Skip to content

Skip to table of contents

YU DUWOM 36

Sindel Kaple Enda Wal Si, Tungam Wakro Sikerel

Sindel Kaple Enda Wal Si, Tungam Wakro Sikerel

“Kenem ombun ngonom wal porpor wakro sikele . . . , akilgi ne resisa muko ne punamen.”—HI. 12:1.

GOLANG 33 Nim Ombun Johova Angela Kerel

DUWOM ENAMEN YU KERMA a

1. Hibru 12:1 dom, kenem nalmal ere kolnga aimanj mem sinamen ne resa muko ne pumon bar, pu pordom bar punamen?

 BAIBEL Kristen meim, alamb ende resisa muko ne pum mal embe meimen padom. Muko ne pu pordom bar punam ga topum ka ende sinam e, kol aimanj mem sinam. (2 Tim. 4:7, 8) Embe pile, kenem ombol ere enamen panda wal porpor ere, anjngo muko ne punamen, nalenem, kenem muko ne wonjin porninda erim bar mand wei womon. Aposol Pol muko ka nepum pornim bar pu kolmem sim ye, nawal kenem pakerondo muko ka ne pu kol aimanj mem sinamen mal nengom. Olom embe nim “kenem ombun ngonom wal porpor wakro sikele . . . akilgi ne resisa muko ne punamen.”—Hibru 12:1 gere.

2. Muko ninamen bar “ombun ngonda wal porpor sikeiya” dom nawal pildom?

2 Aposol Pol yu bom bar nim, “ombun ngonda wal porpor sikeiya” nim nawal pilnim, Kristen wal porpor sikele punam ne nim mo? Ma, embe nepil nanim. Olom nim yu mem embe ambsik napanda wal nasipnamen ne pilnim. Ambsik napanda wal sipjin dal, wimuk ne kenem tomene kelde, muko ka naninamen. Ala akilgi nem muko ne punamen bar, ombun ngonda wal ende pilkane enjin dal, wamnam wakro sikeramen. Ba, ding kunum wal pende si punamen kun panda wal, wakro nasikeramen. Sikenjin dal muko ne puori napunamen eri. (2 Tim. 2:5) Nawal pende si punamen?

3. (a) Galesia 6:5, nawal pende kenem si punamen padom? (b) Yipe yu duwom enamen mal nawal omukro kanamen, nalende embe enamen?

3 Galesia 6:5 gere. Kenem nawal pende si punamen Pol ne ngonom. Olom embe nim, “enem dingding ne sinam panda wal si punam.” Pol yu ele nim alamb ende kenem pake naronam, kenem dingding ne Got kapisem wal enamen e, pilnim. Yipe yu duwom enamen bar “enem dingding ne si punam wal” padom nawal pildom? Nalmal si punamen mal omukro kanamen. Ala wal ende, kenem nasipnamen panda wal kanpolto, ambsik napaim wal wakro sikeramen kenem pakerondo kol aimanj mem sinamen ne resisa muko ne pumon bar, kawei puori punamen.

SI MUKO NE PUNAMEN WAL

Kenem kenem ombun aijen kaunamen panimen e, nomolpa esmen mal Johova bol yu dongal ne konganem kunum kunum enamen pane nijin yu karkar enamen. E, pemili tuwalto kongan meim enamen, ala wal omuka naronamen bar ombun min wonda kaunamen eri (Paragrap 4-9 kane)

4. Nalende Johova konganem alamb kunum kunum moramen pane yu dongal nijin, ombun nangonom?

4 Johova konganem kunum kunum enamen pane yu dongal nijin. Kenem Johova bol yu dongal ne olom lotu erngo, konganem alamb moramen panijin. Yu dongal nijin karkar wei enamen. Yu dongal nijin mal karkar wei enamen kongan kerma paim, ba, kenem ombun nangonom. Johova kenem olom konganem enamen ne pile ersem. (Rev. 4:11) Olom mom mal kenem ersem, ala olom kanka kane lotu er ngonamen bunuman kumbola kem paim eri. Embe pile, kenem se olom bol mand wei pu konganem kapile enamen. (Sng. 40:8) Ala wal ende, kenem Got kapisem wal ere Ngangem karkar enjin dal, kenem “dongal kol sinamen.”—Mat. 11:28-30.

