1. Saida mak ajuda ita atu matan-moris nafatin no tahan hasoru susar oioin?

LAKLEUR tan, buat neʼebé halo ema hakfodak sei akontese. Tanba ita haree oinsá mak profesia husi Bíblia sai loos daudauk, ita presiza matan-moris nafatin. Saida mak ajuda ita atu halo nuneʼe? Apóstolu Paulo hatete mai ita atu “hateke . . . ba buat neʼebé la bele haree”. Sin, ita presiza hanoin-hetan nafatin katak Jeová sei fó mai ita moris rohan-laek iha lalehan ka iha mundu foun. Paulo hakerek nuneʼe atu fó laran-manas ba ninia maluk kristaun sira atu hanoin kona-ba rezultadu diʼak husi sira-nia laran-metin. Hodi halo ida-neʼe ajuda mós sira atu tahan hasoru susar no terus oioin.—2 Kor 4:8, 9, 16-18; 5:7.

2. (a) Atu kaer metin ba ita-nia esperansa, saida mak ita presiza halo? (b) Iha lisaun neʼe no lisaun tuirmai, ita sei koʼalia kona-ba saida?

² Paulo nia konsellu neʼe hatudu lia-loos ida neʼebé importante. Neʼe mak atu kaer metin ba ita-nia esperansa, ita labele hanoin deʼit kona-ba buat neʼebé ita-nia matan haree, maibé ita presiza tau atensaun ba buat neʼebé sei akontese, neʼebé ita seidauk haree. (Ebr 11:1; 12:1, 2) Tan neʼe, iha lisaun neʼe no iha lisaun tuirmai, ita sei koʼalia kona-ba akontesimentu sanulu neʼebé sei mosu iha futuru hodi hametin ita-nia esperansa kona-ba moris rohan-laek.

3. (a) Tuir 1 Tesalonika 5:2, 3, saida mak sei akontese iha futuru? (b) Saida mak ukun-naʼin polítiku sira sei halo? Karik sé mak sei hamutuk ho sira?

³ Iha Paulo nia karta ba ema kristaun iha Tesalonika, nia hakerek kona-ba buat ida neʼebé sei akontese iha futuru. (Lee 1 Tesalonika 5:2, 3.) Paulo koʼalia kona-ba “Naʼi [Jeová] nia loron”, ida-neʼe sei hahú husi tempu neʼebé relijiaun falsu sira sei lakon toʼo tempu funu Armagedon.  Maibé, antes Jeová nia loron sei hahú, ukun-naʼin sira iha mundu neʼe sei hatete: “Loron sira-neʼe hakmatek no iha dame.” Karik liafuan neʼe sei fó sai iha akontesimentu ida, ka ema sei temi beibeik liafuan neʼe iha akontesimentu barak. Karik nasaun sira sei hanoin katak sira besik ona atu rezolve sira-nia problema boot balu. Oinsá ho ulun-naʼin relijiaun sira? Nuʼudar parte husi mundu neʼe, karik sira mós sei hatete nuneʼe hamutuk ho ukun-naʼin polítiku sira. (Apok 17:1, 2) Se nuneʼe, sira sei hatudu hahalok hanesan ho profeta bosok sira iha rai-Judá iha tempu uluk. Jeová hatete kona-ba sira: “Sira . . . hatete: ‘Iha dame! Iha dame!’ kuandu la iha dame.”—Jer 6:14; 23:16, 17.

4. La hanesan ho ema barak iha mundu neʼe, ita hatene kona-ba saida?

⁴ Maski ita la hatene ho loloos sé mak sei hatete ‘hakmatek no dame’, ka “dame no seguransa”, maibé ita hatene katak ho ida-neʼe mak Jeová nia loron sei hahú. Tan neʼe, Paulo hatete: “Imi la moris iha nakukun laran, maun-alin sira, atu loron neʼe toman imi hanesan naʼok-teen ida. Lae, imi hotu naroman nia oan.” (1 Tes 5:4, 5) La hanesan ho ema barak iha mundu neʼe, ita komprende buat neʼebé Bíblia hatete kona-ba akontesimentu sira neʼebé mosu daudauk ohin loron. Oinsá mak profesia kona-ba ‘hakmatek no iha dame’ sei sai loos? Atu hatene kona-ba neʼe, ita presiza hein no haree. Tan neʼe, mai ita hakaʼas an atu “matan-moris no oin-moos” nafatin.—1 Tes 5:6; Sof 3:8.

