Moris nuʼudar “ema laʼo-rai” iha mundu aat neʼe
Moris nuʼudar “ema laʼo-rai” iha mundu aat neʼe
“Sira hotu . . . simu an nuʼudar ema rai seluk nian no ema laʼo-rai iha mundu neʼe.”—EBR 11:13.
1. Tuir Jesus nia liafuan, ema kristaun presiza hanoin oinsá kona-ba mundu neʼe?
JESUS hatete kona-ba ninia dixípulu sira: “Sira sei hela iha mundu.” Maibé nia mós hatete: “Sira laʼós mundu neʼe nian, nuʼudar haʼu mós laʼós mundu neʼe nian.” (Joao 17:11, 14) Jesus nia liafuan neʼe hatudu ho klaru oinsá ema kristaun loos presiza hanoin kona-ba mundu neʼebé Satanás mak domina nuʼudar “maromak mundu neʼe nian”. (2 Kor 4:4) Maski ema kristaun hela iha mundu, maibé sira la sai parte husi mundu aat neʼe. Tan neʼe mak Bíblia hatete katak sira hanesan ‘ema laʼo-rai’ iha mundu neʼe.—1 Ped 2:11.
Sira moris nuʼudar “ema laʼo-rai”
2, 3. Tanbasá mak Bíblia hatete katak Enoc, Noé, no Abraão ho Sara moris “nuʼudar ema rai seluk nian no ema laʼo-rai”?
2 Horiuluk kedas, Maromak Jeová nia atan sira hatudu katak sira la hanesan ho ema seluk iha mundu neʼe. Porezemplu, Enoc no Noé “laʼo ho Maromak neʼebé loos”. (Gên 5:22-24; 6:9) Sira haklaken ho aten-brani kona-ba Jeová nia tesi-lia ba Satanás nia mundu aat neʼe. (Lee 2 Pedro 2:5; Judas 14, 15.) Maski sira iha ema aat sira-nia leet, sira nafatin halo tuir Maromak nia hakarak. Tan neʼe, Bíblia hatete katak Enoc “monu loos ba Maromak nia laran” no Noé “la halo sala hanesan ema sira iha ninia tempu”.—Ebr 11:5; Gên 6:9.
3 Ezemplu ida seluk mak Abraão no Sara. Hodi halo tuir Maromak, sira husik sira-nia moris diʼak iha ema Kaldeia nia sidade naran Ur hodi moris nuʼudar ema laʼo-rai. (Gên 11:27, 28; 12:1) Apóstolu Paulo hakerek: “Hodi fiar mak Abraão halo tuir Maromak . . . atu laʼo ba rai neʼebé Maromak sei fó nuʼudar liman-rohan ba nia no ba nia bei-oan sira; hodi fiar neʼe mak nia laʼo bá maski la hatene nia atu bá neʼebé. Hodi fiar mak nia toʼo nuʼudar ema laʼo-rai ida ba rai neʼebé Maromak hakotu, hodi hela iha neʼebá hanesan iha ema seluk nia rai . . . hamutuk ho Isaac no Jacob, neʼebé hamutuk ho nia, mesak promesa nia liman-rohan naʼin hotu.” (Ebr 11:8, 9) Kona-ba Maromak nia atan sira-neʼe nia fiar, Paulo hatete: “Sira hotu neʼe mate iha fiar laran, molok sira simu buat neʼebé hakotu ona ba sira, maibé sira haree buat neʼe husi dook hodi simu sira, hodi simu an nuʼudar ema rai seluk nian no ema laʼo-rai iha mundu neʼe.”—Ebr 11:13.
Avizu ba ema Israel
4. Antes ema Israel tama iha rai neʼebé Maromak promete, sira simu avizu saida?
4 Kuandu Abraão nia bei-oan sai barak tebes, Maromak halo sira sai nasaun Israel hodi fó ukun-fuan no rai ba sira. (Gên 48:4; Deut 6:1) Maibé, ema Israel labele haluha katak tuir loloos sira-nia rai-naʼin mak Jeová. (Lev 25:23) Neʼe duni, sira presiza halo tuir nafatin Jeová nia ukun-fuan. Liután neʼe, sira presiza hanoin-hetan katak “ema la moris deʼit ho ai-han” no katak buat diʼak hotu neʼebé sira hetan mai husi Jeová. (Deut 8:1-3) Tan neʼe, antes sira tama iha rai neʼe, Jeová fó avizu ba sira hodi dehan: “Bainhira Jeová, ó-nia Maromak, sei lori ó iha rai neʼebé nia promete ba ó-nia beiʼala Abraão, Isaac, no Jacob atu fó ba ó, sidade sira neʼebé boot no kapás neʼebé laʼós ó mak harii, no uma sira neʼebé nakonu ho sasán diʼak neʼebé laʼós ó mak halo nakonu, no bee-posu sira neʼebé laʼós ó mak halo, toʼos-uvas no ai-oliveira sira neʼebé laʼós ó mak kuda, no ó han toʼo bosu, kuidadu bá atu ó labele haluha Jeová.”—Deut 6:10-12.
