Reuniaun boot muda haʼu-nia moris

Esperiénsia husi George Warienchuck

ITA iha esperiénsia kuandu tuir reuniaun boot no rona diskursu ruma book Ita makaʼas toʼo muda Ita-nia moris ka lae? Ida-neʼe mak akontese ba haʼu. Haʼu hakarak konta kona-ba reuniaun boot tolu neʼebé muda haʼu-nia moris. Primeiru, atu sai brani; segundu, atu kontente ho sasán neʼebé iha ona; terseiru, atu sai laran-luak liután. Antes neʼe, haʼu hakarak konta kona-ba haʼu-nia tempu kiʼik.

Haʼu moris iha tinan 1928. Haʼu mak oan-ikun, no iha biin naʼin-rua, Margie no Olga. Ami boot iha aldeia naran South Bound Brook, iha estadu Nova Jersey, iha rai-Estadus Unidus. Iha tempu neʼebá ami-nia aldeia iha populasaun naʼin-2.000 deʼit. Maski ami kiak, haʼu-nia inan ema laran-luak. Kuandu nia teʼin hahán espesiál, nia sempre fahe ba viziñu sira. Kuandu haʼu tinan sia, Testemuña ba Jeová ida vizita haʼu-nia inan. Nia koʼalia lia-úngaru, haʼu-nia inan nia lian. Ida-neʼe book haʼu-nia inan atu rona kona-ba lia-loos husi Bíblia. Depois neʼe, irmán foin-saʼe ida naran Bertha mak kontinua estuda Bíblia ho haʼu-nia inan, no ikusmai haʼu-nia inan sai Maromak Jeová nia atan.

Haʼu la hanesan haʼu-nia inan, haʼu moedór no la fiar an. Aat liután mak haʼu-nia inan sempre hatún haʼu. Loron ida haʼu tanis no husu ba nia: “Tansá mak Amá sempre hatún haʼu?” Nia hatete katak nia hadomi haʼu maibé lakohi haʼu sai ema foti-an. Haʼu-nia inan hanoin haʼu, maibé tanba nia ladún gaba haʼu, haʼu sente haʼu la iha folin.

Loron ida, ami-nia viziñu neʼebé laran-diʼak husu haʼu bá igreja domingu-domingu hamutuk ho nia oan-mane. Haʼu hatene ona katak ida-neʼe sei halo Maromak Jeová triste, maibé haʼu mós taʼuk atu halo viziñu neʼe sai hirus. Tan neʼe, ba fulan balu, haʼu bá igreja, maski haʼu sente ladiʼak. Hanesan neʼe mós iha eskola, tanba haʼu taʼuk ema, haʼu halo buat neʼebé kontra haʼu-nia laran. Haʼu-nia diretór eskola ema siʼak-teen, no nia haruka mestre sira atu haruka alunu hotu hatudu sinál respeitu ba bandeira. Haʼu mós halo tuir. Haʼu kontinua halo ida-neʼe maizumenus tinan ida, toʼo buat ruma troka haʼu-nia hahalok.

Sai brani

Iha tinan 1939, ami komesa iha grupu estudu livru iha ami-nia uma. Pioneiru klosan ida naran Ben Mieszkalski mak dirije ami-nia grupu. Ami bolu nia Ben Boot, tanba nia ain-aas no isin-boot hanesan ami-nia odamatan. Maski nia isin-boot halo ema taʼuk, maibé nia ema laran-diʼak tebes, no ida-neʼe halo haʼu kontente hamutuk ho nia. Tan neʼe kuandu maun Ben husu haʼu atu haklaken hamutuk, haʼu simu ho laran-kontente. Ami sai kolega neʼebé diʼak. Kuandu haʼu triste, nia koʼalia mai haʼu hanesan maun ida koʼalia ho nia alin. Ida-neʼe halo haʼu gosta tebes nia.

 Iha tinan 1941, maun Ben konvida haʼu-nia família saʼe nia karreta atu tuir reuniaun boot iha St. Louis, iha estadu Missouri. Haʼu kontente tebetebes! Iha tempu neʼebá haʼu seidauk laʼo rai toʼo kilómetru 80, maibé haʼu sei bá sidade neʼebé dook kilómetru 1.500! Maibé problema mosu iha St. Louis. Maski Testemuña sira arranja tiha ona atu hela iha ema neʼebé laʼós Testemuña nia uma, sira-nia padre haruka sira labele fó fatin ba ami. Ema barak rona padre. Família neʼebé ami atu bá toba mós hetan ameasa. Maibé sira simu ami ho laran-diʼak. Sira hatete katak sira lakohi estraga arranju neʼebé halo tiha ona. Sira brani tebes no ida-neʼe kona haʼu-nia laran.

