Skip to content

Skip to table of contents

Hamriik metin no hasees an husi Satanás nia lasu sira!

Hamriik metin no hasees an husi Satanás nia lasu sira!

Hamriik metin no hasees an husi Satanás nia lasu sira!

“[Tahan] hasoru Diabu nia babeur aat hotu.”—EF 6:11.

OINSÁ ITA HATÁN?

Hodi halo saida deʼit mak ita bele hasees an husi lasu atu buka rikusoin?

Saida deʼit mak bele ajuda kaben-naʼin kristaun sira atu la monu ba tentasaun atu halo sala-foʼer?

Tanbasá mak importante atu ita nunka monu ba tentasaun atu buka rikusoin no tentasaun atu halo sala-foʼer?

1, 2. (a) Tanbasá mak Satanás odi ema kose-mina sira no mós “bibi seluk”? (b) Satanás nia lasu rua saida mak ita sei koʼalia iha lisaun neʼe?

DIABU SATANÁS nunka hatudu laran-diʼak ba ema, liuliu ba sira neʼebé adora Maromak Jeová. Tuir loloos, Satanás halo funu hasoru restu husi ema kose-mina sira. (Apok 12:17) Maromak nia atan sira-neʼe ho aten-brani dirije serbisu haklaken kona-ba Maromak nia Ukun no fó sai katak Satanás mak ukun mundu neʼe. Diabu mós odi “bibi seluk”, tanba sira fó apoiu ba ema kose-mina sira no iha esperansa atu moris ba nafatin. (Joao 10:16) Satanás lakon ona oportunidade atu moris ba nafatin, no tan neʼe mak nia sai hirus tebetebes! Maski ita iha esperansa atu moris iha lalehan ka iha rai, Satanás mak ita-nia inimigu duni. Nia hakarak ita atu monu ba ninia lasu sira.—1 Ped 5:8.

2 Atu kaer ita, Satanás uza lasu oioin. Nia hakaʼas an halo buat hotu neʼebé nia bele atu ‘taka ema nia hanoin’, atu sira la bele hatene kona-ba lia-foun diʼak no la bele haree ninia lasu sira. Maski nuneʼe, Diabu mós tau lasu ba sira neʼebé simu tiha ona lia-foun diʼak kona-ba Maromak nia Ukun. (2 Kor 4:3, 4) Lisaun uluk hatudu mai ita oinsá mak ita bele hasees an husi Satanás nia lasu tolu: (1) koʼalia arbiru deʼit, (2) sai taʼuk no halo tuir deʼit ema seluk nia hakarak, no (3) hanoin demais kona-ba sala neʼebé ita halo uluk. Maibé agora, mai ita haree oinsá mak ita bele hamriik metin hodi hasees an husi Satanás nia lasu rua tan. Lasu sira-neʼe mak hakarak atu hetan rikusoin no tentasaun atu halo sala-foʼer.

HAKARAK ATU HETAN RIKUSOIN MAK LASU IDA

3, 4. Oinsá mak hanoin demais kona-ba moris bele halo ita monu ba lasu atu buka rikusoin?

3 Iha Jesus nia ai-knanoik ida, nia esplika kona-ba kuda fini iha ai-tarak nia leet. Nia hatudu sai katak ema bele rona liafuan kona-ba Maromak nia Ukun, maibé “hanoin mundu neʼe nian no mós babeur husi rikusoi . . . hanehan liafuan neʼe. Nuneʼe nia la fó fuan ida”. (Mc 4:18, 19) Sin, hakarak atu hetan rikusoin mak lasu ida husi ita-nia inimigu Satanás.

4 Iha buat rua neʼebé bele “hanehan liafuan”. Ida mak “hanoin mundu neʼe nian”, ka hanoin demais kona-ba oinsá atu buka moris. Iha loron ikus sira-neʼe, karik iha buat barak neʼebé halo ita hanoin resin. (2 Tim 3:1) Dala ruma susar atu sosa buat neʼebé ita presiza tanba sasán nia folin karun tebes ka tanba ita la iha serbisu. Karik ita mós hanoin barak kona-ba futuru, no husu ita-nia an: ‘Haʼu-nia osan sei toʼo atu moris kuandu haʼu sai katuas ona ka lae?’ Tanba hanoin demais kona-ba buat sira-neʼe, ema balu hakaʼas an atu sai riku hodi hanoin katak se sira iha osan barak, sira sei bele hola buat hotu neʼebé sira presiza.