5. Tansá mak Jeová la simu tan nasaun Israel? Nia troka nasaun Israel ho nasaun foun saida?
5 Maibé, ema Israel la halo tuir avizu neʼe. Kuandu sira tama iha rai neʼebé Maromak promete no komesa moris iha uma diʼak no iha tua-uvas no ai-han barak, sira haluha tiha Jeová. Tan neʼe, iha Neemias nia tempu, ema levita hatete ho moe katak ema Israel “komesa han toʼo bosu no sai bokur”, no katak sira kontra hasoru Maromak toʼo sira oho profeta sira neʼebé Nia haruka atu fó avizu ba sira. (Neem 9:25-27) Nuneʼe, Jeová husik ema Israel monu ba sira-nia inimigu nia liman. (Os 13:6-9) Ikusmai, kuandu ema Roma ukun nasaun Israel, sira mós oho Mesias neʼebé Maromak promete nanis ona! Tan neʼe, Jeová la simu tan ona nasaun Israel nuʼudar ninia povu, no troka sira ho nasaun foun, “Israel Maromak nian”, katak ema kose-mina sira.—Mt 21:43; Apos 7:51, 52; Gal 6:16, MF.
Sira “laʼós mundu neʼe nian”
6, 7. (a) Jesus hatete saida kona-ba ninia dixípulu sira? (b) Tanbasá mak ema kristaun loos labele sai parte husi mundu neʼe?
6 Hanesan temi uluk, Jesus nuʼudar kongregasaun kristaun nia Ulun hatete katak ninia dixípulu sira labele sai parte husi Satanás nia mundu aat neʼe. Antes Jesus mate, nia hatete ba ninia dixípulu sira: “Imi mundu neʼe nian karik, mundu neʼe sei hadomi imi nuʼudar ninia an rasik; maibé, tan imi laʼós mundu neʼe nian, basá haʼu fihir ona imi husi mundu, tan neʼe mak mundu odi imi.”—Joao 15:19.
7 Nuʼudar ema kristaun sai barak iha rai oioin, sira tenke hatudu katak sira la hanesan ho ema seluk iha mundu neʼe no la halo tuir ema seluk nia hahalok aat. Liutiha tinan 30 depois Jesus mate, apóstolu Pedro hatete ba ninia maluk kristaun: “Doben sira, haʼu husu ba imi neʼebé hanesan malae no laʼo-rai, atu hadook an husi isin nia hakarak aat sira. Sira-neʼe halo funu hasoru imi-nia klamar. Hatudu hahalok diʼak deʼit iha jentiu sira leet.”—1 Ped 1:1; 2:11, 12.
8. Matenek-naʼin ida hatete saida kona-ba ema kristaun iha tempu uluk?
8 Iha tempu uluk, ema kristaun hatudu duni katak sira moris nuʼudar “ema laʼo-rai” iha rai oioin neʼebé nasaun Roma mak ukun. Matenek-naʼin ida kona-ba istória, naran Kenneth Scott Latourette, hakerek katak ema fó-terus beibeik ba ema kristaun. Nia hatete sira duun katak ema kristaun la fiar Maromak tanba sira la hola parte iha relijiaun falsu nia serimónia sira. Nia mós hatete katak ema dehan ema kristaun odi ema seluk tanba sira la hola parte iha atividade halimar nian neʼebé nakonu ho adorasaun falsu no hahalok sala-foʼer.
Moris “hanesan la moris iha mundu neʼe”
9. Oinsá mak ita hatudu domin ba ema seluk?
9 Hanesan ema kristaun iha tempu uluk, ita mós la sai parte husi mundu aat neʼe. (Gal 1:4) Tan neʼe, ema barak la komprende ita no ema balu odi ita. Maibé ita la odi sira. Ita hatudu ita-nia domin ba sira hodi hakaʼas an atu haklaken uma ba uma no hatoʼo ba ema hotu lia-foun diʼak kona-ba Maromak nia Reinu, ka ukun. (Mt 22:39; 24:14) Ita halo nuneʼe tanba ita fiar katak lakleur tan Maromak Jeová nia governu, neʼebé Jesus mak ukun nuʼudar Liurai, sei halakon ema nia governu hotu no sei lori mundu foun mai.—Dan 2:44; 2 Ped 3:13.
