1. ¿Ambeksï uékasïni taatiicha engaksï kristianueka?

 TAATIICHA, míteskachi eskajtsï uékasïnga jarhuataani chaari sapiichani paraksï míteni ka xénchani Tata Diosï Jeobani. Joperu jimbokachi no úsïnga exeni Tata Diosï Jeobani, ¿ambejtsï uaa úni paraksï chaari sapiicha jakajkuni eska ima jarhaska ka paraksï úni andarhierani? (Sant. 4:8).

2. ¿Nénaksï uaa taatiicha jorhendaani imeecheeri sapiichani na enga jásïika Tata Diosï Jeoba?

² Ma ambe engaksï taatiicha uaaka úni ka enga kánikua jukaparhakueka, jindeesti májku kʼéri jorhenguarhini Biblieri ambe imeecheeri sapiicha jingoni paraksï imeecha andarhierani Tata Diosï Jeobani (2 Tim. 3:14-17). Peru ístu Biblia uandasïndi máteru ambe engaksï tumbiicha uaaka úni paraksï sánderu jorhenguarhini Tata Diosï Jeobaeri ambe. Libru Proverbios jimbo, taati ma uandontskuarhekuxati imeeri sapini ka péringa arhini jaka eska eratsentaaka na enga jásïika Tata Diosï Jeoba, kueraakata ambe exeparini (Prov. 3:19-21). Iáiasïchi exeaka nénaksï uaa taatiicha kueraakatani úrani paraksï jorhendaani imeecheeri sapiichani na enga jásïika Tata Diosï Jeoba.

3. ¿Nénaksï uaa taatiicha jarhuataani imeecheeri sapiichani?

³ Biblia i ambe uandasïndi Tata Diosïiri ambe: “Iámindu imeeri ambe enga no xarharajka, [...] xarharas[ïndi] desde jimajkantki úndani enga parhakpini kueraanhaka, jimboka mítenhasïnga iámindu ambe jimbo enga úkateeka” (Rom. 1:20). Taatiicha, ¿a no eskajtsï kánikua sési nitamakuarhisïnga engajtsï uérajka xanharani chaari  sapiicha jingoni? Úra je indeni tiempuni parajtsï jarhuataani chaari sapiichani na enga jásïika Tata Diosï Jeoba exeparini imani ambe enga ima kueraaka. Ju je exeni ambe engaksï uaaka jorhenguarhini Taatiicha Jesúsiiri ejemplu jingoni.

4. ¿Jesúsi néna úraspi kueraakata ambe para jorhendaani imeeri chúxapatiichani? (Lukasʌ 12:24, 27-30).

⁴ Exe je na enga úrapka Jesúsi kueraakatani para jorhentpini. Ma xanhari arhiaspti imeeri chúxapatiichani eskaksï exeapiringa kʼuákiichani ka tsïtsïkiichani (arhinta je Lukasʌ 12:24, 27-30). Jesúsi úpirindi náki uéjki kueraakateeri ambe uandani, joperu pájaruecheeri ka tsïtsïkiicheeri ambe uandaspti engaksï imeeri chúxapatiicha sési míteapka. Seguru eskaksï exeapka kʼuákiichani auandarhisï kárani jarhani ka tsïtsïkiichani engaksï juátarhisï japka. Ka jamberi Jesúsi tʼantsirapti indeni ambe enga uandontskuarhekuani japka. Enga Jesúsi na uandapkia ini ambe, jorhendaaspti imeeri chúxapatiichani eska imeeri Taati auandarhu anapu kánikua intsïmpitiiska ka sési kámpitiini. Arhiaspti eska Tata Diosï Jeoba tʼirerauaka ka xukuparhataani imeeri marhuariichani engaksï no méni jurajkujka ísï eska na újka kʼuákiicha jingoni ka juátarhu anapu tsïtsïkiicha jingoni.

5. ¿Ambeksï uaa úrani taatiicha kueraakateeri ambe paraksï jorhendani imeeri sapiini Tata Diosï Jeobaeri ambe?

