“Jerasaun neʼe iha buat hotu neʼebé sira presiza hanesan teknolojia, siénsia no rikusoin atu bele moris diʼak . . . Maski nuneʼe mundu nia situasaun [polítiku, ekonomia, ambiente] sai aat liu.”​—The Global Risks Report 2018, World Economic Forum.

TANBASÁ MAK EMA BARAK HANOIN KONA-BA ITA-NIA FUTURU NO MUNDU NIA FUTURU? HANOIN TOʼOK SUSAR BALU NEʼEBÉ ITA HASORU.

• KRIME LIUHUSI INTERNÉT: Jornál The Australian hatete katak internét mak buat neʼebé perigu tebes atu vizita. Neʼe mak fatin ba ema neʼebé gosta estraga labarik atu buka sira-nia vítima, ema hatún ka ameasa malu, soran malu toʼo diskute malu no naʼok ema seluk nia informasaun. Jornál neʼe mós hatete katak naʼok ema seluk nia identidade mak hahalok krime neʼebé aumenta lalais iha mundu. Liuhusi internét mak ema hatudu sai sira-nia hahalok neʼebé aat liu hotu.

• SITUASAUN EKONOMIA: Relatóriu husi organizasaun Oxfam International hatete katak, kuandu sura hamutuk rikusoin husi ema naʼin-ualu neʼebé riku liu hotu iha mundu, neʼe hanesan ho rikusoin husi ema kiak naʼin–3.600.000.000 iha mundu tomak. Organizasaun neʼe mós hatete katak sistema ekonomia ohin loron la iha justisa, tanba ema balu neʼebé riku sai riku liután, maibé ema kiak sai kiak liután, liuliu feto sira. Ema barak taʼuk katak situasaun hanesan neʼe bele book ema atu kontra governu no ikusmai hamosu problema oioin.

• FUNU NO KONFLITU: Relatóriu ba tinan 2018 husi organizasaun mundiál neʼebé tau matan ba refujiadu sira (UNHCR) hatete: “Se kompara ho tempu uluk, agora ema barak liu la iha hela-fatin.” Ema naʼin–68.000.000 liu mak tenke husik hela sira-nia uma tanba konflitu no funu. Relatóriu neʼe mós hatete katak “kada segundu rua, maizumenus ema naʼin-ida mak lakon sira-nia uma”.

• AMBIENTE: Relatóriu ida (The Global Risks Report 2018) hatete katak “animál no ai-horis barak mate no la iha tan” no “poluisaun iha rai no mós iha tasi kontinua lori impaktu aat ba ema nia saúde”. Laʼós neʼe deʼit, iha rai balu insetu sira sai menus ba beibeik. Sientista sira taʼuk katak neʼe sei estraga ambiente tomak, tanba insetu sira mak ajuda ai-horis sira atu kaben no sai barak.

Ita bele halo mundu neʼe sai fatin neʼebé seguru ka lae? Ema balu hanoin edukasaun mak dalan ida atu hadiʼa situasaun iha mundu. Se nuneʼe, edukasaun hanesan saida mak bele troka ema nia hanoin no hahalok? Informasaun tuirmai sei hatán pergunta sira-neʼe.