Ita hafolin buat neʼebé Maromak Jeová halo atu salva ita
Ita hafolin buat neʼebé Maromak Jeová halo atu salva ita
“Rahun diʼak ba Naʼi, Izraél nia Maromak, basá nia mai haree hodi soi nia povu.”—LC 1:68.
1, 2. Ezemplu saida mak hatudu katak ita hasoru situasaun neʼebé perigu? Ita sei koʼalia kona-ba pergunta saida deʼit?
HANOIN toʼok katak Ita baixa iha ospitál. Ita hamutuk ho ema neʼebé iha moras hanesan deʼit, neʼebé seidauk iha ai-moruk atubele kura. Maibé kuandu Ita rona katak iha doutór ida neʼebé hakaʼas an atu hetan ai-moruk atu kura moras neʼe, Ita sente katak Ita iha esperansa. Ita hakarak duni atu hatene kona-ba buat hotu neʼebé doutór neʼe halo. Loron ida, Ita rona katak doutór neʼe hetan ona ai-moruk ba moras neʼe! Doutór neʼe halo sakrifísiu barak atu hetan ai-moruk hodi bele kura moras neʼe. Ita sente oinsá? Ita kontente tebes tanba Ita hafolin no respeitu doutór neʼe, neʼebé bele ajuda atu salva Ita no ema barak seluk husi mate.
2 Karik ezemplu neʼe halo ita hakfodak, maibé situasaun neʼe tuir realidade neʼebé ita hotu hasoru. Ita ida-idak hasoru situasaun neʼebé perigu liu fali ida neʼebé ita foin koʼalia. Tan neʼe, ita presiza duni ajuda. (Lee Roma 7:24.) Atu salva ita, Maromak Jeová halo sakrifísiu barak. Ninia Oan mós halo sakrifísiu barak. Entaun, mai ita hanoin kona-ba pergunta haat tuirmai neʼe. Tanbasá mak ita presiza salvasaun? Sakrifísiu saida mak Jesus halo atu salva ita? Sakrifísiu saida mak Maromak Jeová halo? No oinsá mak ita bele hatudu katak ita hafolin buat neʼebé Maromak halo atu salva ita?
Tanbasá mak ita presiza salvasaun?
3. Oinsá mak sala kompara ho moras aat?
3 Tuir relatóriu ida, moras ida neʼebé aat liu iha ema nia istória mak moras gripe españól neʼebé hadaʼet ba ema barak iha tinan 1918, no oho ema rihun ba rihun. Maibé, iha moras seluk neʼebé aat liután. Maski moras sira-neʼe karik kona ema uitoan deʼit, maibé besik ema hotu neʼebé kona moras neʼe mate. * Entaun, oinsá se ita kompara ema nia sala ho moras neʼebé aat? Hanoin toʼok liafuan neʼebé hakerek iha Roma 5:12: “Nuʼudar husi ema ida deʼit mak sala tama iha mundu, no tan sala, mate; nuneʼe mate toʼo ba ema hotu, basá ema hotu sala.” Sala daʼet ba ema hotu, tanba ema hotu mak ema sala-naʼin no halo sala. (Lee Roma 3:23.) Ema naʼin-hira mak mate tanba sala? Paulo hatete katak sala lori mate ba “ema hotu”.
4. Saida mak Maromak Jeová nia haree kona-ba ita-nia moris? Oinsá mak ninia haree la hanesan ho ema barak nian?
4 Ema barak ohin loron la hanoin katak sala no mate mak moras aat ida neʼebé kona ita hotu. Maski ema taʼuk atu mate sedu, maibé kuandu ema mate tanba sai ona ferik-katuas, sira sente katak ida-neʼe mak buat neʼebé baibain deʼit. Sin, ema barak la hanoin kona-ba saida mak Maromak nia haree. Ita-nia moris badak liu fali buat neʼebé Maromak hakarak. Tan neʼe, tuir Maromak nia haree, la iha ema ida neʼebé moris toʼo “loron ida”. (2 Ped 3:8) Nuneʼe mak Maromak nia Liafuan hatete katak ema moris ba tempu badak deʼit, hanesan duʼut neʼebé moris no lakleur deʼit namlaek no depois mate, ka hanesan kuandu ema dada iis, anin neʼebé sai lakon kedas. (Sal 39:5; 1 Ped 1:24) Ita presiza hanoin-hetan Maromak nia hanoin neʼe. Tanbasá? Se ita komprende katak “moras aat” neʼe, katak sala, lori mate, ita sei hafolin liu “ai-moruk” atu kura, tanba “ai-moruk” neʼe lori salvasaun.
