Nafatin “laran moos” iha tempu susar

JORNALISTA katóliku ida naran Vittorio Messori fó sai ninia hanoin kona-ba hahalok seksuál neʼebé envolve Igreja iha rai-Itália. Nia hatete: “Ema hotu hatene katak moos kona-ba morál mak problema iha Igreja ohin loron. No problema neʼe sei la rezolve maski hasai tiha lei kona-ba padre sira atu la kaben, tanba porsentu 80 husi problema neʼe mak relasaun seksuál neʼebé amlulik sira halo ho mane sira maski balu sei labarik.”—La Stampa.

Hahalok aat neʼebé sai barak hatudu duni katak ita moris iha “loron ikus sira” husi mundu neʼe nia rohan. (2 Tim 3:1-5) Hanesan notísias hatudu, rezultadu husi problema kona-ba morál neʼebé sai aat tebes kona ema hotu, inklui mós ema sira neʼebé bolu sira-nia an nuʼudar ema Maromak nian. Sira-nia laran neʼebé foʼer no lamoos ona book sira atu halo hahalok neʼebé aat tebes. (Ef 2:2) Tan neʼe mak Jesus fó avizu: “Husi ema nia fuan mak suli mai hanoin aat sira, oho ema, sala hasoru ema nia kaben, sala-foʼer, naʼok, bobar lia falsu, hateten aat Maromak.” (Mt 15:19) Maibé, Maromak Jeová hakarak ninia atan sira atu hadomi “laran moos”. (Prov 22:11) Entaun, oinsá mak ema kristaun bele nafatin laran moos iha tempu susar sira-neʼe?

Sai “laran moos” katak sá?

Iha Bíblia, dala barak liafuan “laran” ka “fuan” reprezenta buat oioin. Tuir livru ida, kuandu uza liafuan “laran” ka “fuan” iha Bíblia, neʼe hatudu kona-ba ema nia hakarak no sentimentu, no ida-neʼe mak buat neʼebé Maromak haree liu, no neʼebé importante atu ema ida bele haburas relasaun ho Maromak, no kona ema nia hahalok no morál. Ita-nia laran bele hatudu sai ita mak ema oinsá. Hanesan livru neʼe hatudu, Maromak Jeová haree liu mak ema nia laran no ida-neʼe mak buat neʼebé nia hafolin husi ninia atan sira.—1 Ped 3:4.

Kuandu Bíblia koʼalia kona-ba “moos” bele hatudu kona-ba moos iha buat isin nian. Maibé liafuan neʼe mós bele hatudu katak la iha buat ida neʼebé foʼer iha dalan morál no adorasaun. Iha Jesus nia diskursu iha foho, nia hatete: “Ksolok ba sira neʼebé laran moos.” Nia koʼalia kona-ba ema sira neʼebé moos iha sira-nia laran. (Mt 5:8) Sira-nia sentimentu no hakarak mak moos. Sira hadomi Maromak Jeová ho laran tomak, ho laran-moos no la laran-makerek tanba sira sente agradese no domin. (Lc 10:27) Ita hakarak duni iha laran neʼebé moos, loos ka lae?

Tansá susar atu nafatin “laran moos”

Maski Maromak Jeová nia atan “la halo sala ho ninia liman”, maibé nia mós tenke iha “laran neʼebé moos”. (Sal 24:3, 4) Maibé ohin loron, susar ba Maromak nia atan sira atu nafatin iha “laran neʼebé moos”. Satanás no mundu neʼebé nia mak ukun, no mós ita rasik nia hakarak sala, bele book ita atu hadook an husi Maromak Jeová. Atu tahan hasoru buat sira-neʼe, importante tebes atu ita hadomi “laran moos” no kaer metin ba ida-neʼe. Buat sira-neʼe sei proteje ita no ajuda ita atu kontinua sai Maromak nia belun. Oinsá mak ita bele nafatin laran moos?

