1. Ema hotu presiza saida, no sé deʼit mak bele halo ita moris ho kontente?

 EMA hotu presiza iha maluk. Bainhira ita-nia família ka kolega sira hadomi tebes ita, hafolin ita, no komprende ita-nia sentimentu, neʼe halo ita-nia moris mós kontente. Maibé ita presiza hakbesik ba ita-nia Kriadór, Jeová, liu fali família ka kolega sira.—Eclesiastes (Pengkhotbah) 12:1.

2. Jeová promete saida mai ita, maibé tansá mak ema balu la fiar promete neʼe?

² Jeová hakarak ita atu sai ninia belun. Nia promete katak se ita hakbesik ba nia, nia mós sei hakbesik mai ita. (Tiago 4:8) Liafuan neʼe halo ita sente kontente tebes. Maibé ema balu hatete katak ita mak naran hanoin deʼit hodi dehan Maromak hakarak hakbesik ba ita. Sira sente katak ita ema la iha buat ida hodi serve atu hakbesik ba Maromak. No tanba nia mós dook iha lalehan neʼebá, oinsá mak ita bele hakbesik ba nia? Entaun, bele ka lae, atu hakbesik ba Naʼi Maromak?

3. Ita tenke fiar ba Jeová kona-ba saida?

³ Ita ema bele hatene ka koñese Jeová tanba “nia la dook husi ita ida-idak”. (Lee Apóstolu 17:26, 27; Salmo [Mazmur] 145:18. a)  Maski ita ema sala-naʼin, maibé Jeová prontu no hakarak simu ita atu sai ninia belun hodi hakbesik ba nia. (Isaías [Yesaya] 41:8; 55:6) Ema ida neʼebé hakerek Salmo koʼalia husi ninia esperiénsia rasik kona-ba Jeová hodi hatete: “Oh, Ita neʼebé rona orasaun, ba Ita-boot mak ema hotu sei hakbesik. Ksolok ba ema neʼebé Ita hili no konvida atu hakbesik Ita.” (Salmo [Mazmur] 65:2, 4) Agora mai ita haree husi Bíblia oinsá mak Liurai Asa husi rai-Judá hakbesik ba Maromak, no oinsá mak Maromak hakbesik fali ba nia. b—Haree nota iha kraik.

4. Liurai Asa hatudu ezemplu saida ba povu Judá?

⁴ Liurai Asa laran-manas tebes kona-ba adorasaun neʼebé loos. Iha momentu neʼebé nia sai liurai, rai-Judá nakonu ho buat aat, porezemplu, mane sira faʼan isin iha templu laran no ema barak mós adora estátua. Maibé Asa halo tuir Jeová hodi hasai buat aat sira-neʼe husi Judá. (1 Reis [Raja-Raja] 15:9-13) Tanba Asa rasik hakbesik ona ba Jeová hodi halo tuir Ninia lei sira, hodi nuneʼe, nia bele hatete ba povu sira hodi “buka Jeová, sira-nia beiʼala nia Maromak, no atu halo tuir ukun-fuan no mandamentu”. Tan neʼe Jeová fó bensaun ba Asa hodi ninia ukun ba tinan sanulu tuirmai nakonu deʼit ho dame. Asa hatene katak dame neʼe mai husi Jeová, tan neʼe nia hatete ba povu sira: “Ita buka tiha ona ita-nia Maromak Jeová. Ita buka tiha ona, no nia fó ita dame iha fatin hotu.” (2 Crônicas [Tawarikh] 14:1-7) Tuirmai, saida mak akontese?

5. Situasaun saida mak koko Asa nia fiar ba Jeová, no ikusmai saida mak akontese?

⁵ Hanoin toʼok se imi mak iha Liurai Asa nia situasaun. Loron ida, Zera, ema Etiópia ida, lori ema naʼin-1.000.000 ho tan kuda-karreta hamutuk 300 mai atu funu hasoru imi-nia nasaun. (2 Crônicas [Tawarikh] 14:8-10) Ninia soldadu barak liu fali imi-nian dala rua. Imi sei halo saida? Imi sei husu ba Maromak tansá mak nia la hapara ema sira-neʼe ka lae? Imi sei halo tuir imi-nia matenek rasik ka lae? Ka imi sei tau fiar ba Jeová hodi proteje imi? Hodi tau fiar tomak ba Jeová, Asa hatudu duni katak nia iha relasaun neʼebé besik ho Maromak. Asa bolu: “Ajuda ami, oh, Jeová, ami-nia Maromak, tanba ami sadere ba Ita.” Iha dalan saida mak Jeová hatán Asa? “Jeová manán ema Etiópia sira.” Husi inimigu sira-neʼe, la iha ema ida mak moris!—2 Crônicas (Tawarikh) 14:11-13.

