PANAYIOTA moris iha illa ida iha rai-Europa nia parte súl. Bainhira nia sei joven, nia gosta tebes buat polítiku nian, no sai sekretáriu ba partidu ida iha ninia knua. Nia sempre laʼo tama-sai uma atu kobra osan ba ninia partidu. Maibé liutiha tempu balu, nia la sente kontente ho ninia partidu tanba haree partidu nia membru sira halo hahalok la diʼak. Maski sira bolu malu maun-alin, hanoin ida deʼit, maibé sira laran-moras ba malu, la fiar malu, no buka diʼak ba sira-nia an rasik, ba sira-nia família no kolega sira.

Daniel moris iha rai-Irlanda. Ninia família mak fiar-naʼin neʼebé relijiozu tebes. Maibé amlulik sira-nia hahalok laran-makerek halo Daniel sente triste tebes. Sira hanorin katak ema neʼebé halo sala sei mate bá infernu, maibé sira rasik hemu-lanu, joga osan no naʼok osan neʼebé ema fó ba igreja.

Ba tinan barak, Jeffrey serbisu ba kompañia boot ida neʼebé iha ró barak. Kompañia neʼe iha rai-Inglaterra no rai-Estadus Unidus. Jeffrey haree katak dala barak ninia kliente sira no ema husi kompañia seluk halo korrupsaun hodi bosok funsionáriu sira ka fó osan bolsu nian. Ema sira hanesan neʼe mak laran-makerek, ho liafuan bosok sira promete buat barak, tan deʼit hakarak manán kontratu.

Buat hanesan neʼe akontese beibeik. Iha fatin neʼebé deʼit, sempre iha ema neʼebé laran-makerek, hanesan polítiku-naʼin, ulun-naʼin relijiaun, no negósiu-naʼin sira. Iha lia-inglés liafuan “laran-makerek” mak mai husi lia-gregu. Iha lia-gregu liafuan neʼe koʼalia kona-ba artista sira neʼebé taka sira-nia oin atu ema la bele haree. Ema laran-makerek mak ema neʼebé halo finje diʼak ka koʼalia ho ibun-tutun midar atu lohi ema seluk tanba hakarak hetan buat ruma.

Ema diʼak sira neʼebé sai vítima ba buat neʼebé ema laran-makerek halo, sira sente triste no laran-nakali. Sira hakarak hatene: ‘Loron ida ema laran-makerek sei la iha tan ka lae?’ Loos duni, Maromak nia Liafuan Bíblia dehan, loron ida ema laran-makerek sei la iha tan.

Bíblia mós konta katak ulukliu iha kriatura espíritu, ka anju ida neʼebé sai laran-makerek. Nia mak Diabu Satanás. Iha jardín Eden nia uza samea atu koʼalia liafuan midar hodi bosok Eva, ita-nia beiʼala primeiru. (Gênesis [Kejadian] 3:1-5) Hahú husi tempu neʼebá mak ema laran-makerek sira mós sai barak iha rai. Sira halo finje diʼak hodi lohi ema seluk atu buka diʼak ba sira-nia an.

Iha tempu antigu mós Maromak la kontente ho nasaun Izraél neʼebé adora fali maromak falsu no sai laran-makerek. Liuhusi profeta Isaías,  Maromak Jeová dehan: “Povu neʼe dehan ho sira-nia ibun katak sira hakbesik haʼu, sira hahiʼi haʼu maibé ho ibun-tutun deʼit, no sira-nia laran dook husi haʼu.” (Isaías [Yesaya] 29:13) Maromak fó-hanoin beibeik ba sira maibé sira lakohi fila fali ba Maromak. Tan neʼe Maromak husik nasaun seluk halakon ema Izraél nia fatin adorasaun, katak sidade Jeruzalein no templu. Neʼe akontese duni iha tinan 607 molok Kristu bainhira ema Babilónia sobu sidade Jeruzalein no mós iha tinan 70 liutiha Kristu bainhira ema Roma sira ataka Jeruzalein. Ho ida-neʼe, ita bele hatene katak Maromak la simu ema neʼebé laran-makerek.