5. Saida mak ita ida-idak lakon tanba sala?
5 Atubele komprende konsekuénsia husi sala, ita mós tenke komprende saida mak ita lakon tanba sala. Karik susar atu halo ida-neʼe tanba ita lakon buat ida neʼebé ita seidauk hetan. Uluk Adão no Eva iha moris neʼebé perfeitu. Tanba sira-nia neon no isin mak perfeitu, sira bele kontrola sira-nia hanoin, sentimentu, no hahalok. Tan neʼe, sira bele haburas nafatin hahalok diʼak nuʼudar Maromak Jeová nia atan. Maibé, duké hafolin prezente neʼebé folin-boot neʼe, sira halo lakon prezente neʼe. Hodi hili atu halo sala hasoru Maromak Jeová, sira no sira-nia bei-oan lakon moris perfeitu neʼebé Maromak fó ba sira. (Gên 3:16-19) Sira mós halo “moras aat” neʼe, katak sala no mate, kona sira no hadaʼet mai ita. Tan neʼe mak Maromak Jeová kastigu sira. Maibé ba ita, nia fó esperansa atu hetan salvasaun.—Sal 103:10.
Saida mak Jesus halo atu salva ita?
6, 7. (a) Oinsá mak Maromak Jeová hatudu katak nia sei halo sakrifísiu boot tebes atubele salva ita? (b) Ita bele aprende saida husi sakrifísiu neʼebé Abel no Maromak nia atan sira seluk hasaʼe ba Maromak?
6 Maromak Jeová hatene katak nia sei halo sakrifísiu boot tebes atubele salva Adão no Eva nia bei-oan sira. Liafuan iha Gênesis 3:15, hatudu mai ita sakrifísiu saida mak Maromak tenke halo atu salva ita. Maromak Jeová sei haraik “bei-oan” ida nuʼudar salvadór, neʼebé loron ida sei halakon Satanás ba nafatin. Maibé salvadór neʼe sei hetan terus barak, neʼe hanesan hakanek ninia ain-tuban. Neʼe mak buat neʼebé moras tebes. Maibé, neʼe katak sá? Salvadór neʼebé Maromak hili tenke tahan hasoru terus saida?
7 Atubele salva ema husi sala, salvadór neʼe tenke loke dalan atu hadame ema ho Maromak hodi halakon buat aat neʼebé mosu tanba sala. Ida-neʼe inklui saida? Ida-neʼe inklui hasaʼe sakrifísiu ba Maromak. Abel, ema laran-metin primeiru, hasaʼe sakrifísiu animál ba Maromak Jeová, no Maromak simu ida-neʼe. Iha Noé, Abraão, Jacob, no Job nia tempu, sira mós taʼuk ba Maromak no hasaʼe sakrifísiu neʼebé halo nia kontente. Neʼe hatudu katak husi tempu neʼebé Adão halo sala, ema presiza halo sakrifísiu ba Maromak. (Gên 4:4; 8:20, 21; 22:13; 31:54; Jó 1:5) Tinan atus ba atus depois neʼe, Moisés nia Ukun-Fuan halo ema haree katak hasaʼe sakrifísiu mak importante tebes.
8. Saida mak amlulik boot halo iha Loron Halo Dame nian?
8 Sakrifísiu ida neʼebé importante tebes tuir Moisés nia Lei mak sakrifísiu neʼebé hasaʼe iha Loron Halo Dame nian neʼebé halo tinan-tinan. Iha loron neʼe, amlulik boot halo serbisu oioin neʼebé reprezenta buat ruma. Nia hasaʼe sakrifísiu ba Maromak Jeová atu taka sala, uluk ba amlulik sira, no depois ba ema husi suku seluk neʼebé laʼós amlulik. Iha loron neʼe deʼit mak amlulik boot bele tama ba Fatin neʼebé Santu Liu Hotu iha tabernákulu ka templu. Iha fatin neʼe, nia deʼit mak bele tama, no nia hisik raan sakrifísiu nian iha arka aliansa nia leten. Iha arka neʼe nia leten dala ruma mosu kalohan neʼebé nabilan, neʼebé reprezenta katak Maromak Jeová iha fatin neʼe.—Êx 25:22; Lev 16:1-30.
