Serbí Jeová nafatin ho laran tomak

“Haʼu-nia oan, hatene bá ó-nia aman nia Maromak no serbí nia bá ho laran tomak.”—1 CRÔN 28:9.

HATÁN BA PERGUNTA SIRA TUIRMAI NEʼE:

Tuir Bíblia, liafuan “laran” katak sá?

Atu hatene ita ema oinsá loos, ita presiza halo saida?

Saida mak ita bele halo atu kontinua serbí Jeová ho laran tomak?

1, 2. (a) Parte ida husi isin neʼebé Bíblia temi dala barak liu mak saida? (b) Tanbasá mak importante atu ita komprende liafuan “laran” ka “fuan”?

DALA barak, Bíblia temi kona-ba parte oioin husi ema nia isin atu reprezenta buat ruma. Porezemplu, Job hatete: “La iha violénsia iha haʼu-nia liman-laran.” Liurai Salomão hatete: “Lia-foun neʼebé diʼak halo ruin sai bokur.” Jeová hatete ba Ezequiel: “Haʼu halo ó-nia reen-toos . . . toos liu fali fatuk-ahi.” Pedro mós hatete: “Maromak hatoos nia oin ba sira neʼebé halo aat.”—Jó 16:17; Prov 15:30; Eze 3:9; 1 Ped 3:12.

² Maibé, parte ida husi isin neʼebé Bíblia temi dala barak liu mak fuan, ka laran. Porezemplu, Ana hatete iha ninia orasaun: “Haʼu-nia laran haksolok tebes iha Jeová.” (1 Sam 2:1) Bíblia koʼalia kona-ba ema nia fuan ka ema nia laran besik dala rihun ida. Tanba Bíblia hatete mai ita atu proteje ita-nia laran, importante tebes atu ita komprende oinsá Bíblia uza liafuan “laran” ka “fuan”.—Lee Provérbios 4:23. *

TUIR BÍBLIA, “LARAN” KATAK SÁ?

3. Atu hatene liafuan “laran” ka “fuan” katak sá loos, ita presiza halo saida? Fó toʼok ezemplu.

³ Maski Bíblia la fó esplikasaun kona-ba liafuan “laran” ka “fuan”, maibé ita bele komprende liafuan sira-neʼe katak sá loos. Oinsá? Porezemplu, hanoin toʼok kona-ba dezeñu boot ida neʼebé halo husi fatuk kiʼik barak ho kór oioin. Atu hatene dezeñu neʼe mak kona-ba saida, ita presiza hamriik dook uitoan no haree dezeñu neʼe tomak. Hanesan neʼe mós, atu hatene lia-fuan “laran” ka “fuan” katak sá loos, ita presiza haree  oinsá eskritura barak iha Bíblia laran uza liafuan sira-neʼe.

4. (a) Kuandu Bíblia koʼalia kona-ba ema nia “laran”, ida-neʼe hatudu kona-ba saida? (b) Esplika toʼok Jesus nia liafuan iha Mateus 22:37.

⁴ Kuandu Bíblia koʼalia kona-ba ema nia “laran” ka “fuan”, baibain ida-neʼe hatudu kona-ba nia mak ema oinsá loos, inklui ninia hakarak, hanoin, hahalok, matenek, no planu hotu. (Lee Deuteronômio 15:7; Provérbios 16:9; * Apostolu 2:26.) Maibé dala balu, ida-neʼe laʼós kona-ba buat sira-neʼe hotu. Porezemplu, Jesus hatete: “Ó sei hadomi Naʼi, ó-nia Maromak ho neon ho laran, ho ó-nia klamar tomak.” (Mt 22:37) Iha eskritura neʼe, liafuan “laran” mak kona-ba ema nia emosaun, sentimentu no hakarak. Jesus temi liafuan “laran”, “neon”, no “klamar” ka moris, tanba nia hakarak atu ita hatudu domin ba Maromak liuhusi ita-nia sentimentu no liuhusi dalan neʼebé ita halaʼo ita-nia moris no uza ita-nia neon. (Joao 17:3; Ef 6:6) Maibé, kuandu eskritura ruma temi deʼit kona-ba ema nia “laran”, ida-neʼe kona-ba nia mak ema oinsá loos.

