1, 2. Tanbasá mak ita hakarak hatene kona-ba ai-fuan figu?

 IHA tempu Bíblia nian, ema judeu sira gosta han ai-fuan figu. (Naum 3:12; Lc 13:6-9) Ohin loron mós ema barak gosta figu no kuda ai-figeira iha rai oioin. Ai-fuan neʼe diʼak ba saúde tanba iha vitamina, no ema balu dehan katak ai-fuan neʼe mós diʼak ba ita-nia fuan.

² Maromak Jeová kompara ema ho ai-fuan figu. Jeová koʼalia kona-ba figu laʼós atu dehan katak ai-fuan neʼe mak diʼak ba ema nia saúde, maibé atu koʼalia kona-ba ema nia fuan-laran. Buat neʼebé Jeová hatete bele ajuda ita no mós ema neʼebé ita hadomi. Entaun, nuʼudar ita koʼalia kona-ba buat neʼebé Jeová hatete, mai ita hanoin kona-ba saida deʼit mak ita ema kristaun bele aprende.

3. Ai-fuan figu neʼebé temi iha Jeremias kapítulu 24 mak kona-ba saida?

³ Iha tinan 617 molok Kristu, nasaun Judá halo hahalok oioin neʼebé Jeová odi. Tan neʼe, nia fó vizaun ba Jeremias hodi hatudu buat neʼebé sei akontese ba nasaun Judá. Iha vizaun neʼe, Jeová koʼalia kona-ba ema grupu rua hodi kompara ho figu iha raga rua, raga ida iha figu neʼebé “diʼak tebes” no ida seluk iha figu neʼebé “aat tebes”. (Lee Jeremias 24:3. a) Figu neʼebé aat mak kona-ba Liurai Zedequias no ema seluk neʼebé atu hetan susar husi Liurai Nabucodonosor ho ninia tropa sira. Maibé iha mós ema neʼebé hanesan figu diʼak. Sira balu mak Ezequiel, Daniel ho ninia maluk naʼin-tolu, no ema judeu balu neʼebé sei sai dadur iha Babilónia. Ikusmai, sira balu sei fila fali ba Jerusalém no harii fali templu, no ida-neʼe akontese duni.—Jer 24:8-10; 25:11, 12; 29:10.

4. Tanbasá mak Jeová nia liafuan kona-ba ema neʼebé hanesan figu diʼak fó laran-manas mai ita?

⁴ Kona-ba ema neʼebé hanesan figu diʼak, Jeová hatete:  “Haʼu sei fó ba sira laran atu hatene haʼu, katak haʼu mak Jeová; no sira sei sai haʼu-nia povu.” (Jer 24:7) Liafuan neʼe fó laran-manas mai ita tanba ida-neʼe hatudu katak Maromak Jeová sei ajuda ita hodi bele iha “laran atu hatene” nia. Ida-neʼe katak sai ema neʼebé hakarak hatene didiʼak Maromak no hakarak sai ninia povu. Maibé atu bele sai ema hanesan neʼe, ita presiza halo saida deʼit? Ita presiza estuda Bíblia no halo tuir. Depois, ita arrepende an no fila hikas ba dalan neʼebé loos. Ikusmai, ita dedika ita-nia an ba Maromak, no hetan batizmu hodi Aman, Oan no espíritu santu nia naran. (Mt 28:19, 20; Apos 3:19) Ita halo tiha ona buat hirak-neʼe ka lae? Ka ita tuir reuniaun beibeik hamutuk ho Testemuña ba Jeová no halo daudauk hakat sira-neʼe?

5. Livru Jeremias hakerek liuliu kona-ba sé?

⁵ Maski ita halo ona buat sira-neʼe hotu, ita presiza nafatin iha hanoin neʼebé loos no kuidadu ho ita-nia hahalok. Tanbasá? Ita sei hetan resposta hodi estuda Jeremias nia liafuan kona-ba ema nia laran. Maski kapítulu balu iha livru Jeremias koʼalia kona-ba nasaun sira neʼebé haleʼu nasaun Judá, maibé livru neʼe koʼalia liuliu kona-ba nasaun Judá durante tempu neʼebé nasaun neʼe nia liurai naʼin-lima mak ukun tuituir malu. (Jer 1:15, 16) Sin, Jeremias hakerek liuliu kona-ba povu neʼebé dedika an ona ba Jeová. Iha Moisés nia tempu, sira-nia beiʼala sira hili rasik atu sai Maromak nia povu. (Êx 19:3-8) No iha Jeremias nia tempu mós sira hatete: “Ami mai hakbesik ba Ita tanba Ita, oh Jeová, mak ami-nia Maromak.” (Jer 3:22) Maibé, sira iha laran neʼebé diʼak ka lae?