5. (a) ‘Terus boot’ sei hahú ho akontesimentu saida? (b) Sé mak “liurai-feto” neʼebé hanoin sala kona-ba ninia futuru?

⁵ Tuirmai, saida mak sei akontese? Paulo hatete: “Wainhira ema dehan ‘Loron sira-neʼe hakmatek no iha dame’ mak tekiteki buat aat sira mosu.” “Buat aat” sei kona uluk ba “Babilónia Boot” neʼebé mós bolu “feto-aat”, katak relijiaun falsu hotu iha mundu neʼe, inklui mós relijiaun kristaun falsu sira. (Apok 17:5, 6, 15) Ho akontesimentu neʼe mak sei hahú ‘terus boot’. (Mt 24:21; 2 Tes 2:8) Ida-neʼe sei halo ema barak hakfodak. Tanbasá? Tanba toʼo tempu neʼebá, feto-aat neʼe sei hanoin nafatin ninia an nuʼudar “liurai-feto” neʼebé “sei la tanis” no hanoin katak buat aat ida sei nunka kona nia. Maibé derrepente deʼit, nia sei hatene katak nia hanoin sala kona-ba ninia futuru tanba nia sei lakon mohu lalais iha “loron ida deʼit” nia laran.—Apok 18:7, 8.

6. Sé mak sei halakon relijiaun falsu?

⁶ Tuir Bíblia, “balada neʼebé iha dikur sanulu” mak sei ataka feto-aat neʼe. Kuandu ita estuda livru Apokalipse, ita bele hatene  katak balada neʼe mak Nasoins Unidas, no “dikur sanulu” reprezenta ukun hotu neʼebé apoia “balada mean” neʼe. * (Apok 17:3, 5, 11, 12) Entaun, balada neʼe sei ataka feto-aat toʼo iha neʼebé? Ukun-naʼin sira neʼebé hola parte iha Nasoins Unidas sei hadau feto-aat nia rikusoin hotu, hatudu sai feto-aat nia hahalok aat, no “han nia isin-lolon hodi sunu nia”. Sin, feto-aat neʼe, ka relijiaun falsu hotu, sei lakon mohu ba nafatin.—Lee Apokalipse 17:16.

7. Tanbasá mak ukun-naʼin sira sei komesa ataka relijiaun falsu?

⁷ Bíblia mós hatudu tanbasá mak ukun-naʼin sira sei komesa ataka relijiaun falsu. Sira halo nuneʼe tanba Jeová rasik mak sei book sira atu “halaʼo Nia hakarak”, neʼe mak atu halakon feto-aat. (Apok 17:17) Mundu neʼe sempre iha funu barak tanba relijiaun, nuneʼe, ukun-naʼin sira karik sei hanoin katak diʼak liu atu halakon feto-aat. Tan neʼe, kuandu ukun-naʼin sira sei ataka relijiaun falsu, sira hanoin katak sira sei halaʼo sira rasik nia hakarak. Maibé tuir loloos, sira halaʼo Maromak nia hakarak atu halakon relijiaun falsu hotu. Sin, parte ida husi Satanás nia mundu sei ataka parte seluk, no Satanás sei la iha forsa atu hapara ida-neʼe.—Mt 12:25, 26.

8. Bíblia hatudu saida kona-ba buat neʼebé “Gog husi rai-Magog” sei halo?

⁸ Kuandu relijiaun falsu lakon tiha, ema sei haree katak Maromak nia atan sira sei “hela ho hakmatek” no “la iha moru” atu proteje sira. (Eze 38:11, 14) Saida mak sei akontese ba sira neʼebé kontinua adora Jeová, neʼebé haree hanesan ladún seguru? Bíblia hatudu katak “povu barak” sei halibur sira-nia forsa tomak atu halakon Maromak nia povu. Bíblia koʼalia kona-ba neʼe hodi dehan katak “Gog husi rai-Magog” sei ataka Maromak nia povu. (Eze 38:2, 15; lee Ezequiel 38:16. *) Oinsá mak ita-nia haree ba susar neʼe?

9. (a) Saida mak importante liu ba ita? (b) Saida deʼit mak ita presiza halo daudauk atu hametin ita-nia fiar?