5. Oinsá mak “babeur husi rikusoi” bele lohi ita?

5 Jesus mós koʼalia kona-ba “babeur husi rikusoi”. Babeur neʼe no hanoin barak kona-ba buka moris bele halo ita monu ba lasu atu buka deʼit rikusoin. Bíblia hatete katak “osan bele fó protesaun”. (Ecle 7:12) Neʼe katak osan bele ajuda ita atu hetan buat neʼebé ita presiza. Maibé, ladún matenek se ita hakaʼas an deʼit atu sai riku. Ema barak neʼebé hakaʼas an atu sai riku, ikusmai sira rekoñese katak sira monu ba lasu atu buka deʼit rikusoin. Ema balu sai atan ba sira-nia rikusoin rasik.—Mt 6:24.

6, 7. (a) Situasaun saida mak bele mosu iha serbisu-fatin hodi halo ita haburas hakarak atu sai riku? (b) Saida mak ema kristaun tenke hanoin se patraun husu atu serbisu liu oras?

6 Karik la ho neon, ita hahú ona haburas hakarak atu sai riku. Porezemplu, hanoin toʼok kona-ba situasaun tuirmai neʼe. Ita-nia patraun hakbesik ita no dehan: “Haʼu iha liafuan diʼak! Kompañia foin hetan kontratu boot. Neʼe katak, fulan balu tuirmai ita tenke serbisu liu oras. Maibé, haʼu promete katak ó sei hetan osan barak liután.” Oinsá mak ita-nia hanoin kona-ba neʼe? Maski importante atu tau matan ba ita-nia família nia presiza, maibé hanoin-hetan katak laʼós ida-neʼe deʼit mak ita-nia responsabilidade. (1 Tim 5:8) Iha mós buat seluk tan neʼebé ita tenke hanoin. Porezemplu, tempu hira mak ita presiza serbisu liu oras? Ita-nia serbisu halo susar ba ita atu serbí Maromak no hanetik ita atu tuir reuniaun kristaun no halaʼo Adorasaun Família nian ka lae?

7 Ita presiza hanoin didiʼak kona-ba saida mak importante liu ba ita. Hetan osan barak tan, ka ita-nia relasaun ho Jeová? Ita sei para atu tau uluk Maromak nia hakarak iha ita-nia moris tanba ita hakarak atu hetan osan barak tan ka lae? Ita bele haree ka lae, oinsá rikusoin bele hanetik ita atu la tau matan didiʼak ba ita no ita-nia família nia relasaun ho Jeová? Se ita hasoru situasaun hanesan neʼe, oinsá mak ita bele hasees an hodi la monu ba babeur atu buka rikusoin?—Lee 1 Timoteo 6:9, 10.

8. Bíblia nia ezemplu saida deʼit mak bele ajuda ita atu haree didiʼak oinsá ita moris?

8 Atu la husik hakarak atu hetan rikusoin sai hanesan lasu ida neʼebé bele hanehan ita, importante atu sempre haree didiʼak oinsá ita halaʼo ita-nia moris. Ita lakohi atu sai hanesan Esaú neʼebé liuhusi ninia hahalok hatudu katak nia hakribi buat neʼebé Jeová promete. (Gên 25:34; Ebr 12:16) No mós, ita labele sai hanesan ema riku neʼebé lakohi atu faʼan ninia rikusoin tomak no fó osan ba ema kiak sira hodi bele tuir Jesus. Duké halo ida-neʼe, nia “fila ho neon nakraik, basá nia iha rikusoin barak”. (Mt 19:21, 22) Sin, ema neʼe nia rikusoin sai hanesan lasu ida no nia lakon oportunidade atu laʼo tuir ema neʼebé diʼak liu hotu neʼebé moris iha rai! Tan neʼe, mai ita kuidadu atu nunka halakon oportunidade espesiál neʼebé ita iha atu sai Jesus Kristu nia dixípulu ida.

9, 10. Tuir Bíblia, oinsá mak ita tenke hanoin kona-ba rikusoin?

9 Se ita lakohi atu monu ba lasu atu buka deʼit rikusoin, ita presiza rona ba Jesus nia konsellu, neʼebé dehan: “Keta laran-taridu bá hodi dehan: ‘Ita sei han ka hemu, ka hatais loos saida?’ Jentiu sira buka buat sira-neʼe hotu. Maibé imi-nia Aman lalehan hatene katak imi kuran sira-neʼe.”—Mt 6:31, 32; Lc 21:34, 35.

