SEMANA 19
Uékperakua ka jurhimbikua enga nema no sési ambe újka
Tʼuri “Tata Diosï máeska enga no sáni jaiapanhintajka no sési jásï ambe; no nema úsïndi tʼunguini jingoni jarhani enga no sési jásï ambe újka” (SAL. 5:4).
PIREKUA 142 Ju je tsípikua jingoni erokuarhini
AMBE ENGACHI EXEAKA *
1-3. a) Seguni Salmo 5:4-6, ¿néna exesïni Jeoba no sési jásï ambe? b) ¿Andichisï uandajki eska ísku ambe ma úkuani sapiichani no terukuntasïnga “Kristueri mandamientu” jingoni?
JEOBA kurhunhisïndi iámindu no sési jásï ambe (arhinta je Salmo 5:4-6). Ísï jimbo, kurhunhisïndi engaksï sapiicha ísku ambe ma úminhajka, ambe ma enga kánikua no sési jásï ambeka ka ikichakueni jásïni. Májkueni eska Jeoba, imeri Testiguechachi kánikua no sési exesïnga engaksï sapini ma ísku ambe ma úkujka ka méntkuchi no sáni uékasïnga eska inde ambe úkuarhiaka kúnguarhikuarhu (Rom. 12:9; Ebr. 12:15, 16).
2 Ísku ambe ma úkuni sapini ma meru no sáni terukuntasïndi “Kristueri mandamientu” jingoni, enga jindeka ambe enga Jesusi jorhentpika uandakuecha ka úkuecha jingoni (Gal. 6:2). ¿Andichisï ísï uandajki? Jimboka eskachi na exeka máteru artikulurhu, Kristueri mandamientu uékperakua jimbo uaxastakata jarhasti ka úsïndi eska iámindu ambe jurhimbitku úkuarhiaka. Jimbokachi ambakiti kristianuecha kumplirisïnga ini leini, ísïchi kaasïnga sapiichani engaksï niárajka seguru pʼikuarherani ka eskaksï meru xénchanhasïnga. Peru ima enga ísku ambe ma úkujka sapini ma, méntku no sáni pʼamojpisïndi ka no ambakiti kʼuiripu máeni enga újka eska sapi no seguru pʼikuarheraaka ka eratsini eska no nema xénchasïnga.
3 Ísku ambe ma úkuani sapiichani, jindesti ambe ma enga interu parhakpinirhu úkuarhini jaka ka engaksï asta ambakiti kristianuecha no sési nitamakuarhini jaka ini ambe jimbo, xáni no sési. ¿Andi? Jimbokaksï ini jurhiatikuecha jimbo uánikua jarhaska “engaksï malueka” ka máru i járhati kʼuiripuechaksï uékaati kúnguarhikuarhu jarhani (2 Tim. 3:13). Ka, máru engaksï uandajka eskaksï tánguarhisïnga juchantsïni jingoni, jurajkutakuarhistiksï para ikichakueni jásï ambe úni ka niáranksï no sési úkuni sapini ma relasioni seksuali ambe niátaparini. Ju je exeni andisï i ambe xáni no sési jásï pekadu máe. Tátsekuachi exeaka ambeksï úsïni orhejtsïkuticha enga nema kʼéri pekadu ma újka, komu ísku ambe ma úkuani sapiichani ka nénaksï uá táticha kuájchakuani imecheri sapiichani. *
KʼÉRI PEKADU MA
4, 5. ¿Andisï pekadu máe no janhanharhiani sapiichani engaksï ísku ambe ma úminhajka?
4 Imani engaksï ísku ambe ma úkujka, ióni jamberi no sési pʼikuarherasïndi. Ka no solu imajku, sino ístu imecha engaksï xénchajka: imeri familiaricha ka kúnguarhikuarhu anapu erachicha. Ísku ambe ma úkuani sapiichani kʼéri pekadu máesti.