Haʼu-nia biin naʼin-rua hetan batizmu iha reuniaun boot neʼe. Iha loron neʼe irmaun Rutherford, husi Betel Brooklyn, hatoʼo diskursu no husu labarik hotu neʼebé hakarak halo tuir Maromak atu hamriik. Labarik no joven maizumenus naʼin-15.000 hamriik. Haʼu mós hamriik. Tuirmai, nia husu: “Labarik neʼebé hakarak hakaʼas an atu haklaken, hatete ‘Sin’.” Ho labarik seluseluk, haʼu mós ho lian makaʼas hatete: “Sin!” Ema neʼebé tuir reuniaun boot neʼe basa liman kleur. Ida-neʼe halo haʼu-nia laran manas tebes hanesan ahi.

Depois reuniaun boot, ami vizita irmaun ida iha estadu West Virginia. Irmaun neʼe hatete katak, loron ida kuandu nia haklaken, grupu ida baku nia no rega alkatraun manas no soe manu-fulun ba nia. Haʼu hakfodak tebes. Irmaun neʼe hatete: “Maski nuneʼe haʼu sei kontinua haklaken.” Kuandu ami sai husi ninia uma, haʼu sente haʼu sai hanesan David, neʼebé prontu atu hasoru Golias. Golias neʼe mak haʼu-nia diretór eskola.

Fila ba eskola, haʼu hakbesik ba diretór. Nia hateke haʼu ho oin-buis. Haʼu halo orasaun nonook hodi husu Maromak Jeová nia ajuda. Tuirmai, haʼu koʼalia lailais: “Haʼu tuir reuniaun boot husi Testemuña ba Jeová. Haʼu sei la hatudu tan sinál respeitu ba bandeira!” Nia nonook. Lakleur, nia hamriik no mai besik haʼu ho oin mean. Nia hakilar: “Ó tenke hatudu sinál respeitu ba bandeira. Selae, ó sai husi eskola neʼe!” Haʼu hamriik metin, no sente kontente tebes.

Haʼu laran-manas hakarak fó-hatene ba Maun Ben. Kuandu haʼu haree nia iha Salaun Reinu, haʼu hatete ho lian makaʼas: “Diretór hasai haʼu husi eskola! Haʼu la hatudu sinál respeitu ba bandeira!” maun Ben tau liman ba haʼu-nia kabaas ho oin kontente, no dehan: “Maromak Jeová hadomi ó.” (Deut 31:6) Liafuan neʼe kona haʼu-nia laran. Iha loron 15 Juñu 1942, haʼu hetan batizmu.

Sai kontente ho sasán uitoan

Liutiha Funu Mundiál Segundu, situasaun ekonomia iha ami-nia rai sai diʼak tebes, no ema barak komesa buka atu sai riku. Haʼu mós hetan serbisu diʼak, no haʼu bele hola sasán oioin neʼebé uluk haʼu mehi deʼit. Haʼu-nia kolega balu hola motór, seluk hadiʼa uma. Haʼu hola karreta foun. Lakleur, haʼu-nia hakarak atu buka sasán sai makaʼas liu duké buka Maromak nia Reinu. Haʼu hatene katak haʼu komesa laʼo iha dalan sala. Buat neʼebé ajuda haʼu atu fila fali ba dalan neʼebé loos mak reuniaun boot iha Novaiorke iha tinan 1950.

Iha reuniaun boot neʼe, irmaun barak neʼebé hatoʼo diskursu fó laran-manas atu tau uluk serbisu haklaken. Irmaun ida hatete: “Husik tiha buat hotu neʼebé hanetik imi, no halai ba oin.”  Haʼu sente hanesan nia koʼalia ba haʼu. Haʼu mós asiste reuniaun ba irmaun sira neʼebé foin ramata Eskola Gilead, no ida-neʼe halo haʼu hanoin: “Irmaun sira-neʼe tinan hanesan haʼu, no sira prontu atu husik sasán diʼak oioin atu serbí Maromak iha rai seluk. Se nuneʼe, haʼu mós bele halo hanesan sira iha haʼu-nia rai.” Reuniaun boot neʼe seidauk hotu, haʼu foti ona desizaun atu sai pioneiru.

