Ambe engajtsïni jarhuataaka no jukari alkoli arhani

JAMBERI Tony, ima engachi ueenakuarhu uandaka, iáiasï útasï tsípiti japirindi enga kurhangupiringa eska jukari kauisïreenga. Joperu ima uandasïreendi eska iámindu ambe sési jarhaspka, eska úsïreenga kánikua kauikua ambe arhani ka ísï xarharasïreendi enajki no ma ambe úkueni. ¿Andisï no ueeni kurhanguni?

Jimboka alkoli nóteru jurajkusïreengia para ima sési kurhanguni ambe ma. Ka nájkiruka ima no kuenta íntskukuarheenga, imeeri serebru nóteru úsïreendia kurhanguni na enga no sési úkuni japka imeeri kuerpuni, na enga nóteru ueengia sési eratseni ka na enga ueenga eska ima no nani máru pʼikuarherapiringa. Ka enga ima sánderu kauienga, sánderu no úsïreendi sési kurhanguni.

Ka ístu ísï úkuarhinchasti jimboka méntku uékasïreenga atini jámani. Alberto májkueni jámasïreendi. Ueenani jámani ima no úsïreendi kurhanguni eska nóteru úsïreengia jámani enga no kauini jarheenga. Ima uandantasïndi: “Sïpatikuarkuni arhasïreenga ka engani jukarini arheengia ambe uéjki arhiparhatasïreenga ka no no sési exesïreenga. Méntkuni kauinchani jarhasïreenga”. Ísï jimbo, nájkirukaksï máteruecha mámaru ambe arhiauenga Tony ka Alberto eratsesïreendiksï eskaksï úsïreenga pʼímukukuarhini, joperu no ísïispti, jimbokaksï nóteru úsïreengia pʼímukukuarhini paraksï nóteru arhania. ¿Ambeksï uaa úni imeecha engaksï májkueni nitamakuarhinchani jaka?

Ú je ambe ma

Uánikua kʼuiripuecha engaksï úkia jurajkuni kauikua ambe, ísïksï ústi eska na uandapka Jesúsi: “Engakeni chiiti éskua jurhijkandani anapu no sési ambe úrani jaka, pʼitanharhi ka iauanisï kʼuaniku. Sánderu sésiisti eskari tsïtaaka ma parti chiiti kuerpurhu anapu ka eska iámu chiiti kuerpu Jeenarhu kʼuanijpanhani” (Mateu 5:29).

Jesúsi no indenisï arhikuekani japti eskachi meru jatsiska para ísï úni. Sánderu sési, uékasïreendi eskachi kurhangupiringa eska uétarhisïnga jurajkuni iámindu imani ambe engajtsïni ójkutajka parachi sési jarhani Tata Diosïni jingoni. Ísïisti no sési pʼikuarherakuarhisïndi engachi jurajkujka ambe ma, ísï pʼamesïndi komu enajkichi pʼipirini ambe ma juchaari kuerpurhu. Joperujtsïni inde ambe jarhuataati parachi no imani ambe eratseni ka nijtu imani ambe úni enga úpiringa úni eskachi kauinchapiringa. Ísï jimbo, engaksïni nema arhikia eska uandanhiaxaka jimbokajtsï chá jukari kauikua ambe arhaxaka, ásteru xáni aia je. a Ka engajtsï no újka pʼímukukuarhini, sánderu sésiisti méntku jurajkuni. Ka nájkirukajtsï kánikua úkua jukanchaaka, chaari sési jimboeuati paraksïni no no sési nicheni.

¿Joperujtsï ambe uaa úni engajtsï chá no kauicheeka, joperujtsï kʼóru jukari kauikua ambe arhani? ¿Ambeksïni uaa jarhuatani parajtsï no jukari alkoli ambe arhani?

Ambeksïni uaa jarhuatani

1. Méntku kómarhini ja je. Biblia arhiasïndi iámindu imeechani engaksï mintsikajka Tata Diosïni ka engaksï uéjka jaiapanherantani: “Kómarhi je Tata Diosïni parajtsï aianguni ambeksïnisï uandanhiatani jaki, kómatsïkuarhi je ka ístu diosmaiamukua arhi je, ka Tata Diosïksïni pínandikua íntskuati, indeni pínandikua enga no ma kʼuiripu újka jánhaskani, ka ima kuájchakuati chaari mintsitani ka chaari eratsekuani Kristu Jesúsini jimbo” (Filipusï 4:6, 7). ¿Joperujtsï ambe uaa arhini Tata Diosïni paraksïni ma pínandikua íntskuni?

