HANOIN hanesan neʼe sai barak iha tempu agora, liuliu tanba iha filme no livru barak neʼebé koʼalia kona-ba ida-neʼe. Iha mós livru barak husi matenek-naʼin sira neʼebé koʼalia kona-ba livru apókrifu, ka livru antigu neʼebé koʼalia kona-ba Bíblia maibé laʼós parte husi Bíblia nian. Livru apókrifu balu, neʼebé hakerek husi tinan 100 toʼo tinan 300 liutiha Kristu mate, temi informasaun seluk neʼebé tuir loloos la inklui iha Evanjellu sira-nia laran. Evanjellu sira mak livru Mateus, Marcos, Lucas no Joao. Ita bele fiar livru apókrifu sira-neʼe ka lae? Ka ita bele fiar katak Bíblia mak fó hatene ho loos istória hotu kona-ba Jesus?

 Atu hatán ba pergunta sira neʼe, diʼak atu hanoin kona-ba buat tolu. Primeiru, ita tenke hatene kona-ba ema neʼebé hakerek Evanjellu sira no iha sá tinan mak sira hakerek; segundu, ita tenke hatene sé mak hili livru sira neʼebé atu sai parte husi Bíblia no oinsá; no terseiru, ita presiza informasaun kona-ba livru apókrifu sira no oinsá mak sira la hanesan ho livru kanóniku. *

Ema balu fiar katak Evanjellu Mateus hakerek iha tinan 8 depois Kristu mate, neʼe katak iha tinan 41 liutiha Kristu (lK). Maski matenek-naʼin balu dehan katak Evanjellu Mateus hakerek depois tinan neʼe, maibé sira barak fiar katak livru hotu husi Eskritura lia-gregu hakerek antes tinan 100 lK.

Iha tempu neʼebá ema neʼebé haree ho matan kona-ba Jesus nia moris, nia mate, no nia moris-hiʼas, bele apoia buat neʼebé hakerek iha Evanjellu sira. Se karik Evanjellu ruma temi buat neʼebé sala, sira sei dehan katak neʼe laloos. Matenek-naʼin naran F. F. Bruce hakerek: “Buat ida neʼebé halo ita fiar hanorin husi apóstolu sira mak sira la dehan deʼit: ‘Ami mak sasin-naʼin kona-ba neʼe’, maibé sira mós hatete ba rona-naʼin katak: ‘Imi rasik hatene’ (Apostolu 2:22).”

Sé mak hakerek Eskritura lia-gregu? Neʼe inklui Jesus nia apóstolu naran Mateus, apóstolu João, apóstolu Pedro no ema seluk hanesan Tiago, Judas, no karik Marcos, neʼebé hamutuk iha tempu neʼebé kongregasaun kristaun harii, iha loron Pentekostes tinan 33 lK. Ema hotu neʼebé hakerek Eskritura lia-gregu, neʼebé inklui mós Paulo, serbisu hamutuk ho grupu administradór ba kongregasaun kristaun. Grupu neʼe inklui apóstolu no mós katuas seluk iha Jeruzalein.—Apostolu 15:2, 6, 12-14, 22; Galasia 2:7-10.

Jesus haruka nia dixípulu sira atu kontinua serbisu haklaken no hanorin neʼebé nia rasik komesa. (Mateus 28:19, 20) Nia mós hatete: “Ema neʼebé rona imi rona haʼu.” (Lucas 10:16) Liután neʼe, nia promete ba sira katak Maromak nia espíritu santu, ka forsa, sei fó sira kbiit atu halaʼo serbisu neʼe. Tan neʼe, kuandu apóstolu ka sira-nia maluk serbisu-naʼin hakerek buat ruma, ema kristaun la iha dúvida kona-ba livru sira-neʼe, tanba klaru ona katak hakerek-naʼin sira-neʼe simu Maromak nia espíritu santu.

Hakerek-naʼin balu husi Bíblia fó sasin katak Maromak leno livru seluk iha Bíblia laran. Porezemplu, apóstolu Pedro temi Paulo nia surat sira hamutuk ho “eskritura seluk”. (2 Pedro 3:15, 16) Paulo mós fiar katak Maromak leno apóstolu sira no profeta kristaun sira seluk.—Efeso 3:5.

