1. ¿Ambe uandasïni Biblia uékperakueri ambe enga sési jimboeka?

 BIBLIA i ambe uandasïndi uékperakueri ambe enga sési jimboeka: “Uékperakua ísïisti eska chpiri ma enga uinhamu kurhini jarhajka, Tata Diosï Jeobaeri chpiri. Nájkiruka kánikua itsï jauaka, no uaati úni eska uékperakua kʼamakurhiaka, niksï iurhekuecha uaa páni” (Cant. 8:6, 7). b ¡Xáni sési jásï ambe enga Biblia uandajka! I uandakuechaksï xarhatasïndi eska temungurhiri ma uaaka kánikua uékperani ka para méntkisï.

2. ¿Ambe jatsiski para úni temungurhiri ma paraksï seguiriini jarhani uékperani?

² Uétarhisïndi eska temungurhiri ma kánikua jánguarhintaaka paraksï méntkisï uékperani. Ju je exeni ejemplu ma. Paraka chpiri ma no patakuarhiaka, uétarhisïndi jatsikuni jarhani chkari, engachi no ísï úska chpiri pátakuarhiati. Májkueni úkuarhisïndi temungurhiri ma jingoni: uétarhisïndi eskaksï jánguarhintaaka paraksï seguiriini jarhani uékperani. Peru ménichani enga uandanhiata ambe jarhajka sentabu ambe jimbo, pʼamenchakuecha ambe jimbo o jimbokaksï úkua jukanchasïnga sapiichani tʼarhexeraani, temungurhiri ma úpirindi nóteru xáni uékperania. Enga chá tembuchakia o uambuchani, ¿ambejtsï uaa úni paraka no patakuarhiaka “Tata Diosï Jeobaeri chpiri”? Ini jorhenguarhikua jimbo, tanimu ambechi exeni jauaka engaksïni jarhuataaka sési pájperani ka parajtsï tsípikua jingoni irekani temungurhiri. c

3. ¿Andisï uétarhijki eskaksï temungurhiriicha Tata Diosï Jeobaeri amigueuaka paraksï seguiriini jarhani uékperani? (Eclesiastés 4:12; ístu exe je imajenini).

³ Paraka “Tata Diosï Jeobaeri chpiri” no patakuarhiaka, acheeti ka uarhiiti jatsistiksï para jánguarhintani sési pájperani Tata Diosï jingoni. ¿Andichisï ísï uandajki? Jimboka engaksï ísï úska, ísïksï uaati eskaksï Tata Diosïiri konsejuecha na uandajka ka ísïksï no xáni jatsiauati uandanhiateechani ka uaatiksï orhepani uérakuani imani uandanhiateechani engaksï uaaka eskaksï nóteru uékperaakia (arhinta je Eclesiastés 4:12). Ístu, imeecha engaksï Tata Diosï Jeobaeri amigueka, kánikuaksï jánguarhintasïndi paraksï májkueni jásïini ka májkueni úni eska ima, komu sési kámpini, tekaantstiini ka puátspentani (Efes. 4:32–5:1). Enga temungurhiri ma ísï kámberajka, kánikuaksï uékperasïndi. Pirenchi ma enga Lena arhinhajka ka enga jukari 25 uéxurhini páni jakaia enga uambuchaka, uandasïndi: “Kánikua fásiliisti xénchani ka janhanharhini nemani enga sési pájperajka Tata Diosï jingoni”.

4. ¿Andisï Tata Diosï Jeoba, Joséni ka Maríani erakupi parakaksï Mesíasiiri taati jémbeepiringa?

⁴ Ju je exeni ejemplu ma enga Bibliarhu jaka. Iámindu Dabidiiri desendientiicheeri, Tata Diosï Jeoba, Joséni ka Maríani erakuspti parakaksï Mesíasiiri taati jémbeepiringa. ¿Andisï imeechani erakuapi? Jimbokaksï tsimarhani imeeri amiguespka, ka Tata Diosï mítespti eskaksï imeecha méntkisï orheta peerapiringa imani. ¿Ambeksï uaa jorhenguarhirini temungurhiriicha José ka Maríeri ambe?

5. ¿Nénaksï uaa acheetiicha májkueni úni eska José?

