinan 2.000 liubá. La iha livru antigu seluk neʼebé iha manuskritu barak hanesan Bíblia.

^ par. 5 Porezemplu, tinan 240 liubá, Deklarasaun Independénsia ba rai-Estadus Unidus hakerek iha surat-tahan neʼebé halo husi animál-kulit. Maibé agora, dokumentu neʼe sai bosan tebes toʼo susar loos atu lee.