Ebreu 3:12 fó avizu mai ita: “Matan-moris bá, maun-alin sira, atu imi la bele sai fiar-laek, hodi lori imi atu hadook an husi Maromak moris.” Ita la bele nafatin iha “laran moos” se  ita sai “fiar-laek” ka ladún iha fiar iha ita-nia laran. Diabu Satanás habelar ideia saida deʼit atubele halakon ita-nia fiar ba Maromak? Ideia sira-neʼe inklui teoria evolusaun, ideia katak la iha matadalan kona-ba hahalok loos no sala, no duvida katak Maromak mak leno Bíblia. Ita labele husik ideia aat sira-neʼe kona ita. (Kol 2:8) Lee Bíblia loroloron no hanoin kleʼan mak buat importante liu atu ita bele kontra hasoru ideia sira-neʼe. Hatene didiʼak kona-ba Maromak Jeová nia Liafuan sei ajuda ita atu hametin ita-nia domin ba nia no atu agradese ba buat neʼebé nia halo atu tau matan ba ema. Hatudu domin no agradese ba Maromak mak importante tebes, tanba ida-neʼe sei ajuda ita atu la simu ideia neʼebé falsu no atu nafatin iha fiar neʼebé metin ba Maromak Jeová, hodi nuneʼe ita bele iha laran moos nafatin.—1 Tim 1:3-5.

Kuandu hasoru hakarak aat isin nian

Buat ida tan neʼebé bele halo susar ba ita atu nafatin “laran moos” mak hakarak aat isin nian no hakarak atu hetan sasán. (1 Joao 2:15, 16) Domin ba osan ka hakarak atu sai riku no hakarak hetan sasán barak bele hafoʼer ema kristaun nia laran, no book sira atu halo buat neʼebé la tuir Maromak nia hakarak. Iha serbisu-fatin, sira balu sai laran lamoos, lohi ema seluk, ka naʼok osan ka sasán.—1 Tim 6:9, 10.

Iha parte seluk, kuandu ita hakaʼas an atu la hakanek Maromak Jeová nia laran, hadomi justisa, no hakaʼas an atu iha laran ka konxiénsia neʼebé moos, ita hatudu katak ita hadomi “laran moos”. Domin neʼe book ita atu kontinua “moris ho laran-moos iha buat hotu”. (Ebr 13:18) Kuandu ita hatudu hahalok diʼak no laran-moos, ida-neʼe bele fó sasin neʼebé diʼak. Porezemplu, irmaun ida naran Emilio husi rai-Itália neʼebé serbisu nuʼudar xofér ida, nia hetan karteira neʼebé iha osan euro 470 (ka dolar U.S. 680). Ninia kolega sira hakfodak tebes kuandu nia fó karteira neʼe ba ninia patraun neʼebé ikusmai fó fali ida-neʼe ba nia naʼin. Emilio nia kolega balu kontente tebes  ho nia hahalok, tan neʼe sira mós hatudu interese ba Bíblia no komesa atu estuda. Rezultadu mak ema naʼin-hitu husi família rua simu ona lia-loos. Sin, hatudu laran-moos bele book duni ema seluk atu hahiʼi Maromak.—Tito 2:10.

Buat seluk tan neʼebé bele hafoʼer ema kristaun nia laran mak hanoin neʼebé la loos kona-ba hahalok seksuál. Tanba ema barak hanoin katak baibain deʼit atu halo relasaun seksuál antes kaben, ka ho ema neʼebé laʼós sira-nia kaben, ka entre mane ho mane, buat sira-neʼe bele hafoʼer ema kristaun nia laran. Ema neʼebé monu ba hahalok sira-neʼe karik sai laran-makerek hodi subar sira-nia sala. Ema hanesan neʼe la hatudu duni “laran moos”.