⁵ Taatiicha, ¿nénajtsï uaa májkueni jorhentpini eska Jesúsi? Uaakajtsï uandontskuarhekuni chaari sapini animaliiri ma o tsïtsïkiiri ma o máteru kueraakata ambe enga chá sánderu tsitijka. Ka arhi je ambe engajtsïni jorhendajka Tata Diosï Jeobaeri ambe. Tátsekua, úpiringajtsï kurhamarhini chaari sapini, náki animali o tsïtsïki sánderu tsitisïni. Engajtsï uandontskuarhekuska Tata Diosï Jeobaeri ambe imani ambe úraparini enga ima tsitijka, sánderu segurueuati eskaksïni ima jingontku kurhajchaaka.

6. ¿Ambechi jorhenguarhisïni Christopher amambeeri?

⁶ I ambe no arhikuekasïndi eskaksï taatiicha jatsiaka para kánikua tiempu úrani paraksï inbestigarini animaliiri ma o tsïtsïkiiri ma. Jesúsi no uandaspti ambe engaksï xáni arhajka kʼuákiicha o na engaksï úkata jaka tsïtsïkiicha. Jamberi chaari sapi tsitijti uánikua ambe jorhenguarhini naturaleseeri ambe, joperu ménisï solu uétarhiati eskajtsï arhiaka ambe ma o eskajtsï kurhamarhiaka ambe ma parajtsï jorhendani Tata Diosï Jeobaeri ambe. Erachi ma enga Christopher arhinhajka uandasïndi: “Mama méntkisï uandasïreendi ambe ma engajtsïni jarhuateenga jukaparharani kueraakata ambe. Engachi juáteecharhisï no iauani jarheenga arhisïreendijtsïni: ‘¡Xáni engaksï kʼéraka juáteecha ka sésiksï jáxeni! ¿A no eska Tata Diosï Jeoba kʼéri ambeeska?’. Ka engachi marirhu nireenga, arhisïreendijtsïni: ‘¡Exe je na engaksï xáni uinhapiika oleecha! Tata Diosï kánikua uinhapitiiti’”. Christopher ístu uandasïndi: “Inde ambe jingoni kánikuajtsïni eratsetarantasïreendi”.

7. ¿Ambejtsï uaa úni parajtsï jorhendaani chaari sapiichani eratsentani kueraakateeri ambe?

⁷ Engaksï na kʼépani jauaka chaari sapiicha, uaakajtsï jorhendaani eratsentani kueraakateeri ambe ka eskaksï indeni ambe jimbo exeaka na enga jásïika Tata Diosï Jeoba. Uaakajtsï arhiani ambe máeri enga Tata Diosï Jeoba kueraaka ka kurhamarhiani: “¿Ambeksïni jorhendasïni i ambe Tata Diosï Jeobaeri?”. Jamberiksïni ísku pakataati ambe engaksïni mókuchintaaka (Mat. 21:16).

8. ¿Ambeksï úsïreeni israeliteecha engaksï xanharisï jámani jarheenga uájpeecha jingoni?

⁸ Israeliteechaksï jatsispti para jorhendaani imeecheeri sapiichani Tata Diosï Jeobaeri juramukuechani engaksï “xanharu jimbo ísï jámani” japiringa (Deut. 11:19). Israeliiri xanharuecha jimbo, mámaru járhati animaliichaksï jámasïreendi ka mámaru jásï tsïtsïki jukasïreendi. Engaksï israeliteecha xanharisï jámani jarheenga, úsïreendiksï uandontskuarhekuani uájpeechani ambe enga Tata Diosï Jeoba  kueraaka. Iásï taatiichajtuksï uaati májkueni úni. Ju je exeni ambe engaksï úkia máru.

9. ¿Ambejtsï jorhenguarhisïni India anapu pirenchiiri ka Katyaeri ambe?