Iha tempu neʼebá haʼu namora hela ho irmán ida neʼebé laran-manas husi haʼu-nia kongregasaun, Evelyn Mondak. Evelyn nia inan iha oan naʼin-neen. Nia ema brani tebes no gosta haklaken besik igreja boot. Maski padre hirus no haruka nia bá dook, nia haklaken nafatin. Evelyn mós hanesan nia inan, la taʼuk ema.—Prov 29:25.

Tinan 1951, haʼu kaben ho Evelyn, ami husik serbisu no komesa pioneiru. Katuas ida husu ami atu muda ba Amagansett, knua ida besik tasi-ibun, dook maizumenus kilómetru 160 husi Sidade-Novaiorke. Kongregasaun neʼe fó-hatene ami katak la iha uma atu ami hela, tan neʼe ami komesa buka uma-karreta maibé folin karun. Ikusmai, ami hetan uma-karreta ida neʼebé tuan ona. Nia folin dolar 900. Folin neʼe hanesan deʼit ho osan neʼebé ami simu nuʼudar prezente kuandu ami kaben. Ami hola uma-karreta neʼe, hadiʼa, no lori ba kongregasaun foun. Toʼo tiha neʼebá, ami-nia osan la iha ona, no ami la hatene oinsá atu kontinua pioneiru.

Atu manán osan, Evelyn serbisu hamoos uma, haʼu mós hetan serbisu hamoos restaurante italianu iha kalan-boot. Patraun hatete: “Hahán-resin ó bele lori ba uma.” Tan neʼe, kalan-kalan kuandu haʼu fila ba uma, ami-nia uma-karreta morin ho hahán italianu neʼebé gostu. Ami hamanas fali hahán sira-neʼe no han ho kontente, liuliu iha tempu malirin neʼebé halo ami nakdedar. No mós, dala ruma irmaun sira iha kongregasaun tau ikan boot iha ami-nia odamatan. Durante tinan balu neʼebé ami serbí hamutuk ho irmán no irmaun doben sira-neʼe iha Amagansett, ami aprende atu moris kontente ho sasán uitoan neʼebé ami iha. Ami la haluha tempu kapás iha neʼebá.

Sai laran-luak liután

Jullu 1953 iha reuniaun boot iha Novaiorke, ami hasoru misionáriu sira atus ba atus neʼebé fila husi rai oioin. Sira konta sira-nia esperiénsia oioin neʼebé diʼak tebes. Sira-nia laran-manas book ami. Liután neʼe, irmaun ida neʼebé hatoʼo diskursu hatete katak sei iha rai barak neʼebé seidauk rona mensajen Reinu nian. Iha tempu neʼebá kedas, ami foti desizaun atu sai laran-luak liu hodi aumenta ami-nia serbisu haklaken. Iha reuniaun boot neʼe, ami prenxe formuláriu atu sai misionáriu. Lakleur, ami simu konvite atu tuir Eskola Gilead klase 23, neʼebé komesa iha Fevereiru 1954. Eskola neʼe espesiál tebes ba ami!

Ami simu knaar atu serbí iha rai-Brazíl, no ami haksolok tebes. Ró-ahi neʼebé ami saʼe presiza loron 14 atu toʼo Brazíl. Antes atu saʼe ró, irmaun ida husi Betel hatete mai haʼu: “Imi sei hamutuk ho misionáriu feto-klosan naʼin-sia. Ó tenke tau matan ba sira!” Hanoin toʼok, kuandu haʼu saʼe ró hamutuk ho feto naʼin-sanulu neʼebé mesak joven, mariñeiru sira hakfodak no hamnasa. Maibé irmán sira-neʼe la iha problema  iha situasaun neʼe. Ikusmai ami toʼo rai-Brazíl, no haʼu sente kmaan fali.