⁵ José méntkisï úsïreendi ambe enga Tata Diosï Jeoba arhienga, ka inde ambe úspti eska ambakiti uámba máepiringa. Ma tanimu uelta ísï, Tata Diosï arhispti ambe enga úpiringa imeeri familia jingoni ka nájkiruka no fásiliipka ima jirejiresï ísï úspti (Mat. 1:20, 24; 2:13-15, 19-21). Jimboka José kurhajchaspka Tata Diosï Jeobani, úspti sési kuidariini Maríani ka indeni ambe jimbo María sánderu xénchasïreendi ka janhanharhini. Acheetiicha, chájtujtsï uaaka májkueni úni eska José engajtsï Bibliarhu jirinhantaaska konsejuechani engaksïni jarhuataaka kuidariini chaari familiani. d Engajtsï ísï úska nájkirukajtsï jatsiaka para mójtakuni máru ambe, xarhatantsï jauaka eskajtsï xénchasïnga chaari uarhiitini, ka inde ambe uaati eskajtsï sánderu uékperaaka. Vanuatu anapu pirenchi ma enga jukari 20 uéxurhini páni jakaia enga uambuchaka, uandasïndi: “Engani exejka eska juchiiti acheeti jirinhantaasïnga Tata Diosï Jeobaeri konsejuechani ka enga ísï újka sánderuni janhanharhisïnga. Ístu inde ambe úsïndi eskani segura pʼikuarheraaka ka eskani mintsikaaka eska sési uéraaka ambe enga erakujka úni”.

6. ¿Ambeksï uaa jorhenguarhini uarhiitiicha Maríeri ejemplu jingoni?

⁶ María sési pájperasïreendi Tata Jeoba jingoni ka no erokuarhisïreendi eska José úpiringa  ambe ma para ima sési jarhani Tata Diosï jingoni. Ima sési mítespti Tata Diosïiri Karakatani. Ístu, arhutasïreendi tiempu para eratsentani (Luk. 2:19, 51). María sési pájperasïreendi Tata Diosï jingoni jimbosï ambakiti témba máepti. Iásï uánikua pirenchichaksï jánguarhintasïndi májkueni úni eska María. Ju je exeni ambe enga uandajka pirenchi Émiko. Ima uandasïndi: “Engani uátsïipka, jandiajkuni jánguarhintasïreenga parani sési pájperani Tata Diosï jingoni. Joperu engani na uambuchapkia, juchiiti acheeti úsïreendia kómarhikua para tsimarhani ka ima exesïreendi ambe engachi úpiringa parachi sési jarhani Tata Diosï jingoni. Kuenta íntskukuarhespka eskani mintsikasïreenga Tata Diosïni indeni ambe jimbo enga juchiiti acheeti ueenga. Peruni mítespka eska jíjtuni jatsispka parani úni ambe ma parani sési pájperani Tata Diosï jingoni. Ísï jimbo, iásï arhutasïngia tiempu parani jandiajku jarhani ka úni kómarhini Tata Diosï Jeobani, Bibliani arhintani ka eratsentani” (Gal. 6:5). Uarhiitiicha, engajtsï jánguarhintaska sánderu sési pájperani Tata Diosï Jeoba jingoni, chaari acheetiichaksïni sánderu uékaati ka sésiksïni arhiati (Prov. 31:30).

7. ¿Ambeksï uaa jorhenguarhini temungurhiriicha José ka Maríeri ambe?

⁷ José ka María, májku kʼériksï jánguarhintaspti paraksï sési pájperani Tata Diosï Jeoba jingoni. Imeechaksï mítespti eska kánikua jukaparhakueska paraksï familiecha májku kʼéri kómarhini Tata Diosï Jeobani (Luk. 2:22-24, 41; 4:16). Jamberi ménichani kánikua úkua jukapti ísï úni ka sánderia enga familia kʼépani japka. Peruksï úspti májku kʼéri kómarhini Tata Diosïni. ¡Ambakiti ejempluksï máesti para temungurhiriicha! Enga chá kaajka sapiichani, jamberi kánikua úkua jukajti tánguarhikuecharhu nirani ka arhutani tiempu para familieri jorhenguarhikua jatsini. Ístu, sánderu úkua jukajti temungurhiri jorhenguarhini Biblieri ambe ka májku kʼéri kómarhini. Joperu miá je, engajtsï májku kʼéri úska iámindu indeni ambe, sánderujtsï sési pájperaaka Tata Diosï Jeoba jingoni ka ístu temungurhiri. Ísï jimbo, jánguarhinta je orheta peerani Tata Diosï Jeobaeri ambe.

8. ¿Ambe uaa úni temungurhiri ma enga problemeechani jatsiaka paraka familieri jorhenguarhikua jarhuatauaka?

