AMI moris iha Ostrobothnia nia parte norte, rai-Finlándia. Ami-nia inan-aman iha oan hamutuk naʼin-10, ami-nia família mak toʼos-naʼin. Kuandu sei kiʼik ami hasoru susar durante iha Funu Mundiál Segundu. Maski ami hela dook kilómetru atus ba atus husi área neʼebé sira halo funu, maibé rezultadu aat husi funu neʼe mós kona ami-nia moris. Kuandu sira uza bomba atu ataka sidade Oulu no Kalajoki neʼebé besik ami, ami haree buat mean nakfera iha lalehan. Ami-nia inan-aman hatete mai ami katak se ami haree aviaun funu nian, ami tenke subar kedas. Tan neʼe, kuandu ami-nia maun ida naran Tauno fó-hatene ami kona-ba oinsá mundu neʼe sei sai jardín furak no sei iha justisa, ida-neʼe book duni ami-nia laran.

Maun Tauno aprende lia-loos hodi lee livru sira husi Estudante Bíblia sira kuandu nia tinan 14. Tan neʼe, nia la simu atu tama militár kuandu Funu Mundiál Segundu hahú. Nuneʼe sira hatama nia iha komarka no fó-terus makaʼas ba nia. Maibé ida-neʼe hametin liután ninia hakarak atu serbí Jeová, no kuandu sai husi komarka, nia sai laran-manas liután iha serbisu haklaken. Ami-nia maun nia ezemplu diʼak neʼe, anima ami atu tuir Testemuña sira-nia reuniaun neʼebé halaʼo iha aldeia besik ami. Ami mós tuir reuniaun boot sira, maski atu halo ida-neʼe ami presiza hakaʼas an tebes atu rai osan hodi bele tuir. Ami suku viziñu sira-nia roupa, kuda liis, no hili ai-fuan amora. Tanba ami mós tenke halo serbisu barak iha ami-nia toʼos, baibain ami hotu la bele tuir reuniaun boot hamutuk, entaun ami troka malu.

Lia-loos neʼebé ami aprende kona-ba Maromak Jeová no ninia hakarak, hametin liután ami-nia domin ba nia, nuneʼe ami naʼin-rua hetan batizmu iha tinan 1947. (Annikki ho tinan 15 no Aili ho tinan 17.) Ami-nia biin naran Saimi mós hetan batizmu iha tinan hanesan. Ami mós estuda Bíblia ho ami-nia biin ida tan naran Linnea, neʼebé kaben ona. Ikusmai, nia ho ninia família mós sai Testemuña ba Jeová. Depois hetan batizmu, ami planu atu dala ruma foti pioneiru estra.

Iha tinan 1955, ami muda ba Kemi, sidade dook iha parte norte. Maski ami naʼin-rua serbisu tempu-tomak atu manán osan, ami hakarak nafatin atu sai pioneiru. Maibé ami taʼuk uitoan katak ami la bele tau matan ba ami-nia presiza. Tan neʼe, ami hanoin atu kontinua ami-nia serbisu hodi bele rai osan. Iha tempu neʼe mak ami koʼalia hamutuk ho ami-nia kolega pioneiru ida hanesan temi iha leten. Ninia liafuan ajuda ami atu haree katak halo serbisu tempu-tomak ba Jeová la depende ba osan neʼebé ami rasik manán ka apoia husi família. Maibé buat neʼebé importante liu mak ita sadere ba ita-nia Aman iha lalehan.

Iha tempu neʼebá, ami iha osan neʼebé toʼo ba ami-nia presiza ba fulan rua nian. Entaun, iha Maiu 1957,  ami foti pioneiru estra ba fulan rua iha sidade Pello, Lapland, iha Sírkulu Polár Ártiku nia leten. Liutiha fulan rua, ami-nia osan sei kompletu hela, tan neʼe ami foti pioneiru estra ba fulan rua tan. Liutiha fulan rua mós ami-nia osan kompletu nafatin. Iha tempu neʼe, ami hatene katak Jeová tau matan duni ami. Liutiha tinan 50 neʼebé ami serbí nuʼudar pioneiru, osan neʼebé uluk ami rai hela sei iha nafatin! Kuandu ami hanoin fila fali ba tempu neʼebá, ami sente Maromak Jeová hanesan nia kaer ami-nia liman no dehan: “Keta taʼuk. Haʼu rasik sei ajuda ó.”—Isa 41:13.