Ami aprende lia-portugés, depois haʼu simu knaar atu vizita kongregasaun sira iha distritu Rio Grande do Sul. Haʼu troka irmaun klosan ida nia fatin, no nia dehan ba ami: “Haʼu hakfodak kaben-naʼin mak troka haʼu-nia fatin. Rai neʼe susar tebes.” Kongregasaun sira neʼebé ami vizita dook malu, no ami tenke saʼe trek. Atu saʼe trek, ami tenke hola hahán ba xofér, no nia husik ami saʼe tuur iha sasán leten. Ami tuur hanesan saʼe kuda, no tali neʼebé kesi sasán, ami kaer hanesan kuda-talin. Kuandu trek neʼe kurva, ami kaer metin liu tanba taʼuk atu monu ba rai naruk. Maski nuneʼe, kuandu toʼo tiha fatin no haree irmaun sira-nia oin kontente hein hela ami, ami sente ami-nia hakaʼas-an atu vizita sira-nia kongregasaun la saugati deʼit.

Ami toba iha irmaun sira-nia uma. Sira kiak tebes, maibé sira laran-luak nafatin hodi fahe buat neʼebé sira iha. Iha fatin ida, irmaun sira serbisu oho karau no koʼa. Osan neʼebé sira simu uitoan, no sira han loron ida dala ida deʼit. Se falta serbisu, sira la simu osan ba loron neʼe. Maski nuneʼe, sira foti feriadu ba loron rua atu apoia atividade iha kongregasaun durante ami-nia vizita. Sira tau fiar ba Maromak Jeová. Irmaun sira-neʼe nia ezemplu hanorin ami atu apoia Maromak nia Reinu hodi la hanoin uluk kona-ba ami rasik nia presiza. Hodi halaʼo ami-nia moris hamutuk ho sira, ami aprende buat barak neʼebé ami la bele aprende iha eskola. Haʼu sempre haksolok ho matabeen kuandu haʼu hanoin irmaun sira-neʼe.

Iha tinan 1976, ami fila ba Estadus Unidus atu tau matan ba haʼu-nia inan neʼebé moras. Susar tebes ba ami atu husik Brazíl, maibé ami kontente tanba haklaken-naʼin sai barak tebes durante tempu neʼebé ami serbí iha rai neʼebá. Kuandu ami simu surat husi Brazíl, ami sempre hanoin-hetan tempu neʼebé furak tebes iha neʼebá.

Hasoru fali ho kolega diʼak sira

Durante tempu neʼebé ami tau matan ba haʼu-nia inan, ami foti pioneiru no halo serbisu hamoos uma atu manán osan. Iha tinan 1980, haʼu-nia inan mate, nia laran-metin ba Maromak Jeová toʼo rohan. Depois neʼe, haʼu simu knaar atu vizita kongregasaun sira iha Estadus Unidus. Iha tinan 1990, ami vizita kongregasaun ida iha Connecticut, no iha neʼebá ami hasoru irmaun ida neʼebé espesiál tebes mai haʼu. Nia katuas ida iha kongregasaun, nia mak maun Ben. Sin, maun Ben neʼebé tinan 50 liubá ajuda haʼu atu hamriik metin hodi halo tuir Maromak Jeová. Imajina toʼok, kuandu ami hakoʼak malu ho kontente tebes!

Husi tinan 1996 toʼo agora, Evelyn ho haʼu serbí nuʼudar pioneiru espesiál iha kongregasaun lia-portugés iha Elizabeth, Nova Jersey. Haʼu iha problema saúde, maibé ho haʼu-nia feen doben nia ajuda, haʼu hakaʼas an atu hola parte iha serbisu haklaken. Evelyn mós ajuda irmán ferik ida neʼebé besik ami-nia uma. Hatene nia naran? Irmán Bertha, sin, irmán neʼebé tinan 70 liubá ajuda haʼu-nia inan atu sai Maromak Jeová nia atan! Ami kontente tanba ami iha oportunidade atu hatudu ami-nia agradese ba buat neʼebé irmán neʼe halo hodi ajuda haʼu-nia família atu aprende lia-loos.

Haʼu agradese tebes ba Maromak ba reuniaun boot sira, neʼebé ajuda haʼu atu hamriik metin iha adorasaun loos, atu halo haʼu-nia moris simples liu, no atu aumenta haʼu-nia serbisu haklaken. Loos duni, reuniaun boot sira-neʼe muda haʼu-nia moris.

[Dezeñu iha pájina 23]

Evelyn nia inan (liman-karuk) no haʼu-nia inan

[Dezeñu iha pájina 23]

Haʼu-nia kolega Ben

[Dezeñu iha pájina 24]

Kuandu ami foin toʼo rai-Brazíl

[Dezeñu iha pájina 25]

Ho Evelyn agora