Gabriele hetan batizmu kuandu nia tinan 15 no nia hahú kedas serbí nuʼudar pioneiru. Maibé ikusmai, nia komesa bá iha bár no ransu ho ema balu neʼebé ladún iha morál. (Sal 26:4) Nuneʼe, nia hahú moris neʼebé imorál no sai laran-makerek, no kongregasaun kristaun tenke hasai nia. Dixiplina neʼebé Maromak Jeová fó ba nia halo nia hanoin didiʼak kona-ba ninia moris. Gabriele hatete: “Haʼu hahú halo buat neʼebé uluk haʼu hanoin ladún importante. Haʼu lee Bíblia loroloron, koko atu komprende saida mak loloos Maromak Jeová hakarak hatete ba haʼu, no haʼu estuda didiʼak ita-nia livru sira. Haʼu haree oinsá mak estuda mesak bele halo haʼu sente kontente no oinsá mak lee Bíblia no halo orasaun beibeik bele fó forsa mai haʼu.” Buat sira-neʼe ajuda Gabriele atu husik ninia hahalok imorál no hadiʼa fali ninia relasaun ho Maromak Jeová.

Agora Gabriele serbí fali nuʼudar pioneiru hamutuk ho nia feen. Buat neʼebé akontese ba Gabriele hatudu katak estuda Bíblia no estuda livru sira husi atan “laran-metin no matenek” bele ajuda ema atu iha laran moos no atu la simu hahalok imorál.—Mt 24:45; Sal 143:10.

“Laran moos” bainhira hasoru susar

Maromak nia atan balu sente laran-tun kuandu ema kontra sira, kuandu hasoru susar kona-ba ekonomia, no kuandu hetan moras. Dala ruma, situasaun sira-neʼe bele kona sira-nia laran iha dalan neʼebé ladiʼak. Liurai David mós sente hanesan neʼe, nia hatete: “Haʼu lakon ona haʼu-nia aten-brani; haʼu-nia laran la sente tan ona buat ida.” (Sal 143:4) Saida mak ajuda nia atu hasoru situasaun neʼe? David hanoin-hetan kona-ba oinsá mak Maromak tau matan ba Ninia atan sira no kona-ba oinsá mak Maromak salva ona nia. David hanoin kleʼan kona-ba saida mak Maromak Jeová halo ona ba Ninia naran. David nafatin hanoin kona-ba Maromak nia hahalok sira. (Sal 143:5) Hanesan neʼe mós, se ita hanoin kleʼan kona-ba ita-nia Kriadór no kona-ba buat neʼebé nia halo tiha ona no sei halo ba ita, ida-neʼe sei ajuda ita kuandu ita hasoru susar.

Kuandu ita sente katak ema halo buat neʼebé ladiʼak ba ita, karik ita sai hirus. Hanoin beibeik kona-ba ida-neʼe bele halo ita atu iha hanoin neʼebé laloos kona-ba ita-nia irmaun-irmán sira. Karik ita lakohi hamutuk tan ho sira hodi hakarak atu mesamesak, no ladún hatudu interese tan ba ema seluk. Maibé, hahalok hanesan neʼe ajuda ita atu iha “laran moos” ka lae? Klaru katak atu iha laran neʼebé moos envolve dalan neʼebé ita haree irmaun-irmán sira no envolve buat neʼebé ita halo kuandu ita iha hanoin neʼebé la hanesan ho sira.

Iha mundu neʼebé sai aat ba beibeik no nakonu ho hahalok imorál, ita nuʼudar ema kristaun neʼebé loos hatudu katak ita la hanesan tanba ita hadomi “laran moos”. Ita-nia moris sai diʼak liután nuʼudar ita sente dame iha laran tanba ita halo tuir Maromak nia hakarak. Liután neʼe, ita haksolok tanba ita iha relasaun diʼak ho ita-nia Kriadór, Maromak Jeová, neʼebé hadomi sira neʼebé iha “laran neʼebé moos”. (Sal 73:1) Sin, ita bele sai parte ba sira neʼebé sei haksolok tanba hanesan Jesus promete, “sira sei haree Maromak” nuʼudar Maromak tau matan ba sira neʼebé hadomi “laran moos”.—Mt 5:8.