Pergunta husi lee-naʼin

Kuandu Jesus Kristu haruka apóstolu naʼin-12 atu haklaken, nia bandu sira atu la lori ai-tonka no la uza sandálias ka lae?

Ema balu hanoin katak Evanjellu tolu hakerek buat neʼebé la hanesan kona-ba tempu neʼebé Jesus haruka apóstolu sira atu bá haklaken. Maibé, hodi kompara Evanjellu tolu neʼe, ida-neʼe ajuda ita atu komprende ho klaru. Ulukliu, mai ita kompara livru Marcos ho livru Lucas. Marcos hatete: “[Jesus] haruka sira lori deʼit iha dalan ai-tonka ida; labele lori bukae eh kohe, ka doit iha futu-kabun. Sira bele uza sandálias maibé labele lori hatais tahan rua.” (Mc 6:7-9) Lucas hatete: “Keta lori tuir dalan ai-tonka ka kohe, paun ka osan ka hatais tahan rua.” (Lc 9:1-3) Kuandu lee eskritura rua neʼe, ema balu hanoin katak sira kontra malu. Tuir livru Marcos, apóstolu sira tenke lori ai-tonka ida no uza sandálias, maibé tuir livru Lucas sira labele lori buat ida, inklui ai-tonka. La hanesan ho Marcos, Lucas la temi sandálias.

Atu komprende didiʼak kona-ba Jesus nia liafuan iha situasaun neʼe, mai ita haree buat neʼebé hanesan entre Evanjellu tolu neʼe. Iha livru Marcos, livru Lucas no mós iha Mateus 10:5-10, Jesus fó-hatene apóstolu sira atu labele uza ka labele “lori hatais tahan rua”. Klaru katak apóstolu sira uza ona hatais tahan ida. Entaun, sira labele foti hatais tahan ida tan. Hanesan neʼe mós, klaru katak sira uza ona sandálias. Tan neʼe, Marcos nia liafuan hatudu katak sira labele lori tan sandálias ida, ka troka ba sandálias foun. Oinsá ho ai-tonka? Livru The Jewish Encyclopedia hatete: “Ema ebreu iha tempu antigu iha toman atu lori ai-tonka ida.” (Gên 32:10) Tan neʼe, Marcos dehan katak apóstolu sira labele lori buat ida, só “lori deʼit iha dalan ai-tonka ida”, neʼe katak ai-tonka neʼebé sira kaer ona. Entaun, Evanjellu tolu neʼe hatudu ho klaru kona-ba Jesus nia hakarak ba apóstolu sira. Jesus hakarak sira atu bá haklaken no atu la demora tanba foti tan sasán ka hatais ruma.

Mateus, neʼebé mós rona Jesus nia liafuan iha tempu neʼebá, hakerek informasaun neʼebé esplika liután kona-ba neʼe. Nia hakerek fali Jesus nia liafuan neʼebé dehan: “Keta lori [“sosa”, MF] osan-mean, osan-mutin eh osan-riti iha imi-nia futu-kabun. Labele lori kohe . . . , hatais tahan rua, sandálias, eh ai-tonka; basá serbisu-naʼin soʼi atu simu nia kolen.” (Mt 10:9, 10) Se nuneʼe, oinsá kona-ba sandálias neʼebé apóstolu sira uza daudauk, no oinsá kona-ba ai-tonka neʼebé sira kaer hela? Iha neʼe Jesus la haruka sira atu soe tiha buat neʼebé sira uza ona, maibé nia haruka sira atu la sosa tan buat sira-neʼe. Tanbasá? Tanba “serbisu-naʼin soʼi atu simu nia kolen”. Tan neʼe mak Jesus haruka sira atu la sosa ka lori buat ruma. Buat neʼebé Jesus haruka ninia apóstolu sira atu halo iha tempu neʼebá mak tuir duni konsellu neʼebé nia fó iha ninia diskursu iha foho, neʼebé dehan: “Keta laran-taridu bá hodi dehan: ‘Ita sei han ka hemu, ka hatais loos saida?’”—Mt 6:25-32.