Orheta, jatsiskajtsï para kurhanguni eskajtsï nóteru úsïngia jámani engajtsï no kauikua ambe arhani jauaka ka eskajtsï jatsiska para úni ambe ma. Ístu, engajtsï aianguska Tata Diosïni ambe engajtsï eratseni jaka úni, imaksïni jarhuataati parajtsï chá méntku jurajkuani kauikua ambe, parajtsï no tátsekua sánderu no sési ambe úkuarhinchani. Jimbosï Proverbios 28:13 uandajti: “Ima enga jískajka imeeri pekaduechani no sési nikuati, peru enga uandantaaka ka jurajkuni imani ambe, pʼamojperakua xarhataminhaati”. Jesúsijtsïni jamberi arhisti eskachi uaaka kurhakuni Tata Diosïni: “Jarhuatajtsïni orhepani uérakuani tsʼéjkukuechani ka ístujtsïni kuájchaku Noambakitiiri” (Mateu 6:13). Jiájkani, ¿nénajtsï uaa xarhatani eskajtsï chá mintsita jingoni kómarhixaka Tata Diosïni? ¿Ka nénajtsï uaa míteni ambeksïni mókuchintaski Tata Diosï?

2. Bibliaksïni uaati uinhapikua íntskuni. Miá je eska “Tata Diosïiri uandakua tsípiti jarhaska ka kánikua uinhapikua jatsisti. [...] ka xarhatasïndi ambe enga kʼuiripu ma eratsejka ka ambe enga pʼikuarhinhejka imeeri mintsitarhu” (Ebreu 4:12). Uánikua kʼuiripuecha engaksï kauicheepka, ústiksïa jurajkuni jimbokaksï pauani pauani arhiantasïnga máru Biblieri karakateechani ka eratsentasïndiksï ambe enga jimini arhijka. Ísï eska na uandapka salmueri karari ma: “Tsípikuarhisïndi ima kʼuiripu enga no újka imani ambe engaksï no sési úriicha uandajka. [...] Sánderu sési kánikua tsípikuarhisïndi Tata Diosï Jeobaeri leini jimbo, jurhiakua ka chúrikua arhintasïndi imeeri leini ka eratsentasïndi ambe enga arhintajka”. Tátsekua uandasïndi andisï sési jaki ísï úni: “Iámindu ambe enga ima uaaka sési uérakuati” (Salmo 1:1-3).

Alberto kánikua jánguarhintaspti para úni jurajkuni kauikua ambe jimboka Jeobaeri testiguecha jingoni jorhenguarhisïreenga Biblieri ambe. Ima uandasïndi: “Seguru jarhaska eska engani no jorhenguarhipiringa ambe enga Biblia arhistatspijka, no úpiringa jurajkuni kauikua ambe ka jamberini iásï nóteruni japiringia”.

3. Pʼímukukuarhi je. Biblia uandasïndi eskaksï jarhaspka máru kʼuiripuecha engaksï kauicheepka ante deksï kúnguarhikuarhu jarhani ka eskaksï pímbinhajkunhantaspka juchaari Tata Diosïiri “espiritu santu jingoni” (1 Korintu 6:9-11). ¿Joperuksï néna úspi ísï úni? Espiritu santu jimbo, imaksï jorhenguarhispti néna pʼíngukuarhini paraksï jurajkuni kauikua ambe ka paraksï nóteru tsïnchekuarhintania kʼuínchikuecharhisï. Jimbosï Tata Diosïiri Uandakua arhijti: “Asï jáma je kénharhini xáni binu arhani, jimbokajtsï tátsekua nóteru uaakia pʼíngukuarhini; sánderu sési, jánguarhinta je espiritu santu jatsini” (Éfesu 5:18; Galasia 5:​21-23). Ka tata Jesukristu jamberi uandaspti eska ‘Taati, enga auandarhu jaka, íntsaasïnga espiritu santu imeechani engaksï kurhakujka’. Jimbosï uandapti: “Seguirii je kurhajkuarhini ka intsïnhaakajtsï” (Lukasï 11:9, 13).

Ísï jimbo, imeecha engaksï uéjka jaiapanherantani Tata Diosïni jatsistiksï para pʼíngukuarhini. Ka ambe enga sánderu jarhuatauaka jindeesti arhintani ka jorhenguarhini Biblieri ambe ka ístu someni kómarhini Tata Diosïni ka mintsitarhu uératini. Ka engachi ma repentku chkétakuarhiska, ju je miántani ambe enga aiatspejka Biblia: “Ima enga jatsintajka ambe ma imani ambe úparini ambe enga espiritu santu uéjka, tsípikua para méntkisï pʼikuntaati. Ísï jimbo, ju je seguiriini jarhani sési ambe úni, jimboka engachi no kuatantaaka, niáraati ima jurhiatikua engachi pʼikuntaaka” (Galasia 6:​8, 9).