10 Atu ita la monu ba lasu atu buka rikusoin, ita presiza haburas hanoin hanesan Agur neʼebé hakerek parte ida husi Bíblia. Nia dehan: “Keta husik haʼu atu sai kiak liu ka riku liu. Maibé fó mai haʼu buat neʼebé haʼu presiza.” (Prov 30:8) Agur komprende katak nia presiza osan atu moris, maibé nia mós hatene katak hakarak atu buka rikusoin mak hanesan lasu ida. Ita mós presiza komprende katak hanoin demais kona-ba buat mundu neʼe nian no babeur husi rikusoin bele halo ita lakon ita-nia relasaun ho Jeová. Se ita hanoin demais kona-ba sasán ka osan, karik ita sei la iha tempu, forsa ka hakarak atu tau uluk Maromak nia Ukun iha ita-nia moris. Entaun, ita presiza kuidadu duni atu la monu ba Satanás nia lasu hodi buka rikusoin!—Lee Ebreu 13:5.

SALA-FOʼER MAK HANESAN KUAK NEʼEBÉ SUBAR

11, 12. Oinsá mak ema kristaun bele monu ba lasu atu halo sala-foʼer ho kolega serbisu?

11 Dala ruma, kasadór sira neʼebé hakarak kaer animál neʼebé iha forsa, sira keʼe kuak ida iha dalan neʼebé animál baibain laʼo. Depois, sira subar netik rai-kuak neʼe hodi taka ho ai ruma no rai atu animál bele monu. Satanás mós uza tentasaun atu halo sala-foʼer hanesan lasu ida neʼebé subasubar. No nia lasu neʼe dala barak hetan susesu. (Prov 22:14; 23:27) Ema kristaun balu monu tiha ona ba lasu neʼe tanba sira la hasees an husi situasaun sira neʼebé fasil atu book sira atu halo sala-foʼer. Ema kristaun balu neʼebé kaben tiha ona monu ba sala-foʼer tanba sira hatudu sentimentu gosta ba ema neʼebé laʼós sira-nia kaben.

12 Kuandu feto no mane serbisu hamutuk, ida-neʼe bele hamosu sentimentu gosta ba malu. Tuir loloos, feto ka mane sira neʼebé halo sala-foʼer, barak liu halo ida-neʼe ho sira-nia maluk serbisu. Se ita serbisu ho feto ka mane ida neʼebé laʼós ita-nia kaben, ita-nia relasaun ho sira hanesan saida? Ita iha ona ukun-fuan ruma ba ita-nia an rasik ka lae, hodi proteje ita atu la hatudu sentimentu gosta? Porezemplu, karik irmán ida koʼalia beibeik ho mane ida iha serbisu-fatin. Karik mane neʼe mak ema neʼebé nia fiar no sai ninia kolega diʼak, nuneʼe nia fó-hatene mane neʼe kona-ba problema sira iha ninia moris kaben nian. Ka irmaun ida karik halo kolega diʼak ho feto ida iha ninia serbisu-fatin. Karik irmaun neʼe hanoin: “Nia gosta buat neʼebé haʼu fó sai no nia rona ba haʼu kuandu haʼu koʼalia ba nia. Nia hatudu respeitu ba haʼu. Haʼu hakarak haʼu-nia feen mós halo hanesan neʼe mai haʼu!” Klaru katak situasaun hanesan neʼe bele hamosu perigu ba ema kristaun sira hodi monu ba tentasaun atu halo sala-foʼer.

13. Oinsá mak ita bele monu ba lasu hodi hatudu sentimentu gosta ba ema seluk iha kongregasaun laran neʼebé laʼós ita-nia kaben?

