Keta husik buat ida hanetik ita atu hetan glória
“Ema neʼebé haraik-an sei hetan glória.”—PROV 29:23.
1, 2. (a) Lia-ebraiku neʼebé tradús nuʼudar “glória” mak kona-ba saida? (b) Iha lisaun neʼe, ita sei koʼalia kona-ba pergunta saida deʼit?
KUANDU ita rona liafuan “glória”, ita hanoin kona-ba saida? Ita hanoin kona-ba Maromak nia kriasaun neʼebé kapás ka lae? (Sal 19:1) Ita hanoin kona-ba glória neʼebé ema riku ka matenek mak hetan? Iha Bíblia, lia-ebraiku neʼebé tradús nuʼudar “glória” katak buat neʼebé todan. Iha tempu antigu, osan neʼebé ema uza mak osan-mutin ka osan-mean. Kuandu osan neʼe todan liu, ida-neʼe hatudu katak osan neʼe nia folin boot liu. Tan neʼe, liafuan “glória” mak kona-ba buat neʼebé iha folin boot, ka buat neʼebé kmanek.
2 Baibain, ema fó glória ba ema neʼebé iha pozisaun ka naran-boot. Maibé Maromak fó glória ba ema hanesan saida? Provérbios 22:4 hatete: “Rezultadu husi haraik-an no taʼuk ba Jeová mak rikusoin no glória no moris.” Dixípulu Tiago mós dehan: “Haraik an bá iha Maromak futar oin; Nia sei foti imi.” (Tgo 4:10) Entaun, saida mak glória neʼebé Jeová haraik ba ema? Saida deʼit mak hanetik ita atu la bele hetan glória? No oinsá mak ita bele ajuda ema seluk atu hetan glória neʼe?
3-5. Iha dalan saida deʼit mak Jeová haraik glória mai ita?
3 Ema neʼebé hakerek salmu ida fiar katak Jeová sei haraik glória ba nia. (Lee Salmo 73:23, 24. a) Oinsá mak Jeová haraik glória ba ema neʼebé halo tuir nia? Nia halo ida-neʼe hodi simu sira no haraik bensaun ba sira iha dalan oioin. Porezemplu, Jeová ajuda sira atu komprende ninia hakarak no atu haburas relasaun diʼak ho nia nuʼudar ninia belun.—1 Kor 2:7; Tgo 4:8.
4 Jeová mós haraik glória ba ita hodi tau fiar mai ita atu halaʼo serbisu haklaken. (2 Kor 4:1, 7) Kuandu ita hahiʼi Jeová hodi hola parte iha serbisu haklaken, ita hetan glória husi Jeová no ajuda ema seluk. Jeová promete: “Sira neʼebé hatudu respeitu mai haʼu, haʼu sei hatudu respeitu ba sira.” (1 Sam 2:30) Jeová fó glória ba sira neʼebé halo serbisu haklaken hodi fó naran diʼak ba sira, no ema seluk iha kongregasaun mós koʼalia diʼak kona-ba sira.—Prov 11:16; 22:1.
5 Ema neʼebé halo tuir Jeová sei hetan futuru saida? Bíblia promete: “[Jeová] sei foti aas ó atu hela iha rai. Kuandu ema aat sira lakon, ó sei haree ida-neʼe.” (Sal 37:34) Sin, Maromak nia atan sira hein atu hetan glória hodi moris ba nafatin.—Sal 37:29.
“HAʼU LA SIMU GLÓRIA HUSI EMA”
6, 7. Tanbasá mak ema barak la tau fiar ba Jesus nuʼudar Mesias?
6 Entaun, iha buat ruma neʼebé bele hanetik ita atu hetan glória husi Jeová ka lae? Iha. Porezemplu, se ita hafolin liu ema nia hanoin, liuliu sira neʼebé la iha relasaun diʼak ho Jeová, ida-neʼe bele hanetik ita atu hetan glória husi Maromak. Apóstolu João koʼalia kona-ba ema-boot balu iha Jesus nia tempu, hodi dehan: “Naʼi-ulun barak fiar [Jesus], maibé tan sira taʼuk fariseu sira, sira la fó sasin, keta ema duni sai sira husi sinagoga, basá sira hadomi glória husi ema liu fali glória husi Maromak.” (Joao 12:42, 43) Tuir loloos, diʼak liu se naʼi-ulun sira-neʼe la hafolin demais ema fariseu sira-nia hanoin.