6. Tanbasá mak ita hakarak hatene buat neʼebé Maromak dehan kona-ba ema nia laran?

⁶ Ohin loron, doutór sira uza mákina oioin atu haree ita-nia fuan hodi hatene se laʼo ho didiʼak ka iha problema ruma. Maibé Maromak Jeová haree ita-nia laran diʼak liu fali sira, tanba nia hatene ita ema loloos oinsá iha laran. Nia dehan: “Laran mak makerek liu buat hotu-hotu no la bele kontrola. Sé mak bele hatene kona-ba nia? Haʼu, Jeová, mak buka-hatene ema nia laran, . . . atu fó ba ema ida-idak tuir ninia dalan, tuir rezultadu husi ninia hahalok sira.” (Jer 17:9, 10) Eskritura neʼe hatudu katak Maromak buka-hatene ita-nia laran. Nia hatene saida mak ita hakarak, oinsá ita hanoin no sente, no saida mak ita-nia planu. Maibé ita mós tenke hakaʼas an atu hatene saida mak loloos iha ita-nia laran.

7. Kona-ba ema judeu barak nia laran, Jeremias hatete saida?

⁷ Maibé atu halo ida-neʼe, mai ita haree oinsá mak Jeová hanoin kona-ba ema judeu barak nia laran iha Jeremias nia tempu. Jeremias hatete: “Israel nia umakain tomak la hetan sirkunsizaun iha sira-nia laran.” Liafuan neʼe laʼós kona-ba sirkunsizaun neʼebé mane judeu sira baibain hetan kuandu sira moris, tanba Jeremias hatete: “‘Haree! Loron sei mai’, Jeová hatete, ‘no haʼu sei tesi lia ba ema hotu neʼebé hetan sirkunsizaun maibé tuir loloos seidauk halo sirkunsizaun’.” Sin, maski ema judeu sira hetan ona sirkunsizaun iha sira-nia isin, maibé sira “la hetan sirkunsizaun iha sira-nia laran”. (Jer 9:25, 26) Ida-neʼe katak sá?

8, 9. Saida mak ema judeu barak presiza halo kona-ba sira-nia laran?

⁸ Atu bele komprende liafuan ‘la hetan sirkunsizaun iha laran’ katak sá, mai ita haree buat neʼebé Jeová haruka ema judeu sira atu halo. Nia haruka sira atu hasai buat aat husi sira-nia laran. Tanbasá? Nia dehan: “Hodi haʼu-nia hirus sei labele sai hanesan ahi . . . tanba imi-nia hahalok aat sira.” Sira-nia hahalok aat tanba sira-nia laran mak aat. (Lee Marcos 7:20-23.) Sira lakohi halo tuir no lakohi troka sira-nia hahalok tanba  sira-nia hakarak no sira-nia hanoin mak aat iha Jeová nia oin. (Lee Jeremias 5:23; b 7:24. c) Tan neʼe mak Maromak Jeová hatete ba sira: “Halo imi-nia an hetan sirkunsizaun ba Jeová, no halo sirkunsizaun iha imi-nia laran bá.”—Jer 4:4; 18:11, 12.

⁹ Ida-neʼe hatudu katak ema judeu sira iha Jeremias nia tempu presiza halo “operasaun” iha sira-nia laran hanesan mós ho ema iha Moisés nia tempu. (Deut 10:16; 30:6) Maibé, atu bele ‘halo sirkunsizaun iha sira-nia laran’, sira presiza halo saida? Sira presiza hasai husi sira-nia laran hanoin aat no hakarak aat neʼebé book sira atu kontra Maromak nia ukun-fuan.—Apos 7:51.

10. Hanesan ho David, ita mós presiza halo saida?

¹⁰ Ita fó-agradese ba Jeová tanba nia ajuda ita atu hatene ita-nia laran! Maibé, karik ita balu husu: “Tanbasá mak ita Testemuña ba Jeová presiza hanoin kona-ba neʼe?” Klaru katak ema kristaun barak liu serbí Maromak ho laran no sira iha hahalok neʼebé moos. Sira laʼós hanesan ema judeu sira iha tempu uluk neʼebé hanesan “figu neʼebé aat”. Maski nuneʼe, hanoin toʼok kona-ba David nia liafuan ba Jeová, neʼebé dehan: “Oh, Maromak, buka didiʼak haʼu bá, no hatene haʼu-nia laran. Haree didiʼak bá, no hatene haʼu-nia neon-susar, no haree se iha haʼu-nia laran iha hahalok ruma neʼebé lori susar.”—Sal 17:3; 139:23, 24.