9. (a) Iha Loron Halo Dame nian, amlulik boot reprezenta sé? Sakrifísiu sira neʼebé hasaʼe ba Maromak reprezenta saida? (b) Kuandu amlulik boot tama ba Fatin neʼebé Santu Liu Hotu, neʼe reprezenta saida?
9 Maromak leno apóstolu Paulo atu fó sai kona-ba buat sira-neʼe katak sá. Nia hatudu katak amlulik boot mak reprezenta Mesias, Jesus Kristu, no hasaʼe sakrifísiu sira-neʼe reprezenta Kristu nia mate. (Ebr 9:11-14) Jesus nia sakrifísiu perfeitu mak bele taka sala, ulukliu ba grupu amlulik hamutuk naʼin-144.000, neʼe mak Kristu nia alin sira neʼebé hetan kose mina, no tuirmai grupu ida tan mak “bibi seluk”. (Joao 10:16) Kuandu amlulik boot tama ba Fatin neʼebé Santu Liu Hotu, neʼe reprezenta Jesus neʼebé tama ba lalehan atu saran ba Maromak Jeová folin husi ninia sakrifísiu.—Ebr 9:24, 25.
10. Saida mak sei akontese ba Mesias hodi tuir liafuan sira neʼebé fó-hatene nanis iha Bíblia laran?
10 Klaru katak atu salva Adão no Eva nia bei-oan sira, presiza halo sakrifísiu boot. Mesias presiza saran nia moris nuʼudar sakrifísiu! Profeta sira fó-hatene nanis buat barak tebes kona-ba neʼe. Porezemplu, profeta Daniel hatete katak “Mesias, Ulun-Naʼin” sei “halakon” ka sei oho tiha, hodi bele “taka ema nia sala”. (Dan 9:24-26) Profeta Isaías hatete nanis katak ema sei la simu Mesias, sei haterus, oho, ka sona nia, atubele lori ema hotu nia sala.—Isa 53:4, 5, 7.
11. Iha dalan saida deʼit mak Maromak Jeová nia Oan hatudu katak nia hakarak duni atu saran nia an rasik atubele salva ita?
11 Antes Maromak nia Oan mai iha rai, nia hatene ona katak atu salva ema, nia presiza halo sakrifísiu boot. Ema sei haterus nia no ikusmai sei oho nia. Kuandu ninia Aman fó-hatene ba nia buat hotu neʼebé nia sei hasoru, nia kontra no lakohi simu knaar neʼe, ka lae? Lae. Nia ho hakarak rasik hakruʼuk an atu halo tuir buat hotu neʼebé ninia Aman hakarak. (Isa 50:4-6) Nuneʼe mós, kuandu Jesus iha rai, nia ho laran-metin halo tuir ninia Aman nia hakarak. Tanbasá? Nia dehan: “Haʼu hadomi Aman.” Nia mós hatete tan nuneʼe: “Ema ida la bele hadomi liu fali ema neʼebé saran nia moris tan nia belun sira.” (Joao 14:31; 15:13) Entaun, neʼe hatudu katak ita bele hetan salvasaun tanba Maromak Jeová nia Oan hadomi ita. Maski nia tenke lakon nia moris neʼebé perfeitu, maibé nia kontente atu halo nuneʼe atu ita bele hetan salvasaun.
Sakrifísiu saida mak Maromak Jeová halo?
12. Jesus nia sakrifísiu mak sé-nia hakarak? Tanbasá mak nia arranja ida-neʼe?
12 Laʼós Jesus mak ida neʼebé planu ka arranja sakrifísiu neʼe. Maibé, liuhusi nia mak Maromak Jeová hakarak fó salvasaun. Apóstolu Paulo hatudu katak altár iha templu neʼebé uza atu hasaʼe sakrifísiu mak reprezenta Maromak Jeová nia hakarak. (Ebr 10:10) Tan neʼe, salvasaun neʼebé ita simu liuhusi Kristu nia sakrifísiu mak tusan ida neʼebé ita iha liuliu ba Maromak Jeová. (Lc 1:68) Arranju neʼe hatudu ninia hakarak atu salva ema, no ninia domin neʼebé boot tebes ba ema.—Lee Joao 3:16.