4. Xéparini jáma je. Proverbios 13:20 uandasïndi: “Ima enga jánhastiicha jingoni jámajka, jánhasti úkuarhiati, peru ima enga no ambarhatiichani jingoni jámajka no sési nikuati”. Ísï jimbo, sési jauati engajtsï arhiauaka chaari amiguechani eskajtsï nóteru xáni auakia kauikua ambe ka jamberiksïni máru arhinchaati ka uékanksïni támisï jánhastani. Biblia tʼuini uandasptia eskaksï uánikuecha ísku pakarapiringa ka eskaksï no sési ambe uandapiringa imeecheeri engaksï nóteru uékapiringia jukari kauini, engaksï nóteru uékapiringia tsïnchentani kʼuínchikuecharhisï ka engaksï nóteru úntapiringia kʼuínchikua ambe paraksï kauini (1 Pedru 4:​3, 4). Ísï jimbo, sánderu sésiisti nóteru pájperania indeni járhati kʼuiripuechani jingoni.

5. Exe je na engajtsï xáni uaaka arhani. Roma 12:2 uandasïndi: “Ka ásteru jámia je májkueni jámani eska i parhakpini anapu kʼuiripuecha, sánderu sési, mójtaku je chaari eratsekuani parakajtsï uaaka sési míteni ambe enga Tata Diosï uéjka, imani ambe enga sési jaka, ambe enga ima jaiapanhentajka ka ambe enga ambakiti ambeeka”. ¿Chá uékasïni jaiapanherantani Tata Diosïni? Jiájkani parajtsï míteni nájtsï xáni uaa arhani, miá je ambe enga Biblia uandajka ka no ambe engaksï parhakpini anapuecha uandajka. ¿Joperujtsï néna uaa míteni nájtsï xáni uaa arhani kauikua ambe?

No úkua jukasti míteni: engajtsï kénharhini jauakia ka engajtsï nóteru sési eratseni jauakia, jiájkantsï jukari arhaskia. Ísï jimbo, jatsiskajtsï para uandani na xánimendujtsï aua parajtsï no niárani kénharhini. Engajtsï auaka, jánguarhinta je pʼímukukuarhini parakajtsï sésku auaka. Asï eratsi je eskajtsï uaaka kánikua arhani, sánderu sési mátirku uanda je nájtsï xáni aua parajtsï no niárani kénharhini.

6. Uanda je eska nómbe. Mateu 5:37 uandasïndi: “Mátirku uanda je ‘jo’ o ‘nómbe’”. Engaksïni nema méntku úndaska arhini eskajtsï auaka, nájkirukaksïni ima sési úni jámani ísï arhini jauaka, chá arhi je eska nómbe, joperujtsï kʼóru jatsiska para janhanharhikua jingoni uandani, ísï eska na jorhentpijka Kolosasi 4:6: “Jatsiskajtsï para méntkisï sési uandani, ísïjtsï uandani enajkijtsï itukua jingoni ásperaantapirini chaari uandakuechani, parakajtsï míteaka néna kurhakuni mándani kʼuiripuni engaksïni arhini jauaka ambe ma”.

7. Arhia je máteruechani eskaksïni jarhuataaka. Ní je chaari amiguechani jingoni engaksïni kurhanguchiaka, engaksïni jarhuataaka parajtsï chá Biblieri ambe jorhenguarhini ka ístu engaksïni apoiariuaka parajtsï chá pʼímukukuarhini. Biblia uandasïndi: “Sánderuksï sésiisti tsimani ka eska máechakuajku, jimbokaksï ambakiti kóntperata jatsisïnga imeecheeri ambakiti ánchikuarhitani jimbo. Jimboka enga máechakua kuarhatsejka, máteru uaati jauatani” (Eclesiastés 4:​9, 10; Santiagu 5:​14, 16). Estados Unidos anapu Instituto Nacional sobre el Abuso del Alcohol y el Alcoholismo, májkueni uandasïndi, ka ísï uandasïndi: “Jiáni engajtsï chá no úni jauaka pʼímukukuarhini parajtsï kauikua ambe arhani, arhi je chaari familiani ka chaari amiguechani eskaksïni jarhuataaka”.