Maski Evanjellu sira haree hanesan kontra malu, maibé tuir loloos sira hotu koʼalia kona-ba informasaun neʼebé hanesan. Jesus haruka ninia apóstolu sira atu bá haklaken ho sasán neʼebé sira iha ona, no labele demora hodi sosa buat seluk tan. Tanbasá? Tanba Maromak Jeová sei fó buat neʼebé sira presiza.

Sé mak “feto ida, sin, feto sira” neʼebé Salomão temi?—Ecle 2:8.

Bíblia la fó sai ho klaru kona-ba neʼe, maibé karik ita bele dehan katak feto sira-neʼe mak feto sira neʼebé naran-boot neʼebé hasoru Salomão iha ninia palásiu.

Iha livru Eclesiastes kapítulu 2, Salomão temi buat barak neʼebé nia halo ona, inklui mós harii uma barak, toʼos sira no bee dalan sira. Nia hatutan tan hodi dehan: “Haʼu halibur mós osan-mutin no osan-mean ba haʼu-nia an, no rikusoin liurai nian no distritu sira. Haʼu halibur kantadór mane no feto sira ba haʼu-nia an, no buat neʼebé furak loos husi ema nia oan sira, neʼe mak feto ida, sin, feto sira.”—Ecle 2:8.

Ema matenek barak dehan katak “feto sira” neʼebé Salomão temi mak ninia feen sira, neʼebé nia iha kuandu nia sai katuas ona. Salomão nia feen barak mai husi rai seluk no feen sira-neʼe dada nia atu halo adorasaun falsu. (1 Reis 11:1-4) Maibé, iha buat balu neʼebé hatudu katak hanoin hanesan neʼe mak la loos. Porezemplu, kuandu Salomão hakerek liafuan sira-neʼe, nia loloos koñese ona “feto ida, sin, feto sira”. Iha tempu neʼebá, ninia relasaun ho Maromak Jeová sei diʼak hela, tanba Maromak haleno nia atu hakerek livru balu iha Bíblia laran. Tan neʼe, tempu neʼebé Salomão hakerek liafuan sira-neʼe la hanesan ho tempu neʼebé nia sai katuas ona no iha feen atus ba atus husi rai seluk, no nia mós halaʼo adorasaun falsu.

Iha livru Eclesiastes, Salomão hatete katak nia “koko atu buka liafuan neʼebé furak no hakerek liafuan neʼebé loos kona-ba lia-loos”. (Ecle 12:10) Klaru katak Salomão hatene liafuan sira hanesan “feen”, “liurai-feto” no buat seluk tan, tanba nia uza liafuan neʼe iha livru Bíblia nian neʼebé nia hakerek. (Prov 5:18; 12:4; 18:22; Ecle 9:9; Cân 6:8, 9) Maibé iha Eclesiastes 2:8, nia la uza liafuan sira-neʼe.

Salomão nia liafuan “feto ida, sin, feto sira” mak fraze lia-ebraiku nian ida neʼebé la mosu iha fatin seluk iha Bíblia laran. Matenek-naʼin sira rekoñese katak susar atu komprende arti husi fraze neʼe. Ema barak neʼebé tradús Bíblia hanoin katak karik fraze “feto ida, sin, feto sira” iha Eclesiastes 2:8 koʼalia kona-ba feto sira neʼebé importante.

Ema barak rona kona-ba Salomão nia naran-boot toʼo liurai-feto ida husi rai riku Sabá mós rona kona-ba nia. Liurai-feto neʼe mai vizita no hakfodak kona-ba buat neʼebé nia haree. (1 Reis 10:1, 2) Entaun, kuandu Salomão koʼalia kona-ba “feto ida, sin, feto sira”, karik nia koʼalia kona-ba feto sira hanesan liurai-feto neʼe. Tan neʼe, Salomão nia liafuan iha eskritura neʼe karik hatudu ba feto naran-boot sira neʼebé hasoru nia iha ninia palásiu durante tinan barak neʼebé nia sei iha relasaun diʼak ho Maromak.