JOVEN kristaun grupu ida bolu malu atu bá haree filme. Sira rona husi eskola maluk sira katak filme neʼe kapás tebes. Toʼo tiha iha sinema, sira haree poster laran iha kilat boboot no feto sira-nia hatais isin balun molik hela. Agora sira atu halo saida? Tanba toʼo tiha ona iha sinema, entaun haree deʼit ona ka nuʼusá?

Situasaun neʼe ajuda ita atu haree katak iha ita-nia moris, ita presiza halo desizaun oioin. Desizaun sira-neʼe bele hametin ka halo fraku ita-nia relasaun ho Jeová. Dala ruma ita hakarak atu halo buat ida, maibé hanoin didiʼak tiha, ita troka fali ita-nia hanoin. Neʼe dehan katak ita la bele kaer metin ba ita-nia desizaun ka, ita halo ona desizaun neʼebé loos?

Ita-nia domin ba Jeová mak book ita hodi dedika ita-nia moris ba nia no hakarak hetan batizmu. Ho laran, ita-nia desizaun mak hakarak duni atu kaer metin ba Jeová toʼo mate. Maibé ita hotu nia inimigu, Diabu Satanás hakarak ita husik Jeová. (Apokalipse 12:17) Se ita troka fali ita-nia hanoin hodi dada an fali, neʼe mak desizaun triste duni. Karik neʼe mós bele halakon ita-nia moris.

Uluk, maizumenus tinan 2.600 liubá, liurai Babilónia Nabucodonosor harii estátua osan-mean boot ida no fó orden ba ema hotu hodi hakneʼak no adora estátua neʼe. Ema neʼebé la halo tuir orden neʼe sei soe ba ahi fornu. Iha ema naʼin-tolu, Sadrak, Mexak, ho Abednego, neʼebé adora Maromak Jeová deʼit mak kontra orden neʼe. Tanba sira lakohi hakneʼak ba estátua neʼe, ema soe duni sira ba fornu laran. Jeová halo milagre ida salva fali sira. Maski sira bele mate mós sira lakohi troka sira-nia hanoin hodi halo tuir deʼit ema.—Daniel 3:1-27.

Liutiha tempu uitoan, maski ema ameasa  atu soe profeta Daniel ba leaun nia kuak, nia la taʼuk nafatin hodi hasaʼe orasaun loron ida dala tolu ba Jeová. Daniel la troka ninia hakarak forte hodi adora Maromak neʼebé loos. Tan neʼe, Maromak salva nia husi “leaun sira-nia liman”.—Daniel 6:1-27.

Ohin loron mós Maromak nia atan sira kaer metin sira-nia dedikasaun ba Jeová. Iha eskola ida iha rai-Áfrika, estudante Testemuña ba Jeová grupu ida lakohi halo tuir serimónia atu fó onra, ka sinál ba símbolu nasaun. Eskola ameasa atu hasai sira husi eskola se sira lakohi halo tuir nafatin. Lakleur, ministru da edukasaun bá vizita sira-nia área no konsege mós koʼalia uitoan ho estudante Testemuña balu. Estudante sira-neʼe ho aten-brani esplika ho respeitu kona-ba sira-nia desizaun. Ikusmai problema neʼe nunka mosu tan. Irmaun-irmán joven sira-neʼe bele livre bá eskola hodi lalika taʼuk tan ema atu ameasa sira hodi halo buat neʼebé kontra Jeová.

Haree toʼok mós ba José. Ninia feen moras kankru no mate derrepente deʼit. José nia família komprende no respeitu ninia hakarak kona-ba hakoi ninia feen. Maibé José nia feen nia família la iha lia-loos, no sira hakarak halo tuir lisan neʼebé kontra fali Maromak. José hatete: “Tanba haʼu toos hodi la halo tuir sira-nia hakarak, entaun sira ba soran fali haʼu-nia oan sira, maibé sira mós toos hanesan haʼu. Laʼós neʼe deʼit, sira mós hakarak ami atu hadeer-mate. Maibé haʼu hatete ba sira, se sira hakarak hadeer-mate, la bele halo iha haʼu-nia uma. Sira hatene katak hadeer-mate mak kontra haʼu no haʼu-nia feen nia fiar, tan neʼe koʼalia naruk tiha ho sira, sira mós konkorda hodi halo fali iha fatin seluk.”

José hatutan tan dehan: “Iha tempu triste sira-neʼe, haʼu harohan makaʼas ba Jeová hodi ami-nia família la bele kontra ninia ukun-fuan sira. Jeová rona duni ba haʼu-nia orasaun hodi ajuda ami kaer metin ba nia maski ema hakaʼas tebes ami.” Ba José ho ninia oan sira, atu troka sira-nia hanoin hodi la adora Maromak mak ho letra tolu deʼit: “Lae!”

Iha tinan 32, feto jentiu ida hakbesik ba Jesus. Nia husu la para atu Jesus duni sai anju aat husi ninia oan-feto. Foufoun Jesus la hatán liafuan ida ba nia. Jesus esplika ba ninia dixípulu sira: “Maromak haruka haʼu laʼós ba ema hotu, maibé ba deʼit bibi-malae neʼebé lakon husi umakain Izraél.” Maibé tanba feto neʼe hakilar beibeik, Jesus dehan ba nia: “La diʼak atu foti oan sira-nia paun no fó ba asu-oan.” Ho fiar boot nia hatán fali Jesus: “Loos, Naʼi. Maibé tuir loloos asu-oan sira mós han paun-rahun neʼebé monu husi sira-nia naʼin nia meza.” Rona tiha nuneʼe, Jesus troka ninia hanoin hodi duni sai anju aat neʼe husi ninia oan-feto.—Mateus 15:21-28.