7 Jesus esplika ona tansá mak ema barak la tau fiar ba nia nuʼudar Mesias. (Lee Joao 5:39-44.) Nasaun Israel hein hela ba Mesias durante tinan atus ba atus. Kuandu Jesus komesa haklaken, ema balu hatene ona husi Daniel nia profesia katak lakleur tan Mesias sei mai. Fulan balu antes Jesus komesa haklaken, ema barak hanoin katak João Baptista mak Mesias. (Lc 3:15) Maibé kuandu Mesias mai duni, ema barak neʼebé matenek kona-ba Eskritura sira la simu nia. Tanbasá? Jesus fó sai razaun neʼe hodi hatete ba sira: “Imi bele fiar oinsá, imi neʼebé simu glória husi imi maluk sira, maibé la buka glória neʼebé mai husi Maromak mesak?”
8, 9. Oinsá mak dala ruma glória husi ema bele sai importante liu ba ita duké glória husi Maromak? Esplika toʼok.
8 Atu komprende oinsá mak glória husi ema bele sai importante liu ba ita duké glória husi Maromak, ita bele kompara glória ho naroman. Karik ita hanoin-hetan kona-ba kalan neʼebé ita hateke ba lalehan hodi haree fitun rihun ba rihun, no ida-neʼe book loos ita-nia laran. (1 Kor 15:40, 41) Maibé iha sidade barak, susar ba ita atu haree fitun sira iha lalehan. Tanbasá? Ida-neʼe tanba naroman husi loja, uma, ka dalan mak makaʼas liu fali naroman husi fitun ka lae? Lae duni! Neʼe tanba naroman sidade nian mak besik liu ba ita. Tan neʼe, atu haree didiʼak ba fitun sira, ita presiza bá dook husi sidade nia naroman.
9 Hanesan neʼe mós, glória husi ema bele halo ita ladún hafolin glória husi Maromak. Ema barak la simu lia-foun diʼak tanba taʼuk ba sira-nia kolega ka família. Maromak nia atan mós dala ruma hanoin demais kona-ba buat neʼebé ema seluk hanoin. Porezemplu, irmaun joven ida hetan knaar atu haklaken iha área neʼebé ema barak koñese nia, maibé sira seidauk hatene katak nia mak Testemuña ba Jeová. Entaun, irmaun neʼe sei sai taʼuk no lakohi haklaken iha área neʼe ka lae? Ezemplu ida seluk mak kona-ba irmaun neʼebé hakarak aumenta ninia serbisu ba Jeová, maibé ema seluk goza nia kona-ba ninia planu neʼe. Nia sei rona ba ema neʼebé la hafolin Jeová nia serbisu ka lae? Karik irmaun ida seluk halo sala boot ruma. Nia sei subar sala neʼe ka lae, tan deʼit nia lakohi lakon ninia knaar iha kongregasaun ka lakohi halo ninia kolega ka família sai triste? Se nia hanoin uluk kona-ba ninia relasaun ho Jeová, nia sei husu katuas kristaun sira atu ajuda nia.—Lee Tiago 5:14-16.
10. (a) Se ita hanoin demais buat neʼebé ema seluk hanoin kona-ba ita, saida deʼit mak bele akontese? (b) Se ita hatudu haraik-an, ita bele fiar saida?
10 Saida mak ita sei halo se irmaun ida fó konsellu beibeik ba ita maski ita hakaʼas an atu laʼo ba oin iha lia-loos? Ita sei simu konsellu atu ajuda ita, ka sai foti-an hodi hanoin barak kona-ba ita-nia naran no fó razaun oioin atu la simu konsellu neʼe ka lae? Situasaun ida seluk mak kuandu ita serbisu ho maluk kristaun iha projetu ruma. Ita sei hanoin barak kona-ba sé mak sei hetan gaba kona-ba serbisu makaʼas neʼebé ita halo ka ideia diʼak neʼebé ita fó sai? Se ita mak hasoru situasaun hanesan neʼe, hanoin-hetan katak “ema neʼebé haraik-an sei hetan glória”.—Prov 29:23.