5 No janhanharhini sapini. No sési úkuani máteruechani ka úni eskaksï no sési nitamakuarhiaka pekadu máesti. Ka eskachi na exeaka máteru artikulu jimbo, inde ambesï újti ima enga ísku ambe ma úkujka sapini ma, jimboka ióni jamberi no sési pʼikuastasïnga sapini. Nájkiruka sapi mintsinharhienga imani kʼuiripuni, kánikua no sési úkusïndi jimboka sapi nóteru seguru pʼikuarherasïnguia. Ísï jimbo, jatsiskachi para kuájchakuani sapiichani ini xáni no sési jásï amberi. Ka jatsiskachi para sési pʼikuastantaani ka jarhuataani imechani engaksï ini xáni no sési jásï ambe nitamanchaka (1 Tes. 5:14).
6, 7. ¿Andisï no janhanharhijki kúnguarhikuani ka juramutichani ima enga ísku ambe ma úkuajka sapiichani?
6 No janhanharhini kúnguarhikuani. Enga kúnguarhikuarhu anapu ma ísku ambe ma úkujka sapini ma, no sési pakatasïndi kúnguarhikuani (Mat. 5:16; 1 Ped. 2:12). Kánikua no sésisti eska ma kʼuiripueri kulpa jimbo, no sési pakatauaka uánikua ambakiti erachichani engaksï jánguarhintani jaka kuájpini jakajkukuani (Jud. 3). Méntkuchi no sáni jaiapanhiantasïnga kúnguarhikuarhu imechani engaksï no sési ambe újka ka nóksï moantani ka únksï eska kúnguarhikua no sési exenhaaka.
7 No janhanharhiani juramutichani. Kristianuechaksï jatsisti para janhanharhiani “imechani engaksï juramukua jatsika” (Rom. 13:1). Xarhatasïngachi eskachi janhanharhiasïnga engachi kumpliriuajka paisiri leichani. Enga kúnguarhikuarhu anapu ma no kumpliriska leini ma —por ejemplu, ísku ambe ma úkuparini sapini ma—, no janhanharhiasïndi juramutichani (terukutanta je Ukuecha 25:8 jingoni). Nájkirukaksï orhejtsïkuticha no jatsika sésikua para úni eskaksï parhakpini anapu leicha meru kumplirikuarhiaka, nóksï kuájpisïndi imani enga ísku ambe ma úkuka sapini ma enga gobiernu kástigarijka imani ambe jimbo enga úka (Rom. 13:4). Ima enga no sési ambe újka, no sési nitamakuarhisïndi imani ambe jimbo enga úka (Gal. 6:7).
8. ¿Néna exesïni Jeoba enga kʼuiripu ma no sési úkujka máteruni?
8 Ka sánderu no sési ambe, no janhanharhisïndi Jeobani (Sal. 51:4). Enga kʼuiripu ma no sési úkujka máteruni, ístu no sési úkusïndi Jeobani. Ju je exeni ejemplu ma enga imani Lei jimbo jaka enga Jeoba ireta Israelini íntskupka. I lei uandasïrendi eska ima enga sïpapiringa o euakuarpeni ambe ma, no janhanharhisïrenga Jeobani (Lev. 6:2-4). Kúnguarhikuarhu anapu ma enga ísku ambe ma úkujka sapini ma, úparini eska sapi nóteru seguru pʼikuarherakia, no janhanharhini jarhasïndi Jeobani ka no sési pakatasïndi imeri nombrini. Ísï jimbo, no sési úkuni nemani, kʼéri pekadu máesti engachi méntku no sáni jaiapanhintajka.
9. Desde iónisïa, ¿Jeobaeri organisasioni náki jarhuajperata íntspeski enga Bibliarhu pʼitakateka ka andi?
9 Desde iónisïa, Jeobaeri organisasioni íntspisti jarhuajperata enga Bibliarhu pʼitakateka enga imeri ambe uandajka engaksï ísku ambe ma úkuajka sapiichani. Por ejemplu, rebistecharhu Aianhpiri ka ¡Tsínharhi!, uérastiksï artikuluecha engaksï uandajka nénaksï uá orhepani uérani imecha engaksï kánikua no sési pʼikuarherani jarhajka jimbokaksï biolarinhaska, nénaksï uá máteruecha jarhuataani ka sési pʼikuastantaani ka nénaksï uá táticha kuájchakuani imecheri sapiichani. Ístuksï orhejtsïkuticha intsïnhasïndi informasioni enga Bibliarhu pʼitakateka para ambe engaksï jatsika para úni enga nema ísku ambe ma úkujka sapini ma. Jeobaeri organisasioni someni exeni jarhasïndi ambe engaksï jatsijka para úni orhejtsïkuticha enga sapi ma ísku ambe ma úminhajka. Íni ambe úparini, ísïchi jarhuajpini jarhasïnga indeni problema jingoni eska na terukuntajka Kristueri mandamientu jingoni.
