1. Tanbasá mak livru Levítico iha folin mai ita?

 MAROMAK JEOVÁ hakarak ninia atan sira hotu santu. Liafuan santu mosu beibeik iha Bíblia, maibé livru Levítico (Imamat) mak koʼalia barak liu kona-ba santu. Hodi komprende ka estuda didiʼak livru neʼe bele mós ajuda ita oinsá atu sai santu.

2. Informasaun saida deʼit mak ita bele hetan husi livru Levítico?

² Moisés mak hakerek livru Levítico neʼebé sai parte husi “eskritura hotu” neʼebé “diʼak atu hanorin”. (2 Timóteo 3:16) Kapítulu ida-idak uza beibeik Jeová nia naran maizumenus dala sanulu hanesan neʼe. Estuda didiʼak livru neʼe bele ajuda ita sees husi halo buat neʼebé bele halo foʼer Maromak nia naran. (Levítico [Imamat] 22:32) Liafuan “Haʼu mak Jeová” repete beibeik iha livru neʼe. Neʼe atu fó-hanoin ita hodi halo tuir Maromak. Iha lisaun neʼe no lisaun tuirmai, ita bele aprende buat furak barak neʼebé sei ajuda ita hodi halaʼo adorasaun neʼebé moos ka santu.

3, 4. Fase Aarão no ninia oan sira reprezenta saida? (Haree dezeñu iha leten.)

³ Jeová foti Aarão hodi sai amlulik boot, no Aarão nia oan sira sai amlulik seluk ba nasaun Izraél. Aarão reprezenta Jesus,  no Aarão nia oan sira reprezenta ema kose-mina sira. Entaun, fase Aarão ho bee reprezenta saida? (Lee Levítico [Imamat] 8:5, 6. a) Neʼe reprezenta fase Jesus ka lae? Lae, tanba Jesus sala-laek ka la iha noda. (Ebreu 7:26; 9:14) Maibé, Aarão nia kondisaun neʼebé moos ona mak reprezenta Jesus, tanba Jesus laran-loos no moos. Se hanesan neʼe, fase Aarão nia oan sira reprezenta saida?

⁴ Fase Aarão nia oan sira reprezenta fase ka hamoos ema sira neʼebé Maromak hili ona atu sai amlulik iha lalehan. Entaun, fase neʼe mak bainhira sira hetan batizmu ka laʼós? Laʼós, tanba batizmu la bele hamoos ema nia sala sira. Tuir loloos, batizmu reprezenta deʼit ema dedika sira-nia moris ba Maromak. Neʼe duni, fase ka hamoos mak bainhira ema kose-mina sira uza Kristu nia hanorin “liuhusi Maromak nia liafuan” iha sira-nia moris tomak. (Éfeso 5:25-27) Tan neʼe mak sira bele sai santu ka moos. Maibé, oinsá ho “bibi seluk”?—João 10:16.

5. Tanbasá mak ita bele dehan katak bibi seluk mós sai santu liuhusi Maromak nia Liafuan?

⁵ Aarão nia oan sira laʼós reprezenta bibi seluk. (Apokalipse 7:9) Maski nuneʼe, ema husi bibi seluk mós bele sai santu ka moos liuhusi Maromak nia Liafuan. Sira presiza tau fiar ba Bíblia no Jesus nia sakrifísiu hodi adora Jeová “loron no kalan”. (Apokalipse 7:13-15) Prosesu hodi fase ka hamoos ema kose-mina no bibi seluk laʼós dala ida deʼit, maibé sira presiza halo hanesan neʼe beibeik hodi bele kaer metin ba hahalok neʼebé santu. (1 Pedro 2:12) Jeová mós sente kontente bainhira nia haree ema sira-neʼe santu no iha unidade ho laran-metin hodi halo tuir Jesus.

