Iha tempu Pérsia nia ukun, ema haruka karta ruma neʼebé iha ligasaun ho sira-nia ukun liuhusi korreius estadu nian. Iha livru Ester iha Bíblia, esplika kona-ba oinsá sistema kona-ba haruka karta sira iha rai-Pérsia halaʼo. Ester 8:10 hatete: “[Mordecai] komesa atu hakerek hodi Liurai Assuero nia naran no nia tau karimbu hodi uza liurai nia kadeli. No nia haruka dokumentu sira neʼebé nia hakerek liuhusi sira neʼebé lori korreiu hodi uza kuda, sira saʼe kuda sira neʼebé uza atu halo serbisu iha liurai nia ukun, kuda sira neʼebé halai makaʼas.” Nasaun Roma mós halo buat neʼebé hanesan kuandu sira hakarak haruka dokumentu importante sira.

Maibé ema neʼebé hakarak haruka karta privadu, hanesan karta sira neʼebé apóstolu Paulo hakerek, la bele haruka iha dalan hanesan neʼe. Se sira ema riku, sira bele haruka atan ida atu lori sira-nia karta. Maibé ba ema barak liu, sira haruka karta liuhusi ema neʼebé sira koñese ka la koñese, neʼebé laʼo ba fatin neʼebé sira hakarak haruka karta neʼe. Ema neʼebé lori karta sira inklui família, kolega, soldadu ka kontratu-naʼin. Maibé ema neʼebé hakarak haruka karta ruma liuhusi ema sira-neʼe, presiza hili didiʼak ema neʼebé sira bele tau fiar no bele kuidadu ho karta neʼebé sira lori. Bíblia hatudu katak Paulo uza ninia maluk kristaun sira neʼebé halo viajen atu lori karta balu neʼebé nia hakerek.—Efeso 6:21, 22; Koloso 4:7.

Iha Israel antigu, ema barak liu halo serbisu nuʼudar toʼos-naʼin, hakiak animál sira, no troka sasán. Bíblia mós temi merkadu balu iha sidade nia odamatan sira. Porezemplu, merkadu sira-neʼe iha naran “Odamatan Bibi sira-nian”, “Odamatan Ikan nian”, no “Odamatan Sanan-rai neʼebé Rahun nian”. (Neemias [Nehemia] 3:1, 3; Jeremias [Yeremia] 19:2) Karik odamatan sira iha naran hanesan neʼe tanba koʼalia kona-ba buat neʼebé ema faʼan iha fatin neʼe. Eskritura mós temi kona-ba dalan iha Jerusalém ba “padeiru sira”, no mós sasán seluk neʼebé ema faʼan.—Jeremias 37:21.

Oinsá kona-ba sasán nia folin? Livru ida neʼebé esplika kona-ba Bíblia hatete: “Sasán nia folin sempre tun-saʼe durante tinan atus ba atus, tan neʼe susar atu hatene sasán nia folin iha tempu no fatin ida.” Maski nuneʼe, livru antigu sira, inklui mós Bíblia hatudu katak iha tempu uluk, sasán nia folin saʼe ba beibeik. Porezemplu, iha tempu neʼebá, ema iha toman atu faʼan atan sira. José nia maun sira faʼan nia ho folin osan-mutin 20, no karik ida-neʼe mak folin baibain ba atan sira iha tinan maizumenus 1.750 molok Kristu. (Gênesis [Kejadian] 37:28) Tinan atus tolu liutiha, folin saʼe toʼo osan-mutin 30. (Êxodo [Keluaran] 21:32) Maizumenus iha tinan 750 molok Kristu, folin mak osan-mutin 50. (2 Reis [Raja-Raja] 15:20) Tinan atus rua liutiha, iha tempu neʼebé Pérsia mak ukun, folin saʼe toʼo osan-mutin 90 ka liu. Ida-neʼe hatudu katak problema kona-ba folin ba sasán no buat seluk neʼebé saʼe ba beibeik, laʼós deʼit akontese iha ita-nia tempu, maibé mós iha tempu uluk.