11, 12. (a) Tanbasá mak ita ida-idak presiza buka-hatene didiʼak ita-nia laran rasik? (b) Jeová sei la halo saida?

¹¹ Jeová hakarak ita ida-idak atu hatene nia no nafatin iha relasaun diʼak ho nia. Jeremias hatete: “Ita, oh, Jeová Naʼi funu-naʼin, Ita haree didiʼak ema neʼebé loos, Ita haree ema nia rins no laran.” (Jer 20:12) Tanba Jeová haree didiʼak ema loos nia laran, ida-neʼe hatudu katak ita hotu presiza buka-hatene didiʼak saida mak iha ita-nia laran. (Lee Salmo 11:5. d) Hodi halo nuneʼe, ita bele hatene tuir se ita iha hanoin, planu, ka sentimentu aat ruma neʼebé bele halo ita-nia laran toos. Karik ita neineik atu halo tuir Jeová. Se nuneʼe, ita presiza hasai ida-neʼe husi ita-nia laran hanesan halo “operasaun”. Maibé, kuandu ita haree didiʼak ita-nia laran, saida deʼit mak ita presiza buka? No oinsá mak ita bele hadiʼa buat neʼebé la diʼak iha ita-nia laran?—Jer 4:4.

¹² Maromak Jeová sei la obriga ita atu troka ita-nia laran. Kuandu Jeová koʼalia kona-ba ema neʼebé hanesan ‘figu diʼak’, nia dehan katak nia sei “fó ba sira laran atu hatene” nia. Nia la dehan katak nia sei obriga sira atu troka sira-nia laran. Sira rasik mak presiza iha hakarak atu hatene no halo tuir Maromak. Nuneʼe mós ho ita.

13, 14. Oinsá mak buat neʼebé iha ita-nia laran bele lori perigu ba ita?

 ¹³ Jesus hatete: “Husi ema nia fuan mak suli mai hanoin aat sira, oho ema, sala hasoru ema nia kaben, sala-foʼer, naʼok, bobar lia falsu, hateten aat Maromak.” (Mt 15:19) Porezemplu, se ema kristaun ida iha hakarak aat iha ninia laran, ida-neʼe bele book nia atu halo sala-foʼer, no se nia lakohi arrepende an, nia sei lakon ba nafatin ninia relasaun diʼak ho Maromak. Maski nia la halo sala-foʼer, maibé se nia la hasai hakarak aat husi ninia laran, ida-neʼe bele sai buras liután no lori perigu ba nia. (Lee Mateus 5:27, 28.) Tan neʼe, importante tebes ba ita atu haree didiʼak ba ita-nia laran rasik. Se ita halo nuneʼe no haree katak ita iha sentimentu gosta neʼebé laloos ba ema seluk, ita presiza hasai ida-neʼe husi ita-nia laran.

¹⁴ Nuneʼe mós ho ema kristaun ida neʼebé sai hirus toʼo rai odi ba ninia maluk kristaun iha ninia laran. (Lev 19:17) Ema neʼe tenke hakaʼas an atu hasai sentimentu hirus hanesan neʼe husi ninia laran.—Mt 5:21, 22, MF.

15, 16. (a) Fó toʼok ezemplu kona-ba oinsá mak ema kristaun ida hatudu katak nia ‘seidauk halo sirkunsizaun iha nia laran’. (b) Tuir Ita-nia hanoin, tanbasá mak Jeová la kontente ho ema neʼebé ‘seidauk halo sirkunsizaun iha laran’?

¹⁵ Ema kristaun barak la husik hakarak aat hanesan neʼe atu sai buras iha sira-nia laran. Maski nuneʼe, Jesus mós koʼalia kona-ba “hanoin aat sira”, ka hanoin neʼebé laloos kona-ba buat oioin iha ita-nia moris. Porezemplu, karik ita hanoin katak laran-metin ba família mak buat neʼebé importante liu fali buat seluk. Klaru katak ita hakarak hadomi ita-nia família, no lakohi sai hanesan ho ema barak neʼebé la iha domin iha “loron ikus sira-neʼe”. (2 Tim 3:1, 3) Maibé, se ita estima demais liu ita-nia família, ida-neʼe bele book ita atu hatudu hahalok ladiʼak. Porezemplu, kuandu ema ruma halo ita-nia família laran-kanek, karik ita mós sente laran-kanek no halo buat naran deʼit atu defende sira. Iha tempu uluk, kuandu ema halo aat ba Dina, ninia maun sira sai hirus tebes toʼo oho ema barak. (Gên 34:13, 25-30) Nuneʼe mós ho Absalão, tanba nia iha sentimentu aat iha ninia laran, ida-neʼe book nia atu oho Amnon. (2 Sam 13:1-30) Sin, “hanoin aat sira” iha ita-nia laran bele lori perigu duni.