Husi neʼe Jesus banati-tuir Jeová hodi hakarak troka ninia hanoin se situasaun neʼe husik. Porezemplu, uluk Jeová hakotu dehan nia hakarak oho hotu ema Izraél sira bainhira sira adora karau-oan osan-mean. Maibé bainhira Moisés harohan ba Jeová atu la bele oho ema sira-neʼe, Jeová mós troka fali ninia hanoin neʼe.—Êxodo (Keluaran) 32:7-14.

Apóstolu Paulo mós banati-tuir Jeová no Jesus. Iha tempu ida, nia sente katak la diʼak atu lori Marcos ba viajen misionáriu ho sira, tanba uluk Marcos halai soe hela nia ho Barnabé iha viajen primeiru nian. Maibé, agora nia rekoñese katak Marcos troka ona no nia bele fó ajuda barak ba Paulo. Entaun, Paulo hatete ba Timóteo: “Lori mós Marcos ho ó, tanba nia mak ajuda-naʼin diʼak ba haʼu iha haʼu-nia serbisu.”—2 Timóteo 4:11.

Oinsá ho ita? Atu bele banati-tuir ita-nia Aman neʼebé laran-sadiʼa, pasiénsia, no domin, karik dala ruma ita mós presiza troka ita-nia hanoin. Porezemplu, karik ita presiza troka ita-nia hanoin kona-ba ema seluk. Se  Jeová no Jesus deʼit mós hakarak troka sira-nia hanoin, sá tan ho ita ema sala-naʼin. Se ita komprende ona kona-ba ema nia situasaun ida-idak, karik ita presiza troka ita-nia hanoin kona-ba sira, loos ka lae?

Se ita troka ita-nia hanoin hodi kumpre planu espirituál ba futuru, neʼe buat diʼak ida ba ita. Estudante balu tuir reuniaun sira ba tempu uitoan ona, maibé sira seidauk foti desizaun atu hetan batizmu. Irmaun-irmán balu laran-rua nafatin atu foti desizaun neʼebé metin hodi foti pioneiru, maski situasaun la hanetik sira. Irmaun balu fali lakohi simu knaar hodi serbí nuʼudar atan ka katuas iha kongregasaun. (1 Timóteo 3:1) Husi situasaun sira-neʼe, ida-neʼebé mak kona Ita-Boot? Ho domin Jeová konvida ita atu koko bensaun sira husi nia. Entaun, oinsá mak la troka ita-nia hanoin hodi serbí Jeová no maluk sira?

Ella, irmán Betel ida husi sukursál Áfrika nian konta: “Foufoun haʼu tama Betel, haʼu rasik la hatene haʼu bele tahan iha Betel toʼo bainhira. Haʼu iha duni hakarak atu serbí Jeová ho laran tomak, maibé haʼu hanoin tebes haʼu-nia família. Irmán ida anima haʼu hodi hela nafatin iha Betel, entaun haʼu foti desizaun hela iha Betel deʼit. Hela tiha tinan sanulu iha Betel, agora haʼu sente haʼu hakarak hela iha neʼe toʼo bainhira mós haʼu bele, hodi serbí haʼu-nia irmaun-irmán sira.”

Iha tempu balu neʼebé ita tenkesér troka ita-nia hanoin. Porezemplu, tanba Kaím laran-moras ba ninia alin, nia sai hirus toʼo ulun hotu manas. Maromak fó konsellu ba ema nervozu aat neʼe, se nia troka, nia bele iha fali relasaun diʼak ho Maromak. Jeová fó  konsellu ba Kaím hodi la bele husik sala neʼebé “hein hela iha odamatan” ukun nia. Tuir loloos, Kaím tenkesér hili hodi troka ninia hahalok no hanoin, maibé nia hili fali kontra Maromak. Rezultadu triste mak ikusmai nia oho ninia alin hodi sai ema ohodór primeiru.—Gênesis (Kejadian) 4:2-8.

Haree toʼok mós ezemplu husi Liurai Uzias nian. Foufoun, iha Jeová nia matan, nia halo buat hotu loos no iha relasaun diʼak ho Jeová. Maibé ikusmai nia sai foti-an. Nia obriga an halaʼo amlulik nia knaar hodi sunu insensu iha templu laran. Bainhira amlulik fó konsellu ba nia hodi la bele halo buat neʼe, nia troka ninia hanoin ka lae? Lae. Uzias sai nervozu no la liga avizu sira-neʼe. Rezultadu mak Jeová fó malisan moras-lepra ba nia.—2 Crônicas (Tawarikh) 26:3-5, 16-20.

Dala ruma, hakarak ka lakohi, ita tenke troka ita-nia hanoin. Porezemplu, Joachim hetan batizmu iha tinan 1955, maibé kongregasaun hasai nia iha tinan 1978. Tinan 20 liutiha mak nia foin hatudu haraik-an no kongregasaun simu fali nia sai fali Testemuña ba Jeová ida. Foin daudauk, katuas ida husu nia tansá mak nia hein tempu kleur hanesan neʼe mak foin husu atu kongregasaun simu fali nia. Joachim hatán: “Uluk tanba haʼu hirus no foti-an. Haʼu arrepende an duni tansá mak haʼu hakarak hein kleur hanesan neʼe. Maibé iha tempu sira neʼebé kongregasaun hasai haʼu, haʼu rekoñese duni katak Testemuña sira hanorin duni lia-loos.” Loos, nia presiza duni troka ninia hahalok no arrepende an.

Dala ruma ita bele monu ba situasaun ida neʼebé ita mós presiza troka ita-nia hanoin no hahalok. Se ita troka ho laran, Jeová mós sei kontente ho ita.—Salmo (Mazmur) 34:8.