BUKA-HATENE ITA-NIA LARAN

5. Tanbasá mak ita hakarak halo buat hotu neʼebé ita bele atu serbí Jeová ho laran tomak?

⁵ Liurai David fó-hanoin ba Salomão, hodi dehan: “Haʼu-nia oan, hatene bá ó-nia aman nia Maromak no serbí nia bá ho laran tomak no ho laran haksolok; tanba Jeová buka-hatene ema hotu nia fuan-laran, no hatene didiʼak ema nia hanoin hotu.” (1 Crôn 28:9) Jeová buka-hatene ema hotu nia fuan-laran, inklui mós ita-nian. (Prov 17:3; 21:2) Liután neʼe, atu ita bele iha relasaun neʼebé diʼak ho Jeová no atu iha futuru diʼak, ida-neʼe depende ba buat neʼebé Jeová haree iha ita-nia laran ka ita ema oinsá. Tan neʼe, ita hakarak halo tuir David nia konsellu neʼe hodi halo buat hotu neʼebé ita bele atu serbí Jeová “ho laran tomak”.

6. Tanbasá mak importante atu ita buka-hatene ita ema oinsá loos?

⁶ Liuhusi ita-nia serbisu ho badinas nuʼudar Testemuña ba Jeová, ita hatudu daudauk ona katak ita hakarak serbí Maromak ho laran tomak. Maibé, tanba ita moris iha Satanás nia mundu aat neʼe no tanba ita nuʼudar ema sala-naʼin, ida-neʼe bele hanetik ita-nia hakarak atu serbí Jeová ho laran tomak. (Jer 17:9; Ef 2:2) Tan neʼe, atu labele husik ida-neʼe akontese, ita presiza fó tempu atu buka-hatene ita ema oinsá loos. Maibé, oinsá mak ita bele halo ida-neʼe?

7. Ita hatudu ita ema oinsá loos liuhusi saida?

⁷ Ita-nia laran mak buat neʼebé ita ema la bele haree, hanesan mós ho ai-hun neʼebé ita la bele haree ninia laran. Maibé, hanesan Jesus hatete iha ninia diskursu iha foho, ema bele hatene ai-hun diʼak ka ladiʼak liuhusi ninia fuan. Hanesan neʼe mós ho ita, ita hatudu ita ema oinsá loos liuhusi ita-nia hahalok loroloron nian. (Mt 7:17-20) Mai ita hanoin kona-ba hahalok ida neʼebé hatudu kona-ba neʼe.

OINSÁ ATU BUKA-HATENE ITA-NIA LARAN

8. Oinsá mak Jesus nia liafuan iha Mateus 6:33 ajuda ita atu hatene ita ema oinsá loos?

⁸ Kuandu Jesus hatoʼo diskursu iha foho, nia mós esplika saida loos mak ema neʼebé rona nia presiza halo atu hatudu katak sira hakarak duni serbí Jeová ho laran. Nia dehan: “Neʼe duni, buka uluknanain Maromak nia reinu ho nia justisa; buat hirak-neʼe  sei fó tan ba imi.” (Mt 6:33) Liuhusi buat neʼebé ita tau uluk iha ita-nia moris, ita hatudu sai ita-nia hakarak, hanoin, no planu. Tan neʼe, dalan ida atu hatene se ita serbí Maromak ho laran tomak mak hodi hanoin didiʼak kona-ba saida mak importante liu ba ita iha ita-nia moris.

9. Jesus konvida ema balu atu halo saida? Ema sira-neʼe nia liafuan hatudu saida kona-ba sira-nia laran?

⁹ Mai ita hanoin kona-ba situasaun ida neʼebé akontese lakleur depois Jesus koʼalia kona-ba “buka uluknanain Maromak nia reinu”. Situasaun neʼe ajuda ita atu hatene katak ema bele hatudu sai sira-nia laran liuhusi buat neʼebé sira tau uluk iha sira-nia moris. Lucas hatete katak Jesus laʼo ba Jerusalém “hodi hakarak” maski nia hatene katak nia atu hasoru terus iha neʼebá. Kuandu Jesus laʼo daudauk hamutuk ho ninia apóstolu sira, nia hasoru ema balu no nia konvida sira atu tuir nia. Ema sira-neʼe kontente atu tuir Jesus, maibé sira hakarak halo uluk buat seluk. Sira ida hatete: “Naʼi, husik haʼu bá hakoi lai haʼu-nia aman.” Ida seluk hatete: “Haʼu sei tuir Ita, Naʼi; maibé husik haʼu fó-hatene lai ba sira neʼebé iha haʼu-nia uma-laran.” (Lc 9:51, 57-61) Sira-nia liafuan hatudu ho klaru katak sira la simu Jesus nia konvite ho laran tomak. Hodi tau uluk sira rasik nia hakarak, sira hatudu katak sira-nia laran la prontu atu serbí Maromak ho laran tomak. Hahalok neʼe la hanesan duni ho Jesus neʼebé halo ninia Aman nia hakarak ho laran tomak!