6. Tanbasá mak ita presiza revista beibeik ita-nia moris?

⁶ Ema Izraél nia amlulik sira tenke iha isin neʼebé moos. Neʼe hanorin ita saida? Baibain ema neʼebé estuda Bíblia ho ita hatene katak ita mak ema neʼebé moos, la sabraut, no ita kuidadu tebes ho ita-nia Reuniaun-Fatin hodi haree moos. Laʼós neʼe deʼit, Jeová mós hakarak ema neʼebé adora nia tenke iha “laran moos”. (Lee Salmo [Mazmur] 24:3, 4; b Isaías [Yesaya] 2:2, 3.) Tan neʼe, ita tenke rabista beibeik ita-nia moris, tanba Jeová hakarak ema neʼebé adora nia, adora ho neon, laran, no isin neʼebé moos. Se ita haree katak ita iha hahalok ruma neʼebé lamoos, ita presiza halo mudansa kedas. (2 Korinto 13:5) Porezemplu, se ema ida neʼebé hetan ona batizmu haree pornografia, nia tenke husu ba ninia an: ‘Haʼu-nia moris neʼe santu ka lae?’ Ema hanesan neʼe tenke buka kedas ajuda hodi hapara ninia toman diabu neʼe.—Tiago 5:14.

7. Oinsá mak Levítico 8:23, 24 reprezenta Jesus nia hahalok diʼak sira?

⁷ Bainhira inaugura arranju amlulik nian, Moisés kose bibi-aman nia raan ba amlulik boot Aarão ho ninian oan sira-nia tilun sorin loos, liman-fuan boot iha liman sorin loos, no ain-fuan boot iha ain sorin loos. (Lee  Levítico [Imamat] 8:23, 24. c) Uza raan neʼe hodi hatudu katak amlulik sira presiza hakaʼas an hodi halaʼo sira-nia responsabilidade. Tilun reprezenta katak Jesus sempre rona didiʼak ba Maromak nia matadalan. Liman reprezenta Jesus halo tuir Jeová nia hakarak, no ain reprezenta katak Jesus nunka halai sees husi hahalok santu sira. Jesus nia hahalok sira-neʼe fó ezemplu ba ema kose-mina ho bibi seluk.—João 4:31-34.

8. Ita hotu tenkesér halo saida?

⁸ Ema kose-mina ho bibi seluk tenkesér halo tuir Amlulik Boot Jesus, hodi hatudu laran-metin ba Jeová. Ita hotu tenke halo tuir Maromak nia matadalan iha Bíblia laran hodi la bele “halo Maromak nia espíritu santu laran-susar”. (Éfeso 4:30) Ita tenke ‘halo loos dalan ba ita-nia ain’.—Ebreu 12:13.

9. Irmaun naʼin-tolu neʼebé serbisu kleur ona ho irmaun sira husi Grupu Administradór hatete saida? Oinsá mak sira-nia liafuan ajuda ita hodi hatudu hahalok santu?

⁹ Agora mai ita rona toʼok saida mak irmaun naʼin-tolu hatete. Sira serbisu kleur ona hamutuk ho irmaun sira husi Grupu Administradór. Irmaun primeiru hatete: “Serbisu hamutuk ho irmaun kose-mina mak priviléjiu boot tebes. Tanba hamutuk ho sira loro-loron, haʼu bele haree katak sira mós ema sala-naʼin hanesan ho ita hotu. Maski hanesan neʼe, haʼu-nia hakarak mak atu halo tuir ema sira neʼebé dirije ita.” Irmaun segundu dehan: “Eskritura nia konsellu iha 2 Korinto 10:5 kona-ba ‘halo tuir Kristu’ ajuda tebes haʼu hodi halo tuir no serbisu didiʼak hamutuk ho irmaun sira neʼebé dirije ita. Hanesan neʼe mak ita bele dehan katak ita halo tuir ho laran.” Irmaun terseiru hatete: “Atu hakarak halo tuir Jeová nia matadalan hodi halo buat neʼebé Jeová gosta no odi buat neʼebé nia odi, neʼe dehan katak ita tenke halo tuir ninia organizasaun no ema sira neʼebé nia uza hodi halaʼo ninia hakarak iha rai.” Irmaun ida-neʼe sei hanoin-hetan irmaun husi Grupu Administradór ida naran Nathan Knorr. Ema barak ladún konkorda ho buat neʼebé hakerek iha Livru Haklaken iha tinan 1925 nian kona-ba “Nasaun foun ida harii ona” (“Birth of the Nation”) maibé irmaun Knorr simu deʼit buat neʼebé hakerek iha livru neʼe. Irmaun Knorr nia ezemplu book tebes irmaun neʼe nia laran. Se ita hanoin didiʼak ba irmaun naʼin-tolu neʼe nia liafuan, neʼe bele book ita hatudu hahalok santu no hodi halo tuir Maromak.

