IHA tinan hirak antes nia mate, haʼu-nia avó-feto nia maun Nikolai Dubovinsky hakerek tiha ninia istória moris kona-ba serbí Jeová iha tempu eis-Uniaun Soviétika bandu ita. Istória neʼe, balu kona-ba solok no balu kona-ba laran susar. Maski nia hasoru susar no terus oioin, nia sempre hatudu laran-metin no moris ho solok. Haʼu-nia tiun Nikolai sempre dehan katak nia hakarak joven sira atu hatene kona-ba ninia moris, tan neʼe mak haʼu fahe ninia istória neʼe. Nia mai husi família kiak ida. Nia moris iha tinan 1926, iha vila Podvirivka, Chernivtsi Oblast, rai-Ukránia.

Tiun Nikolai hahú hakerek dehan: “Iha tinan 1941, loron ida haʼu-nia maun Ivan lori fila uma livru The Harp of God no The Divine Plan of the Ages, Livru Haklaken balu, ho tan livru seluk. Haʼu lee hotu livru sira-neʼe. Haʼu hakfodak tebes. Agora mak haʼu foin hatene katak laʼós Maromak mak hamosu terus sira, maibé Diabu mak halo. Haʼu mós lee akompaña ho evanjellu sira no haʼu foin hatene katak haʼu hetan ona lia-loos. Ho laran-manas haʼu mós fahe fali buat neʼebé haʼu aprende ba ema seluk. Bainhira haʼu estuda livru sira-neʼe, haʼu-nia koñesimentu kona-ba lia-loos mós aumenta liután no neʼe halo haʼu hakarak tebes atu sai Jeová nia atan ida.

“Haʼu hatene katak tanba haʼu-nia fiar, haʼu sei hetan terus. Tempu neʼe funu hela no haʼu sei la oho ema ida. Haʼu halo desizaun ida katak maski atu mate mós haʼu hakarak hatudu laran-metin ba Jeová. Atu prepara haʼu-nia an ba susar sira neʼebé haʼu sei hasoru iha futuru, haʼu koko dekór eskritura sira hanesan Mateus 10:28 no 26:52.

“Iha tinan 1944 haʼu sai tinan 18 no sira bolu haʼu bá tama militár. Neʼe mak primeiravés ba haʼu halibur hamutuk ho irmaun joven seluk neʼebé ema kaer mai atu tama militár. Ami hotu hatete momoos ba sira katak ami sei la halo funu. Neʼe halo militár sira nervozu tebes ho ami, no sira ameasa atu la fó han ami, se lae atu haruka ami bá keʼe baleta abrigu, ka tiru mate deʼit ami. Maibé ami hatán ho brani katak: ‘Ami-nia moris iha imi-nia liman. Maibé atu saida mak imi halo ba ami mós diʼak, ami mak sei la kontra Maromak nia Ukun-Fuan neʼebé hatete, “Ó labele oho ema.”’—Êxodo (Keluaran) 20:13.

“Buat akontese tuirmai mak sira haruka haʼu ho irmaun naʼin-rua bá serbisu iha toos no hadiʼa uma aat sira iha rai-Belorussia. Haʼu sei hanoin-hetan buat aat sira neʼebé haʼu haree iha sidade Minsk. Tanba funu, ai boboot neʼebé ahi han motuk monu hela iha estrada. Mate-isin no kuda sira neʼebé mate bubu ona, latan hela iha baleta kuak no ai-laran sira. Haʼu haree karreta funu nian no kañaun sira ho tan aviaun aat soe hela deʼit. Neʼe mak buat sira neʼebé haʼu haree ho matan rasik  kona-ba konsekuénsia husi buat neʼebé kontra Maromak nia mandamentu.

“Funu remata iha tinan 1945, maibé sira kastigu nafatin ami ba tinan sanulu tanba ami lakohi bá funu. Iha tinan tolu nia laran ami la bele tuir reuniaun sira no la bele hetan livru ida. Ami konsege hakerek ba irmán balu, maibé ema mós kaer sira no kastigu sira ba tinan 25 iha komarka serbisu obrigatóriu.

“Depois, iha tinan 1950, ami-nia kastigu seidauk hotu, sira husik ona ami sai husi komarka. Uluk, bainhira haʼu sei iha komarka laran, haʼu-nia amá ho haʼu-nia alin-feto Maria sai ona Testemuña ba Jeová! Haʼu-nia maun sira estuda hela iha tempu neʼebá maibé seidauk sai Testemuña. Bainhira sai husi komarka, polísia Soviétika sira hakarak atu kaer fali haʼu ba komarka tanba haʼu haklaken ho laran-manas fali. Ikusmai irmaun sira husu haʼu atu ajuda hodi halo livru subasubar. Iha tempu neʼe haʼu tinan 24 ona.”

“Testemuña sira iha liafuan ida, sira dehan, ‘Se iha rai leten mak sira bandu ita-nia serbisu ba Maromak, iha rai okos ita kontinua halo serbisu neʼe’. (Provérbios [Amsal] 28:28) Iha tempu neʼe ami halo livru sira iha fatin subasubar deʼit ona. Haʼu-nia fatin serbisu primeiru mak iha kuartu oan ida iha rai okos, neʼe mak fatin neʼebé uluk haʼu-nia maun Dmitry hela. Dala ruma haʼu la sai husi fatin neʼe ba semana rua tomak. Se ahi mina-rai iha kuartu neʼe mak atu mate ona tanba anin menus, entaun haʼu sei latan uitoan hein toʼo anin tama fali mak haʼu serbisu fali.