Klaru katak ita iha razaun barak atu fiar katak Evanjellu sira mak loos. Livru sira-neʼe laʼós buat neʼebé ema inventa. Ema neʼebé hakerek livru sira-neʼe haktuir istória neʼebé loos, haktuir buat neʼebé sira rasik haree, no mós Maromak nia espíritu santu rasik mak leno sira.

Matenek-naʼin balu dehan katak igreja neʼebé Imperadór Constantino ukun mak halibur livru kanóniku husi Eskritura lia-gregu maizumenus iha tinan 300 lK. Maibé, ida-neʼe laloos.

Porezemplu, matenek-naʼin neʼebé estuda kona-ba igreja nia istória, naran Oskar Skarsaune, dehan: “Laʼós grupu ida husi igreja, ka ema ida mak halibur livru sira-neʼebé sai parte husi Testamentu Foun . . . Matadalan atu hili livru neʼebé sei sai parte la susar atu komprende. Matadalan neʼe mak livru neʼebé apóstolu ida hakerek ka sira-nia maluk serbisu-naʼin hakerek bele sai parte husi  Testamentu Foun. Livru ka karta seluk, neʼebé hakerek depois apóstolu sira mate, laʼós parte husi Testamentu Foun . . . Sira neʼebé halibur livru no karta atu sai parte ba Testamentu Foun halo hotu knaar neʼe kleur antes Constantino ukun no nia igreja sai boot [iha nasaun Roma]. Ema kristaun neʼebé hetan terus tan sira-nia fiar mak halibur livru neʼebé sai parte husi Testamentu Foun, laʼós [Constantino nia] Igreja neʼebé ukun ho kbiit mak halibur.”

Matenek-naʼin seluk neʼebé estuda kona-ba Eskritura lia-gregu, naran Ken Berding, esplika oinsá ema halibur livru kanóniku: “Igreja la halibur livru sira-neʼebé atu sai parte husi Bíblia. Tuir loloos, ita bele dehan katak Igreja simu deʼit livru sira-neʼebé ema kristaun fiar kleur ona nuʼudar Maromak nia Liafuan.”

Maibé, neʼe katak iha apóstolu nia tempu, ema kristaun neʼebé ema baibain, sira deʼit mak halibur livru kanóniku ka lae? Bíblia fó-hatene katak buat ruma neʼebé importante liu, no forsa boot liu, mak ajuda.

Bíblia hatudu katak milagre ida neʼebé ema kristaun simu iha apóstolu nia tempu mak “hatene loloos espíritu sira”. (1 Korinto 12:4, 10) Neʼe katak ema kristaun balu simu kbiit husi lalehan atu hatene loloos liafuan sira neʼebé mai husi Maromak, no liafuan sira neʼebé la mai husi Maromak. Tan neʼe, ohin loron ema kristaun bele fiar katak livru sira neʼebé iha Bíblia laran mai husi Maromak duni.

Entaun, espíritu santu mak ajuda ema kristaun balu atu halibur livru kanóniku iha apóstolu nia tempu. Maizumenus tinan 180 lK, iha ema balu neʼebé hakerek kona-ba livru kanóniku sira. Hakerek-naʼin sira-neʼe la halibur livru sira-neʼe, maibé sira fó sasin katak Maromak simu livru neʼebé nia atan balu iha rai halibur ona ho ajuda husi espíritu santu.

Livru antigu balu mós fó razaun barak neʼebé halo ita fiar ba livru kanóniku neʼebé ita uza agora. Iha tempu uluk ema halo kópia barak husi Eskritura lia-gregu, no toʼo agora iha kópia 5.000 resin neʼebé hakerek iha lingua orijinál, no sira balu mak hakerek iha tinan 200 toʼo 300 liutiha Kristu. Iha tempu neʼebá ema halo kópia barak no fahe livru sira-neʼe, tanba sira fiar katak livru sira-neʼe mak Maromak nia Liafuan. Maibé, kona-ba livru apókrifu, ema ladún halo kópia.

Razaun importante liu atu fiar livru ida nuʼudar parte husi livru kanóniku sira mak buat neʼebé hakerek iha laran. Livru kanóniku sempre tuir “doutrina loos” neʼebé apoia livru seluk iha Bíblia. (2 Timoteo 1:13) Livru  sira-neʼe book lee-naʼin atu hadomi, adora, no serbí Maromak Jeová, no fó avizu atu sees husi anju aat nia atividade no adorasaun falsu. Tuir loloos, livru sira-nee haktuir istória neʼebé loos, no inklui liafuan neʼebé fó-hatene nanis kona-ba futuru, neʼebé sai loos ona. Sin, livru sira husi Eskritura lia-gregu hatudu buat sira-neʼe, maibé oinsá ho livru apókrifu?