6. Oinsá mak ita bele banati-tuir Asa?

⁶ Saida mak ajuda Asa hodi bele tau fiar tomak ba Jeová nia protesaun no matadalan? Bíblia hatete tanba “Asa halo buat neʼebé loos iha Jeová nia matan” no nia “laran tomak ba Jeová durante ninia moris tomak”. (1 Reis [Raja-Raja] 15:11, 14) Ita mós presiza serbí Maromak ho laran tomak hodi ita bele hakbesik ba nia husi ohin toʼo aban-bainrua. Ita agradese ba Jeová tanba nia rasik mak dada ita uluk no ajuda ita hodi iha relasaun neʼebé besik ho nia! Mai ita haree dalan rua neʼebé Maromak uza hodi dada ita hakbesik ba nia.

7. (a) Saida deʼit mak Jeová fó mai ita hodi ita hakarak hakbesik ba nia? (b) Saida mak dalan importante liu neʼebé Jeová uza hodi dada ita hakbesik ba nia?

⁷ Jeová hatudu ninia domin mai ita bainhira nia kria mundu ba ema hodi sai hela-fatin kapás ida. Toʼo ohin loron mós nia kontinua hatudu ninia domin hodi fó ai-han loro-loron nian hodi ita bele moris. (Apóstolu 17:28; Apokalipse 4:11) Domin boot neʼebé nia hatudu mai ita mak hodi fó  ai-han espirituál atu ita bele iha relasaun diʼak ho nia. (Lucas 12:42) Nia mós hakarak ita fiar katak nia rasik mak sei rona ba ita-nia orasaun. (1 João 5:14) Maibé, domin boot liu sira hotu neʼebé Jeová hatudu hodi dada ita hakbesik ba nia mak hodi fó Jesus nia moris mai ita. (Lee 1 João 4:9, 10, 19.) Liuhusi dalan ida-neʼe deʼit mak ita bele iha esperansa atu moris ba nafatin.—João 3:16.

8, 9. Jeová uza Jesus atu kumpre Ninia planu importante saida?

⁸ Jeová hakarak Jesus nia mate bele selu ba ema hotu nia sala, inklui mós ema neʼebé moris antes Jesus mate. Oinsá mak bele, tanba Jesus seidauk mate? Iha momentu Jeová fó sai profesia ida kona-ba Salvadór neʼebé atu salva ema husi mate, ba nia profesia neʼe kumpre tiha ona. Tanba nia hatene katak buat saida deʼit mak nia planu atu halo, la iha ida mak la sai loos. (Gênesis [Kejadian] 3:15) Nuneʼe mak tinan barak liutiha, apóstolu Paulo fó agradese Jeová ba ‘folin neʼebé Kristu Jesus selu ona atu salva ema’. Paulo esplika katak Maromak “fó perdua ba sala sira neʼebé mosu iha tempu uluk”. (Roma 3:21-26) Tan neʼe mak se laʼós Jesus, ita la bele hakbesik ba Jeová.

⁹ Liuhusi Jesus deʼit mak Jeová husik ema haraik-an hakbesik ba Nia. Bíblia hatete: “Maromak hatudu nia domin ba ita nuneʼe: Kristu mate ba ita kuandu ita sei sala-naʼin hela.” (Roma 5:6-8) Maromak haruka Jesus mate ba ema laʼós tanba atu selu ita-nia kolen ruma, maibé tanba Jeová no Jesus hadomi tebes ita. Jesus hatete: “La iha ema ida neʼebé bele hakbesik haʼu se haʼu-nia Aman neʼebé haruka haʼu mai la dada nia.” Nia dehan tan: “Ema ida la bele hakbesik Aman se nia la liu husi haʼu.” (João 6:44; 14:6) Liuhusi Jesus, oinsá mak Jeová dada ema ida-idak hakbesik ba nia no ajuda sira atu iha relasaun diʼak ho Nia hodi ema bele moris ba nafatin? Jeová uza ninia espíritu santu. (Lee Judas 20, 21.) Agora, mai ita haree dalan segundu neʼebé Jeová uza hodi dada ita hakbesik ba nia.