Maibé Maromak no Ninia Oan Jesus hadomi tebes ema neʼebé laran-moos no halo buat hotu ho laran. Porezemplu, bainhira Jesus foin hahú ninia knaar haklaken iha rai, mane ida naran Natanael hakbesik ba nia. Jesus dehan: “Haree, nia mak ema Izraél neʼebé la iha lia-bosok iha nia.” (João 1:47) Ikusmai, Natanael neʼebé mós iha naran seluk, Bartolomeu, sai Jesus nia apóstolu ida.—Lucas 6:13-16.

Jesus hanorin fila-fila ba ninia eskolante sira katak Maromak la simu ema neʼebé laran-makerek. Iha tempu neʼebá, Jesus mós koʼalia makaʼas ba ulun-naʼin relijiaun sira tanba sira laran-makerek. Neʼe hanesan avizu ida ba Jesus nia eskolante sira atu labele halo tuir ulun-naʼin relijiaun sira-nia hahalok. Mai ita haree sira-nia hahalok mak hanesan saida.

Sira finje halo hahalok loos hodi hatudu an. Jesus hanorin ba ema-lubun boot dehan: ‘Kuidadu bá atu imi la halo hahalok loos hodi hatudu an iha ema nia oin atu sira bele haree hanesan ema laran-makerek sira halo.’ Nia mós hanorin sira: ‘Kuandu imi fó buat diʼak ruma ba ema kiak, labele halo iha ema hotu nia oin.’ Se halo orasaun mós labele hatudu an hodi ema hotu haree. Jesus nia Aman hafolin adorasaun neʼebé halo ho laran.—Mateus 6:1-6.

Sira gosta buka ema nia sala. Jesus dehan: “Ema laran-makerek! Hasai uluklai ai-kabelak husi ó-nia matan rasik, no depois neʼe ó bele haree ho momoos oinsá atu hasai duʼut-lahan husi ó-nia maluk nia matan.” (Mateus 7:5) Se ema ida sempre buka ema seluk nia sala maski nia rasik halo sala neʼebé aat liu, ema hanesan neʼe hatudu an katak nia mak diʼak liu, maibé nia laran-makerek hanesan samea. Tuir loloos, Bíblia dehan “ema hotu halo sala ona no la bele hetan Maromak nia glória”.—Roma 3:23.

Sira mak ema laran-aat. Loron ida, ema farizeu nia eskolante sira ho ema neʼebé apoia Herodes koko atu lasu Jesus. Sira finje gaba Jesus ho liafuan midar dehan: “Mestre, ami hatene katak Ita-Boot sempre koʼalia buat loos no Ita hanorin ho loloos kona-ba Maromak nia dalan.” Tuirmai, sira husu pergunta ida ba Jesus dehan: “Sala ka lae atu selu impostu ba Liurai Roma nian?” Jesus hatán dehan: “Imi ema laran-makerek, tansá mak imi koko haʼu?” Loos, sira laran-makerek duni tanba sira la husu ho laran. Sira hakarak “lasu Jesus”.—Mateus 22:15-22.

Kongregasaun kristaun iha tempu uluk, neʼebé harii iha loron Pentekostes tinan 33, sira aprende lia-loos, haburas hahalok laran-moos no hakaʼas an atu soe hahalok laran-makerek. Porezemplu, apóstolu Pedro fó-hatene ba ninia maluk kristaun sira atu ‘halo tuir lia-loos no iha domin neʼebé loos ba malu, hadomi malu husi laran’. (1 Pedro 1:22) Apóstolu Paulo mós fó-hanoin ba ninia maluk sira atu ‘hatudu domin ho laran neʼebé moos, ho laran neʼebé diʼak no ho fiar neʼebé la laran-makerek’.—1 Timóteo 1:5.

Buat neʼebé uluk Jesus ho apóstolu sira hanorin, hakerek ona iha Bíblia laran, no toʼo ohin loron mós iha kbiit boot atu ajuda ema troka sira-nia hahalok. Apóstolu Paulo dehan: “Maromak nia liafuan mak moris no iha kbiit boot no neʼe kroʼat liu fali surik ho kroʼat rua no bele tama kleʼan toʼo haketak ema nia moris husi ema nia laran, no ruin husi buat neʼebé iha ruin laran, no bele hatene ema nia hanoin no hakarak iha laran.” (Ebreu 4:12) Loos, ema sira  neʼebé aprende ona Bíblia nia hanorin no moris tuir, sira soe hahalok laran-makerek no sai ema laran-moos neʼebé halo buat hotu ho laran. Mai ita haree esperiénsia husi ema naʼin-tolu neʼebé temi ona iha pájina 13.