⁸ ¿Ambejtsï uaa úni engajtsï problemeechani jatsiaka temungurhiri? Jamberijtsï no tsitijka májku kʼéri jatsini familieri jorhenguarhikuani. Engajtsï ísï nitamakuarhini jaka, ¿andijtsïsï no imani ambe ueenajki jorhenguarhini enga no xáni kʼéka ka engajtsï tsimarhani tsitijka? Engajtsï ueenaska ini ambe úni, jarhuataatiksïni sánderu uékperani ka parajtsï tsitini májku kʼéri kómarhini Tata Diosï Jeobani.

9. ¿Andiksïsï temungurhiriicha jatsi para tiempu arhutani paraksï májku kʼéri nitamakuarhini?

⁹ Paraksï temungurhiriicha seguiriini jarhani uékperani, jatsistiksï para arhutani tiempu paraksï májku kʼéri nitamakuarhini. I ambe jarhuatauati parakaksï míteaka ambe engaksï eratsejka ka ambe engaksï pʼikuarherajka (Gén. 2:24). Ju je exeni ambe engaksï kuenta íntskukuarhepka Lilia ka Ruslán ísï tátsekua engaksï na tembuperapkia. Imeechaksï jukari 15 uéxurhini páxatiia temungurhiri. Lilia uandantasïndi: “Exespkachi eskachi no úpiringa xáni májku kʼéri jarhani ísï eskachi na eratseenga. Nóchi andajkuarhisïreenga ánchikuarhita jingoni ka kʼumanchikuarhu anapu ambe jingoni…, ka sánderia engachi sapiichani kánguarhiapka. Ísï jimbo, exespkachi eska engachi no arhutapiringa tiempu parachi májku kʼéri nitamakuarhini, niárapiringachi nóteru xáni sési pájperania”.

10. ¿Nénaksï uaa temungurhiriicha ísï úni eska na uandajka Efesu 5:15, 16?

¹⁰ Parakaksï temungurhiriicha uaaka májku kʼéri nitamakuarhini, tsimarhanksï jatsisti para tiempu arhutani (arhinta je Efesu 5:15, 16). Nigeria anapu erachi ma enga Uzondu arhinhajka, uandasïndi: “Engani exeni jarhajka ambe engani xáni uaaka, ístuni arhutasïnga tiempu parani juchiiti  uarhiiti jingoni jarhani. Inde tiempu kánikua jukaparhakuesti para ji” (Filip. 1:10). Ju je exeni ambe enga újka pirenchi Anastasia, sirkuitueri orhejtsïkutiiri témba ma enga Moldavia anapueka. Ima uandantasïndi ambe enga újka para sési úrani imeeri tiempu: “Jiáni úsïnga juchiiti ambe enga jamberi juchiiti acheeti kúnguarhikuarhu anapu ambe úni jarhajka. Ísïchi tátsekua úsïngia májku kʼéri jarhani”. Joperu, ¿ambejtsï uaa úni engajtsï uánikua ambe jatsijka para úni engajtsï jamberi nóteru andajkuarhijkia májku kʼéri jarhani?

11. ¿Ambe ka ambeksï májku kʼéri úsïreeni Ákila ka Prisila?

¹¹ Temungurhiriichaksï uaati uánikua ambe jorhenguarhini Ákila ka Prisileeri ambe, temungurhiri ma enga primeru siglurhu irekapka ka engaksï erachiicha kánikua xénchauenga (Rom. 16:3, 4). Nájkiruka Biblia no uánikua ambe uandajka imeecheri ambe, uandasïndi eskaksï imeecha májku kʼéri ánchikuarhisïreenga, aianhpini ka eskaksï májku kʼéri jarhuataasïreenga máteruechani (Uku. 18:2, 3, 24-26). Ka méntkisï enga Biblia Ákileeri ka Prisileeri ambe uandajka, imeechaksï méntkisï májku kʼéri jarhasïndi.

12. ¿Ambeksï uaa úni temungurhiriicha paraksï sánderu májku kʼéri nitamakuarhini? (Ístu exe je imajenini).

¹² ¿Nénaksï uaa temungurhiriicha májkueni úni eska Ákila ka Prisila? Eratsenta je iámindu ambe engajtsï jatsika para tsimarhani úni. ¿Úpirintsï máru ambe májku kʼéri úni, enbesi de táchanisï? Pori ejemplu, Ákila ka Prisila májku kʼériksï aianhpisïreendi. ¿Chájtujtsï pʼindeski májkueni úni? Ístu, Ákila ka Prisila májku kʼériksï ánchikuarhisïreendi. Ísïisti, jamberi chaari acheeti o uarhiiti máteru ambe ánchikuarhijti. Perujtsï uaaka májku kʼéri úni kʼumanchikuarhu anapu ambe (Ecl. 4:9). Engajtsï ísï úska, jarhuajperantsï jauaka ísï eska ekipu ma ka uaakajtsï úrani indeni tiempuni parajtsï uandontskuarheni. Robert ka Linda, jukariksï 50 uéxurhini páxatiia temungurhiri. Robert uandantasïndi: “Nóchi kánikua tiempu jatsisïnga parachi májku kʼéri jarhani, peru engani ji platuechani jupanhaantani jarhajka, juchiiti uarhiiti kʼarhinharhikuantani jarhasïndi o engani jardinirhu úni jarhajka ambe ma, imarini jarhuatasïndi, ka inde amberini kánikua sési pʼikuastasïndi. Májku kʼéri úni ambe ma, úsïndi eskachi sánderu sési pájperaaka ka sánderuchi uékperani”.

