Pergunta husi lee-naʼin
Jesus nia liafuan iha Mateus 19:10-12 hatudu katak sira neʼebé deside atu kontinua moris nuʼudar ema neʼebé la kaben, sira bele halo ida-neʼe tanba sira simu kbiit ruma iha dalan neʼebé espesiál ka lae?
Hanoin toʼok kona-ba situasaun neʼebé Jesus hatete liafuan neʼe. Kuandu ema fariseu sira hakbesik ba Jesus no koʼalia kona-ba soe-malu, Jesus hatete ho klaru Jeová nia haree kona-ba neʼe. Tuir Ukun-Fuan, kuandu mane ida hetan “buat ruma neʼebé la diʼak” iha ninia feen, mane neʼe bele hakerek surat atu soe malu ho ninia feen. Maibé, Maromak nia hakarak horiuluk kedas la hanesan neʼe. (Deut 24:1, 2) Jesus hatete: “Ema neʼebé soe nia feen, sala-foʼer deʼit mak lae, hodi hola fali feto seluk, ema neʼe halo sala adultériu nian.”—Mt 19:3-9.
Dixípulu sira neʼebé rona Jesus nia liafuan neʼe hatete: “Hanesan neʼe karik kona-ba mane ho nia feen, diʼak liu lalika kaben.” Jesus hatán, hodi hatete: “Laʼós ema hotu bele hatene loloos liafuan ida-neʼe, maibé sira deʼit neʼebé fó tiha ona ba sira [“sira deʼit neʼebé simu tiha grasa neʼe”, Liafuan diak ba imi, primeira edisaun]. Ema balun la kaben tanba moris mai nuneʼe kedas ona; balun fali la kaben tanba ema halo sira hanesan neʼe, no balun la kaben tanba sira rasik halo an hanesan neʼe tan reinu lalehan. Ema neʼebé bele simu neʼe, simu bá.”—Mt 19:10-12.
Ema balu “la kaben tanba moris mai nuneʼe kedas ona”, ka tanba sira iha problema ruma iha isin-lolon, hanesan oin-lulik la iha. Ema balu mós “la kaben tanba ema halo sira hanesan neʼe”, porezemplu tanba asidente ka tanba ema kapa sira. Maibé, iha mós ema neʼebé “la kaben tanba sira rasik halo an hanesan neʼe”. Neʼe katak maski sira bele kaben, maibé sira kontrola an no deside rasik atu kontinua moris nuʼudar ema neʼebé la kaben tanba “reinu lalehan”. Sira la moris mai ho hakarak atu la kaben, no sira mós la simu kbiit ruma iha dalan espesiál atu moris nuʼudar ema neʼebé la kaben. Tuir loloos, sira mak deside ho sira-nia hakarak rasik atu kontinua moris nuʼudar ema neʼebé la kaben.
Apóstolu Paulo mós esplika tan katak maski ema kristaun hotu bele serbí Maromak iha dalan neʼebé Nia simu, maibé ema neʼebé “deside ona iha nia laran” atu moris nuʼudar ema neʼebé la kaben, sira “halo buat neʼebé diʼak liu”. Tanbasá? Tanba kaben-naʼin sira presiza fahe sira-nia tempu no forsa atu halo kontente no tau matan ba sira-nia kaben. Maibé, ema kristaun neʼebé la iha kaben bele tau sira-nia atensaun tomak ba Naʼi nia serbisu hodi la fahe sira-nia neon atu kumpre responsabilidade nuʼudar kaben-naʼin. Tan neʼe, sira haree sira-nia situasaun nuʼudar ema neʼebé la kaben hanesan grasa ka “kmanek” husi Maromak.—1 Kor 7:7, 32-38, MF.
Nuneʼe, Bíblia hatudu katak laʼós hodi simu kbiit ruma iha dalan espesiál mak ema kristaun bele kontinua moris nuʼudar ema neʼebé la kaben. Maibé, sira bele halo ida-neʼe tanba sira haburas sira rasik nia hakarak atu kontinua moris hanesan neʼe hodi bele fó sira-nia atensaun tomak atu serbí Maromak. Tan neʼe mak irmaun-irmán barak ohin loron deside ona iha sira-nia laran atu la kaben, no diʼak atu ema seluk fó laran-manas ba sira kona-ba neʼe.