¹⁶ Ema balu sai hirus tebes kuandu sira-nia maluk kristaun hatudu hahalok ladiʼak ba sira-nia família. Ka sira sai hirus tanba sira mak hanoin deʼit katak ema hatudu hahalok ladiʼak ba sira-nia família. Karik ida-neʼe sei halo sira lakohi ransu tan ho sira-nia  maluk kristaun sira-neʼe. (Ebr 13:1, 2) Maibé, ema kristaun neʼebé hadomi ninia maluk, sira la sai hirus ka hanoin sala hanesan neʼe. Tanba Maromak Jeová hatene ita-nia laran, se ita iha sentimentu ladiʼak hanesan neʼe, nia sei haree katak ita ‘seidauk halo sirkunsizaun iha laran’. (Jer 9:25, 26) Maibé, Jeová haruka ita atu ‘halo sirkunsizaun iha ita-nia laran’.—Jer 4:4.

17. Oinsá mak taʼuk ba Jeová sei ajuda ita atu halo mudansa iha ita-nia laran?

¹⁷ Kuandu ita haree didiʼak ita-nia laran, karik ita hatene katak ita-nia laran ladún prontu atu simu konsellu husi Jeová. Se nuneʼe, karik ita ‘seidauk halo sirkunsizaun iha ita-nia laran’. Karik ita-nia problema mak taʼuk ba ema, hakarak iha naran-boot, buka rikusoin barak, laran toos, ka ita lakohi ema ida manda ita. Ema seluk mós dala ruma sente hanesan neʼe. (Jer 7:24; 11:8) Jeremias hakerek katak ema judeu barak iha ninia tempu iha “laran neʼebé toos no lakohi halo tuir”. Nia hatutan tan: “Sira la dehan iha sira-nia laran: ‘Agora, mai ita taʼuk ba Jeová, ita-nia Maromak, Ida neʼebé fó udan boot.’” (Jer 5:23, 24) Liafuan neʼe hatudu katak se ita taʼuk ba Jeová, ita sei hasai buat neʼebé ladiʼak husi ita-nia laran. Sin, taʼuk ba Jeová sei ajuda ita atu halo mudansa iha ita-nia laran hodi bele halo tuir buat hotu neʼebé Jeová hakarak ita atu halo.

18. Jeová promete saida ba ema neʼebé hola parte iha aliansa foun?

¹⁸ Nuʼudar ita hakaʼas an atu halo nuneʼe, Jeová sei fó mai ita “laran atu hatene” nia. Jeová promete ba ema kose-mina sira neʼebé hola parte iha aliansa foun, hodi dehan: “Haʼu sei tau haʼu-nia ukun-fuan iha sira-nia laran, no iha sira-nia fuan mak haʼu sei hakerek ukun-fuan neʼe. No haʼu sei sai sira-nia Maromak, no sira rasik sei sai haʼu-nia povu. Sira sei la hanorin tan sira-nia maluk no maun-alin, hodi dehan: ‘Imi hatene Jeová bá!’ tanba sira hotu sei hatene haʼu, husi ida kiʼik liu toʼo boot . . . Tanba haʼu sei perdua sira-nia sala, no haʼu sei la hanoin-hetan tan sira-nia sala.”—Jer 31:31-34. e

19. Ema kristaun loos hein atu hetan saida?

¹⁹ Ita hein atu hetan bensaun ba nafatin iha lalehan ka iha rai liuhusi aliansa foun. Maski nuneʼe, ita hotu tenke iha hakarak atu hatene Jeová no sai parte iha ninia povu. Maibé atu hetan bensaun hirak-neʼe, ita presiza hetan perdua ba ita-nia sala liuhusi Kristu nia sakrifísiu. Kuandu ita hanoin kona-ba oinsá Jeová fó perdua mai ita, ida-neʼe book ita atu prontu fó perdua ba ema seluk nia sala maski dala ruma susar atu halo nuneʼe. Hodi prontu atu hasai sentimentu ladiʼak kona-ba ema ruma husi ita-nia laran, ida-neʼe sei ajuda ita atu hatudu katak ita hakarak serbí Jeová no hatene nia diʼak liután. Hodi halo nuneʼe, ita sei sai hanesan ema neʼebé Jeová hatete: “Imi sei buka haʼu no sei hetan haʼu, tanba imi buka haʼu ho imi-nia laran tomak. No haʼu sei husik imi hetan haʼu.”—Jer 29:13, 14.