10. (a) Ita halo saida kona-ba Jesus nia konvite atu sai ninia dixípulu? (b) Jesus hatoʼo ilustrasaun saida?

¹⁰ La hanesan ho ema sira-neʼe, ita simu ona Jesus nia konvite atu sai ninia dixípulu no agora ita serbí Jeová loron-loron. Hodi halo nuneʼe, ita hatudu oinsá ita sente kona-ba Jeová. Maibé, ita hotu presiza kuidadu nafatin kona-ba perigu ida neʼebé bele halo ita-nia laran sai la metin maski ita halo buat barak iha Jeová nia serbisu. Saida mak perigu neʼe? Ita bele hatene kona-ba perigu neʼe husi Jesus nia liafuan ba ema sira neʼebé nia konvida atu tuir nia. Nia dehan: “Ema neʼebé tau ona liman ba sarua, hafoin fila ba kotuk, nia la soʼi ba Maromak nia reinu.” (Lc 9:62) Ita aprende saida husi Jesus nia ilustrasaun neʼe?

ITA “KAER METIN BUAT NEʼEBÉ DIʼAK”?

11. Iha Jesus nia ilustrasaun, ema nia serbisu iha toʼos sai oinsá loos? Tanbasá?

¹¹ Entaun, atu aprende husi Jesus nia ilustrasaun, mai ita hanoin liután kona-ba ema neʼebé serbisu iha toʼos laran. Maski ema neʼe serbisu makaʼas atu fila rai, maibé nia hanoin beibeik kona-ba ninia uma, nia hanoin oinsá iha neʼebá nia bele hamutuk ho ninia família no kolega sira, hamnasa hamutuk ho sira, han ai-han diʼak, rona múzika, no la kona loron-manas. Tan neʼe, depois nia halo serbisu barak ona, ninia hakarak ba buat sira-neʼe sai makaʼas tebes, toʼo ikusmai nia hateke fali “ba kotuk”. Maski nia sei iha serbisu barak atu halo antes atu kuda buat ruma, ninia hanoin halai bá-mai ba buat sira neʼebé iha ninia uma-laran no nia la halo serbisu ho didiʼak. Rezultadu mak toʼos neʼe nia naʼin la sente kontente tanba ninia serbisu-naʼin la tahan atu halo serbisu ho didiʼak toʼo rohan.

12. Oinsá mak ema kristaun ohin loron bele sai hanesan ho ema neʼebé serbisu iha toʼos iha Jesus nia ilustrasaun?

¹² Agora, mai ita hanoin kona-ba oinsá mak situasaun hanesan neʼe bele akontese iha ita-nia moris ohin loron. Ita bele kompara ema neʼebé serbisu iha toʼos ho ema kristaun ida neʼebé badinas halo serbisu ba Jeová. Porezemplu, hanoin toʼok kona-ba irmaun ida neʼebé tuir reuniaun no haklaken beibeik. Maibé iha tempu hanesan, nia hanoin beibeik kona-ba buat balu  neʼebé nia gosta husi mundu neʼe. Nia laran hakarak tebes buat sira-neʼe toʼo ikusmai, maski nia serbí Maromak tinan barak ona, ninia hakarak ba buat sira-neʼe book nia atu hateke fali “ba kotuk”. Maski nia sei iha serbisu barak atu halo ba Jeová, ninia hanoin halai bá-mai no nia la halo serbisu kristaun ho didiʼak hanesan uluk. (Flp 2:16) Rezultadu mak Jeová nuʼudar “Toʼos-Naʼin” sente triste tanba ninia serbisu-naʼin la tahan atu halo serbisu ho didiʼak toʼo rohan.—Lc 10:2.