Livru apókrifu la hanesan duni ho livru kanóniku. Livru apókrifu neʼebé konta kona-ba Jesus komesa hakerek maizumenus iha tinan 150 lK, depois livru kanóniku hakerek no halibur hamutuk tiha ona. No livru apókrifu hanorin kona-ba Jesus iha dalan neʼebé la hanesan ho Eskritura neʼebé Maromak leno.

Porezemplu, livru apókrifu ho naran Evanjellu Tomas hakerek katak Jesus dehan buat ruma neʼebé halo ita hakfodak, hanesan nia sei nakfila Maria ba mane atubele tama ba Reinu lalehan. Livru neʼe mós dehan katak kuandu Jesus sei labarik nia laran-aat no nia halo labarik ida mate. Livru apókrifu sira ho naran Paulo nia Hahalok no Pedro nia Hahalok, hanorin ema atu labele halo relasaun seksuál, no mós dehan katak apóstolu sira fó laran-manas ba feto sira atu haketak an husi sira-nia laʼen. Livru apókrifu Judas hakerek katak Jesus goza nia dixípulu sira tanba sira halo orasaun ba Maromak kona-ba hahán. Istória sira-neʼe la hanesan duni ho livru kanóniku.—Marcos 14:22; 1 Korinto 7:3-5; Galasia 3:28; Ebreu 7:26.

Livru apókrifu barak haleno hanorin husi grupu ho naran Gnóstico, neʼebé fiar katak Kriadór laʼós Maromak neʼebé diʼak. Sira fiar katak moris-hiʼas sei la akontese duni, no sasán hotu iha mundu mak aat, no katak Satanás mak hun ba moris kaben nian no relasaun seksuál.

Ema fiar katak ema balu husi Bíblia mak hakerek livru apókrifu, maibé neʼe laloos. Sira fiar katak ema aat sira mak la fó lisensa atu livru apókrifu labele sai parte husi Bíblia. Neʼe loos ka lae? Ema ida neʼebé estuda kona-ba livru apókrifu, naran M. R. James, dehan: “Laʼós katak ema mak la fó lisensa atu livru sira-neʼe labele sai parte husi Testamentu Foun. Buat neʼebé hakerek iha livru apókrifu nia laran mak hatudu ho klaru katak sira laʼós parte husi Testamentu Foun.”

Livru kanóniku fó avizu kona-ba hanorin falsu neʼebé sei estraga kongregasaun kristaun. Tuir loloos, hanorin falsu komesa iha apóstolu nia tempu, maibé apóstolu sira la husik hanorin sira-neʼe atu sai buras iha kongregasaun laran. (Apostolu 20:30; 2 Tesalonika 2:3, 6, 7; 1 Timoteo 4:1-3; 2 Pedro 2:1; 1 Joao 2:18, 19; 4:1-3) Avizu sira-neʼe ajuda ita atu komprende kona-ba livru neʼebé hakerek depois apóstolu sira mate, neʼebé la konkorda ho Jesus nia hanorin.

Loos, ema matenek balu neʼebé estuda kona-ba istória hafolin duni livru antigu sira-neʼe. Maibé, hanoin toʼok kona-ba ida-neʼe: Se karik ema matenek halibur livru oioin neʼebé la iha folin, hanesan livru neʼebé konta ema nia vida no livru neʼebé hanorin doutrina falsu, no sira rai hela livru sira-neʼe ba tinan barak, ida-neʼe sei halo informasaun iha livru sira-neʼe sai folin boot ka lae? Se karik ita hein ba tinan 1.700, informasaun folin-laek iha livru sira-neʼe bele sai loos, tan deʼit livru sira-nee mak tuan, ka lae?

Lae duni! Ida-neʼe hanesan ho livru apókrifu sira neʼebé dehan buat oioin, hanesan Jesus kaben ho Maria Magdalena. Tanbasá mak ita hakarak fiar ba livru neʼebé hanorin informasaun laloos, liuliu kuandu ita iha livru kanóniku neʼebé ita bele fiar ba? Buat hotu neʼebé Maromak hakarak ita atu fiar no hatene kona-ba nia Oan Jesus mak hakerek iha Bíblia, livru neʼebé fó sai lia-loos kona-ba Jesus.