10, 11. (a) Oinsá ita “moris iha mundu neʼe”? (b) Iha dalan saida deʼit mak ita hatudu katak ita “la moris iha mundu neʼe”?
10 Tanba Satanás nia mundu aat neʼe besik ona atu ramata, ita hatene katak agora laʼós tempu atu buka moris diʼak. Apóstolu Paulo hatete: “Haʼu dehan ba imi, maun-alin sira, katak tempu badak liu ona. Hori ohin ba oin, . . . sira neʼebé sosa hanesan sira sasán la iha, sira neʼebé moris iha mundu neʼe hanesan la moris iha mundu neʼe. Basá mundu neʼe nuʼudar ohin sei mohu.” (1 Kor 7:29-31) Ohin loron, ita “moris iha mundu neʼe” hodi serbisu atu manán osan, no ita mós hola buat neʼebé ita presiza loroloron. Ita mós uza teknolojia oioin, inklui telefone no internét. Buat sira-neʼe ajuda ita atu haklaken no hanorin lia-loos kona-ba Bíblia iha língua barak iha mundu tomak. Maibé, ita moris “hanesan la moris iha mundu neʼe” hodi la buka osan, rikusoin ka ita-nia serbisu nuʼudar buat neʼebé importante liu iha ita-nia moris.—Lee 1 Timoteo 6:9, 10.
11 Dalan ida seluk atu hatudu katak ita “la moris iha mundu neʼe” mak hodi la hanoin eskola boot nuʼudar buat neʼebé importante ba ita-nia moris. Ema barak iha mundu neʼe hanoin katak hodi bá universidade mak sira bele hetan moris diʼak no naran-boot. Maibé ita ema kristaun neʼebé moris nuʼudar ema laʼo-rai iha mundu aat neʼe la hanoin hanesan sira tanba ita la buka “buat boot sira” husi mundu neʼe. (Jer 45:5; Rom 12:16) Ita halo tuir Jesus nia avizu neʼebé dehan: “Matan-moris bá no kuidadu imi-nia an atu labele kaan buat naran deʼit, basá, laʼós ema nia rikusoi mak halo ema moris liu.” (Lc 12:15) Tan neʼe, diʼak ba joven kristaun sira atu hanoin-hetan katak buat neʼebé importante liu iha sira-nia moris mak serbí Jeová. Atu bele serbí Jeová ho sira-nia neon, laran, kbiit, no hanoin tomak, sira mós presiza bá eskola atu hetan edukasaun hodi bele buka serbisu no tau matan ba sira-nia an. (Lc 10:27) Hodi halo nuneʼe, sira bele sai “riku ba Maromak”.—Lc 12:21; lee Mateus 6:19-21.
Labele laran-taridu kona-ba rikusoin
12, 13. Hodi halo tuir Jesus nia liafuan iha Mateus 6:31-33, oinsá mak ida-neʼe halo ita la hanesan ho ema seluk iha mundu neʼe?
12 Buat ida tan neʼebé halo ita la hanesan ho ema seluk iha mundu neʼe mak ita la hanoin barak kona-ba osan no rikusoin sira. Jesus hatete: “Keta laran-taridu bá hodi dehan: ‘Ita sei han ka hemu, ka hatais loos saida?’ Jentiu sira buka buat sira-neʼe hotu. Maibé imi-nia Aman lalehan hatene katak imi kuran sira-neʼe. Neʼe duni, buka uluknanain Maromak nia reinu ho nia justisa; buat hirak-neʼe sei fó tan ba imi.” (Mt 6:31-33) Husi ita-nia esperiénsia rasik, ita barak hatene katak ita-nia Aman iha lalehan sempre fó buat neʼebé ita presiza.
13 Hodi moris haksolok ho buat neʼebé ita iha ona, ida-neʼe halo ita la hanesan ho ema seluk iha mundu neʼe. (1 Tim 6:6) Porezemplu, kuandu ema kaben, sira barak hakarak hetan kedas buat hotu. Sira hakarak uma, sasán kompletu iha sira-nia uma, karreta diʼak, no sasán eletróniku foun. Maibé ema kristaun neʼebé moris nuʼudar ema laʼo-rai iha mundu neʼe kontrola sira-nia hakarak atu hetan sasán oioin no sira hola deʼit buat neʼebé sira bele. Duké gasta tempu no osan barak atu hola sasán oioin, sira uza sira-nia tempu no forsa atu halo serbisu ba Maromak Jeová, no sira balu serbí nuʼudar pioneiru ka misionáriu, serbí iha Betel, ka halo serbisu atu vizita kongregasaun sira. Ita hotu hafolin duni serbisu neʼebé sira halo ba Jeová ho laran tomak.