10. Importante ka lae atu halo tuir Maromak nia ukun-fuan kona-ba raan? Tanbasá?

¹⁰ Lee Levítico (Imamat) 17:10. d Kualkér raan ida Jeová bandu ema Izraél la bele han. Ema kristaun ohin loron mós tenke halo tuir Jeová nia mandamentu ida-neʼe hodi sees husi ema ka animál nia raan hotu. (Apóstolu 15:28, 29) Triste tebes se ita la halo tuir Maromak no ikusmai Maromak hasai ita husi ninia kongregasaun. Tan neʼe mak, maski atu mate mós, ita la husik ema seluk  neʼebé la adora Jeová hamaus ka obriga ita hodi kontra nia. Bainhira ita la simu raan ema bele goza ita, maibé tanba ita hadomi Jeová, ita hili diʼak liu halo tuir Maromak, laʼós halo tuir ema. (Judas 17, 18) Entaun, saida mak bele ajuda ita hamriik metin hodi la han raan ka simu transfuzaun raan nian?—Deuteronômio (Ulangan) 12:23.

11. Oinsá mak loron Halo Dame nian fó-hanoin ema Izraél kona-ba raan?

¹¹ Tinan-tinan iha loron Halo Dame nian, amlulik boot tenke hisik karau ho bibi-aman nia raan iha arka nia matan oin. Raan neʼe uza hodi fó perdua hodi ema Izraél bele iha fali relasaun diʼak ho Maromak. Entaun, iha Maromak nia matan, raan bele uza deʼit ba dalan espesiál sira-neʼe. (Levítico [Imamat] 16:14, 15, 19) Jeová mós fó mandamentu ba ema Izraél katak se sira oho animál ida atu han, sira presiza husik raan neʼe suli ba rai depois uza rai-rahun taka tiha raan neʼe, “tanba raan mak reprezenta kriatura hotu nia moris”. (Levítico [Imamat] 17:11-14) Mandamentu sira-neʼe laʼós atu halo serimónia deʼit, tanba uluk mós Maromak bandu Noé ho ninia oan no bei-oan sira hodi la bele han raan. (Gênesis [Kejadian] 9:3-6) Maibé oinsá ho ema kristaun sira?

12. Oinsá mak Paulo liga raan ho perdua sala?

¹² Apóstolu Paulo esplika katak raan iha kbiit hodi hamoos sala. Nia hatete: “Tuir Ukun-Fuan besik buat hotu hamoos ho raan, no sei la iha perdua ba sala se raan la fakar sai.” (Ebreu 9:22) Maibé, animál nia raan nia folin la bele perdua sala ba nafatin. Paulo esplika katak hasaʼe animál sira-neʼe atu fó-hanoin deʼit ba ema Izraél katak sira mak ema sala-naʼin no sira sei presiza sakrifísiu boot liu hodi hamoos sira-nia sala ba nafatin. Tan neʼe mak Moisés nia Ukun-Fuan sai hanesan “ilas ba buat diʼak neʼebé atu mai, maibé laʼós buat diʼak neʼe rasik”. (Ebreu 10:1-4) Entaun, oinsá mak sala bele hetan perdua?