13 Ita mós bele monu ba lasu hodi hatudu sentimentu gosta ba ema seluk iha kongregasaun laran neʼebé laʼós ita-nia kaben. Hanoin toʼok kona-ba istória loos tuirmai neʼe. Kaben-naʼin ida naran Daniel no Sara * uluk serbí nuʼudar pioneiru regulár. Daniel hatete katak uluk nia mós serbí nuʼudar katuas kongregasaun nian, no nia sempre prontu atu halo knaar naran deʼit neʼebé nia simu. Nia estuda Bíblia ho mane naʼin-lima, no naʼin-tolu hetan batizmu. Mane sira neʼebé foin hetan batizmu presiza apoiu barak. Tanba Daniel halo serbisu barak iha kongregasaun, entaun Sara mak sempre fó apoiu ba sira. Maibé, Sara mós presiza hetan domin no apoiu, no nia hetan fali ida-neʼe husi Daniel nia estudante Bíblia. Situasaun neʼe sai hanesan lasu neʼebé perigu. Daniel hatete: ‘Fulan ba fulan haʼu-nia feen uza ninia forsa tomak atu ajuda ema seluk, tan neʼe nia mós presiza domin no ajuda atu hametin ninia relasaun ho Jeová. Maibé durante tempu neʼe, haʼu la tau matan ba nia, no situasaun neʼe lori susar. Haʼu-nia feen halo sala-foʼer ho mane ida neʼebé uluk estuda ho haʼu. Loloos, haʼu uza tempu barak liu atu halo serbisu toʼo haʼu la haree katak haʼu-nia feen nia relasaun ho Jeová sai fraku ona.’ Oinsá mak ita bele hasees an husi situasaun hanesan neʼe?

14, 15. Saida mak bele ajuda kaben-naʼin kristaun sira atu hasees an husi sala-foʼer?

14 Atu hasees an husi sala-foʼer, ita presiza hanoin kleʼan kona-ba laran-metin ba ita-nia kaben katak sá. Jesus hatete: “Buat neʼebé Maromak tau hamutuk ema keta haketak.” (Mt 19:6) Entaun, nunka hanoin katak ita-nia knaar iha kongregasaun mak importante liu fali ita-nia kaben. Liután neʼe, hanoin-hetan katak kuandu ita uza tempu barak liu dook husi ita-nia kaben tan deʼit razaun neʼebé ladún importante, ida-neʼe sei halo ita-nia relasaun kaben nian sai fraku, no bele hetan tentasaun atu halo sala-foʼer.

15 Se Ita mak katuas ida, Ita iha duni responsabilidade atu tau matan ba kongregasaun. Apóstolu Pedro hatete: “Tau matan ba Maromak nia luhan neʼebé Nia tau ba imi-nia liman, laʼós tanba laran-todan maibé ho laran-haksolok; laʼós atu manán buat ruma hodi la moe ida, maibé ho laran-kmaan.” (1 Ped 5:2) Klaru katak Ita presiza hakaʼas an atu tau matan ba ema iha kongregasaun laran, maibé Ita-nia knaar nuʼudar katuas labele hanetik Ita atu sai laʼen neʼebé diʼak. Tuir loloos, perigu duni se Ita ajuda deʼit irmán-irmaun iha kongregasaun, maibé la tau matan ba Ita-nia feen iha uma. Irmaun Daniel neʼebé temi uluk hatete: ‘Labele hakaʼas an deʼit atu halo ita-nia responsabilidade iha kongregasaun no haluha tiha ita rasik nia família.’

16, 17. (a) Saida deʼit mak kaben-naʼin kristaun sira bele halo iha serbisu-fatin atu hatudu sai katak sira lakohi atu hatudu sentimentu gosta ba ema seluk? (b) Fó toʼok ezemplu kona-ba ita-nia livru sira neʼebé bele ajuda ema kristaun hodi hasees an husi sala-foʼer.

16 Livru Menara Pengawal no Sedarlah! fó konsellu diʼak oioin neʼebé ajuda kaben-naʼin kristaun sira atu hasees an husi sala-foʼer. Porezemplu, livru Menara Pengawal, 15 Setembru 2006, fó avizu kona-ba perigu sira neʼebé bele mosu iha serbisu-fatin neʼebé bele dada ema atu hatudu sentimentu gosta ba ema neʼebé laʼós sira-nia kaben. Se ita serbisu liu oras hamutuk ho feto ka mane neʼebé laʼós ita-nia kaben, ida-neʼe bele hamosu sentimentu gosta ba ema neʼe. Se ita kaben ona, ita tenke hatudu ho klaru liuhusi ita-nia koʼalia no hahalok katak ita lakohi atu hatudu sentimentu gosta ba ema seluk. Keta dada ema nia atensaun hodi hatudu katak ita gosta sira ka dada atensaun husi dalan neʼebé ita hatais ka hadiʼa an. Diʼak atu tau ita-nia kaben no oan sira-nia foto iha ita-nia meza serbisu nian. Ida-neʼe sei ajuda ita no mós ema seluk atu hanoin-hetan katak ita-nia família mak importante tebes ba ita. Keta book ema atu hatudu sentimentu gosta ba ita no keta husik ema hatudu sentimentu gosta ba ita.