AMBE ÚNI ENGA NEMA KʼÉRI PEKADU MA ÚJKA
10-12. a) Engaksï orhejtsïkuticha jatsijka para exeni enga nema kʼéri pekadu ma újka, ¿ambeksï jatsisïni para miáni jarhani, ka ambe ka ambeksï jingontku exesïni? b) Eska na arhijka Santiagu 5:14, 15, ¿ambeksï jánguarhintasïni úni orhejtsïkuticha?
10 Enga nema kʼéri pekadu ma úska, orhejtsïkuticha engaksï exejka problemani, jatsistiksï para miáni eska para úni kumplirini Kristueri mandamientuni, uétarhisïnga xénchperakua jingoni kaani erachichani ka imani ambe úni enga jurhimbitkueka ka sési jarhani para Tata Diosï. Ini ambe jimbo, uánikua ambe jarhasïndi engaksï jatsijka para jingontku exeni. Peru ambe engaksï sánderu jukaparharajka, jindesti eska Tata Diosïri nombri pímbinhasï jauaka (Lev. 22:31, 32; Mat. 6:9). Ístuksï jánguarhintasïndi parakaksï erachicha seguirini jauaka marhuakuni Jeobani ka jarhuataani imechani engaksï no sési ambe úminhaka.
11 Ístu, enga uáka ísï úkuarhini, orhejtsïkutichaksï jánguarhintasïndi jarhuatani imani enga kʼéri pekadu ma úka para seguirini jarhani sési pájperani Jeoba jingoni (arhinta je Santiagu 5:14, 15). Kristianu enga jurajkutakuarhika eska sánderu tsitiaka ikichakueni jásï ambe ka kʼéri pekadu ma úni, ísïsti komu nema enga pʼamenchani jarhajka. I ambe arhikuekasïndi eska no jatsiska ambakiti pájperakua ma Jeoba jingoni. * Enga i ambe úkuarhijka, orhejtsïkutichaksï ísïsti komu doktoricha engaksï jánguarhintajka jarhuatani imani enga pekadu úka. Imecheri konsejuecha engaksï Bibliarhu pʼitakateka, uátiksï jarhuatani imani enga pekadu úka para ménderu úni ambakiti pájperakua ma jatsini Jeoba jingoni. Peru i ambe solu marhuauati enga no sési úri mintsita jingoni moantaaka (Uku. 3:19; 2 Kor. 2:5-10).
12 Ísïsti, orhejtsïkutichaksï kʼéri ánchikuarhita ma jatsisti. Mintsita jingonksï uékasïndi jarhuataani erachichani enga Jeoba jurajkukuaka (1 Ped. 5:1-3). Uékasïndiksï eskaksï erachicha seguru pʼikuarheraaka kúnguarhikuarhu. Ka jimboksïsï sóntku újti ambe ma engaksï mítijka eska nema kʼéri pekadu ma úska, komu engaksï ísku ambe ma úkujka sapini ma. ¿Ambeksï úsïni? Ju je exeani kurhamarhikuechani engaksï uénakuarhu jaka párrafuecheri 13, 15, ka 17.
13, 14. ¿Orhejtsïkutichaksï úraasïni leichani para denunsiariuani imechani engaksï ísku ambe ma úkuajka sapiichani? Eksplikari je.