⁹ India anapu pirenchi ma enga kʼéri ireta ma jimbo irekaka uandasïndi: “Máru juchiiti parientichaksï kampurhisï irekasti, ka engachi nirajka pʼorhembiani jorhendaasïngachi juchaari sapiichani ima xáni sési jásï ambeeri enga Tata Diosï Jeoba kueraaka. Exesïnga eska engaksï sapiicha kampurhisï jámani jarhajka, sánderu fásiliisti eskaksï exeaka ambe engajtsïni kueraakata jorhendajka Tata Diosïiri ambe”. Taatiicha, seguru eskaksï chaari sapiicha no méni mirikurhiaka na engaksï xáni tsípikuarhijka kueraakata ambe exeni chánksïni jingoni. Katya, Moldavia anapu pirenchi ma uandasïndi: “No méni mirikurhisïnga engani juchiiti taatiicha jingoni juátarhisï nireenga. Kánikua agredesida jarhaska imeecha jingoni jimbokajtsïni desde sapichku jorhendaska Tata Diosï Jeobaeri kueraakatani exeni ka eratsentani na enga jásïika ima”.

10. ¿Ambeksï uaa úni taatiicha engaksï no uaaka juátarhisï nirani? (Exe je rekuadruni “ Jarhuajperata para taatiicha”).

¹⁰ ¿Ka ambejtsï uaa úni engajtsï úkua jukanchaaka juátarhisï nirani? Erachi ma enga ístu India irekaka, uandasïndi: “Jima engani irekaka, taatiichaksï jatsisti para kánikua ánchikuarhini ka kánikua sentabu uétarhisïndi para juátarhisï nirani. Peruchi úsïnga kueraakatani exeni ka uandontskuarheni na enga jásïika Tata Diosï Jeoba engachi parkerhisï nirajka o engachi juchiniu uérakua jarhajka”. Taatiicha engajtsï jánguarhintaska, seguru eskajtsï uánikua ambe exentaaka jimeesïsï engajtsï chá irekaka parajtsï jorhendaani chaari sapiichani kueraakateeri ambe (Sal. 104:24). Jamberijtsï uaaka exeani pájaruechani, insektuechani, tsïtsïkiichani ka uánikua máteru ambe. Karina pirenchi ma enga Alemania anapueka uandasïndi: “Juchiiti naandi kánikua tsitiasïndi tsïtsïkiichani. Ísï jimbo, engani sapichuepka ka engachi xanharani nireenga imarini exeraasïreendi sési járhati tsïtsïkiichani  engaksï jimeesïsï jarhenga”. Taatiicha, ístujtsï uaaka úraani bideuechani ka publikasioniichani engaksï kueraakateeri ambe uandajka ka enga Tata Diosï Jeobaeri kúnguarhikua petaaka. No arhiparini nani engajtsï irekaka, uaakajtsï jorhendaani chaari sapiichani exeni ambe enga xáni kueraaka Tata Diosï. Iásï, ju je exeani máru Tata Diosï Jeobaeri kualidadiichani engajtsï uaaka jorhendaani chaari sapiichani.

11. ¿Ambeksï uaa úni taatiicha paraksï jarhuataani uájpeechani exeni na engajtsïni xáni xénchajka Tata Diosï Jeoba?

¹¹ Parajtsï jarhuataani chaari sapiichani exeni na enga xáni xénchpetiika Tata Diosï Jeoba, uaakajtsï uandontskuarhekuani na engaksï máru animaliicha sési kuidariuajka imeecheeri uájpeechani (Mat. 23:37). Ístujtsï uaaka arhiani na enga xáni mámaru jásï ambe jaka kueraakatarhu ka enga xáni sési jásï ambeeka. Karina, engachi máteru párrafurhu uandaka, uandasïndi: “Engachi xanharani nireenga, mamarini arhisïreendi eskani exepiringa na enga mándani tsïtsïki ménderueni jáxeka, ka eska na engaksï xáni sési jáxeka tsïtsïkiicha, exerasïngajtsïni na engajtsïni xáni xénchajka Tata Diosï Jeoba. Nájkiruka ióniikia engareni mama ísï arhienga, útasïni seguirixaka exeni na engaksï xáni mámaru jásï tsïtsïkiicha jaka ka mámaru jásï koloriicha. Iámindu i amberini miátantasïndi na engajtsïni xáni xénchajka Tata Diosï Jeoba”.

12. ¿Ambeksï uaa úni taatiicha paraksï jarhuataani uájpeechani exeni na enga xáni jánhastiika Tata Diosï Jeoba? (Salmo 139:14; ístu exea je imajeniichani).