“Loron ida, irmaun ida husu haʼu, ‘Nikolai, ó hetan batizmu ona ka lae?’ Maski haʼu serbí Jeová ba tinan 11 ona maibé haʼu seidauk hetan batizmu. Tan neʼe kalan neʼe kedas nia koʼalia ho haʼu kona-ba batizmu no haʼu hetan duni batizmu iha bee-matan boot ida. Iha  tempu neʼebá haʼu tinan 26. Liutiha tinan tolu, sira fó tan knaar foun ba haʼu atu sai irmaun husi Grupu Koordenadór ba Rai ida. Iha tempu neʼebá, se ema mak kaer tiha irmaun ida neʼebé tau matan ba ita-nia serbisu, ita hili fali irmaun seluk hodi ita-nia serbisu bele kontinua laʼo nafatin.”

“Serbisu atu halo livru subasubar susar liu fali komarka. Atu bele subar husi intelijénsia, iha tinan hitu nia laran haʼu la bele tuir reuniaun sira no haʼu presiza tau matan ba haʼu rasik nia espiritualidade. Haʼu haree haʼu-nia família dala ruma deʼit, neʼe mós se haʼu bá vizita sira mak foin hasoru. Maibé buat diʼak ida mak sira komprende haʼu-nia situasaun no neʼe anima tebes haʼu. Estrese no tenke hafuhu situasaun beibeik halo haʼu kole tebes. Maibé ami presiza sempre prepara an ho didiʼak. Porezemplu, kalan ida polísia naʼin-rua mai buka iha uma. Haʼu haksoit husi janela no halai tama ba ai-laran. Bainhira haʼu halai toʼo liʼur, haʼu rona lian hanesan ema huu apitu no bainhira haʼu rona kilat lian mak haʼu foin hatene katak lian apitu ohin neʼe mak kartús semo nia lian. Ema ida neʼebé duni haʼu, nia haksoit saʼe kuda ida hodi duni haʼu no nia tiru ninia kilat toʼo musan hotu. Kilat musan ida kona haʼu-nia liman. Halai subar tiha ba kilómetru lima mak haʼu foin halai subar husi sira iha ai-laran ida. Ikusmai, bainhira sira kaer haʼu ba julga mak sira hatete katak sira uza tiha kartús musan 32 mak tiru tuir haʼu.

“Tanba haʼu uza tempu barak atu serbisu subasubar, haʼu sai kamutis tebes. Neʼe halo fasil ba ema atu hatene haʼu halo hela serbisu saida. Tan neʼe haʼu hakaʼas an atu habai loron. Moris subasubar mós halo aat haʼu-nia saúde. Iha loron ida haʼu la bele tuir enkontru importante ida ho irmaun sira tanba haʼu-nia inus no ibun raan beibeik.”

“Iha 26 Janeiru 1957 ema kaer haʼu. Fulan neen liutiha, Tribunál Superiór husi rai-Ukránia julga haʼu ba atu tiru mate, maibé tanba kastigu mate iha rai neʼe laiha ona, entaun sira julga deʼit haʼu atu sulan iha komarka ba tinan 25. Ami hamutuk naʼin-ualu mak sira lori ba komarka serbisu obrigatóriu nian. Sira lori ami ba iha komarka ida iha Mordvinia, iha fatin neʼebé sira mós sulan hela Testemuña naʼin-500. Iha neʼebá ami halibur tuir  grupu kiʼik-kiʼik hodi estuda Livru Haklaken. Bainhira guarda ida rabista tiha livru neʼebé nia hadau husi ami, nia hatete: ‘Se imi mak kontinua lee livru neʼe, la iha ema ida mak bele halakon imi-nia fiar!’ Ami sempre halo ami-nia serbisu ho badinas no baibain ami halo barak liu fali buat neʼebé sira fó ami atu halo. Maibé komandante ba komarka neʼe lamenta nafatin hodi dehan: ‘Serbisu neʼebé imi halo iha neʼe la importante ba ami. Buat neʼebé ami presiza husi imi mak imi laran-metin no patriotizmu ba nasaun.’”

Bainhira tiun Nikolai sai husi komarka serbisu obrigatóriu nian iha tinan 1967, nia ajuda organiza harii kongregasaun sira iha rai-Estónia no St. Petersburg iha rai-Rúsia. Iha tinan 1991 tribunál fó sai katak julgamentu neʼebé sira fó ba nia iha tinan 1957 laloos, tanba sira buka la hetan haʼu-nia tiun halo sala saida. Iha tempu neʼebá polísia trata Testemuña barak iha dalan neʼebé ladiʼak, maibé agora tribunál hamoos fali sira-nia naran. Iha tinan 1996, Nikolai muda ba sidade Velikiye Luki iha Pskov Oblast, maizumenus kilómetru 500 husi St. Petersburg. Nia sosa uma oan ida iha neʼebá, no iha tinan 2003, sira harii Reuniaun-Fatin ida iha ninia rai neʼe. Ohin loron, iha kongregasaun rua mak halaʼo reuniaun iha neʼebá.

Haʼu no haʼu-nia la’en serbí iha sukursál rai-Rúsia. Iha fulan-Marsu 2011, fulan hirak antes tiun Nikolai mate, nia bá vizita ami, neʼe mak ninia vizita ikus ba ami. Buat neʼebé nia hatoʼo ba ami iha neʼebá book tebes ami-nia laran. Ho matan nabilan nia hatete: “Husi buat hotu neʼebé haʼu haree, buat ida karik ita bele dehan, loron hitu loron ikus atu laʼo haleʼu Jerikó hahú ona.” (Josué [Yosua] 6:15) Nia tinan 85 ona. Maibé maski nia hetan terus barak iha ninia moris, ninia liafuan mak neʼe: “Haʼu kontente tebes tanba bainhira haʼu sei joven, haʼu foti ona desizaun atu serbí Jeová! Haʼu nunka sente arrepende ba haʼu-nia desizaun neʼe!”