13. Atu serbí Jeová ho laran tomak, ita tenke halo saida?

¹³ Entaun, husi Jesus nia ilustrasaun neʼe, ita bele aprende saida? Ita aprende katak maski diʼak atu tuir reuniaun no haklaken beibeik, maibé atu serbí Jeová ho laran tomak inklui buat seluk tan. (2 Crôn 25:1, 2, 27) Se ema kristaun ida hadomi nafatin buat mundu neʼe nian iha ninia laran, ida-neʼe katak nia tau ninia relasaun diʼak ho Jeová iha perigu laran. (Lc 17:32) Tan neʼe, atu ita serbí Maromak ho laran tomak, ita tenke hadook an husi “buat aat” no “kaer metin [ba] buat neʼebé diʼak”. (Rom 12:9; Lc 9:62) Nuneʼe, maski ita sente katak iha buat oioin neʼebé diʼak iha Satanás nia mundu neʼe, maibé ita labele husik buat sira-neʼe hanetik ita atu serbí Maromak ho ita-nia laran tomak.—2 Kor 11:14; lee Filipe 3:13, 14.

KUIDADU NAFATIN!

14, 15. (a) Oinsá mak Satanás koko atu hamenus ita-nia laran-manas atu serbí Jeová? (b) Oinsá mak Satanás koko atu lohi ita? Esplika toʼok.

¹⁴ Ita-nia domin ba Jeová book ita atu dedika ita-nia moris ba nia. Husi tempu neʼebá, karik ita hatudu ona durante tinan barak katak ita hakarak serbí Jeová ho ita-nia laran tomak. Maibé, Satanás hakaʼas an nafatin atu koko ita hodi book ita-nia laran. (Ef 6:12) Klaru katak nia hatene ita sei la para derrepente deʼit atu serbí Jeová. Tan neʼe, nia koko atu lohi ita hodi uza buat “mundu neʼe nian” atu neineik-neineik hamenus ita-nia laran-manas atu serbí Maromak. (Lee Marcos 4:18, 19.) Tanbasá mak Satanás konsege halo nuneʼe?

¹⁵ Atu hatán ba pergunta neʼe, mai ita hanoin toʼok kona-ba ilustrasaun ida. Iha kalan ida, ita lee livru ruma iha ita-nia kuartu no iha kuartu neʼe uza ampolas neʼebé  100-watt. Maibé lakleur, ampolas neʼe sai aat. Tanba ita-nia kuartu sai nakukun, ita hatene kedas hodi troka fali ho ampolas foun. Iha kalan tuirmai, ita kontinua fali atu lee livru iha ita-nia kuartu. Maibé, buat neʼebé ita la hatene mak ema ruma hasai ampolas neʼebé 100-watt no troka fali ho ampolas 95-watt. Karik ita la hatene katak agora naroman menus uitoan. Loron tuirmai, ema troka fali ampolas neʼebé 90-watt, maibé ita nafatin la hatene katak ema ruma mak troka ampolas neʼe. Tanbasá mak ita la hatene? Tanba naroman neʼe sai menus neineik-neineik. Nuneʼe mós ho Satanás nia mundu. Satanás nia mundu neʼe neineik-neineik bele hamenus ita-nia laran-manas atu serbí Jeová. Se ita la kuidadu, karik ita sei la hatene katak ida-neʼe akontese neineik-neineik.—Mt 24:42; 1 Ped 5:8.

ITA TENKE HALO ORASAUN

16. Oinsá mak ita bele proteje ita-nia an husi Satanás?

¹⁶ Oinsá mak ita bele proteje ita-nia an husi Satanás no kontinua serbí Jeová ho laran tomak? (2 Kor 2:11) Ita tenke halo orasaun. Kuandu Paulo fó laran-manas ba ninia maluk kristaun sira atu “hasoru Diabu nia babeur aat hotu”, nia mós hatete ba sira atu nafatin “harohan, no husu Maromak nia tulun”.—Ef 6:11, 18; 1 Ped 4:7.

17. Saida mak ita bele aprende husi Jesus nia ezemplu kona-ba halo orasaun?

¹⁷ Atu hamriik metin hasoru Satanás, ita presiza halo tuir Jesus nia ezemplu kona-ba halo orasaun. Liuhusi orasaun, Jesus hatudu oinsá nia hakarak serbí Jeová ho ninia laran tomak. Porezemplu, Lucas hakerek kona-ba oinsá mak Jesus halo orasaun iha kalan antes nia mate, hodi dehan: “Ho laran susar tebetebes, nia hamulak ho neon ho laran-manas liután.” (Lc 22:44) Maski Jesus sempre halo orasaun ho laran-manas, maibé iha tempu neʼebé nia atu hasoru susar boot liu iha ninia moris, nia halo orasaun “ho laran-manas liután”, no Jeová hatán ba ninia orasaun. Jesus nia ezemplu neʼe hatudu katak, maski ita halo orasaun beibeik ho laran-manas, maibé dala ruma ita hasoru situasaun neʼebé ita presiza halo orasaun ho laran-manas liután. Tan neʼe, kuandu ita-nia susar sai boot liután no Satanás nia babeur sai makaʼas liután, ita mós presiza halo orasaun “ho laran-manas liután” hodi husu Jeová nia protesaun.