13 ¿Orhejtsïkutichaksï úraasïni leichani para denunsiariuani imechani engaksï ísku ambe ma úkuajka sapiichani? Jo. Imani lugaricha jimbo engaksï inde leicha jaka, orhejtsïkutichaksï úraasïndi (Rom. 13:1). Íksï juramukuecha terukuntasïndi Tata Diosïri juramukuecha jingoni (Uku. 5:28, 29). Ísï jimbo, engaksï orhejtsïkuticha niárajka mítini eska inde ambe úkuarhiska, jirejiresïksï kurhajkuarhisïndi jarhuajperata Beteli paraksï exeni ambeksï jatsiski para úni paraksï leicha kumplirikuarhini engaksï demandariska nemani jimboka ísku ambe ma úkuska sapini ma.
14 Orhejtsïkutichaksï aianguasïndi imechani engaksï indeni ambe nitamakuarhika, táti jembechani o máteru nemani enga mítika eska inde jásï ambe úkuarhiska, eskaksï uáka denunsiarini no sési úrini juramuticha jingoni. ¿Peru enga no sési úri kúnguarhikuarhu anapu máeuakia ka uánikuaksï mítinia ambe enga úkuarhika? ¿Jatsipirini para ima erachi enga demanda incharaka eratsini eska no sési pakataska Tata Diosïri nombrini? Nómbe. Imasï no sési pakatati Tata Diosïri nombrini enga ísku ambe ma úkuka sapini.
15, 16. a) Eska na arhijka 1 Timoteo 5:19, ¿andiksïsï tsimani testiguecha uétarhijki paraksï orhejtsïkuticha tánguarhini erachi ma jingoni enga arhinhaka eska kʼéri pekadu ma úska? b) ¿Ambeksï úsïni orhejtsïkuticha enga kúnguarhikuarhu anapu ma arhinhajka eska ísku ambe ma úkuska sapini ma?
15 Kúnguarhikuarhu, ¿andiksïsï tsimani testiguecha uétarhijki paraksï orhejtsïkuticha tánguarhini erachi ma jingoni enga arhinhaka eska kʼéri pekadu ma úska? Jimboka Biblia ísï arhisïnga. I, juramukua máesti enga jurhimbitiika. Enga no sési úri no uandantaaka imeri pekaduni, tsimani testiguechaksï uétarhisïndi engaksï exeka o sési mítini ambe enga úkuarhika paraksï orhejtsïkuticha úni tánguarhini imani jingoni enga pekadu úka (Deut. 19:15; Mat. 18:16; arhinta je 1 Timoteo 5:19). ¿I ambe arhikuekasïni eskaksï uétarhisïnga tsimani testiguecha paraksï úni denunsiarini juramuticha jingoni imani enga ísku ambe ma úkuka sapini ma? Nómbe. No uétarhisïndi ini ambe úni engaksï orhejtsïkuticha o máteru nema uékaaka demandarini imani enga no sési ambe úka.
16 Enga kúnguarhikuarhu anapu ma arhinhajka eska ísku ambe ma úkuska sapini ma, orhejtsïkutichaksï tsimani ambe úsïndi. Orheta, úsïndiksï ambe engaksï leicha arhijka para demandarini nemani enga ísku ambe ma úkuka sapini ma. Ka tátsekua, Bibliani jupindaskuarhiparini exesïndiksï ambemindusï meru úkuarhi ka sini uétarhisïni eskaksï orhejtsïkuticha tánguarhiaka imani jingoni enga arhinhajka eska no sési ambe úska. Enga kʼuiripu no jiókuarhiska imani ambe enga arhinhani jaka eska no sési ambe úsku, jiájkanksï orhejtsïkuticha jingontku kurhajchaasïndi ambe engaksï testiguecha uandaaka. Orhejtsïkutichaksï tánguarhisïndi imani jingoni enga arhinhani jaka eska no sési úska peru engaksï tsimani testiguecha xarhataakia eska meru pekadu ma úkuarhiska, o sea, eska no sési ambe úkuska sapini ma o máteru sapiichani. * Enga máechakuajku testigu jauaka, no arhikuekasïndi eska no ísïska ambe enga uandantajka i testigu. Asta engaksï no uáka xarhatani eska pekadu ma úkuarhiska tsimani testiguecha jingoni, orhejtsïkutichaksï niárasïndi kurhanguni eska ísïska eska nema kʼéri pekadu ma úska, ambe ma enga kánikua no sési úkuajka máteruechani. Ísï jimbo, seguirini jarhasïndiksï jarhuatani imani enga no sési ambe úminhaka ka jingontkuksï jarhasïndi para kuájchakuni kúnguarhikuani imeri enga arhinhani jaka eska no sési ambe úska (Uku. 20:28).