14. Ita bele aprende saida husi Jesus nia ai-knanoik kona-ba kari fini?
14 Iha Jesus nia ai-knanoik kona-ba kari fini, nia hatete katak “hanoin mundu neʼe nian no mós babeur husi rikusoi” bele hanetik ita atu serbí Maromak. (Mc 4:18, 19) Maibé se ita moris hanesan ema laʼo-rai iha mundu neʼe hodi kontente ho buat neʼebé ita iha ona, ida-neʼe sei ajuda ita atu la monu ba lasu neʼe. Sin, moris nuʼudar ema laʼo-rai iha mundu neʼe sei ajuda ita atu iha “matan diʼak” ka simples hodi tau uluk Maromak nia Ukun iha ita-nia moris.—Mt 6:22.
“Mundu neʼe sei liu daudaun”
15. Apóstolu João hatete saida kona-ba mundu neʼe?
15 Razaun importante ba ita ema kristaun loos atu moris nuʼudar ema laʼo-rai iha mundu neʼe mak tanba ita hatene katak mundu aat neʼe besik ona rohan. (1 Ped 2:11; 2 Ped 3:7) Ita hatudu katak ita fiar ida-neʼe liuhusi dalan neʼebé ita halaʼo ita-nia moris, inklui ita-nia hakarak, ita-nia desizaun, no ita-nia planu ba futuru. Apóstolu João fó konsellu ba ema kristaun atu labele hadomi mundu ka buat mundu neʼe nian tanba “mundu neʼe no domin ba nia sei liu daudaun; maibé ema neʼebé halo tuir Maromak nia hakarak sei moris ba nafatin”.—1 Joao 2:15-17.
16. Oinsá mak ita hatudu katak ita sai parte husi “povu” neʼebé Jeová haketak ona husi mundu?
16 Maromak Jeová hatete ba ema Israel katak, se sira halo tuir nia, sira sei sai ‘povu neʼebé espesiál ba nia iha povu sira seluk nia leet’. (Êx 19:5) Kuandu ema Israel halo tuir Jeová, dalan neʼebé sira halaʼo sira-nia moris no adorasaun la hanesan ho nasaun sira seluk. Hanesan mós ohin loron, Jeová haketak ninia povu husi Satanás nia mundu neʼe. Bíblia hatete: “Husik buat hotu neʼebé la lori ba Maromak, no mós husik tiha hakarak aat mundu neʼe nian hotu. Ita sei ukun an hodi . . . hamtaʼuk Maromak iha mundu neʼe, hodi hein daudaun Maromak no ita Naʼi Jesus Kristu nia glória. Nia saran an ba mate tanba ita atu hasai ita husi ita-nia laran-aat no hamoos povu ida ba nia an rasik; povu neʼebé hakarak halo buat neʼebé diʼak deʼit.” (Tito 2:11-14) Jeová nia “povu” neʼe inklui ema kose-mina sira no sira-nia maluk rihun ba rihun neʼebé ajuda no apoia sira nuʼudar Jesus nia “bibi seluk”.—Joao 10:16.
17. Bensaun saida deʼit mak ita hotu bele hetan hodi moris nuʼudar ema laʼo-rai iha mundu aat neʼe?
17 Ema kose-mina sira iha esperansa atu ukun hamutuk ho Kristu iha lalehan. (Apok 5:10) “Bibi seluk” iha esperansa atu moris ba nafatin iha rai, no bainhira esperansa neʼe sai loos, sira sei la moris ona hanesan ema laʼo-rai iha mundu neʼe. Sira sei iha uma kapás no ai-han barak. (Sal 37:10, 11; Isa 25:6; 65:21, 22) Maibé la hanesan ho ema Israel, sira sei nunka haluha katak buat hotu neʼebé sira hetan mai husi Jeová, “mundu tomak nia Maromak”. (Isa 54:5) Sin, iha tempu neʼebá, ita hotu, ema kose-mina ka bibi seluk, sei kontente ba nafatin tanba uluk ita moris nuʼudar ema laʼo-rai iha mundu aat neʼe.
Oinsá Ita hatán?
• Oinsá mak Maromak nia atan sira iha tempu uluk moris nuʼudar ema laʼo-rai?
• Oinsá mak ema kristaun iha tempu uluk hatudu katak sira laʼós mundu neʼe nian?
• Iha dalan saida deʼit mak ita hatudu katak ita moris “hanesan la moris iha mundu neʼe”?
• Bensaun saida deʼit mak ita hotu bele hetan hodi moris nuʼudar ema laʼo-rai iha mundu aat neʼe?
[Pergunta estudu nian]
[Dezeñu iha pájina 18]
Ema kristaun iha tempu uluk hadook an husi atividade halimar nian neʼebé envolve violénsia no sala-foʼer