Iha tinan 1958, ami-nia katuas área nian husu ami atu muda ba Sodankylä, Lapland, atu serbí nuʼudar pioneiru tempu-tomak. Iha tempu neʼebá, iha deʼit irmán ida iha fatin neʼe. Dalan neʼebé irmán neʼe hatene lia-loos, kapás tebes. Ninia oan-mane nia eskola organiza hodi estudante sira bá vizita Helsinki, rai-Filándia nia sidade kapitál. Nuʼudar estudante sira laʼo pasiar iha sidade neʼe, irmán ferik ida fó Livru Haklaken ba irmán neʼe nia oan-mane tanba nia mak laʼo ikus. No irmán ferik neʼe husu joven neʼe atu fó livru ba ninia inan. No nia fó duni, no ninia inan hatene kedas katak ida-neʼe mak lia-loos.

Ami aluga kuartu ida iha fabrika koʼa ai nian iha andár leten. Ami halaʼo reuniaun kongregasaun nian iha kuartu neʼe. Foufoun, ami naʼin-rua no irmán ida seluk ho ninia oan-feto deʼit mak tuir reuniaun. Ami lee hamutuk deʼit informasaun neʼebé estuda ba reuniaun. Lakleur, mane ida neʼebé estuda ba tempu balu ho Testemuña ba Jeová muda ba fatin neʼe atu serbisu iha fabrika. Nia ho ninia família hahú atu halibur an hamutuk ho ami-nia grupu kiʼik. Ikusmai, mane neʼe ho ninia feen hetan batizmu. No irmaun komesa dirije reuniaun sira. Liután neʼe, mane balu neʼebé mós serbisu iha fabrika hahú tuir reuniaun sira no simu lia-loos husi Bíblia. Tinan rua liutiha, ami-nia grupu kiʼik neʼe sai boot toʼo sai kongregasaun.

Tanba buat hotu dook, ida-neʼe halo susar ba ami atu halaʼo serbisu haklaken. Iha tempu bailoro, ami laʼo deʼit, saʼe bisikleta, no dala ruma ami hean ró atu bá haklaken-fatin. Liuliu ami-nia bisikleta mak ajuda boot ba ami. Ami uza ida-neʼe atu tuir reuniaun boot no atu vizita ami-nia inan-aman, neʼebé hela dook kilómetru atus ba atus. Iha tempu malirin, iha dadeer-saan ami saʼe bís atu bá aldeia ida no tuirmai ami laʼo husi uma ba uma. Kuandu ami haklaken hotu tiha iha aldeia neʼe, ami laʼo fali ba aldeia  tuirmai. Jelu-rahun taka buat hotu, no dala ruma ema la hasai jelu-rahun iha dalan. Baibain ami laʼo hodi tuir deʼit dalan neʼebé kuda-karreta laʼo, maibé dala ruma jelu-rahun taka fali dalan. Antes tama ba bailoro kuandu ladún malirin ona, jelu-rahun sai mamar liu no ami tenke hakat neineik-neineik.

Tanba fatin neʼe malirin tebetebes no sempre iha jelu-rahun, ami sempre hatais faru manas. Ami tau stocking mahar neʼebé halo husi kabas no depois neʼe ami tau tan meias rua ka tolu no uza sapatu-botas neʼebé naruk. Maski nuneʼe, dala barak ami-nia botas sai nakonu ho jelu-rahun. Kuandu ami saʼe ba eskada uma nian, ami hasai ami-nia botas hodi fakar sai jelu-rahun iha laran. No mós, nuʼudar ami laʼo, ami-nia faru ninin sai bokon tanba kona jelu-rahun. No kuandu sai malirin liu, faru ninin neʼebé bokon sai jelu no toos loos hanesan fatuk. Feto ida neʼebé ami haklaken hatete: “Imi iha duni fiar neʼebé boot, tanba imi prontu halo serbisu neʼe maski tempu malirin tebetebes.” Ami laʼo maizumenus kilómetru 11 atu toʼo feto neʼe nia uma.

Tanba haklaken-fatin dook tebes, baibain ami toba deʼit iha fatin neʼe. Kuandu atu nakukun ona, ami hahú husu uma-naʼin sira se sira iha fatin ba ami atu toba. Uma sira simples deʼit, maibé uma-naʼin sira laran-diʼak ba ami. Sira la fó deʼit fatin ba ami atu toba, sira mós fó ai-han ba ami. Baibain, uma-naʼin fó mai ami animál nia kulit nuʼudar toba-fatin. Maibé dala ruma, ami hela iha fatin neʼebé diʼak tebes. Porezemplu, señora ida neʼebé iha uma boot ho andár, nia lori ami ba kuartu ida iha leten. Kuartu neʼe kapás tebetebes no kama mós uza hena neʼebé furak loos. Dala barak ami koʼalia kona-ba Bíblia ho uma-naʼin toʼo kalan boot. Iha uma ida, uma-naʼin neʼebé kaben-naʼin toba iha kuartu nia sorin ida no ami iha sorin seluk. Sira troka malu atu husu pergunta, no ami koʼalia kona-ba Bíblia ho sira toʼo dadeer-saan.