⁹ Tanba ita hatene ona kona-ba buat neʼebé sei akontese ba Maromak nia povu, ida-neʼe ajuda ita atu la laran-susar demais. Duké hanoin deʼit kona-ba ita rasik nia salvasaun, importante liu mak atu ita hanoin kona-ba oinsá mak Jeová sei defende ninia direitu atu ukun no halo ninia naran sai santu. Iha livru Ezequiel, Jeová hatete dala 60 liu: “Imi sei  hatene katak haʼu mak Jeová.” (Eze 6:7) Tan neʼe, ita hein namanas atu haree oinsá mak Ezequiel nia profesia neʼe sei sai loos, hodi tau fiar katak “Naʼi [Jeová] hatene soi ema sira neʼebé hamtaʼuk Maromak husi babeur”. (2 Ped 2:9) Maibé toʼo tempu neʼebá, ita hakarak uza oportunidade hotu atu hametin ita-nia fiar hodi bele laran-metin nafatin maski ita hasoru susar naran deʼit. Saida deʼit mak ita presiza halo? Ita presiza halo orasaun, estuda no hanoin kleʼan kona-ba Bíblia, no mós haklaken mensajen kona-ba Maromak nia Ukun ba ema seluk. Hodi halo ida-neʼe sei ajuda ita atu kaer metin ba ita-nia esperansa kona-ba moris rohan-laek, hanesan ró nia “ankor” neʼebé metin iha tasi.—Ebr 6:19; Sal 25:21.

10, 11. Oinsá mak funu Armagedon sei hahú? Saida mak sei akontese iha funu neʼe?

¹⁰ Kuandu Satanás nia ema ataka Jeová nia atan sira, ida-neʼe sei lori akontesimentu importante saida? Jeová sei haruka Jesus ho tropa sira iha lalehan atu salva Ninia povu. (Apok 19:11-16) Akontesimentu neʼe mak “funu iha loron boot Maromak kbiit waʼin nian”, neʼebé bolu Armagedon.—Apok 16:14, 16.

¹¹ Kona-ba funu neʼe, Jeová hatete: “‘Haʼu sei bolu surik ida hodi hasoru [Gog] iha haʼu-nia área foho’, Naʼi Jeová Ukun-Naʼin Boot Liu hatete. ‘Ida-idak nia surik sei foti hasoru sira rasik nia maun-alin.’” Sin, Satanás nia liman-ain sira sei sai bilán no taʼuk, no ikusmai sira sei oho malu. Jeová hatete: “Haʼu sei halo . . . ahi no enxofre tun ba [Gog] no ba ninia tropa no ba povu barak neʼebé hamutuk ho nia.” (Eze 38:21, 22) Ida-neʼe sei lori rezultadu saida?

12. Ikusmai, povu hotu sei rekoñese saida?

¹² Povu sira neʼebé apoia Satanás sei hatene katak sira lakon tanba Jeová rasik mak haruka atu funu hasoru sira. Ikusmai, sira sei hasoru situasaun hanesan ho tropa Egiptu sira neʼebé duni tuir ema Israel iha Tasi Mean, neʼebé hakilar dehan: “Jeová mak halo funu ba sira”! (Êx 14:25) Sin, povu ka nasaun sira sei rekoñese katak Jeová mak Ukun-Naʼin neʼebé Aas Liu Hotu. (Lee Ezequiel 38:23. *) Maibé, atu buat sira-neʼe akontese, ita presiza hein ba tempu hira?

13. Saida deʼit mak ita hatene kona-ba parte ikus husi Daniel nia estátua?

¹³ Profesia ida husi livru Daniel ajuda ita atu hatene kona-ba tempu neʼebé ita moris daudauk. Daniel hakerek kona-ba estátua boot ida neʼebé halo husi materiál oioin. (Dan 2:28, 31-33) Parte ida-idak husi estátua neʼe reprezenta ukun boot sira neʼebé funu hasoru Maromak nia povu iha tempu uluk no mós ohin loron. Neʼe mak Babilónia, Média ho Pérsia, Grésia, Roma, no ida ikus iha ita-nia tempu. Hodi estuda Daniel nia profesia neʼe, ita bele hatene katak estátua nia ain parte kraik ho ain-fuan reprezenta ukun boot ida ikus neʼe. Durante Funu Mundiál Primeiru, Bretaña ho Estadus Unidus Amérika harii relasaun diʼak. Nuneʼe, parte ikus husi Daniel nia estátua mak ukun boot Bretaña ho Estadus Unidus Amérika. Tanba ain parte kraik neʼe mak parte ikus husi estátua boot, ida-neʼe hatudu katak ema nia ukun boot seluk sei la mosu tan. Ain parte kraik neʼe halo husi besi kahur ho rai-mean, neʼe hatudu katak Bretaña ho Estadus Unidus Amérika iha situasaun fraku.

