Juanu 13:1-38

  • Jesúsi jupandukuasïndi imeeri chúxapatiichani (1 a 20)

  • Uandasïndi eska Judasïsï traisionariuaka (21 a 30)

  • Jimbanhi mandamientu (31 a 35)

    • Jesúsiiri chúxapatiichaksï xénchperaati (35)

  • Jesúsi uandasïndi eska Pedru uandaaka eska no míteska (36 a 38)

13  Ka ante de Paskueri kʼuínchikua úkuarhini, Jesúsi mítetixaptia eska niáraspkia jandora para ima jurajkuni ini parhakpinini ka Taatini jingoni kʼuanhatsentani. Ísï jimbo, ima xénchaasti imeeri chúxapatiichani engaksï ini parhakpinirhu japka, kánikua xénchaasti asta kʼamarhukuni jamberi.  Imeechaksï senarixapti ka Noambakiti tʼuini eratsetarasptia* Judasï Iskarioteni, Simóni uájpani, paraka traisionariipiringa Jesúsini.  Ísï jimbo, míteparini eska Taati imani jurajkukuspka iámindu ambe ka eska Tata Diosï axaspka ka eska ménderu Tata Diosïni jingoni kʼuanhatsentapiringa, Jesúsi  jauaraspti jima enga tʼireni japka, máekandu peeraspti takusïni enga jukarini japka, tátsekua pʼíkuspti takusï ma* ka jónguarhispti.  Tátsekua itsï jatsiraspti batearhu ka ueenaspti jupandukuani imeeri chúxapatiichani ka kutsundukuantaspti imani takusï jingoni enga jónguarhipka.  Enga na andarhierapkia Simóni Pedruni, i arhispti Jesúsini: “Tata, ¿nénarini tʼu jupandukuni jaua?”.  Jesúsi arhispti: “Iáiasïri no kurhanguxaka ambe engani úni jaka, joperuri tátsekua kurhanguakia”.  Pedru arhispti: “Tʼureni no méni jupandukuaka jíndeni”. Ka Jesúsi arhispti: “Engakeni no jupandukuska, tʼuri no uaaka jíndeni jingoni jarhani”.  Simóni Pedru arhispti: “Tata, jiájkani asïrini jinijku jupanduku, ístureni jupajku ka jupajtsïkurini”. 10  Ka Jesúsi uandaspti: “Ima enga jikuakia nóteru jáxestia, jinijkusï jatsiti para jupandukuarhini. Ka chájtsï pímbinhasï jarhaskia joperu no iáminduecha”. 11  Ima tʼuini mítetixaptia nésï traisionaripirini, jimbosï uandapti “Nójtsï iáminduecha pímbinhasï jarhaska”. 12  Jimajkani enga na jupandukuapkia, jukantaspti imani takusïni enga pʼíntapka ka ménderu mesarhu uaxakantaspti ka arhiaspti imeeri chúxapatiichani: “¿Kurhanguskijtsï ambe engaksïni úchika? 13  Chájtsïni jíndeni arhisïnga Jorhentpiri ka Tata, ka sésijtsï uandasïnga jimboka ísïiska. 14  Ísï jimbo, engaksïni ji jupandukuka engani jindeeka Tata ka Jorhentpiri, jiájkani chájtujtsï jatsiska para jupandukperani. 15  Jíksïni exeraskia ambe engajtsï jatsika para úni, parajtsï chájtu májkueni úni. 16  Jíksïni sési jimbo arhisïnga eska jántspiri no sánderu kʼéri ambeeska eska kʼumanchikuarhu anapu achamasï, ka ístu ima enga axanhaka no sánderu kʼéri ambeesti eska ima enga axaka. 17  Ka iásï engajtsï ísï mítekia, chájtsï kánikua tsípiaka engajtsï ísï uaaka. 18  No iáminduechani jimbosïni ísï uandani jaka engajtsï ixú jaka; ji míteaska imeechani engani erakuaka. Joperu i ambe ísï úkuarhisti paraka úkuarhipiringa ísï eska na karakata jaka Karakateecharhu: ‘Ima enga juchiiti kurhinda arheenga, iásïrini ikiachesïndia’.* 19  Jíksïni aianguxaka i ambe ante de ísï úkuarhini, paraka jiáni enga ísï úkuarhiaka, chájtsï jakajkuaka eskani ji jindeeska ima enga jupiringa. 