Hetan susesu neʼebé loos iha ita-nia moris
“Ó sei halo ó-nia dalan sai susesu no . . . halo hahalok ho matenek.”—JOS 1:8.
1, 2. (a) Ema barak nia haree kona-ba susesu mak oinsá? (b) Hodi halo saida mak ita bele hatene ho loloos ita rasik nia haree kona-ba susesu?
“HETAN susesu iha ita-nia moris, neʼe katak sá?” Kuandu ita husu pergunta neʼe ba ema, sira sei fó resposta tuir sira ida-idak nia hanoin. Porezemplu, ema barak hatete katak susesu mak atu hetan osan barak, serbisu diʼak, naran-boot, ka eskola-boot. Ema balu tan karik hatete katak susesu iha sira-nia moris mak atu iha relasaun diʼak ho família, belun, ka maluk serbisu. Ema kristaun balu mós karik hatete katak hetan susesu ba sira mak simu responsabilidade ruma iha Maromak nia organizasaun ka hetan rezultadu diʼak iha serbisu haklaken.
2 Tuir Ita rasik nia hanoin, saida mak susesu iha ita-nia moris? Atu hatene ho loloos ita rasik nia haree kona-ba susesu, diʼak atu ita hanoin kona-ba ema balu neʼebé tuir ita-nia haree hetan ona susesu iha sira-nia moris, neʼebé ita gosta no respeitu, no hakerek sira-nia naran. Depois hanoin toʼok: Saida mak hanesan kona-ba sira? Sira ema riku, ka naran-boot? Resposta ba pergunta neʼe bele hatudu buat neʼebé iha ita-nia laran, neʼebé bele book ita atu halo desizaun no planu iha ita-nia moris.—Lc 6:45.
3. (a) Josué presiza halo saida deʼit atu bele hetan susesu? (b) Iha lisaun neʼe, ita sei koʼalia kona-ba saida?
3 Buat neʼebé importante liu mak atu ita hetan susesu iha Jeová nia haree tanba hodi hetan susesu neʼe mak Jeová sei fó mai ita moris ba nafatin. Kuandu Jeová fó knaar importante ba Josué atu lori povu Israel ba rai neʼebé nia promete nanis ona, nia haruka Josué atu lee Moisés nia Ukun-Fuan “loron no kalan” no atu halo tuir ho loloos buat neʼebé hakerek iha ukun-fuan neʼe. Iha tempu neʼebá, Maromak promete ba Josué: “Ho ida-neʼe ó sei halo ó-nia dalan sai susesu no ó sei halo hahalok ho matenek.” (Jos 1:7, 8) Ita hatene katak Josué hetan duni susesu. Maibé, oinsá ho ita? Oinsá mak ita bele hatene katak ita-nia haree kona-ba susesu mak hanesan ho Maromak nia haree? Atu hetan resposta, mai ita koʼalia kona-ba ema naʼin-rua neʼebé temi iha Bíblia.
SALOMÃO HETAN SUSESU KA LAE?
4. Tanbasá mak Salomão hetan susesu iha ninia moris?
4 Liurai Salomão hetan susesu iha dalan oioin iha ninia moris. Tanbasá? Tanba durante tinan barak, nia hamtaʼuk no halo tuir Jeová, no Jeová fó bensaun barak ba nia. Kuandu Jeová hatete ba Salomão atu husu saida mak nia hakarak, Salomão husu matenek atu bele ukun povu ho didiʼak. Tan neʼe, Maromak fó bensaun ba nia hodi fó matenek no mós rikusoin. (1 Reis 3:10-14) Ho nuneʼe, Salomão nia “matenek sai boot liu fali ema Oriente hotu nia matenek no ema Egiptu nia matenek hotu”. Ninia naran sai boot “toʼo iha nasaun hotu neʼebé haleʼu ninia nasaun”. (1 Reis 4:30, 31) Nia mós hetan rikusoin barak, inklui osan-mean tonelada 25 tinan-tinan! (2 Crôn 9:13) Nia mós sai matenek kona-ba harii uma, halo negósiu, no iha relasaun diʼak ho nasaun sira seluk. Sin, kuandu Salomão laran-metin ba Maromak, nia hetan duni susesu iha ninia moris.—2 Crôn 9:22-24.