18. (a) Pergunta saida deʼit mak ita presiza husu ba ita-nia an? Tanbasá? (b) Saida deʼit mak bele kona ita-nia laran? (Haree kaixa iha  pájina 16.)

¹⁸ Oinsá mak orasaun neʼebé ita halo ho laran-manas bele ajuda ita? Paulo hatete: “Iha buat hotu, harohan no hamulak bá hodi fó-agradese; hatoʼo imi-nia harohan ba Maromak. Nuneʼe, Maromak dame nian sei rai hela [“proteje”, MF] imi-nia fuan no laran.” (Flp 4:6, 7) Sin, atu bele kontinua serbí Jeová ho laran tomak, ita tenke halo orasaun ho laran-manas no beibeik. (Lc 6:12) Tan neʼe, husu ba ita-nia an: ‘Haʼu halo orasaun ho laran-manas ka lae? Haʼu halo orasaun beibeik ka lae?’ (Mt 7:7; Rom 12:12) Resposta ba pergunta sira-neʼe hatudu kona-ba ita-nia laran, oinsá ita hakarak serbí Maromak.

19. Atu kontinua serbí Jeová ho laran tomak, ita presiza halo saida?

¹⁹ Hanesan ita aprende ona iha lisaun neʼe, buat neʼebé ita tau uluk iha ita-nia moris hatudu sai ita ema oinsá loos. Tan neʼe, ita presiza kuidadu nafatin hodi la hateke ba kotuk, ka la hanoin kona-ba buat neʼebé ita husik ona ba kotuk, no ita mós labele husik Satanás atu hanetik ita atu serbí Jeová ho laran tomak. (Lee Lucas 21:19, 34-36.) Sin, hanesan David, mai ita husu Jeová nafatin hodi hatete: “Halo haʼu-nia laran sai metin.”—Sal 86:11.

[Nota–rodapé]

Provérbios 16:9: “Ema nia laran karik hanoin kona-ba buat neʼebé nia atu halo, maibé Jeová rasik mak hatudu dalan ba ninia hakat sira.”

[Pergunta estudu nian]

 [Kaixa iha pájina 16]

BUAT TOLU NEʼEBÉ ITA PRESIZA HALO ATU SERBÍ JEOVÁ HO LARAN TOMAK

Se ita hakarak iha saúde neʼebé diʼak, ita presiza halo buat ruma. Hanesan neʼe mós, se ita hakarak atu iha saúde neʼebé diʼak iha dalan espirituál hodi bele kontinua serbí Jeová ho laran tomak, ita presiza halo buat balu. Mai ita hanoin kona-ba buat tolu tuirmai neʼe:

1 Han ai-han diʼak: Ita presiza han ai-han neʼebé diʼak atu bele iha saúde neʼebé diʼak. Hanesan neʼe mós, ita presiza iha toman neʼebé diʼak atu han ai-han espirituál hodi estuda Bíblia mesak, hanoin kleʼan kona-ba buat neʼebé ita estuda, no tuir reuniaun. —Sal 1:1, 2; Prov 15:28; Ebr 10:24, 25.

2 Halo treinu: Atu bele iha saúde neʼebé diʼak, ita mós dala ruma presiza halo treinu ka desportu ruma. Hanesan neʼe mós, hodi hola parte beibeik iha serbisu haklaken ho laran-manas, ka hodi aumenta ita-nia serbisu haklaken, ita bele iha saúde neʼebé diʼak iha dalan espirituál.—Lc 13:24; Flp 3:12.

3 Ransu ho ema neʼebé diʼak: Tanba ita moris iha mundu neʼebé la halo tuir Maromak, ida-neʼe bele halo ita estrese. Maibé, atu hamenus ita-nia estrese, ita presiza ransu ho ita-nia maluk kristaun sira neʼebé hanoin ita no hakaʼas an atu serbí Jeová ho laran tomak.—Sal 119:63; Prov 13:20.