17, 18. Uandanta je ambeksï úsïni orhejtsïkuticha engaksï tánguarhijka imani jingoni enga pekadu úka.
17 ¿Ambeksï úsïni orhejtsïkuticha engaksï tánguarhijka imani jingoni enga pekadu úka? Jusgarisïndiksï o exeni sini ima útasï uá kúnguarhikua jingoni kuenta úkuarhini o nóteria. Uandakua jusgarini, no arhikuekasïndi eskaksï orhejtsïkuticha exesïnga eskaksï juramuticha jatsiska para kastigarini o nómbe imani enga no janhanharhika leini ma. Orhejtsïkutichaksï no arhiasïndi juramutichani na engaksï jatsika para kumplirini leini ma, sánderu sési, imechanksï jurajkukuasïndi enga ambe ma no sési úkuarhijka (Rom. 13:2-4; Titu 3:1).
18 Bibliani jupindaskuarhiparini, orhejtsïkutichaksï exesïndi sini ima enga pekadu úka arrepentidu jarhaski o nómbe. Enga nómbe, ekspulsarisïndiksï ka aianguni kúnguarhikuani eska ima kʼuiripu nóteru Jeobaeri testigueskia (1 Kor. 5: 11-13). Ka engaksï exejka eska arrepentidu jarhaska, úsïndi seguirini kúnguarhikuarhu jarhani. Peru kʼóru, orhejtsïkutichaksï aiangusïndi eska jamberi nóteru méni intsïnhauakia kóntperatechani ni ánchikuarhita ma kúnguarhikuarhu. Ístu, jimbokaksï uékasïnga eskaksï sapiicha sési jauaka, jamberiksï arhiauati tátichani eskaksï jingontku exeani jauaka imecheri sapiichani no sési úrini jingoni. Engaksï ini ambe jámaaka úni, exeparinksï jámaati para no uandantani imecheri nombrichani engaksï ísku ambe ma úminhaka.
NÉNAKSÏ UÁ TÁTICHA KUÁJCHAKUANI IMECHERI SAPIICHANI
Tátichaksï kuájchakuasïndi imecheri sapiichani paraksï no niárani ísku ambe ma úminhani, aianguapariani ambe engaksï jatsika para mítini seksueri ambe seguni na engaksï xáni jatirikia sapiicha. Para ísï úni, úrasïndiksï imani informasionini enga Jeobaeri organisasioni petaka. (Exe je párrafu 19 al 22).
19-22. ¿Nénaksï uá táticha kuájchakuani imecheri sapiichani? (Exe je fotuni enga uénakuarhu jaka).
19 Tátichaksï jatsisti para kuájchakuani imecheri sapiichani ambe uéjkiri enga uáka no sési úkuani. * Táticha, chári sapiichaksï Tata Diosïri kóntperata máesti, “Jeobaeri intsïmperakua” ma (Sal. 127:3). Chájtsï jatsiska para kuidariuani chári sapiichani. ¿Ambejtsï uá úni parakaksï chári sapiicha no ísku ambe ma úminhaaka?
20 Orheta, sési míti je ambe engaksï újka imecha engaksï ísku ambe ma úkuajka sapiichani. Exe je na jásï kʼuiripuechaksï úsïni indeni ambe ka nénaksï enganiariuasïni sapiichani. Jingontku ja je imani kʼuiripuecha jingoni engaksï úpiringa no sési ambe úni (Prov. 22:3; 24:3). Miá je eska sáno méntkisï, kʼuiripu enga ísku ambe ma úkuajka sapiichani jindesïnga ima enga sapi mítika ka mintsikani.