13. Tanbasá mak Jesus lori ninia sakrifísiu nia folin hodi fó ba Jeová?

 ¹³ Lee Éfeso 1:7. Jesus nia mate iha folin boot ba ema neʼebé hadomi nia no ninia Aman. (Galásia 2:20) Maibé, buat neʼebé Jesus halo bainhira nia hetan moris-hiʼas tiha mak salva ita husi sala. Nia fila fali ba lalehan hodi lori ninia sakrifísiu nia folin hodi fó ba Maromak. Neʼe hanesan ho loron Halo Dame nian neʼebé amlulik boot lori animál nia raan tama ba Fatin Santu Liu Hotu, fatin neʼe reprezenta Maromak nia horik-fatin, hodi fó ba Maromak. (Ebreu 9:6, 7, 11-14, 24-28; Levítico [Imamat] 16:11-15) Ita agradese tebes tanba hodi tau fiar ba Jesus nia sakrifísiu mak ita-nia sala bele hetan perdua no ita bele iha konxiénsia neʼebé moos.

14, 15. Tanbasá mak importante atu komprende didiʼak no halo tuir Jeová nia mandamentu kona-ba raan?

¹⁴ Karik agora ita komesa komprende ona tansá mak Jeová bandu ita la bele han raan kualkér deʼit. (Levítico [Imamat] 17:10) Entaun, tanbasá mak ba Maromak, raan neʼe sagradu tebes? Tanba raan reprezenta moris. (Gênesis [Kejadian] 9:4) Tan neʼe ita tenke respeitu raan hanesan Maromak respeitu raan. Ita mós tenke halo tuir ninia mandamentu hodi sees husi raan. Tau fiar ba Jesus nia sakrifísiu no hafolin raan mak dalan ida deʼit neʼebé ita bele iha dame ho Maromak.—Koloso 1:19, 20.

¹⁵ Karik loron ida, derrepente ita presiza halo desizaun kona-ba simu ka la simu transfuzaun raan, ka parte kiʼik husi raan, ka prosesu tratamentu ruma neʼebé envolve raan nian. Tan neʼe importante mai ita atu halo orasaun, halo riset no prepara an agora antes buat ida akontese mai ita. Hodi nuneʼe ita bele iha kbiit atu kaer metin ba ita-nia desizaun hodi sees husi uza raan, tanba ita lakohi halo buat neʼebé Jeová bandu. Doutór ka ema seluk ohin loron husu ema atu fó raan hodi salva ema seluk nia moris. Maibé ita sira neʼebé adora Maromak, ita tenke halo tuir ninia mandamentu kona-ba raan nian. Ita hatene katak só Jeová deʼit mak iha direitu atu determina bele ka la bele atu uza raan. Tanba ba nia, raan hotu mak buat neʼebé sagradu. Ita hakarak hatudu hahalok santu hodi hafolin Kristu nia raan neʼebé fakar ba ita. Só liuhusi Jesus nia raan deʼit mak ita bele hetan perdua ba ita-nia sala no hetan moris neʼebé ba nafatin.—João 3:16.

16. Tanbasá mak Jeová nia povu tenkesér santu?

¹⁶ Bainhira Jeová lori sai ema Izraél husi rai-Ejitu, nia hatete ba sira: “Haʼu mak Jeová, imi-nia Maromak neʼebé lori imi sai husi rai-Ejitu. Tanba haʼu santu, imi mós tenkesér santu.” (Levítico [Imamat] 11:45) Tanba Jeová santu, nia hakarak ema Izraél mós santu hanesan nia. Levítico koʼalia momoos katak Jeová mós hakarak ita santu ohin loron.

17. Koʼalia tiha uitoan kona-ba Levítico, agora Ita sente oinsá?

¹⁷ Ita foin koʼalia uitoan kona-ba eskritura sira iha Levítico. Karik neʼe halo ita hafolin liután pontu sira iha livru neʼe. Agora ita komprende ona razaun sira tansá mak ita tenkesér santu. Maibé sei iha buat barak tan mak ita bele aprende husi livru neʼe. Iha lisaun tuirmai ita sei aprende oinsá mak Levítico mós bele ajuda ita atu adora Maromak iha dalan neʼebé santu ka moos.