Kaʼax ja bʼa sbʼaʼal

Kaʼax ja bʼa sbʼaʼali

¿Jastal oj bʼobʼ jkoltaytik ja matik wane yijel wokol bʼa spensare?

¿Jastal oj bʼobʼ jkoltaytik ja matik wane yijel wokol bʼa spensare?

JA BIBLIA WA XYALA: «Jun mero amigo wa xkʼanwani spetsanil tyempo, sok wa sjeʼa sbʼaj lajansok juna wermano ja yajni wan ekʼel wokoli» (PROVERBIOS 17:17).

¿Jas wa stojolan?

Yajni jun kamigotik wan yijel wokol yuj jun chamel bʼa spensar, mini cham yabʼjeluk ja mi oj natik jas oj kʼuluktik. Pe ojni bʼobʼ jetikyi janekʼto wa xkʼanatik skoltajel ja jastal wan skʼulajelsok luchar ja xchameli.

¿Jastal oj bʼobʼ jkoltaytike?

«Puestoxta oj ajyanik bʼa oja maklayex» (SANTIAGO 1:19).

Jun modo bʼa skoltajel jawa wamigo jani smaklajel ja yajni wa skʼana oj loʼilanuk. Moka pensaraʼuk ke tʼilan oj ajyukawuj jun sjakʼjel bʼa spetsanil ja jas oj yalawabʼ. Ja mas tʼilani jani oj yil ke waxa maklay sok meran wa xchama kʼujol. Leʼa modo yabʼjel stojol jas yuj jach wa xyabʼ ay, moka kʼul jusgar sok moka kʼenay. Ajuluka kʼujol ay ekʼele jawa wamigo oj bʼobʼ yal jastik junuk bʼa mi jach wa xyabʼi sok tsaʼan bʼobʼta oj snaʼ malaya yuja yala (Job 6: 2, 3).

Awik «kulan skʼujol ja matik tʼenan ay xyabʼi» (1 TESALONICENSES 5:14).

Bʼobʼta jawa wamigo jel chamkʼujol ay ma wa xyabʼ mi xmakuni. Ja yuj a-snaʼ janekʼto wa xchama kʼujol. Ama mixa naʼa jas mero oja wale, pe oj bʼobʼa wayi kulan skʼujol sok stsatsankʼujolajel jawa wamigo.

«Jun mero amigo wa xkʼanwani spetsanil tyempo» (PROVERBIOS 17:17).

Kʼapabʼaj skoltajel. Jaʼuktoma oja jeʼ waxa naʼa ja jas wa xmakuniyuji, jobʼoyi bʼa jas oj bʼobʼa koltay. Bʼobʼta jawa wamigo mi snaʼa jastal oj xchol ja jas wa xmakuniyuji. Ja bʼa ekʼele jaw, alayabʼ jujuntik jastik oj bʼobʼa kʼulukex lajan, jastal elel bʼejyel lajan. Cha oj bʼobʼa kʼapabʼaj wajelsok bʼa merkado, skoltajel yajel sak ja snaji ma bʼa tuk aʼtelik (Gálatas 6:2).

«Aʼajyuka pasensyaʼex» (1 TESALONICENSES 5:14).

Bʼobʼta jawa wamigo mi tolabida oj skʼan oj loʼilanuk. Pe ajulyi skʼujol tini aya bʼa oja maklay ja yajni wa skʼana. Yuja xchameli, bʼobʼta oj skʼuluk ma oj yal jun jasunuk oj syajbʼesa, ma mixa oj skʼan oj skʼuluk ja jasa chapunejex ma oj chʼinajbʼuk. Yajni xa koltay jawa wamigo, aʼajyuka pasensya sok abʼ stojol (Proverbios 18:24).

Oj bʼobʼa koltay jawa wamigo

«Wa xkʼujolan bʼa kʼotel jun amigaʼal bʼa oj snaʼ smaklajel. Meran mini xbʼobʼ jtojbʼes ja swokolik ja kamiga, pe wa xkʼujolan bʼa tolabida oj maklay ja yajni wa skʼana oj loʼilanuk. Ay ekʼele jaʼita jaw ja jas wa xmakuniyuj bʼa masxa lek oj yabʼ sbʼaj» (Farrah, a bʼa ayiʼoj jun yamiga bʼa mi skʼana oj waʼuk, jel yiʼoj chamkʼujol sok jelxelxa stristeʼil).

«Ay jun kamiga bʼa jel gusto x-ajyi sok jel syajtayon. Jun kʼakʼu, slokowon bʼa snaj sok xchapaki jun waʼelal jel x-ajbʼani. Yuja gustoʼayoni, bʼobʼni jcholyabʼ ja jastal ayon xkabʼi. ¡Jelni stsatsankʼujolanon!» (Ha-eun, wa xyiʼaj wokol yuja jelxelxa tristeʼil).

«Ja pasensya jel tʼilan. Yajni ja jcheʼum wa skʼulan jun jasunuk bʼa mi lek xkila, wa xkʼujolan bʼa mi yeʼn oj ka smuluk, jani yuja chamel yiʼoji. Ja jaw wa skoltayon bʼa mi oj tajkukon sok bʼa oj kabʼ stojol» (Jacob, bʼa nupanelsok jun ixuk wa xyiʼaj wokol yuja jelxelxa stristeʼil).

«Ja jcheʼumi jelni skoltunejon sok yaʼunej kulan jkʼujol ja yajni wa xmakunikuj. Yajni jel jas xcham jkʼujol, ja yeʼn mini stʼenawon bʼa oj kʼul jun jasunuk bʼa mey jgana oj kʼuluk. Sok ayni ekʼele ja yeʼn mixani skʼulan ja jas wa skʼana. Jelni jaman skʼujol sok puesto ay bʼa oj xchʼak sbʼaj yuj keʼna. ¡Juni tsamal majtanal!» (Enrico, bʼa wa xyiʼaj wokol yuja jel xcham skʼujol).

a Jujuntik ja bʼiʼilali tukbʼesnubʼal.