10. Oinsá mak Bíblia ajuda ita hakbesik ba Jeová?

¹⁰ Toʼo iha neʼe, ita uza ona eskritura hamutuk 14 husi Bíblia. Liuhusi ninia espíritu santu, Jeová leno ema hakerek Bíblia hodi dada ita hakbesik ba nia. Se la iha Bíblia, oinsá mak ita hatene atu hakbesik ba ita-nia Kriadór? Se la iha Bíblia, ita aprende kona-ba Jesus nia mate husi neʼebé, no oinsá ita hatene iha dalan saida mak Jesus ajuda ita hakbesik ba Jeová? Liuhusi Bíblia mak ita aprende kona-ba Jeová nia hahalok furak sira no ninia planu ba ema iha rai. Porezemplu, iha Êxodo (Keluaran) 34:6, 7, Jeová hatete katak nia mak “Maromak neʼebé laran-sadiʼa no laran-luak, neineik atu hirus no nakonu ho domin neʼebé ho laran-metin no lia-loos, Nia hatudu domin neʼebé ho laran-metin ba jerasaun rihun ba rihun, no fó perdua ba ema nia sala.” Se iha ema ida ho hahalok hanesan neʼe, sé mak lakohi atu hakbesik ba nia? Jeová hatene katak se ita aprende barak liután kona-ba nia, ita sei fiar nia iha duni no ita mós sei hakbesik liután ba nia.

11. Tanbasá mak importante atu aprende kona-ba Jeová? (Haree dezeñu iha pájina 16.)

¹¹ Oinsá mak ita bele iha relasaun diʼak no besik ho Jeová? Livru Mendekatlah Kepada Yehuwa hatete: “Atu sai kolega diʼak ida ho ema, ita presiza hatene didiʼak ema neʼe no ninia hahalok sira. Tan neʼe mak ita presiza estuda iha Bíblia kona-ba Maromak no ninia hahalok sira.” Ita agradese tebes tanba Jeová haruka ema hakerek ninia Liafuan iha dalan neʼebé fasil ba ita atu komprende!

12. Tanbasá mak Jeová uza ema hodi hakerek Bíblia?

¹² Tuir loloos Jeová bele uza anju sira hodi hakerek Bíblia. Tanba sira mós hakarak tebes atu hatene kona-ba ema no buat  sira neʼebé ita halo. (1 Pedro 1:12) Se anju sira mak hakerek Bíblia karik, sira hakerek diʼak liu fali ema. Maibé anju sira la hanesan ho ema. Sira la bele komprende ita-nia sentimentu, buat neʼebé ita-nia isin presiza, ka ita-nia fraku sira. Jeová hatene katak anju sira la hanesan duni ho ema, tan neʼe mak nia hili ema hodi hakerek Bíblia. Ita bele komprende ema sira neʼebé hakerek Bíblia nia hanoin no sentimentu. Bainhira ita lee kona-ba tansá mak sira sente duvida ka laran-rua, taʼuk, ka halo sala ruma, ka sente haksolok, ita komprende sira sente oinsá. Hanesan profeta Elias neʼebé iha sentimentu “hanesan ita”, sira hotu neʼebé hakerek Bíblia mós ema neʼebé sente buat neʼebé ita sente.—Tiago 5:17.

13. Oinsá mak Jonas nia orasaun book ita-nia laran?

¹³ Porezemplu, Maromak fó knaar importante ida ba Jonas atu halo, maibé profeta neʼe halai husi ninia knaar neʼe. Ikusmai, Jeová hili hodi Jonas mak hakerek ninia istória rasik, inklui mós ninia orasaun neʼebé nia halo iha tasi okos. Jonas dehan: “Bainhira haʼu besik ona atu mate, Jeová mak ida-neʼebé haʼu hanoin-hetan.” (Jonas [Yunus] 1:3, 10; 2:1-9) Se anju ida mak hakerek kona-ba Jonas nia istória, karik nia la bele komprende kona-ba Jonas nia sentimentu neʼe, loos ka lae?

14. Tanbasá mak ita komprende buat neʼebé Isaías hakerek kona-ba ninia an?

¹⁴ Ezemplu ida tan mak kona-ba profeta Isaías. Bainhira nia haree tiha vizaun neʼebé Jeová hatudu ba nia, nia sente nia an mak ema sala-naʼin tebes. Isaías hatete: “Susar mai haʼu! Diʼak liu haʼu mate deʼit, tanba haʼu mak ema neʼebé ibun la moos, no haʼu hela iha ema ibun la moos sira-nia leet; tanba haʼu-nia matan rua haree ona Liurai, Jeová tropa nian rasik!” (Isaías [Yesaya] 6:5) Anju ida sei nunka koʼalia buat hanesan neʼe kona-ba nia an rasik hanesan Isaías  hatete. Tanba ita mak ema sala-naʼin hanesan Isaías, entaun ita komprende tansá mak Isaías sente hanesan neʼe.

