Nótki xáni ióniisïndi engaksï taatiicha ueeneenga seksueri ambe uandontskuarhekuani imeecheeri sapiichani. Ístu, úsïreendiksï sánhani arhini íri ambe uandontskuarhekuani seguni na engaksï xáni jatiriipiringa sapiicha ka ambe engaksï uétarhinchapiringa.

Iásï iámindu ambe ménderueniisti. “Sapiichaksï sánderu sóntku ueenasïndi mensajiichani exeani engaksï seksueri ambeeriijka ka programeecha engaksï jindeeka para sapiicha, sánderuksï seksueri ambe uandasïndi”, ísï uandasïndi libru The Lolita Effect. ¿Néna no sési úkuasïni i ambe sapiichani?

Seksu iápurisï jarhasti. “Uandontskuarhita ambe, pelikuleecha, libruecha, pirekuecha, anunsiuecha, programeecharhu engaksï telebisionirhu uérajka, mensajiicha, chʼanakuecha, karteliicha engaksï úrakuarhejka para anunsiarini ambe ma, pantaiecha engaksï telefunuecha jukaajka ka komputadoreecha iámuksï jukanharhisti imajeniicha ka uánikua ambe enga seksueri ambeejka ka engaksï jimbo tumbiicha, tumbi sapirhatiicha ka sapiicha niárajka jakajkuni, jamberi no kuenta íntskukuarhiparini eska seksu jindeeska para sánderu jukaparhakueni imeecheri irekuarhu”, ísï uandasïndi Deborah Roffman imeeri libru jimbo enga arhinhajka Talk to Me First.

¿Andisï i ambe úkuarhijki? Tiendeecha ka imeecha engaksï anunsiarijka ambe ma, atarantasïndiksï ima jásï takusï ambe engaksï sapiicha no jatsipiringa para jukani. I ambe úsïndi eskaksï sapiicha eratseaka eska kánikua jukaparhakueska na engaksï xarharajka desde sapichku ueenani. “Imeecha engaksï atarantajka ambe ma mítestiksï eskaksï sapiicha uékasïnga eskaksï imeeri kompanieruecha jaiapanhentaaka, jimboksïsï úrajti indeni ambe —ísï uandasïndi libru So Sexy So Soon—. Íksï imajeniicha ka ambe engaksï petajka, enga seksueri ambe uandajka, no jindeesti parakaksï sapiicha tsitiaka seksueri ambe, sino parakaksï uékaaka jimbanhi ambe piákuarhini”.

No solu uétarhisïndi míteni ambe ma. Ísï eska na no májkueniika míteni na enga úrakuarhejka karru ma ka eska míteni sési manejariini, ístu no májkueniisti seksueri ambe míteni ka eska úrani indeni ambe enga ma míteka para ambakiti ambe úni.

Jukaparhakua ambe engajtsï jatsika para úni: Iásï sánderu jukaparhakuesti eskajtsï jarhuatauaka chaari sapiichani paraksï eratsekua jukani “paraksï úni míteni ambe enga jindeeka ambakiti ambe ka ambe enga no sésiika” (Ebreo 5:14).

Uandontskuarhi je chaari sapi jingoni. Nájkiruka úkua jukaaka seksueri ambe uandontskuarhekuani chaari sapiichani, chaari ánchikuarhiteesti. Ísï jimbo, ísï ú je (Bibliarhu anapu tekstu enga kánikua jukaparhakueka: Proverbios 22:6).

Jánguarhinta je sánhani arhini uandontskuarhekuni. Asï mátirku uandontskuarhi je íri ambe, sánhani arhi je ísï úni. Uaakajtsï ísï úni engajtsï karru jimbo nirani jauaka o engajtsï úni jauaka ambe ma cheeniu. Paraka chaari sapi uandaaka ambe enga eratsejka, asï kurhamarhi je: “¿Tsitiasïniri i járhati anunsiuechani?”, sánderu sési, arhi je: “¿Nári exesïni, andiksïsï kʼuiripuecha i járhati imajeniichani úraajka paraksï atarantani ambe ma?”. Ka enga na mókuntaakia, uaakajtsï kurhamarhini: “¿Ka tʼuri na exesïni?” (Bibliarhu anapu tekstu enga kánikua jukaparhakueka: Deuteronomio 22:6, 7).

Kuenta ú je na enga xáni jatiriika sapi. Sapiicha engaksï kinderirhu nirani jaka, úsïndiksïa kurhanguni na engaksï arhinhajka partiicha tatakeeri ka nanakeeri ka ístu na engaksï uaaka kuájpikuarhini imeecheri engaksï uékaaka ísku jándikua ambe úkuani. Engaksï na jatiriipani jauakia chaari sapiicha, uaakajtsï sánhani arhini aianguani seksueri ambe. Engaksï tumbi sapirhatiuakia, jatsipirindiksïa para kurhanguni na enga mójtakurhipajka kuerpu ka andiksïsï jatsi para kánikua janhanharhikua jingoni exeni seksueri ambe.

Ambakiti ambe jorhendaa je. Orheta, jorhendaa je desde sapichku ueenani eskaksï jurhimbitiuaka, eskaksï no jámaaka sïpani ambe ma ka eskaksï janhanharhiauaka máteruechani. Ka engajtsï seksueri ambe uandontskuarhekuauaka, imaksï uaatia kurhanguni uánikua ambe. Ístu, arhia je ambeksïsï meru jatsi para úni. Pori ejemplu, engajtsï chá no sési exejka eska nema apondiaka nemani jingoni enga no témbeuaka o uámbeuaka, arhi je. Ka arhi je andisï no sési jaki ísï úni ka andisï no sési ambe úkua enga ima ísï uaaka. “Tumbi ma, sánderu úkua jukanchaati relasioni seksuali jatsini enga míteaka eskaksï taati jémbeecha no jiókuarhisïnga indeni ambe”, ísï uandasïndi libru enga arhinhajka Beyond the Big Talk.

Chá ueena je ísï úni. Ísï ireka je eskajtsï na jorhentpijka. Kurhamarhikuarhi je: “¿Tsípisïni ji engaksï chiste ambe uandajka enga ísku jándikueri ambeeka? ¿Ji katsïkatsïsï xukuparhasïni? ¿Tsitisïni máteruechani nínharhikuani?”. Enga ísïipiringa, chájtsï no jukaparharani japiringa ima ambe engajtsï uékani jaka jorhendaani chaari sapiichani (Bibliarhu anapu tekstu enga kánikua jukaparhakueka: Roma 2:21).

Sési ambe uanda je íri ambe. Relasioni seksuali jatsini, jindeesti Tata Diosïiri intsïmperata ma para temungurhiriicha engaksï jimbo újka sési pʼikuarherani (Proverbios 5:​18, 19). Arhi je chaari sapini eska niáraaka jurhiatikua enga ima uaaka jatsini ini intsïmperatani peru no uandanhiaparini ka ni no sési pʼikuarheraparini ísï eskaksï na újka imeecha engaksï relasioni seksuali jatsijka engaksï no tembuchatini o uambuchatini jaka (1 Timoteo 1:​18, 19).