21 Tsimani úni jámani, janguarhinta je paraksï chári sapiicha pʼindeni chánksïni jingoni uandontskuarheni (Deut. 6:6, 7). I ambe arhikuekasïndi eskajtsï jingontku kurhajchauaka (Sant. 1:19). Miá je eska sáno méntkisï, sapiichaksï úkua jukanchasïnga uandantani ambe enga úkuarhika. Jamberiksï chéati jimbokaksï no jakajkukuauaka. O jamberi no sési úri arhini ambe ma sapini para no ma ambe uandantani. Enga cha exeni jaka eska ambe ma no sési jarhaska, uékperakua jingoni kurhamarhi je ambe ma ka tekantskua jingoni kurhajcha je ambe engaksïni aianguaka.
22 Tanimu úni jámani, aiangua je chári sapiichani íri ambe. Seguni na engaksï xáni jatirika chári sapiicha, aiangua je ambe engaksï jatsika para mítini seksueri ambe. Jorhendaa je ambe úni ka ambe arhiani imechani engaksï uékaaka nanderkueni pʼarhiani. Úra je informasionini enga Tata Diosïri organisasioni petaka parajtsï exeni néna kuájchakuani sapiichani (exe je rekuadruni “ Jarhuajperata para táticha ka sapiicha”).
23. ¿Nénachi exesïni enga nema ísku ambe ma úkuajka sapiichani, ka náki kurhamarhikua mókukuarhintaa máteru artikulurhu?
23 Jucha komu Jeobaeri testiguecha, kánikuachi ikichakueni jásï ambe exesïnga engaksï ísku ambe ma úkuajka sapiichani ka eska kʼéri pekadu máeska. Kúnguarhikuecharhu, ísï úkuarhisïndi ambe ma eska Kristueri mandamientu na uandajka, jimboksïsï no kuájpijti ambe enga úkuarhinchaaka imeri pekadu jimbo ima enga ísku ambe ma úkuka sapini ma. Peru ¿nénachi uá jarhuataani imechani engaksï ísku ambe ma úminhaka? I ambe máteru artikulurhu exekuarhiati.
PIREKUA 103 Jeobajtsïni íntsaasti orhejtsïkutichani
^ párr. 5 Ini artikulu jimbochi exeaka néna kuájchakuani sapiichani paraksï no ísku ambe ma úkuani. Exeakachi ambeksï uá úni orhejtsïkuticha paraksï kuájchakuni kúnguarhikuani ka nénaksï uá táticha kuájchakuani imecheri sapiichani.
^ párr. 3 JUKAPARHAKUA AMBE: Ísku ambe ma úkuni sapini ma,jindesti ambe uéjki enga kʼuiripu ma ikichakueni jásï ambe úkujka sapini ma para ísku jándikua ambe niátani. Inde ikichakueni jásï ambe jindesti: relasioni sexuali jatsini sapini ma jingoni, úraparini penchumikuani, tátsepanisï, o pʼájchukuni, p’arhini chichicharhu o tʼetekuarhu. Jukaparhakuesti exeni eska enga sapi ma no sési kánhaka, kánikuaksï no sési úkusïndi ka no imeri kulpesïndi. Nájkirukaksï sánderu nanaka sapirhaticha ísku ambe ma úminhajka, ístuksï ísï úkuasïndi tataka sapirhatichani. Ka nájkirukaksï sánderu tatakecha ísku ambe ma úkuajka sapiichani, ístuksï máru nanakecha indeni ambe úsïndi.
^ párr. 11 Enga nema kʼéri pekadu ma úka jimboka no jatsispka ambakiti pájperakua ma Jeobani jingoni, no arhikuekasïndi eska no responsabliuaka imani ambe jimbo enga úka, ka jatsisti para kuenta íntskuntani Jeobani (Rom. 14:12).
^ párr. 16 Táti jemba o amamba, o máteru nema enga sapi mitsinharhijka, uáti aianguani orhejtsïkutichani eska nema ísku ambe ma úkuska sapini. Ísï, sapi no niáraati sánderu no sési pʼikuarherani. Orhejtsïkutichaksï no méni arhisïndi sapini eska jima jauaka engaksï imecha uandontskuarheni jauaka imani jingoni enga ísku ambe ma úkuka.
^ párr. 19 I ambe enga jindeka para táticha, ístu marhuakuasïndi imechani engaksï kuidarini jaka o kʼuiriperani sapini ma enga no imecheri uájpeka.