Maski Lapland mak fatin neʼebé furak tebetebes, maibé ba ami, ema sira neʼebé hafolin Maromak Jeová mak furak liu. Ami haklaken ba ema barak iha Lapland, inklui mós mane sira neʼebé muda iha neʼe atu halo serbisu koʼa ai. Kuandu ami naʼin-rua tama iha sira-nia fatin atu haklaken, dala ruma, iha mane barak iha uma kiʼik ida. Mane sira-neʼe simu mensajen husi Bíblia no kontente atu simu ita-nia livru sira.

Ami iha esperiénsia barak neʼebé kapás. Loron ida, relójiu neʼebé sira tau iha bís-fatin mak lalais liu minutu lima, entaun kuandu ami toʼo fatin neʼe, bís bá tiha ona. Nuneʼe, ami deside atu saʼe bís seluk atu bá aldeia tuirmai. Ami seidauk haklaken iha fatin neʼe. Maibé, iha uma primeiru neʼebé ami haklaken, ami hasoru feto ida no nia hatete: “Oh, imi naʼin-rua mai duni, haʼu hein hela imi.” Ami estuda Bíblia ho ninia biin, no feto neʼe husu ninia biin atu haruka ami atu vizita nia iha loron neʼe duni. Maibé, ami la hatene kona-ba ida-neʼe. Ami komesa estuda Bíblia ho nia no mós ninia família sira neʼebé hela besik ninia uma. Lakleur depois neʼe, ami estuda ho sira  hotu iha tempu ida deʼit, maizumenus ema naʼin-12. Ikusmai, feto neʼe no ninia família barak sai Testemuña ba Jeová.

Iha tinan 1965, irmaun sira haruka ami atu serbí iha kongregasaun Kuusamo, iha Sírkulu Polár Ártiku nia kraik. Toʼo agora, ami sei serbí iha kongregasaun neʼe. Iha tempu neʼebá, kongregasaun neʼe iha deʼit haklaken-naʼin balu. Foufoun, ami-nia haklaken-fatin foun neʼe mak susar uitoan. Ema sira kaer metin ba sira-nia relijiaun no sira ladún gosta ami. Maski nuneʼe, barak hafolin Bíblia, no ida-neʼe loke dalan atu ami bele koʼalia ho sira. Entaun, neineik-neineik ami koko atu koñese sira diʼak liután, no liutiha maizumenus tinan rua, fasil ona ba ami atu komesa estuda Bíblia ho ema.

Agora, ami la iha ona forsa atu halaʼo serbisu haklaken ba oras barak hanesan uluk, maibé ami sei haklaken nafatin besik loron hotu semana-semana. Serbisu haklaken sai fasil liu ba ami kuandu Aili aprende atu lori karreta. Ami-nia sobriñu mak anima nia atu halo ida-neʼe, no nia hetan karta kondusaun iha tinan 1987 kuandu nia tinan 56. Ami mós hetan ajuda seluk tan kuandu ita-nia organizasaun harii Reuniaun-Fatin foun neʼebé iha apartamentu kiʼik, no mós ami muda atu hela iha fatin neʼe.

Hodi haree oinsá Testemuña sira iha fatin neʼe sai barak, neʼe lori duni haksolok mai ami. Kuandu ami komesa serbisu pioneiru tempu-tomak iha rai-Finlándia nia parte norte, iha deʼit haklaken-naʼin balu. Maibé agora, iha ona kongregasaun barak. Dala ruma, kuandu ami tuir reuniaun boot, ema ida fó koñese nia an mai ami no husu se ami hanoin-hetan nia ka lae. Uluk, ami halaʼo estudu Bíblia iha sira-nia uma kuandu sira sei kiʼik. Fini lia-loos nian neʼebé ami kuda iha tinan barak liubá, fó fuan duni.—1 Kor 3:6.

Iha tinan 2008, ami serbí nuʼudar pioneiru tempu-tomak ba tinan 50. Ami agradese ba Jeová tanba ami bele fó laran-manas ba malu atu tahan iha serbisu importante neʼe. Maski ami-nia moris mak simples deʼit, maibé ami nunka kuran buat ida. (Sal 23:1) Afinál ami-nia dúvida uluk kona-ba serbisu neʼe mak anin deʼit! Ami kontente tebes tanba toʼo ohin Jeová fó forsa mai ami hanesan nia promete ona iha Isaías 41:10. Eskritura neʼe hatete: “Haʼu sei fó Ita forsa. Haʼu sei ajuda duni Ita. Haʼu sei kontinua atu kaer metin Ita ho haʼu-nia liman-loos justisa nian.”