13, 14. Oinsá mak Abraão nia ezemplu ajuda ita atu hafolin buat neʼebé Maromak Jeová halo mai ita?
13 Sakrifísiu saida mak Maromak Jeová tenke halo atubele hatudu ninia domin mai ita iha dalan hanesan neʼe? Karik susar ba ita atu komprende ida-neʼe. Maibé, Bíblia konta istória ida neʼebé bele ajuda ita atu komprende liután kona-ba neʼe. Maromak Jeová husu Abraão atu halo buat ida neʼebé susar tebetebes, neʼe mak atu hasaʼe nia oan Isaac nuʼudar sakrifísiu. Maromak Jeová hatete ba Abraão kona-ba Isaac: “Ó-nia oan-mane mesak neʼebé ó hadomi tebes.” (Gên 22:2) Ida-neʼe hatudu katak Abraão mak aman ida neʼebé hadomi tebes nia oan. Maski nuneʼe, Abraão hatene katak halo tuir Maromak Jeová nia hakarak mak importante liu fali ninia domin ba Isaac. Maibé, Maromak Jeová la husik Abraão atu halo buat neʼebé Nia rasik sei halo iha futuru. Antes Abraão oho ninia oan, Maromak haruka kedas anju ida atu hapara nia. Abraão hakarak duni atu halo tuir Maromak maski situasaun neʼe mak susar, maibé nia iha esperansa katak liuhusi moris-hiʼas nia bele haree fali ninia oan. Nia fiar duni katak Maromak sei halo nia oan moris fali. Loos, apóstolu Paulo hatudu ida-neʼe kuandu nia hatete katak Abraão “simu fali Isaac husi ema mate sira-nia leet”.—Ebr 11:19.
14 Hanoin toʼok kona-ba Abraão nia susar neʼebé nia sente kuandu nia prepara nia oan atu hasaʼe nuʼudar sakrifísiu. Abraão nia esperiénsia neʼe hatudu oinsá mak Maromak Jeová sente kuandu nia fó nia oan nuʼudar sakrifísiu, tanba nia bolu nia oan: “Haʼu-nia Oan doben, neʼebé fó ksolok mai haʼu.” (Mt 3:17) Hanoin-hetan katak susar neʼebé Maromak sente mak makaʼas liu fali susar neʼebé Abraão sente. Ida-neʼe tanba Nia ho ninia Oan hela hamutuk ba tinan rihun ba rihun ona. Nia Oan halo serbisu ho nia Aman nuʼudar ninia “badain” neʼebé nia hadomi no nuʼudar ninia “Liafuan”. (Prov 8:22, 30, 31; Joao 1:1) Susar ba ita atu hanoin kona-ba oinsá mak Maromak Jeová sente kuandu nia haree ema haterus, hasara, no ikusmai oho nia Oan nuʼudar ema aat ida. Maromak Jeová halo sakrifísiu barak tebes atubele salva ita! Entaun, oinsá mak ita bele hatudu katak ita hafolin salvasaun neʼe?
Oinsá mak ita bele hatudu katak ita hafolin salvasaun?
15. Oinsá mak Jesus halo kompletu ninia sakrifísiu atubele taka ema nia sala? Ida-neʼe lori bensaun saida deʼit?
15 Kuandu Jesus moris hiʼas no bá fali lalehan, nia halo kompletu ninia sakrifísiu atubele taka ema nia sala. Kuandu hamutuk fali ho nia Aman, Jesus fó ninia sakrifísiu nia folin ba nia Aman. Ida-neʼe lori bensaun barak. Ema bele hetan ona perdua ba sira-nia sala, uluk ba Kristu nia alin sira neʼebé kose-mina no mós ba “ema hotu-hotu nia sala”. Tanba sakrifísiu neʼe, ohin loron ema hotu neʼebé ho laran arrepende sira-nia sala no sai ema kristaun loos bele iha relasaun neʼebé diʼak ho Maromak Jeová. (1 Joao 2:2) Oinsá mak ida-neʼe kona Ita?