20  Jíksïni sési jimbo arhisïnga eska ima enga sési erokajka imani engani ji axaka, ístureni sési erokasïndi jíndeni, ka ima engareni sési erokajka jíndeni, ístu sési erokasïndi imani engareni axaka”. 21  Enga na i ambe uandapkia, Jesúsi kánikua no sési pʼikuarheraspti* ka uandaspti:* “Jíksïni sési jimbo arhisïnga eskarini chá máisï traisionariuaka”. 22  Imeeri chúxapatiichaksï ísku eratperaspti jimbokaksï no mítespka nénisï arhikuekani japi. 23  Imeeri chúxapati ma, ima enga Jesúsi xáni xéncheenga, mesarhu uaxaparhakutixapti Jesúsiiri máekandu jimbo.* 24  Ísï jimbo, Simóni Pedru nínharhikuspti imani para kurhamarhini: “¿Neeia a no?”. 25  Jiájkani ima andanharhikueraspti Jesúsini ka kurhamarhispti: “¿Neeski, Tata?”. 26  Jesúsi arhispti: “Imeesti engani kurhinda sáni íntskuaka, kurhinda engani platurhu atarhutaaka”. Ka enga na atarhutapkia, Judasïni íntskuspti, Simóni Iskariote uájpani. 27  Enga Judasï na euapkia kurhindani, Satanási incharhispti imeeri mintsitarhu. Jiájkani Jesúsi arhispti: “Níia kókuani kʼamarani ambe engari ueenakia úni”. 28  Joperu imeecha engaksï mesarhu japka,* nóksï mítespti andisï ísï arhipi. 29  Ka jimboka Judasï kámasïreenga sentabu jatakuani, máruksï eratsesïreendi eska Jesúsi arhixapka: “Ní piáni ambe enga kueratani jaka para kʼuínchikua”, o eska sentabu sáni íntsaapiringa imeechani engaksï no ma ambe jatsikuarhepka. 30  Ísï jimbo, jirejiresï uéakuntaspti enga na euapkia kurhindani. Ka chúrikuesptia. 31  Jimajkani enga na uéntapkia, Jesúsi uandaspti: “Iásï, kʼéri ambe arhinhaxati Achamasïiri Uájpa, ka imani jimbo, Tata Diosïjtu kʼéri ambe arhinhaxati. 32  Tata Diosïsï kʼéri ambe arhiati ka sóntkusï kʼéri ambe arhiati. 33  Juchiiti uátsïtiicha, nóteruni ióni jauakia chánksïni jingoni. Chájtsïni jámaaka jirinhantani, joperu ísï eskani na arhiapkia judiuechani, chánksïntu májkueni arhisïnga: ‘Chájtsï no uaaka nirani jima engani ji niuaka’. 34  Jíksïni jimbanhi mandamientu ma íntskuxaka: eskajtsï xénchperaaka máteru ka máteruni jingoni; ka ísï eskaksïni ji na xénchajka, chájtujtsï jatsiska para májkueni xénchperani. 35  Engajtsï ísï úska, iáminduechaksï míteati eskajtsï juchiiti chúxapatiiska: engajtsï xénchperaaka máteru ka máteruni jingoni”. 36  Simóni Pedru arhispti: “Tata, ¿naniri niraxamki?”. Ka Jesúsi arhispti: “Iáiasïri no uaaka nirani nani engani ji nirani jaka, joperuri tátsekua tʼujtu niuaka”. 37  Pedru arhispti: “Tata, ¿andisïni no uaa tʼungini jingoni nirani? Enga ísï kʼuaniaka, ji uarhiaka tʼungini jimbo”. 38  Jesúsi arhispti: “¿Ambe? ¿Tʼu uarhia jíndeni jimbo? Jíkeni sési jimbo arhisïnga eska tʼarhechu nótki pireni jauaka astakari na tanimu uelta uandaakia eskarini no míteska”.

Notecha

O “tʼuini eratsetarasptia mintsitarhu”.
O “toaia ma”.
Griegu jimbo: “tarhatachestia imeeri irandurhakuani”.
Griegu jimbo: “kánikua no sési pʼikuarheraspti espiriturhu”.
Griegu jimbo: “ka arini ambe uandantaspti”.
Griegu jimbo: “Jesúsiiri kʼénhikuarhu”.
O “uaxaparhakupka”.