¹² Jarhuataa je chaari sapiichani exeni eska Tata Diosï Jeoba kánikua jánhastiiska. Ima iauani sánderu jánhastiisti eska kʼuiripuecha (Rom. 11:33). Pori ejemplu, uaakajtsï jorhendaani eska itsï nube úkuarhintasïnga ka eska tarhiata máteru lugaricharhu pásïnga (Job 38:36, 37). Ístujtsï uaaka arhiani na enga xáni sési úkata jaka kʼuiripuecheeri kuerpu (arhinta je Salmo 139:14). Erachi ma enga Vladimir arhinhajka ísï úspti. Ima uandantasïndi: “Ma jurhiatikua juchaari sapi bisikletarhu uekorhespti ka atakuarhispti. Máru jurhiatikuecha jimbo nimasptia jima enga atakuarhipka, juchiiti uarhiiti ka ji arhispkachi eska Tata Diosï Jeoba uaaska seluleechani paraksï jandiajku ambakentani. Ístuchi arhispka eska aparatuecha engaksï kʼuiripuecha uaajka nóksï úsïnga indeni ambe úni. Pori ejemplu, enga karru ma chokarijka no úsïndi jandiajku jatsikuarhintani. Engachi ini ambe arhipka juchaari sapi úspti kurhanguni na enga xáni jánhastiika Tata Diosï Jeoba”.

13. ¿Ambeksï uaa úni taatiicha paraksï jarhuataani uájpeechani eratsentani na enga xáni uinhapika Tata Diosï Jeoba? (Isaías 40:26).

¹³ Tata Diosï Jeobajtsïni pʼímarhisïndi parachi auandarhu erancheni ka eratsentani eska imeeri uinhapikua jingoni úsïnga eskaksï jóskuecha jima jauaka nani engaksï jatsika para jarhani (arhinta je Isaías 40:26). Chájtujtsï uaaka pʼímarhiani chaari sapiichani paraksï auandarhu erancheni ka eskaksï eratsentaaka ambe engaksï exeaka. Taiwán anapu pirenchi ma, miásïndi ambe ma enga úkuarhinchapka enga nanaka sapichu máepka. Ima uandantasïndi: “Ma xanhari juátarhuchi niraspka pakarani mama jingoni, jimbokachi iauani jarhaspka siudadirhu uératini, auanda kánikua sési xarharasïreendi ka uánikua jóskuechaksï jarhaspti. Jiánisï, kompanieruechajtsïni méntku arhini jarhasïreendi parani no sési ambe úni ka ji chésïreenga engani no úpiringa kurhajchani Tata Diosï Jeobani. Juchiiti mamareni arhispti eskani eratsentapiringa na enga xáni uinhapikua úrapka Tata Diosï Jeoba para iámindu jóskuechani kueraani ka eskani miántapiringa eska ima úpiringa úrani imeeri uinhapikuani parani no no sési ambe úni. Engani juátarhu nípka ka kueraakata ambe exeni, sánderuni uékaspka míteni Tata Diosï Jeobani ka marhuakuni ambe uéjki úkuarhini”.

14. ¿Nénaksï uaa úrani taatiicha kueraakata ambe parakaksï uájpeecha exeaka eska Tata Diosï Jeoba felisiiska?

¹⁴ Iámu ambe enga Tata Diosï Jeoba kueraaka xarhatasïndi eska ima felisiiska ka eska uékasïnga eskachi juchajtu felisiuaka. Sientifikuechaksï exestia eskaksï sáno iámindu animaliicha ch’anasïnga, asta pájaruecha ka kurucheecha ísï úsïndi (Job 40:20). Jamberiksï chaari sapiicha exetia misitu sapichuni ma piruakua jingoni chʼanani jarhani o uíchu sapirhatiichani chʼananksï jarhani ka sapiichaksï tsípini indeni ambe exeparini. Máteru xanhari engajtsï exeaka eskaksï chaari sapiicha tsípisïnga imani ambe jingoni enga animali ma újka, ¿andijtsïsï no miátantajki eskachi marhuakuxaka Tata Diosïni ma enga felisiika? (1 Tim. 1:11).