14. Kuandu funu Armagedon mosu mai, ukun boot saida mak sei domina hela mundu neʼe?

¹⁴ Daniel nia profesia neʼe mós hatete kona-ba fatuk boot ida neʼebé reprezenta Maromak nia Ukun. Iha tinan 1914, fatuk neʼe koʼa tiha husi Jeová nia foho, neʼebé reprezenta ninia direitu atu ukun. Fatuk neʼe agora besik atu kona estátua boot nia ain parte  kraik hodi harahun estátua tomak iha funu Armagedon. (Lee Daniel 2:44, 45. *) Tan neʼe, kuandu funu Armagedon mosu mai, Bretaña ho Estadus Unidus Amérika sei domina hela mundu neʼe nuʼudar ukun boot. Ita sei sente kontente atu haree oinsá mak profesia neʼe sai loos! * Maibé, ba Satanás, saida mak Jeová sei halo?

15. Depois Armagedon, saida mak sei akontese ba Satanás ho anju aat sira?

¹⁵ Ulukliu, Satanás sei haree hotu oinsá mak ninia organizasaun iha mundu neʼe lakon mohu. Tuirmai, buat ruma sei akontese ba ninia an rasik. Apóstolu João fó-hatene mai ita kona-ba neʼe. (Lee Apokalipse 20:1-3, MF. *) Nuʼudar ‘anju neʼebé kaer xave ba rai-kuak neʼebé la iha rohan’, Jesus Kristu sei kaer Satanás ho anju aat sira, soe sira ba rai-kuak neʼe no husik sira ba tinan rihun ida. (Lc 8:30, 31, MF; 1 Joao 3:8) Hodi halo ida-neʼe, profesia kona-ba harahun samea nia ulun komesa sai loos. *—Gên 3:15.

16. Iha “rai-kuak neʼebé la iha rohan”, Satanás nia situasaun sei sai oinsá?

¹⁶ Entaun, saida loos mak “rai-kuak neʼebé la iha rohan” neʼebé Jesus soe tun Satanás ho anju aat sira? Liafuan neʼe tradús husi liafuan gregu aʹbys·sos, neʼebé iha arti mós katak “kuak kleʼan tebes”, ka “kuak la iha kidun”. Ida-neʼe hatudu katak fatin neʼe Jeová ho Jesus deʼit mak bele loke. Iha fatin neʼe, Satanás nia situasaun mak hanesan mate, nia la bele “lohi tan nasaun sira”. Sin, “leaun” neʼebé buka hela atu han ita sei la bele halo buat ida, nia sai nonook deʼit!—1 Ped 5:8.

17, 18. (a) Toʼo agora, ita estuda ona kona-ba akontesimentu saida deʼit neʼebé sei mosu iha futuru? (b) Liutiha akontesimentu sira-neʼe, saida mak sei komesa?

¹⁷ Loos duni, lakleur tan, buat oioin neʼebé halo ema hakfodak sei akontese. Ita hein ho laran-manas atu haree mundu nia situasaun sei sai oinsá loos kuandu ema dehan: “Loron sira-neʼe hakmatek no iha dame.” Depois, ita mós sei haree Babilónia Boot lakon, Gog husi rai-Magog ataka Maromak nia povu, no funu Armagedon. Ikusmai, Satanás ho anju aat sira sei soe tun ba rai-kuak neʼebé la iha rohan. Kuandu buat lima neʼe akontese ona, mundu sei la iha tan buat aat ida. Iha tempu neʼebá mak sei komesa Kristu nia Ukun ba Tinan Rihun Ida, no ita hotu sei haksolok ho “dame neʼebé la iha rohan”.—Sal 37:10, 11.

¹⁸ Toʼo agora, ita estuda ona kona-ba akontesimentu lima neʼebé sei mosu iha futuru, maibé iha mós akontesimentu seluk tan neʼebé ita seidauk haree, neʼebé ita presiza tau atensaun. Iha lisaun tuirmai, ita sei koʼalia kona-ba akontesimentu sira-neʼe.