5. Salomão hatene katak atu ema hetan susesu neʼebé loos, ema presiza halo saida?
5 Salomão nia liafuan iha livru Eclesiastes hatudu katak nia iha hanoin neʼebé loos kona-ba susesu. Nia la hanoin katak rikusoin ka naran-boot deʼit mak lori susesu no haksolok ba ema. Nia hakerek: “Haʼu hatene katak la iha buat ida neʼebé diʼak liu duké haksolok hodi halo buat neʼebé diʼak durante ema ida nia moris; no mós katak ema ida-idak sei han no hemu no haksolok ho buat diʼak husi ninia serbisu makaʼas hotu. Neʼe mak prezente husi Maromak.” (Ecle 3:12, 13) Salomão mós hatene katak atu buat sira-neʼe bele lori haksolok ba ema, ema neʼe presiza iha relasaun diʼak ho Maromak. Nia dehan: “Rona tiha buat hotu, buat neʼebé importante liu mak neʼe: Taʼuk ba Maromak neʼebé loos no halo tuir ninia mandamentu sira. Tanba ida-neʼe mak ema nia obrigasaun hotu.”—Ecle 12:13.
6. Oinsá mak Salomão nia ezemplu ajuda ita atu hatene kona-ba susesu neʼebé loos?
6 Durante tinan barak, Salomão halaʼo ninia moris hodi hamtaʼuk Maromak. Nia “hadomi nafatin Jeová hodi laʼo tuir ninia aman David nia mandamentu sira”. (1 Reis 3:3) Halo nuneʼe mak ajuda Salomão atu hetan susesu neʼebé loos. Hodi tuir Maromak nia matadalan, Salomão harii templu neʼebé furak tebes atu halaʼo adorasaun neʼebé loos no nia mós hakerek livru tolu husi Bíblia. Maski ita la bele halo buat barak neʼebé hanesan ho buat neʼebé Salomão halo, maibé Salomão nia ezemplu neʼe ajuda ita atu hatene saida mak susesu neʼebé loos no hakaʼas an atu hetan ida-neʼe. Maromak haleno Salomão atu hakerek katak buat neʼebé ema barak haree nuʼudar susesu, hanesan hetan rikusoin, matenek, naran-boot, no kbiit, buat sira-neʼe saugati deʼit. Maski ema buka buat sira-neʼe, maibé ida-neʼe hanesan sira “hakaʼas an atu duni tuir anin”. Ema barak neʼebé hadomi rikusoin hakarak sai riku liután, no sira mós hanoin barak tanba taʼuk atu lakon buat neʼebé sira iha. Liután neʼe, loron ida, rikusoin sira-neʼe sei sai ema seluk nian.—Ecle 2:8-11, 17; lee Eclesiastes 5:10. *
7, 8. Oinsá mak Salomão hatudu katak nia la laran-metin tan ba Maromak? Ida-neʼe lori rezultadu saida?
7 Ikusmai, kuandu Salomão sai katuas ona, nia la laran-metin tan no la halo tuir Maromak. Bíblia hatete: “Iha tempu neʼebé Salomão sai katuas ona, ninia feen sira book nia laran atu tuir maromak sira seluk; no nia la fó ona ninia laran tomak ba Jeová, ninia Maromak . . . Salomão komesa halo buat neʼebé aat iha Jeová nia matan.”—1 Reis 11:4-6.