17 Iha livru Sedarlah!, Abríl 2009, ho tema “Kesetiaan dalam Perkawinan—Apa Arti Sebenarnya?” fó avizu atu kuidadu hodi labele hanoin iha ita-nia laran kona-ba halo relasaun seksuál ho ema neʼebé laʼós ita-nia kaben. Iha livru neʼe mós dehan katak se ita haburas hanoin hanesan neʼe, klaru katak ikusmai ita sei halo sala-foʼer. (Tgo 1:14, 15) Se ita kaben ona, matenek duni atu ita no ita-nia kaben lee informasaun neʼe hamutuk. Jeová mak hahú moris kaben nian no nia haree moris kaben nian nuʼudar buat sagradu. Entaun, buka tempu atu ita no ita-nia kaben koʼalia kona-ba ita-nia moris kaben nian. Ida-neʼe sei hatudu katak ita hafolin buat neʼebé sagradu iha Maromak nia haree.—Gên 2:21-24.

18, 19. (a) Saida mak bele mosu se ita halo sala-foʼer? (b) Laran-metin ba ita-nia kaben lori rezultadu diʼak saida deʼit?

18 Se iha ita-nia laran ita hetan tentasaun atu komesa hatudu sentimentu gosta ba ema seluk, diʼak atu hanoin kona-ba problema neʼebé bele mosu kuandu ita halo sala-foʼer. (Prov 7:22, 23; Gal 6:7) Sira neʼebé halo sala-foʼer halo Jeová la kontente. No sira lori problema ba sira-nia kaben no mós ba sira-nia an. (Lee Malaquias 2:13, 14. *) Duké halo ida-neʼe, ita presiza hanoin kona-ba rezultadu diʼak neʼebé ita bele hetan se ita laran-metin nafatin ba ita-nia kaben. Ita bele iha laran neʼebé moos no iha moris neʼebé kontente, no ita bele iha esperansa atu moris ba nafatin.—Lee Provérbios 3:1, 2. *

19 Ema neʼebé hakerek salmu ida dehan: “Sira neʼebé hadomi Ita-nia ukun-fuan sei hetan dame neʼebé la iha rohan, no la iha fatuk sidi nian ba sira.” (Sal 119:165) Tanba ita moris iha loron ikus sira, mai ita hadomi lia-loos no halo tuir Paulo nia konsellu neʼebé dehan: “Haree oinsá imi moris. Keta moris hanesan ema beik, maibé hanesan ema matenek.” (Ef 5:15, 16) Ohin loron, Satanás uza lasu oioin atu kaer ema neʼebé adora Maromak. Maibé Jeová fó ona ba ita buat barak neʼebé ita presiza atu proteje ita-nia an no hamriik metin hodi la monu ba Satanás nia lasu sira.—Ef 6:11, 16.

[Nota–rodapé]

^ par. 13 Naran sira laʼós naran neʼebé loos.

^ par. 18 Malaquias 2:13, 14: “13 No neʼe mak buat seluk tan neʼebé imi halo, neʼebé halo Jeová nia altár sai nakonu ho matan-been tanba tanis no laran-todan. Tan neʼe haʼu la simu tan buat neʼebé imi hasaʼe nuʼudar prezente ka la sente haksolok tan ho buat neʼebé imi fó ho imi-nia liman. 14 No imi hatete: ‘Tanba saida?’ Tanba ida-neʼe: Jeová rasik mak fó sasin entre ó no ó-nia feen husi tempu joven, neʼebé ó rasik lohi, maski nia mak ó-nia pár no ó-nia feen aliansa nian.”

^ par. 18 Provérbios 3:1, 2: “Haʼu-nia oan, keta haluha haʼu-nia ukun-fuan, no halo tuir haʼu-nia mandamentu sira ho laran tomak, atu nuneʼe ó-nia moris sei sai naruk no ó sei hetan dame.”

[Pergunta estudu nian]

[Dezeñu iha pájina 26]

Keta husik rikusoin hanetik ita atu hametin ita-nia relasaun ho Jeová

[Dezeñu iha pájina 29]

Hatudu sentimentu gosta ba malu ho ema seluk bele halo ita monu ba sala-foʼer