Panayiota simu konvite atu tuir Testemuña ba Jeová nia reuniaun. Bainhira nia tuir reuniaun neʼe, nia haree katak la iha ema ida mak finje hatudu hahalok loos iha ema nia oin hanesan ema laran-makerek sira. Nia dehan: “Iha neʼebá haʼu haree ema hotu hadomi malu ho laran no hafolin malu tebetebes. Ba tinan barak ona, haʼu nunka haree ema iha haʼu-nia partidu hatudu domin hanesan neʼe.”

Panayiota hahú estuda Bíblia no nia sai Testemuña ba Jeová ida ba tinan 30 ona. Nia dehan: “Agora haʼu halo buat neʼebé folin boot tebes iha haʼu-nia moris, neʼe mak hodi haklaken kona-ba Maromak nia Ukun, laʼós kona-ba haʼu-nia partidu, tanba haʼu fiar katak Maromak nia Ukun deʼit mak bele lori justisa ba ema iha mundu.”

Daniel mós sai ona Testemuña ba Jeová ida no halo knaar balu iha kongregasaun laran. Liutiha tinan balu, nia halo sala boot ida neʼebé halo nia laran-susar. Nia dehan: “Haʼu hanoin-hetan fali, uluk iha haʼu-nia igreja, amlulik sira hatudu hahalok laran-makerek. Neʼe halo haʼu lakohi sai hanesan sira. Haʼu labele lohi haʼu-nia maluk kristaun sira hodi finje hatudu hahalok diʼak. Tan neʼe haʼu fó sai haʼu-nia sala no husik tiha haʼu-nia knaar sira iha kongregasaun.”

Tuirmai Daniel hadiʼa ninia hahalok, no liutiha tempu balu, nia sente katak nia bele halo fali knaar sira iha kongregasaun ho laran-moos. Loos duni, ema sira neʼebé adora Maromak no moris tuir Bíblia nia hanorin hakaʼas an atu hatudu laran-moos nafatin iha tempu hotu. Sira aprende oinsá atu “hasai uluklai ai-kabelak” husi sira-nia matan rasik, nuneʼe sira “bele haree ho momoos oinsá atu hasai duʼut-lahan” husi sira-nia maluk nia matan.

Jeffery neʼebé uluk serbisu ba kompañia boot ida ba tinan barak, dehan: “Nuʼudar haʼu komprende liután Bíblia nia hanorin, haʼu foin hatene katak haʼu tenke troka haʼu-nia hahalok. Haʼu labele bosok ema atu manán kontratu. Liafuan sira iha Bíblia kona loos haʼu-nia laran. Porezemplu, Provérbios (Amsal) 11:1 dehan: ‘Jeová odi dasin neʼebé tetu la loos.’” Jeffery lakohi sai hanesan ema laran-makerek sira neʼebé koko atu lasu Jesus ho sira-nia pergunta. Jeffery aprende atu halo buat hotu ho laran-moos ba ema hotu.

Ami Testemuña ba Jeová rihun ba rihun iha mundu tomak, aprende ona atu moris tuir Bíblia nia hanorin. Ami hakaʼas an ho ami-nia kbiit tomak atu ‘tau hahalok foun nuʼudar ami-nia hatais, katak hahalok foun neʼebé Maromak kria tuir ninia hakarak; no hahalok neʼe mak loos no laran-metin’. (Éfeso 4:24) Ami konvida Ita-Boot atu buka-hatene kona-ba ami-nia fiar mak saida no oinsá estuda Bíblia bele ajuda Ita-Boot hatene kona-ba mundu foun neʼebé Maromak promete ona. Iha mundu foun, ema laran-makerek sira sei la iha tan, no “sei iha nafatin hahalok loos”.—2 Pedro 3:13.