11. Kuandu ema seluk gaba ita, ita-nia hanoin tenkesér oinsá? Tanbasá?
11 Katuas kristaun no irmaun sira neʼebé hakarak hetan knaar ruma iha kongregasaun, sira presiza kuidadu atu la buka glória ka “naran-boot husi ema”. (1 Tes 2:6; 1 Tim 3:1, MF) Entaun, kuandu ema seluk gaba irmaun ida tanba knaar ka serbisu neʼebé nia halo, irmaun neʼe nia hanoin tenkesér oinsá? Klaru katak nia sei la harii monumentu ruma ba nia an hanesan Liurai Saul halo. (1 Sam 15:12) Maibé, irmaun neʼe rekoñese ka lae, katak buat neʼebé nia halo, ida-neʼe tan deʼit Jeová nia ajuda, no katak ninia susesu iha futuru mós sei depende ba Jeová nia ajuda no bensaun? (1 Ped 4:11) Buat neʼebé ita sente iha laran kuandu ema gaba ita, ida-neʼe hatudu duni kona-ba glória ida-neʼebé mak ita buka atu hetan.—Prov 27:21.
“IMI HAKARAK TUIR IMI-NIA AMAN NIA HAKARAK”
12. Tanbasá mak ema judeu balu la simu Jesus nia liafuan?
12 Buat ida seluk neʼebé bele hanetik ita atu hetan glória husi Jeová mak ita-nia hakarak aat. Ita-nia hakarak sala bele book ita atu lakohi rona lia-loos. (Lee Joao 8:43-47.) Porezemplu, Jesus hatete ba ema judeu balu katak sira la simu ninia liafuan tanba sira ‘hakarak tuir sira-nia aman Diabu nia hakarak’.
13, 14. (a) Matenek-naʼin sira hatete saida kona-ba ita-nia kakutak ho ema nia koʼalia? (b) Ita-nia desizaun kona-ba hili lian neʼebé ita rona depende ba saida?
13 Dala ruma ita rona deʼit ba buat neʼebé ita hakarak. (2 Ped 3:5) Jeová halo ita-nia kakutak iha kbiit atu lakohi rona ba barullu neʼebé atrapalla ita. Hanoin toʼok kona-ba lian ka tarutu neʼebé haleʼu ita daudaun. Karik agora ita foin hatene katak lian no tarutu barak haleʼu ita. Maski ita-nia kakutak iha kbiit atu rona lian no tarutu sira-neʼe hotu, maibé mós ajuda ita atu bele tau atensaun ba buat ida deʼit. Maibé, matenek-naʼin sira neʼebé estuda kona-ba neʼe hatete katak kuandu ema barak koʼalia iha tempu hanesan, ida-neʼe halo susar ba ita atu rona. Tan neʼe, kuandu ema naʼin-rua mak koʼalia ba ita iha tempu hanesan, ita tenke hili ema ida deʼit atu tau atensaun. Ema neʼebé ita hili, depende ba sé mak ita hakarak atu rona. Ema judeu sira iha Jesus nia tempu hakarak halo tuir sira-nia aman Diabu nia hakarak, no tan neʼe mak sira la rona ba Jesus.
14 Bíblia hatete katak “matenek” no “beik” rua-rua mak sempre buka atu dada ita-nia atensaun. (Prov 9:1-5, 13-17) Tan neʼe, ita presiza hili ida. Ida-neʼebé mak ita hili atu rona? Ita-nia resposta depende ba sé mak ita hakarak halo kontente. Se ita mak Jesus nia dixípulu, ita sei rona nia no halo tuir nia. (Joao 10:16, 27) Jesus hatete katak ema neʼebé tuir nia mak ‘ema lia-loos nian’. (Joao 18:37) Sira “la hatene” ka la rona ba ema seluk nia lia. (Joao 10:5) No ema neʼebé halo tuir Jesus ho haraik-an, sira sei hetan glória husi Maromak.—Prov 3:13, 16; 8:1, 18.
‘HAʼU-NIA SUSAR MAK IMI-NIA GLÓRIA’
15. Tanbasá mak Paulo hatete katak ninia susar mak “glória” ba maluk kristaun iha Éfeso?
15 Kuandu ita laran-metin nafatin atu halo tuir Jeová nia hakarak, ida-neʼe bele ajuda ema seluk atu hetan glória husi Maromak. Paulo hakerek ba kongregasaun iha Éfeso, hodi dehan: “Haʼu husu imi, keta laran la metin tanba deʼit susar neʼebé haʼu hetan tanba imi; haʼu-nia susar mak imi-nia kmanek [“glória”, MF].” (Ef 3:13) Tanbasá mak Paulo hatete katak ninia susar mak “glória” ba maluk kristaun iha Éfeso? Hodi serbí ninia maluk sira maski hasoru susar oioin, Paulo hatudu katak serbisu ba Maromak mak buat neʼebé iha folin boot liu ba ema kristaun. Se Paulo husik susar oioin atu halo nia rende an karik, ninia maluk kristaun sira sei hanoin katak relasaun diʼak ho Jeová, serbisu haklaken, no sira-nia esperansa ladún importante. Paulo nia ezemplu kona-ba laran-metin hatudu katak serbí nuʼudar ema kristaun mak buat neʼebé folin-boot maski halo sakrifísiu naran deʼit.