8. Ísï ú je eskajtsï na uandarini jakaia. Santiagu 1:​22, 25 uandasïndi: “Joperu ísï ú je eska Tata Diosïiri uandakua na uandajka ka no jinijku kurhandini, asï jáma je tontu úkuarhini chkuanderakua ambe eratseparini. Joperu ima enga jingontku exejka indeni leini enga iámindu ambe jimbo ambakitiika ka enga újka eskachi nóteru jántspiriuakia, ka enga méntku úni jarhajka ambe enga jimini uandajka, no jinijku kurhandisïndi ka tátsekua mirikurhini, sánderu sési, ísï úsïndi eska jimini na uandajka; ka ima kánikua tsípiati ambe uéjki úni”.

Néna jurajkuni

Ísïisti, jarhastiksï máru kʼuiripuecha engaksï jukari kauikua ambe arhajka ka nóksï niárani kauicheeni, joperu imeecha engaksï jukari arhajka o engaksï someni arhani jarhajka, jamberiksï nóteru uaatia jámani engaksï no arhani jauaka. Ka jamberi para kʼuiripu ma úni jurajkuni kauikua ambe, no solu uétarhiati eska kánikua uinhapikuarhintaaka o eska Biblieri ambe jorhenguarhiaka. Alberto uandasïndi: “Jiáni engani jánguarhintani japka jurajkuni kauikua ambe, meru kánikua no sési pʼikuarherasïreenga jimbokani nóteruni arhaxapkia. Jiánisïni kurhangupka eskani no solu jatsispka para jorhenguarhini Biblieri ambe, sino ístu eskani jatsispka para doktori ma jingoni nirani”.

Uánikua kʼuiripuecha engaksï kauicheepka, májkuenksï uandasïndi. b Paraksï úni miákua jingoni jámani ka paraksï jaiapanherantani Tata Diosïni, máruksï jamberi ospitalirhisï pánhasti, jimbokaksï kánikua no sési pʼikuarherasïreenga engaksï ísï nóteru arhani jarheengia kauikua ambe o paraksï sïpiati ambe arhani paraksï nóteru kauinchania. Ka nájkiruka milagruechani uaauenga, Tata Diosïiri Uájpa jamberi uandaspti: “Imeecha engaksï uíuinhasï jaka nóksï uétarhinchasïndi doktorini, joperu pʼamenchatiichaksï kʼóru jo” (Markusï 2:17).

Andijtsïsï jatsi para kurhajchani Tata Diosïni

Tata Diosïsï íntspiajti indeni xáni ambakiti konsejuechani engaksï Bibliarhu jaka, ima uékasïndi eskajtsïni sési nicheaka ka no iásïjku sino para méntkisï. Beintikuatro uéxurhiniistia enga Alberto jurajkuka kauikua ambe, ka útasï kánikua tsípisïndi enga miántajka ióntki anapu ambe. “Mintsitarhurini niárachespti jorhenguarhini eskani úpiringa mójtakurhini eskarini Tata Diosï Jeoba uékasïreenga jarhuatani ka eska ima... eska ima... —Tátsekua ueparini uandasïndi— Buenu, eskarini ima kurhanguchisïnga, eska uandanhiasïnga jíndeni jimbo ka eskarini jarhuatasïnga jiáni engani sánderuni uétarhinchani jarhajka. Ima uánikua ambe ústia jíndeni jimbo”.

Ísï jimbo, engajtsï chá jukari kauikua ambe arhajka o engajtsï nóteru újkia jámani engajtsï no arhani jauaka, asï kuatanta je. No solu Alberto ísï jarhaspti eska chá, uánikua kʼuiripuechaksï májkueni jarhaspti ka iásïksï pʼímukukuarhisïndia oksï máru méntku nóteru sáni arhasïndia. Imeechaksï sési pʼikuarherasïndi engaksï jánguarhintaka jurajkuni ka chájtusï májkueni sési pʼikuarheraaka.

Engajtsï chá uandaska eskajtsï uaaka pʼímukukuarhini o engajtsï méntku nóteru uékaakia tsʼémuni, méntkisï miáni ja je ambe enga uandajka Tata Diosï Jeoba: “¡Engari meru kurhajchaapiringa juchiiti mandamientuechani! Jimajkani chiiti pínandikua niárapirindi ísïini eska riu ma ka chiiti jurhimbikua komueska marirhu anapu oleecha” (Isaías 48:18).

[Notecha]

[Rekuadruecha/​Imajeni]

 ¿Nóteruni úxakiia pʼímukukuarheni?