(Paragrap 4-5 kane)

5. Nawal nim pakerondo Johova bol yu dongal ne, kongnem enal panin er kaple endel? (1 Jon 5:3)

5 Nim nalmal ere wal pende si pundol? Wal tal ende nim pakeronda. (1) Johova kanka kanen mem kunum kunum er dongal endel. Nim embe endel e, olom wal kaka pende nim bol enem mal buro pisel, ala mibulto wal kaka ngonal padom bar pilkane endel eri. Nim Got kanka kanen mem wo kerma pumdal, olom yuwom karkar endel onom panda. (1 Jon 5:3 gere.) (2) Jises mambnem aiyem karkar endel. Olom Got konganem kumbol wei ngo erim nalerim, Johova pakera ne yane nim, ala mibulto topum ka sinda bar bu dongal pam. (Hib. 5:7; 12:2) Jises erim mal, yane ne Johova ngo dongal ngoi, mibulto kolnga aimanj mem sinal bu dongal panda panindel. Nim Got kanka kanem mem wo dongal pundo, Ngangnem Jises mambnem aiyem karkar erin dal, nim Johova konganem enal pane yu dongal nin er kaple wei endel.

6. Nalende kenem pemili tuwalto kongan meim mane enamen?

6 Kenem pemili tuwalto kongan pende meim. Kenem kolmem sinamen ne muko ne punmon bar, Johova na Jises kanka kanmen pase minto pu, maiyam ding kanka kanmen e, ngonda. (Mat. 10:37) Yu embe nimen mal, pemili tuwalto kongan meim nanamen pananimen, ba kanpol wei tonamen nalenem, wal er kelpe Johova na Jises kapisambel bar koltungo ninda. (1 Tim. 5:4, 8) Ala Johova na Jises kenem kanka kanambel ne pinjin dal, pemili tuwalto kenem dingding ne kongan ngojil meim enamen. Embe enamen ere kenem kenem kapile moramen. Johova kenem kapile moramen ne erim, embe pile, adam ambiyem tal ende ende bol molmene kele kanka mem taninambel. Ala ngal danjep manjep ngaljep kanka kane duwom er ngonambel ngaljel man enjel bol molmene kele yu karkar enam.—Efe. 5:33; 6:1, 4.

(Paragrap 6-7 kane)

7. Pemili tuwalto Johova nim endel ne kapisem, kongan nalmal er kaple endel?

7 Nim endel ne kongan paim nalmal endel? Nim yeamb mo ngal ende pemili a mond dal, Baibel bunuman ka ngonda yu meim karkar endel. Nomolpa enen bar mambnem, sape-paim ga yu ende ninam mo meimen bar alamb porpor esim mambnem karkar nandel. (Prov. 24:3, 4) Kenem Baibel-buk na nus er kenjip meim konganem ka endel, nalenem, er kenjip meim wal kenem Baibel kolta dom yu, nalmal karkar enamen tadom. Ende embe mal, websait a article series “Help for the Family” pane paim bar pu, bolsim ga, ngal danjep mamjep na ngang ambel gal yipe kunum ombun pende kauwum mal bol kenjip meim kanjel. b Pemili tuwalto ga pende Baibel kolta yu karkar nanamen ba, nim bunuman dongal panda karkar endel. Nim embe erin dal, pemili aiyem pakerondol ala Johova nim topum ka puli ngonda.—1 Pita 3:1, 2.

8. Kenem wal pende omukro enamen bar, kenem kenem bol nal enda?

8 Kenem kenem wal enamen pende meim eri. Johova wal kawei ende kenem ngom priari mol wal enamen mem ngom. Kenem wal omuka tonamen bar, wal kaka min wondo kapisamen ne pisem. Ba, kenem wal omuka narojin dal, ombun kenem bol min wonda bar kolnarungda eri. (Gal. 6:7, 8) Embe pile, kenem bunuman ka karkar nare, yu ne wal napaim mal enamen mal, ombun min wonda kenem kenem kaunamen. Ala kumboljon yu panda eri. Embe pile, kenem kenem omukro wal esmen bar ombun ende min womdal, sin esmen neori kele kumbol to akro ala nanamen ne enamen. Kenem embe enjin dal, kol aimanj mem sinamen ne resa muko ne pumon mal anjngo punamen.

(Paragrap 8-9 kane)

9. Nim wal ende omukanaro erin bar ombun min womdal, nawal nim pakerondo kaundol? (Piksa pra kane.)

9 Ombun e nalmal kaundol? Nim kanpol naro wal erin bar ombun min wonom, er kun endel kaple narim dal, kaundol. Min wom sikem wal er kun endel kaple nanem, ala nim yu puli ne ga ende er kenjip na alla e, erind pane yu puli nanindel eri. Nim alla erin bar pilkane ere, er ka endel kaple enem wal kumbol wei ngo endel. Ala kumbol yu pamdal, yane wusngama ne Johova ngo na alla erind wakra nindel. (Sng. 25:11; 51:3, 4) Ende alla erngon alamb na wandil sind pane ngondol, ala kaple erim dal elda bol pu pake sindel eri. (Jems 5:14, 15) Alla erin wal pilkane ere ala nananal ne endel. Embe erind dal, weieri pilkane endel Johova nim wandil si pakeronda.—Sng. 103:8-13.