16. Fó toʼok ezemplu neʼebé hatudu katak ita tenke hafolin salvasaun husi Maromak Jeová.
16 Mai ita koʼalia fali kona-ba ezemplu iha parágrafu primeiru. Hanoin toʼok, se doutór neʼebé hetan ai-moruk atu kura moras neʼe hakbesik ema neʼebé moras atu hatoʼo ida-neʼe: “Imi neʼebé simu tratamentu neʼe no halo tuir haʼu-nia liafuan sei sai isin-diʼak fali.” Oinsá se Ita-nia kolega sira lakohi halo tuir doutór nia liafuan, no hatete katak susar tebes ba sira atu hemu ai-moruk? Ita sei halo tuir sira maski Ita hatene katak ai-moruk neʼe sei kura Ita-nia moras? Lae duni! Ita sei hatudu katak Ita agradese ba doutór no Ita hakarak halo tuir buat hotu neʼebé nia hatete, no karik Ita mós fó-hatene fali ba ema seluk kona-ba Ita-nia desizaun. Liu fali ida-neʼe, ita ida-idak hakarak duni atu hatudu ba Maromak Jeová katak ita hafolin tebes salvasaun neʼebé nia fó ba ita liuhusi ninia Oan nia sakrifísiu.—Lee Roma 6:17, 18.
17. Oinsá mak ita bele hatudu katak ita hafolin buat neʼebé Maromak Jeová halo atu salva ita?
17 Se ita hafolin buat neʼebé Maromak Jeová no ninia Oan halo ona mai ita atubele salva ita husi sala no mate, ita sei hatudu ida-neʼe ho hahalok. (1 Joao 5:3) Ita sei hakaʼas an atu la halo tuir ita-nia hakarak neʼebé sala. Ita sei nunka halo sala ho neon ka finje katak ita adora Maromak kuandu iha irmaun sira-nia oin maibé iha kotuk nafatin halo sala. Hahalok hanesan neʼe hatudu katak ita la hafolin no la hatudu agradese ba Jesus nia sakrifísiu. Maibé atu hatudu katak ita agradese duni, ita presiza hakaʼas an atu nafatin iha relasaun diʼak ho Maromak Jeová. (2 Ped 3:14) Ita sei hatudu agradese hodi fahe ba ema seluk ita-nia esperansa furak kona-ba salvasaun, atu nuneʼe sira mós bele iha relasaun neʼebé diʼak ho Maromak Jeová no iha esperansa atu moris ba nafatin iha futuru. (1 Tim 4:16) Loloos, Maromak Jeová no ninia Oan mak merese duni atu ita fó ita-nia tempu no ita-nia forsa atu hahiʼi sira! (Mc 12:28-30) Hanoin toʼok kona-ba ida-neʼe: Iha futuru ita sei livre husi sala hodi bele halaʼo moris neʼebé hanesan Maromak nia hakarak, neʼe mak moris neʼebé perfeitu no ba nafatin! Buat sira-neʼe bele akontese tanba buat hotu neʼebé Maromak Jeová halo ona atu salva ita!—Rom 8:20.
[Nota–rodapé]
^ par. 3 Gripe españól hadaʼet ba ema iha mundu tomak maizumenus porsentu 20 toʼo 50. No husi ema hotu neʼebé kona moras aat neʼe, karik porsentu 1 toʼo 10 mak mate. Maibé, se kompara ida-neʼe ho moras aat naran Ebola, neʼebé dala ruma kona ema uitoan deʼit, porsentu 90 husi ema hotu neʼebé kona moras aat neʼe mate.
Oinsá Ita hatán?
• Tanbasá mak Ita presiza duni salvasaun?
• Oinsá mak Jesus nia sakrifísiu kona Ita?
• Oinsá mak Ita sente kona-ba Maromak Jeová nia prezente atu salva Ita?
• Saida mak Ita sei halo hodi hafolin buat neʼebé Maromak Jeová halo atu salva Ita?
[Pergunta estudu nian]
[Dezeñu iha pájina 27]
Iha Loron Halo Dame nian, Izraél nia amlulik boot mak sai ida neʼebé reprezenta Mesias
[Dezeñu iha pájina 28]
Abraão nia sakrifísiu hatudu ezemplu kona-ba sakrifísiu boot liu neʼebé Maromak Jeová halo