Kaʼax ja bʼa sbʼaʼal

Kaʼax ja bʼa sbʼaʼali

¡AJYANIK K’ELAN JAKAN!

Ja jastal ti chʼikan ja relijyon ja bʼa guerra bʼa Ucrania | ¿Jasa wa xyala ja Biblia?

Ja jastal ti chʼikan ja relijyon ja bʼa guerra bʼa Ucrania | ¿Jasa wa xyala ja Biblia?

 Kʼela ja jas ajkʼach elel sbʼaja jas yaluneje ja mero olomalik bʼa relijyon sbʼaja guerra bʼa Ucrania.

  •   «Ja awel Kirill, olomal ja bʼa Iglesya ortodoxa rusa, mini jas yalunej ta mi lekuk ja jas wan skʼulajel ja Rusia […]. Ja jastik yalunej bʼa mi meranuk ja Yiglesya sbʼaja Ucrania staʼunej yip ja Putin bʼa oj skʼuluk ja guerra» (EUobserver, 7 bʼa marzo bʼa 2022).

  •   «Ja awel Kirill […] yalunej ke ja guerra sbʼaja Ucrania jani wane skʼulajel luchar soka mulali. Ja yaljel it jani ja jas mas wa xya staʼ yip ja spaís sbʼaja tiroʼanel soka Ucrania» (AP News, 8 bʼa marzo bʼa 2022).

  •   «Ja metropolitano Epifanio I bʼa Kiev, olomal ja bʼa la Iglesya ortodoxa ucraniana, ya koʼyi slekilal ja chonabʼ ja lunes it sok stsatsankʼujolan bʼa oj tiroʼanuke soka soldadoʼik bʼa Rusia. Cha yala ke mini mulaluk ja smiljel soldadoʼik bʼa Rusia» (The Jerusalem Post, 16 bʼa marzo bʼa 2022).

  •   «Teytikon bʼa sparte ja soldadoʼik bʼa Ucrania sok yibʼanale ja matik wa skoltayotikoneʼi. Wa xkʼanatikon ja slekilale yuja wa skʼujolane skoltajel ja Ucrania sbʼaja skontra sok wa xkatikonyi orasyon yuj yeʼnle» (Declaración del Consejo de Iglesias y Organizaciones Religiosas de Ucrania, a 24 bʼa febrero bʼa 2022).

 ¿Jas waxa pensaran? ¿Lek maʼ ja Iglesyaʼik ja matik wa xyalawe wa snochowe ja Kristo wa slokowe ja swinike bʼa oj wajuke ja bʼa guerra? ¿Jasa wa xyala ja Biblia?

Ja jas ekʼel ja bʼa relijyon soka guerra

 Ja jas ekʼeli sjeʼunej ke jitsan Iglesyaʼik bʼa wa xyalawe sleʼuneje lamanil koltanele, yaluneje lekni wajel ja bʼa guerra sok asta yeʼn wa snikawe. Ja testigoʼik bʼa Jyoba jitsanxa jabʼil yaluneje jaman lek ke chabʼ kara aye ja relijyoniki. Ila ja jas alubʼal bʼa jujuntik ja juʼuntikoni:

¿Sbʼej maʼ ja Iglesyaʼik oj koltanuke ja bʼa guerra?

 Ja jas sjeʼa ja Jesús: «Yajtay jawa moji jastalni waxa yajtabʼaj ja weʼni» (Mateo 22:39). «Moka waʼexkan syajtajel jawa kontraʼexi» (Mateo 5:44-47).

 Pensaraʼan ja jas nochani: Ta jun Iglesya wa xyala wa skʼuʼan ja smandar ja Jesús bʼa syajtajel ja smoji, ¿lek maʼ oj stsatsankʼujoluk ja swinik bʼa oj wajuk ja bʼa guerra? Bʼa oja taʼ ja sjakʼjeli, kʼuman ja artikuloʼik «Los cristianos verdaderos y la guerra» sok «¿Es posible amar a un enemigo?».

 Ja jas sjeʼa ja Jesús: «Ja jGobyerno mi sparteʼuk ja luʼumkʼinal it. Lekbʼi sparteʼuk ja luʼumkʼinal it ja jGobyerno, ja jkoltanumiki tiroʼaniyetaniʼa bʼa mi oj ajukon bʼa skʼabʼe» (Juan 18:36). «Spetsanil ja maʼ wa xya makunuk ja espada ojni chamuke sok espada» (Mateo 26:47-52).

 Pensaraʼan ja jas nochani: Ta ja snochumanik ja Jesús mi xbʼobʼ syam-e ja arma sok mini bʼa skoltajel ja yeʼn, ¿lek maʼ oj skʼuluke yuj pilan rason? Bʼa yiljel ja jasa skʼulane ja bʼajtan nebʼumaniki, bʼa snochowe toj lek ja sjejel sok ja jastik sjeʼa ja Jesús, kʼuman ja artikulo «El cristianismo y la guerra: ¿son compatibles?».

¿Jasa oj ekʼ sbʼaje ja relijyonik bʼa wa skoltaye ja guerra?

 Ja Biblia wa xcholo ke ja Dyos mi lek xyila ja relijyonik bʼa wa xyalawe wa snochowe ja sjejelik bʼa Jesús, pe ja smeranili mini jach wa skʼulane (Mateo 7:21-23; Tito 1:16).

  •   Ja libro bʼa Apocalipsis wa sjeʼa ke ja Dyos wani xya smuluk ja relijyonik jaw ja xchamelale «spetsanil ja matik miljiye ja bʼa luʼumi» (Apocalipsis 18:21, 24). Ta waxa kʼana oja naʼ jas yuj, kʼela ja artikulo «¿Qué es Babilonia la Grande?».

  •   Ja Jesús yala ke ja Dyos oj xchʼay snajel yibʼanal ja relijyonik bʼa mi lek xyila yuj spetsanil ja jastik mi lek skʼuluneji, jastalni jun kʼaʼel teʼ bʼa kʼaʼel wa satini «wani xkʼutsxi-el sok wa xjipxi bʼa yoj kʼakʼ» (Mateo 7:15-20). Ta waxa kʼana oja naʼ jastal oj ekʼuk ja it, kʼuman ja artikulo «¡Se acerca el fin de la religión falsa!».

Photo credits, left to right: Photo by Sefa Karacan/Anadolu Agency/Getty Images; Maxym Marusenko/NurPhoto via Getty Images

a Ja it tini chʼikan bʼa 15 Iglesya, bʼa tey ja Iglesya ortodoxa, ja Iglesya katolika romana, ja Iglesya katolika griega, ja tsomeʼik matik wa xyalawe snochumane Kristo sok ja evanjelioʼik, sok tsome judíoʼik sok musulmanik.