15. ¿Ambe uaa jarhuataani taatiichani paraksï míteni ambe engaksï eratsejka uájpeecha? (Proverbios 20:5; ístu exe je imajenini).

¹⁵ Ménichani sapiichaksï no uékasïndi aianguani imeecheri problemeechani taati jémbeechani. Engaksïni chaari sapiicha no uéjka aiangukuarhini ambe ma, ¿ambeksïni jarhuataa míteni  ambe engaksï eratsejka? (Arhinta je Proverbios 20:5). Máru taatiichani kánikua jarhuataastia uandontskuarheni imeecheeri sapiicha jingoni engaksï kueraakatani exeni jarhajka. ¿Andi? Jimboka jima no ma ambe jarhasïnga enga uaaka ójkutaani. Ístu, Taiwán anapu erachi ma uandasïndi: “Engachi xanharani nirajka sapiicha jingoni plaiarhisï o juátarhisï, sésiksï pʼikuarherasïndi. Ísï jimbo, sánderu fásiliisïndi imeecha jingoni uandontskuarheni ka míteni ambe engaksï eratsejka ka pʼikuarherani”. Katya, engachi párrafu 9 jimbo uandaka, uandasïndi: “Engani na ueenteengia eskuela, juchiiti mamareni parkerhu ma pásïreendi enga kánikua sési jándipka, jima sési pʼikuarherasïreenga ka úsïreenga aianguni ambe engani nitamakuarhini jarheenga eskuelarhu o ambe engareni uandanhiateenga”.

16. ¿Nénaksï uaa familiecha tsípikuarhini imani ambe jingoni enga Tata Diosï Jeoba kueraaka?

¹⁶ Ambe enga xáni kueraaka Tata Diosï Jeoba, úsïndi eskaksï familiecha sési pʼikuarheraaka ka eskaksï tsípikuarhiaka. Inde ambe úsïndi eskaksï familiecha sánderu májku kʼéri jauaka. Biblia uandasïndi eska jarhaska “tiempu ma para terekuarhini” ka “tiempu ma para tsanguarani” (Ecl. 3:1, 4, nota). Tata Diosï Jeoba sési járhati lugariichani kuerauasti, nani engachi uaaka úni ambe engachi tsitijka. Uánikua familiechaksï kánikua tsitisïndi parkerhisï nirani, juátarhisï o plaiarhu. Ka máru sapiichaksï kánikua tsitisïndi parkerhu chʼanani ka uiriini, animaliichani exeani, riurhu xarhiani, lagurhu o marirhu. Ísïisti, uánikua ambe jarhasti engachi uaaka úni parachi tsípikuarhini imani ambe jingoni enga Tata Diosï Jeoba kueraaka.

17. ¿Andiksïsï taatiicha jatsi para jarhuataani uájpeechani tsípikuarhini imani ambe jingoni enga Tata Diosï Jeoba kueraaka?

¹⁷ Jimbanhi parhakpinirhu, taatiicha ka sapiichaksï uaati kánikua tsípikuarhini imani ambe jingoni enga Tata Diosï Jeoba kueraaka. Nóteruchi chérhiauakia animaliichani ka nijtujtsïni ima chérhia juchantsïni (Is. 11:6-9). Kánikuachi tiempu jatsiaka parachi tsípikuarhini imani ambe jingoni enga Tata Diosï Jeoba kueraaka (Sal. 22:26). Peru taatiicha, asï erokuarhi je astaka niáraka ima jurhiatikua parajtsï jarhuataani chaari sapiichani kueraakatani exeni ka eratsentani ambe engaksï uaaka jorhenguarhini indeeri ambe. Engajtsï desde iásï úraska kueraakata ambe parajtsï jorhendaani chaari sapiichani Tata Diosï Jeobaeri ambe, seguru eskaksï imeecha májkueni uandaaka eska rei Dabidi. Ima uandaspti eska ʻno nema jarhaska enga ísïika eska Tata Diosï Jeobaʼ ka eska no nema úsïnga ʻúni ambe enga ima újkaʼ (Sal. 86:8).