15, 16. (a) Oinsá mak ita bele komprende ema seluk nia sentimentu sira? Fó toʼok ezemplu. (b) Saida mak bele ajuda ita hodi hakbesik liután ba Jeová?

¹⁵ Anju sira la hanesan Jacob ka apóstolu Pedro neʼebé dala ruma sente laran-tun. (Gênesis [Kejadian] 32:10; Lucas 5:8) Sira mós la hanesan ho Jesus nia dixípulu sira neʼebé dala ruma sente “taʼuk tebes”. Sira la presiza atu iha aten-brani hanesan apóstolu Paulo ka ema seluk neʼebé haklaken kuandu ema fó terus ba sira. (João 6:19; 1 Tesalónika 2:2) Neʼe tanba anju sira laʼós sala-naʼin hanesan ema no sira forsa liu fali ema. Ita iha sentimentu hanesan ho ema sira neʼebé Jeová hili hodi hakerek Bíblia. Bainhira ita lee kona-ba buat sira neʼebé sira hakerek, ita mós bele sente “haksolok ho sira neʼebé haksolok; tanis ho sira neʼebé tanis”.—Roma 12:15.

¹⁶ Hodi hanoin didiʼak oinsá mak Jeová trata ninia atan sira neʼebé laran-metin iha tempu uluk, ita mós bele aprende buat diʼak barak husi Maromak nia hahalok diʼak sira-neʼe. Ita bele haree oinsá nia iha pasiénsia no domin boot tebes hodi hakbesik ba ema sala-naʼin sira-neʼe. Bainhira ita hatene didiʼak Jeová no hadomi tebes nia, ita mós sei hakbesik liután ba nia.—Lee Salmo (Mazmur) 25:14. c

17. (a) Konsellu diʼak saida mak Azarias fó ba Asa? (b) Hodi halo saida mak Asa hatudu nia la halo tuir Azarias nia konsellu, no tuirmai saida mak akontese?

¹⁷ Ita sei bele aprende buat barak tan husi Liurai Asa. Bainhira nia funu manán tiha ema Etiópia sira, profeta Azarias fó konsellu matenek ida ba nia hodi hatete: “Jeová sei hamutuk ho imi naran katak imi hamutuk ho nia; no se imi buka nia, nia sei husik imi buka-hetan nia, maibé se imi husik nia ba kotuk, nia mós sei husik imi ba kotuk.” (2 Crônicas [Tawarikh] 15:1, 2) Maibé, toʼo ikus, Asa la halo tuir konsellu diʼak ida-neʼe. Bainhira Izraél nia suku sanulu husi norte mai ataka Judá, Asa sai taʼuk. Duké bá husu Jeová atu ajuda nia, nia bá fali buka ema jentiu husi rai-Síria hodi halo aliansa ho sira. Tan neʼe Jeová hatete ba nia: “Ó halo buat neʼebé beik kona-ba neʼe, nuneʼe husi ohin ba oin sei iha funu hasoru ó.” Ikusmai iha Asa nia loron sira, ninia ukun sempre lori funu ba rai-Judá. (2 Crônicas [Tawarikh] 16:1-9) Ida-neʼe hanorin ita saida?

18, 19. (a) Ita tenke halo saida se ita sente la besik ba Jeová ona hanesan uluk? (b) Oinsá mak ita bele kontinua hakbesik ba Jeová?

¹⁸ Ita sei nunka hakarak dada an husi Jeová. Se ita sente ita ladún besik ba Jeová hanesan uluk ona, ita tenke halo kedas buat neʼebé Oséias (Hosea) 12:6 hatete: “Fila fali ba ó-nia Maromak, kaer metin ba laran-diʼak neʼebé nakonu ho domin no justisa, no tau esperansa nafatin ba ó-nia Maromak.” Se ita hanoin fali ba Jesus nia mate no estuda didiʼak Bíblia, neineik-neineik ita bele hakbesik liután ba Jeová.—Lee Deuteronômio (Ulangan) 13:4. d

¹⁹ Ema neʼebé hakerek Salmo hatete: “Hakbesik ba Maromak mak diʼak mai haʼu.” (Salmo [Mazmur] 73:28) Diʼak mós ba ita ida-idak atu halo hanesan neʼe. Mai ita ho laran-metin kontinua aprende buat foun sira kona-ba Jeová. Bainhira ita halo nuneʼe, ita sei hadomi liután nia. Se ita hakbesik liután ba nia, Jeová mós sei hakbesik mai ita husi ohin no ba nafatin!