16. Saida mak akontese ba Paulo iha sidade Listra?
16 Hanoin toʼok oinsá mak Paulo nia laran-manas no laran-metin ajuda maluk kristaun sira. Kona-ba buat neʼebé akontese iha sidade Listra, Apostolu 14:19, 20 hatete: “Ema judeu balun husi Antiokia no Ikónio toʼo mai hodi manán ba sira an rasik ema-lubun boot neʼe. Sira tuda Paulo no dada nia husi sidade, hodi hanoin katak nia mate ona. Maibé wainhira eskolante sira mai halibur an haleʼu nia, nia hamriik hodi tama ba sidade laran. Iha loron neʼebé tuirmai, nia liu ba Derbe ho Barnabé.” Hanoin toʼok kona-ba susar neʼebé Paulo sente kuandu ema tuda nia toʼo besik atu mate, no loron tuirmai, nia laʼo rai dook kilómetru 100!
17, 18. (a) Oinsá mak Timóteo hatene kona-ba susar neʼebé Paulo hetan iha Listra? (b) Oinsá mak Paulo nia ezemplu ajuda Timóteo?
17 Kuandu ema tuda Paulo, Timóteo mós hamutuk ho nia ka lae? Karik. Maski livru Apóstolu la hatete ho klaru kona-ba neʼe, maibé Timóteo hatene buat neʼebé akontese ba Paulo. Iha Paulo nia karta segundu ba Timóteo, nia hatete: “Ó hatene ona buat neʼebé haʼu hanorin, haʼu moris, . . . no susar no terus neʼebé haʼu hetan iha rai-Antiokia, Ikónio no Listra.” Timóteo hatene kona-ba ema tuda Paulo iha Listra, ema judeu sira duni sai Paulo husi Antiokia no ema koko atu tuda nia iha Ikónio.—2 Tim 3:10, 11; Apos 13:50; 14:5, 19.
18 Timóteo hatene katak Paulo tahan hasoru situasaun susar sira-neʼe hotu ho laran-metin, no ita fiar katak ezemplu neʼe book duni joven Timóteo nia laran. Kuandu Paulo vizita Listra, nia rona katak Timóteo hatudu ezemplu diʼak tebes iha kongregasaun, no “maun-alin sira iha Listra ho Ikónio koʼalia didiʼak kona-ba nia”. (Apos 16:1, 2) Lakleur, Timóteo sai prontu ona atu hetan responsabilidade boot oioin.—Flp 2:19, 20; 1 Tim 1:3.
19. Oinsá mak ita-nia ezemplu kona-ba laran-metin bele ajuda ema seluk?
19 Se ita laran-metin nafatin atu halo tuir Maromak nia hakarak, ita-nia ezemplu neʼe bele ajuda ema seluk, liuliu joven sira, atu bele sai Maromak nia atan neʼebé diʼak liután. Joven sira haree ita no aprende husi ita laʼós deʼit kona-ba dalan neʼebé ita koʼalia iha serbisu haklaken, maibé mós oinsá ita tahan hasoru susar oioin iha ita-nia moris. Paulo hatete katak nia tahan hasoru susar barak ho laran-metin hodi ajuda ema seluk atu hetan moris rohan-laek.—2 Tim 2:10.
Joven sira aprende husi ema kristaun ferik-katuas neʼebé laran-metin
20. Tanbasá mak ita presiza kontinua buka glória husi Maromak?
20 Sin, ita iha razaun diʼak barak atu kontinua “buka glória neʼebé mai husi Maromak mesak”. (Joao 5:44; 7:18) Jeová fó moris rohan-laek ba ninia atan sira neʼebé buka glória husi nia. (Lee Roma 2:6, 7.) Liután neʼe, ita-nia laran-metin toʼo rohan mós bele ajuda ema seluk atu hamriik metin nafatin hodi serbí Jeová no hetan moris rohan-laek. Tan neʼe, mai ita nunka husik buat ida hanetik ita atu hetan glória husi Maromak.
a Salmo 73:23, 24: “23 Maibé haʼu nafatin hamutuk ho Ita; Ita kaer haʼu-nia liman loos. 24 Ho Ita-nia konsellu Ita sei hatudu dalan mai haʼu, no depois, Ita sei halo haʼu hetan glória.”