13. ¿Ambe jatsiski para úni temungurhiri ma paraksï úni sési pájperani?

¹³ Asï mirikurhi je ini ambe: enga temungurhiri ma, májku kʼéri jarhajka no méntkisï arhikuekasïndi eskaksï sési pájperasïnga. Brasil anapu pirenchi ma enga uambuchatini jaka, uandasïndi: “Xáni uánikua ambe jingoni engachi jatsijka para úni, fásiliisïndi eratseni eska jimbokachi májku kʼumanchikuarhu irekaska, májku k’érichi nitamakuarhini jarhasïngia. Peruni exeskia eska uétarhisïnga sánderu ambe úni. Uétarhisïndi eskani exeaka ambe enga juchiiti acheeti uétarhinchajka”. Exe je ambe enga újka Bruno ka imeeri témba Tays paraksï pendienti pájperani. Bruno uandantasïndi: “Parachi úni sési nitamakuarhini engachi májku k’éri jarhajka, nóchi úraasïnga telefonuechani”.

14. ¿Ambeksï uaa úni ima temungurhiriicha engaksï no tsitijka májku k’éri nitamakuarhini?

 ¹⁴ Máru temungurhiriichaksï no tsitisïndi májku kʼéri nitamakuarhini jimbokaksï jamberi táchani jásï ambe tsitisïnga o jimbokaksï ménichani sóntku ikiatsperasïnga. ¿Ambejtsï uaa úni engajtsï chá ísï nitamakuarhini jaka? Eratsenta je imani chpirini engachi antesi uandaka. Enga ueenajka tixarani, sapichku májkuesïndi, peru paraka sánderu tixaraaka ka uinhamu, uétarhisïndi sánhani arhini sánderu kʼérati chkari jatsikuni. Sáno májkueni, jánguarhinta je pauani pauani arhutani sáni tiempu parajtsï májku k’éri nitamakuarhini. Imani ambe ú je engajtsï tsimarhani tsitijka ka no imani ambe enga uaaka eskajtsï ikiatsperaaka (Sant. 3:18). Engajtsï ueenaska úni ambe ma, nájkiruka no kʼéri ambeuaka, uaakajtsï ménderu uékperani.

15. ¿Andisï xáni uétarhijki eskaksï temungurhiriicha janhanharperaaka?

¹⁵ Kánikua uétarhisïndi eskaksï temungurhiriicha janhanharperaaka. Inde ambe ísïisti eska oksijenu enga újka eska chpiri no pátakuarhiaka. Enga no jarhajka oksijenu, chpiri sóntku pátakuarhisïndi. Sáno májkueni, engaksï temungurhiriicha no janhanharperaaka, sánhani arhiatiksï nóteru uékperania. Joperu engaksï temungurhiriicha janhanharperaska seguiriini jauatiksï uékperani. Peru miá je, ambe enga sánderu jukaparhakueka, jindeesti eska máteru exeaka eskajtsï janhanharhisïnga ka no eskajtsï chá ísï uandaaka. Penny ka Aret jukari 25 uéxurhinksï páxatiia temungurhiri. Aret uandantasïndi: “Kánikuachi uékperasïnga jimbokachi tsimarhani janhanharperasïnga. Úsïngachi uandani ambe engachi eratsejka ka pʼikuarherani jimbokachi tsimarhani jukaparharasïnga ambe enga uandajka máteru”. Jiájkani, ¿ambejtsï uaa úni paraka chaari acheeti o uarhiiti exeaka eskajtsï janhanharhisïnga? Ju je exeni ambe enga úpka Abraáni ka Sara.

16. ¿Ambeksï uaa jorhenguarhini acheetiicha Abraániiri ejemplu jingoni? (1 Pedru 3:7; ístu exe je imajenini).