8 Tanba Jeová la kontente ona ho Salomão, Nia hatete: “Tanba ó la halo tuir haʼu-nia aliansa no haʼu-nia mandamentu sira neʼebé haʼu haruka ba ó, haʼu sei foti reinu husi ó, no haʼu sei fó ida-neʼe ba ó-nia atan.” (1 Reis 11:11) Maski Salomão hetan susesu iha ninia moris, maibé tanba nia la kontinua halo buat neʼebé importante liu iha ninia moris, katak la hatudu nafatin laran-metin ba Maromak, ikusmai nia la halo kontente tan Jeová no la hetan ona susesu. Tan neʼe, ita ida-idak mós bele husu ba ita-nia an: ‘Atu bele hetan susesu, saida mak haʼu bele aprende husi Salomão nia ezemplu?’
HETAN SUSESU NEʼEBÉ LOOS
9. Tuir mundu nia haree, Paulo hetan susesu ka lae? Esplika toʼok.
9 Agora, mai ita hanoin kona-ba apóstolu Paulo. Ninia moris la hanesan duni ho Liurai Salomão, neʼebé moris diʼak iha palásiu no han diʼak ho ema-boot sira. Tuir loloos, Paulo hetan susar oioin hanesan hamlaha, hamrook, no tahan iha rai-malirin. (2 Kor 11:24-27) Kuandu Paulo simu Jesus nuʼudar Mesias, nia lakon ninia pozisaun diʼak iha relijiaun judeu nian, no ulun-naʼin relijiaun judeu sira odi nia. Ema mós hatama nia iha dadur laran, baku nia ho xikote no ai-tonka, no tuda nia. Paulo hatene katak ema sei odi, fó-terus, no duun nia ho ninia maluk kristaun sira. Nia dehan: “Ami sai tiha hanesan buat foʼer mundu neʼe nian, ema hotu nia foʼer toʼo oras neʼe.”—1 Kor 4:11-13.
10. Tanbasá mak ema hanoin katak Paulo lakon oportunidade atu hetan susesu?
10 Ema barak neʼebé koñese Paulo nuʼudar joven naran Saul, sira hanoin katak nia bele hetan futuru neʼebé diʼak. Nia husi família neʼebé iha naran-boot, no nia estuda ho mestre ida neʼebé ema barak respeitu, naran Gamaliel. Paulo hatete: “Haʼu makaʼas liu maluk judeu sira barak iha judeu sira-nia relijiaun neʼe.” (Gal 1:14) Paulo mós hatene koʼalia lia-ebraiku no lia-gregu, no tanba nia nuʼudar sidadaun Roma, nia bele hetan buat diʼak oioin neʼebé ema barak hakarak. Se nia kontinua buka susesu iha mundu neʼe, karik nia bele hetan naran-boot no rikusoin barak. Maibé, nia hili atu moris iha dalan neʼebé ema seluk no ninia família rasik haree nuʼudar buat neʼebé la iha folin. Tanbasá?
11. Paulo hafolin saida deʼit no saida mak ninia hakarak? Tanbasá?
11 Kuandu Paulo aprende lia-loos, nia komesa hafolin buat neʼebé ema seluk la hafolin, hanesan Jesus nia sakrifísiu, serbisu haklaken, no esperansa atu moris iha lalehan. Paulo hadomi Jeová, no ninia hakarak mak atu Jeová simu nia duké hetan rikusoin no naran-boot. Paulo mós hatene buat neʼebé Satanás hatete kona-ba ema. Satanás hatete katak nia bele halo sira hotu la serbí tan Maromak. Tan neʼe, Paulo hakaʼas an atu hatudu katak Satanás mak bosok. (Jó 1:9-11; 2:3-5) Nuneʼe, Paulo nia hakarak mak atu nafatin adora Maromak ho laran-metin maski nia hasoru susar oioin. Ida-neʼe mak buat neʼebé ema barak la halo kuandu sira buka atu hetan susesu.