Kurhamarhikuarhi je:

• ¿Sánderuni arhaxakiia kauikua ambe?

• ¿Someni arhaxakiia?

• ¿Iásï sánderuni kánikua alkoli jingoni arhasïnia?

• ¿Kauikua ambe arhasïni parani nóteruni xáni uandanhiania o parani mirikurhini problema ambe?

• ¿Nemarini arhiskia, amigu ma o parienti ma, eskani jukari arhaxakiia?

• ¿Problema ambe jatsiskia kʼumanchikuarhu, ánchikuarhitarhu o engani bakasioni nirajka jimbokani jukari arhaxaka?

• ¿Mándani semana jatsisïni para kauikua ambe arhani?

• ¿Ikiasïni engaksï máteruecha no arhajka?

• ¿No aianguasïni máteruechani na xáni kauikua ambe arhaxaki?

Engajtsï chá mókuntaka eska jo máisï ini kurhamarhikuani o sánderu uánikuechani, jamberijtsï jatsika para pʼímukukuarheni na xántsï kauikua ambe arhaxaki.

[Rekuadruecha/​Imajeni]

Parajtsï tátsekua no no sési pʼikuarherani jarhani

Ante dejtsï kauikua ambe arhani, eratsï je:

• “¿Sési jaua engani auaka o sánderu sésiiua no arhani?”

Konseju: Engajtsï chá míteka eskajtsï no uaaka pʼímukukuarheni, sánderu sésiiuati eskajtsï no auaka.

• “¿Na xáni aua?”

Konseju: Sési exe je nájtsï xáni aua ante dejtsï kénharhini.

• “¿Na jatini aua?”

Konseju: Asï jáma je arhani engajtsï manejariuaka, engajtsï jatsiaka para jingontku jarhani o engajtsï relijioniiri ambe uaaka nijtu engajtsï embarasada jámani jauaka o engajtsï sïpiati ambe arhani jauaka.

• “¿Nani aua?”

Konseju: Asï jáma je jimeesïsï arhani enga no sési jánhaskuarhijka nijtu sïpatikuarku nijtu imani kʼuiripuechani japarini engaksï no káni sési exejka kauikua ambe arhani.

• “¿Neechani jingoni aua?”

Konseju: Chaari amiguechani jingoni o parientiichani jingoni engaksï sési eratsekuntajka; asï méni imeechani jingoni a je engaksï no újka pʼímukukuarheni.

[Rekuadruecha/​Imajeni]

Ambe enga nitamakuarhika Supot

Supot enga Tailandia irekaka, kauicha máespti. Ueenani jámani, chúrikuechantkusï arheendi, joperu sánhani arhispti tsipeechantu arhani ka tátsekua teruxutintu. Sáno méntkisï, indeni jimbojkusï arheendi para kauirini jámani. Joperu tátsekua ueenaspti Jeobaeri testiguechani jingoni jorhenguarhini Biblieri ambe ka jorhenguarhispti eska Tata Diosï no jaiapanheantasïnga kauicheechani. Ísï jimbo, jurajkuspti kauikua ambe, joperu tátsekua ménderu ueenaspti arhani. Imeeri familia kánikua no sési pʼikuarheraspti engaksï ísï exepka.

Joperu ima niáraspti xénchani Tata Diosï Jeobani ka uékasïreendi ísï kómarhini eska na jindeeka. Imeeri amigu jémbeecha engaksï Testiguepka, seguirisptiksï jarhuatani, astaksï arhispti imeeri familiani eskaksï seguiripiringa jarhuatani ka eskaksï sánderu imani jingoni japiringa. Jiánisï kuenta íntskukuarheptia ambe enga uandajka 1 Korintu 6:10 jimini uandasïndi eskaksï kauicheecha no pʼiuaka Tata Diosïiri Reinuni. Ka kurhanguspti eska jatsispka para jurajkuni kauikua ambe.

Ka iásï kʼóru uandasptia eska méntku jurajkupiringa kauikua ambe. Jimbosï Tata Diosïiri espiritu santu jimbo, indeni ambe jimbo enga imeeri uandakua jorhentpijka ka ístu jimboka imeeri familia ka kúnguarhikua jarhuataspka ima uinhapikuarhintaspti ka úspti jurajkuni. Imeeri parientiichaksï kánikua tsípixapti jiáni enga ima itsï atakuarhipka komueska Jeobaeri testigu. Iásï Supot sési jarhastia Tata Diosï Jeobani jingoni ísï eska ima na uékeenga ka jarhuataasïndi máteruechani paraksï imajtu míteni.