¹⁶ Abraáni janhanharhisïreendi Sarani. Ima kurhajchasïreendi enga Sara arhienga na enga exenga ambe ma ka jánguarhintasïreendi no no sési pʼikuastani. Ma uelta, Sara kánikua uandanhiaxapti, ka arhispti Abraánini na enga xáni ikiani japka ka asta arhispti eska Abraániiri kulpeespka. Peru ima no ikiaspti Sara jingoni, níjtu no sési arhipi. Ima sési mítespti Sarani, mítespti eska janhanharhisïreenga ka eska jiókuarhisïreenga ambe enga Abraáni erakuenga úni. Ísï jimbo, ima kurhajchaspti ka jánguarhintaspti sési peentani problemani (Gén. 16:5, 6). ¿Ambechi jorhenguarhisïni? Eska acheeti juramukua jatsiska para uandani ambe enga uaaka imeeri familia (1 Kor. 11:3). Peru, jimboka uékasïnga imeeri témbani, kuenta úsïndi ambe enga ima eratsejka ante de erakuni úni ambe ma, ka sánderia enga ima ambe tsimarhaniriuaka (1 Kor. 13:4, 5). Ístu ménichani chaari uarhiiti kánikua uandanhiani jarhajti ka uékajti chánksïni jingoni uénhekuarhini. ¿Chá kurhajchasïni jimbokajtsï uékasïnga janhanharhini ka jimbokajtsï uandanhiasïnga imani jimbo? (Arhinta je 1 Pedru 3:7). Angela ka Dimitri sánoksï  30 uéxurhini páxatiia temungurhiri. Angela uandantasïndi ambe enga újka imeeri uámba para janhanharhini, ima uandasïndi: “Dimitririni méntkisï kurhajchasïndi engani ikiani jarhajka o engani solu uandontskuarheni uékani jarhajka. Imarini tekaachintasïndi asta jiáni engani kánikua ikiani jarhajka o kómu pʼikuarherani”.

17. ¿Ambeksï uaa jorhenguarhini uarhiitiicha Saraeri ejemplu jingoni? (1 Pedru 3:5, 6).

¹⁷ Sara xarhataspti eska janhanharhisïreenga Abraánini jimboka apoiarisïreenga ambe enga Abraáni erakuenga úni (Gén. 12:5). Ma uelta, Abraáni pʼímarhiaspti imeecho máru acheetiichani engaksï ma repentku niárapka. Ísï jimbo, arhispti Sarani eska uánikua kurhinda úpiringa, nájkiruka ima no andajkuarhini japka máteru ambe jingoni (Gén. 18:6). Sara sóntku úspti ambe enga Abraáni arhipka. Uarhiitiicha, chájtujtsï uaaka májkueni úni eska Sara ka apoiarintsï ambe enga chaari acheeti erakuaka úni. Engajtsï ísï úska, sánderujtsï uékperaaka temungurhiri (arhinta je 1 Pedru 3:5, 6). Dimitri, engachi máteru párrafu jimbo uandaka, uandasïndi ambe enga újka imeeri témba para janhanharhini: “Engani erakujka úni ambe ma, juchiiti uarhiitirini apoiarisïndi, nájkirukachi ménichani no deakuerdu jarhajka tsimarhani. Enga ambe ma no sési uérajka, imarini no arhisïndi eskarini arhixapka. ¡Kánikua agradeseriisïnga enga Angela ísï újka!”. ¡Kánikua fásiliisïndi uékani nemani enga janhanharpijka!

18. ¿Ambeksï uaa úni temungurhiriicha engaksï jánguarhintaaka seguiriini uékperani jarhani?

¹⁸ Satanási uékasïndi eskaksï temungurhiriicha engaksï kristianueka nóteru uékperaakia. Ima mítesti eska enga uarhiiti ka acheeti nóteru uékperaakia, ístuksï ueenaaka jarharini Tata Diosï Jeobani. ¡Peru no ma ambe jarhasti enga uaaka kʼamajkuni uékperakua enga sési jimboeka! Ísï jimbo, seguirii je ísï uékperani eska na uandajka Cantar de los Cantares, orheta peera je Tata Diosï Jeobani chaari temungurhiriikuarhu, arhuta je tiempu parajtsï májku k’éri nitamakuarhini ka janhanharpera je. Ístu exe je na enga pʼikuarherajka ka ambe enga uétarhinchajka chaari acheeti o uarhiiti. Engajtsï ísï úska, tsimarhantsï k’éri ambe arhini jauaka Tata Diosï Jeobani —Imani enga újka eska uékperakua jauaka enga sési jimboeka—, ka chaari uékperakua ísïiuati eska chpiri ma enga méntkisï uinhamu tixarani jauaka.