12. Tanbasá mak ita hili atu tau fiar ba Maromak?
12 Ita-nia hakarak iha ita-nia moris hanesan Paulo nian ka lae? Dala ruma la fasil atu laran-metin nafatin ba Jeová. Maibé hodi halo nuneʼe, ita sei hetan Jeová nia bensaun, no ida-neʼe mak susesu neʼebé loos. (Prov 10:22) Ita bele hetan bensaun barak agora no mós iha futuru. (Lee Marcos 10:29, 30.) Tan neʼe, ita labele tau fiar ba “osan” maibé tau fiar ba “Maromak, neʼebé husi nia rikusoin, fó mai ita buat hotu neʼebé ita kuran atu moris haksolok”. Hodi halo nuneʼe, ita sei “hetan moris neʼebé mesak mak loloos” neʼebé Maromak promete mai ita. (1 Tim 6:17-19) Sin, ita bele fiar katak iha tinan atus ida ka tinan rihun ida oinmai, ita sei hanoin filafali kona-ba ohin loron no hatete: “Haʼu hetan duni susesu neʼebé loos iha haʼu-nia moris!”
ITA-NIA RIKUSOIN IHA NEʼEBÉ?
13. Jesus hatete saida kona-ba haloot rikusoin?
13 Kona-ba rikusoin, Jesus hatete: “Imi keta haloot rikusoi iha rai, neʼebé ular no ferrujen han mohu no naʼok-teen sira sobu hodi naʼok. Maibé imi halibur ba imi an rikusoi iha lalehan, iha neʼebé ular no ferrujen la hamohu sira, naʼok-teen sira mós la sobu hodi naʼok. Basá iha fatin neʼebé ó-nia rikusoi hela, ó-nia fuan mós sei hela iha neʼebá.”—Mt 6:19-21.
14. Tanbasá mak la matenek atu haloot rikusoin iha rai?
14 Ema nia “rikusoin iha rai”, neʼe laʼós deʼit kona-ba osan. Maibé ida-neʼe inklui buat hotu neʼebé Salomão mós temi no ema barak hafolin, hanesan pozisaun boot, naran-boot, no kbiit. Hanesan Salomão hakerek iha livru Eclesiastes, Jesus mós hatete katak buat sira-neʼe la bele tahan ba tempu kleur. Ita rasik mós haree ona oinsá rikusoin sira-neʼe bele lakon lalais deʼit. Profesór ida naran F. Dale Bruner hatete katak ema neʼebé ohin naran-boot, aban ema sei la temi tan. Ema neʼebé manán osan barak iha tinan neʼe, tinan oinmai ninia osan bele lakon hotu. Profesór neʼe mós hatutan tan katak tanba Jesus hadomi ema no lakohi atu ninia dixípulu sira sai laran-tun, nia ajuda sira atu komprende katak rikusoin no glória mundu neʼe nian bele lakon lalais. Ema barak konkorda ho profesór neʼe nia liafuan, maibé sira la halo tuir Jesus nia konsellu hodi troka dalan neʼebé sira halaʼo sira-nia moris. Oinsá ho Ita?
15. Ita presiza hakaʼas an atu hetan susesu oinsá?
15 Ulun-naʼin relijiaun balu hanorin katak sala atu ita hakaʼas an atu hetan susesu. Maibé, Jesus la dehan katak ita labele hakaʼas an atu hetan susesu. Tuir loloos, Jesus fó konsellu mai ita atu uza ita-nia forsa hodi buka susesu neʼebé loos, katak halibur “rikusoin iha lalehan” neʼebé tahan ba nafatin. Nuneʼe, ita-nia hakarak mak atu hetan susesu tuir Jeová nia haree. Jesus nia liafuan neʼe hatudu katak ita bele hili buat neʼebé ita buka atu hetan. Maibé ida-neʼe depende ba buat neʼebé ita-nia laran hafolin.
16. Ita bele fiar saida?
16 Se ita hakarak duni atu halo Jeová kontente, ita bele fiar katak nia sei ajuda ita atu hetan buat neʼebé ita presiza. Dala ruma ita sai hamlaha ka hamrook ba tempu uitoan hanesan apóstolu Paulo. (1 Kor 4:11) Maibé, ita presiza halo tuir Jesus nia konsellu, neʼebé dehan: “Keta laran-taridu bá hodi dehan: ‘Ita sei han ka hemu, ka hatais loos saida?’ Jentiu sira buka buat sira-neʼe hotu. Maibé imi-nia Aman lalehan hatene katak imi kuran sira-neʼe. Neʼe duni, buka uluknanain Maromak nia reinu ho nia justisa; buat hirak-neʼe sei fó tan ba imi.”—Mt 6:31-33.
HETAN SUSESU TUIR MAROMAK NIA HAREE
17, 18. (a) Susesu neʼebé loos depende ba saida? (b) Susesu neʼebé loos la depende ba saida deʼit?
17 Susesu neʼebé loos la depende ba rikusoin ka pozisaun neʼebé ita hetan ona iha mundu neʼe. No ita-nia susesu mós la depende ba responsabilidade ruma neʼebé ita hetan iha Maromak nia organizasaun, maibé bensaun sira-neʼe mak rezultadu husi ita-nia laran-metin ba Maromak hodi halo tuir nia. Bíblia hatete katak ema neʼebé serbí nuʼudar Maromak nia atan “tenke sai ema neʼebé bele fiar”. (1 Kor 4:2) Tan neʼe, ita tenke hatudu laran-metin nafatin. Jesus hatete: “Ema neʼebé fiar metin toʼo rohan sei hetan maksoin.” (Mt 24:13) Sin, ema neʼebé hetan salvasaun mak ema neʼebé hetan susesu neʼebé loos!
18 Entaun, susesu neʼebé loos depende ba ita-nia laran-metin ba Maromak. Atu ita hatudu laran-metin ba Jeová, neʼe la depende ba naran-boot, eskola-boot, ka osan barak, ka matenek atu halo buat ruma. Tan neʼe, ita hotu bele hatudu laran-metin ba Maromak iha situasaun naran deʼit. Porezemplu, iha apóstolu sira-nia tempu, iha ema kristaun balu neʼebé riku, no balu kiak. Paulo hatete ba sira neʼebé riku atu “halo hahalok diʼak no sai riku ho hahalok diʼak, atu sai laran-luak hodi hakarak fahe sira-nia sasán ho ema seluk”. Maski riku ka kiak, sira hotu iha oportunidade atu “hetan moris neʼebé mesak mak loloos”. (1 Tim 6:17-19) Nuneʼe mós ho ita ohin loron. Ita hotu iha oportunidade no responsabilidade neʼebé hanesan, neʼe mak atu laran-metin nafatin no “sai riku ho hahalok diʼak”. Hodi halo nuneʼe, ita sei hetan susesu tuir Maromak nia haree, no ita sei haksolok hodi hatene katak ita halo Nia kontente.—Prov 27:11.
19. Atu bele hetan susesu neʼebé loos, ita presiza halo saida?
19 Maski karik ita la bele troka ita-nia situasaun hotu, maibé ita bele troka dalan neʼebé ita haree ita-nia situasaun. Tan neʼe, se ita hakaʼas an atu laran-metin nafatin ba Jeová iha situasaun naran deʼit, ita sei hetan susesu neʼebé loos. Ita-nia hakaʼas-an neʼe sei la saugati deʼit tanba Jeová sei haraik bensaun barak mai ita ohin loron no mós ba nafatin. Mai ita nunka haluha Jesus nia liafuan ba ema kristaun kose-mina sira: “Laran-metin toʼo mate bá, no haʼu sei fó ba ó koroa moris nian.” (Apok 2:10) Loos duni, ida-neʼe mak susesu neʼebé loos!
^ par. 6 Eclesiastes 5:10: “Ema neʼebé hadomi osan-mutin sei la haksolok ho osan-mutin, no ema neʼebé hadomi rikusoin mós sei la haksolok ho osan neʼebé nia manán. Ida-neʼe mós saugati deʼit.”