OMBUN NGONDA WAL PENDE “SIKERAMEN”

10. Nalende kenem enamen kaple nanem ne pinjin wal, kenem bol ombun kerma panda? (Galesia 6:4)

10 Enamen kaple nanem wal enamen ne pisamen. Kenem kenem ga ende kongan esim bol omukro enamen kaple nanem wal enamen ne pinjin dal, ombun panda. (Galesia 6:4 gere.) Kenem kunum kunum alamb ende kongan enam bar kenem kenem bol omukrojin dal, kumbol kes to olom bol resis enamen. (Gal. 5:26) Alamb ende esim kongan kenem enamen kaple nanem, ba, ding mal enamen ne enjin dal, kenem kenem bol ombun panda. Alamb ende “kui enem wal pe min nawonom olom kumbol ombun sinem” ala kenem wal ende enamen ne kui esmen wal weieri min nawom dal, kenem kumbol kes wei mora! (Prov. 13:12) Wal embe kenem bol min wom dal, kol aimanj mem sinamen ne resisa muko ne pumon bar, wimuk ninde muko ka naninamen.—Prov. 24:10.

11. Nawal nim pakerondo endel kaple nanem kongan enal ne napisel?

11 Nalmal eri ombun ngonda wal tuirondol? Nim endel kaple enem kongan Johova pilkane enem, puli enal ne nandel. Ala endel kaple nanem kongan era nadom. (2 Kor. 8:12) Johova nim enen kongan na alamb ende esim kongan bol omukro naronom. (Mat. 25:20-23) Nenem pilgi dongal paim, nenem akilgi don, nenem kumbol pel-ngo kongan erin bar kapisem. Nim kongar semin punda, keswos ende nganja panda mo nomolpa enen bar ombun ende min wonda wo, er kelde yipe kongan puli enal ne endel kaple nanda. Embe enda kunum molmene mem sindel. Basalai erim mal, endel kaple nanem kongan ende ngonam mapane sikerel. (2 Sml. 19:35, 36) Ala Mosis erim mal, enen kongan omukro ga pende ngoi enam eri. (Kis. 18:21, 22) Nim molmene kele mambnem embe karkar erin dal, kolnga aimanj mem sinal ne resa muko ne puno bar, wimuk ne tomene nakera muko ka ne puori pundol.

12. Ga pende wal omuk kanaro esim bar nim alla paim mo? Yubol to.

12 Ga pende wal omuk kanaro esim bar nem alla paim nepisel. Kenem ga ende wal embe embe eiya ninamen kaple nanem, mo enjep bunuman ka karkar nare wal enam bar ombun min wonda kolrungnamen kaple nanda eri. Ende embe mal, ngangnem mo ambelnem ende Johova lotu er nangonal mapaninda, yu embe ninam bar danjep manjep kumbol ngimbil kerma sinam. Weieri, ngal wal omuk embe rom bar enjep alla esim, ba danjep manjep kenjen alla paim ne pisim ga ombun kerma sim. Ngal alla esim bar enjep ombun kaunam Johova kanapisem.—Rom 14:12.

13. Ngal wal omuk kanaro enjip dal, danjep manjep enjep bol nal enda?

13 Nalmal ere ombun ngonda wal tuirondol? Pilkane ende Johova kenem porpor priari meimen mem ngom. Embe pile, kenem kenem wal omukronamen kapisa. E, olom lotu er ngonamen mo ma pra. Johova pilkane enem ngal danjep manjep sin nganja paim, embe pile, kenem dingding ne wal omuk tonamen olom kapisem. Embe pile, ngal wal ende enam bar ombun min wonda, olom olom kaunda nim nakaundol. (Prov. 20:11) Ba, nim ngal danjep manjep men pile ombun min wonom bar, bunuman puli kerel. Embe pam dal, nim nalmal pisen yane wusngam ne Johova ngo, alla wakra nindel. Olom pilkane enem ombun min wo sikem, nim er kun endel kaple nanem. Ala ding kunum ngalnem tanam wal talsinda, nim koltungndol kaple nanem eri. Ba, nim weieri, pilkane endel ngalnem weieri ombol ere ala seyem Johova bol wonal ne erim dal, kapile olom siyem ninda.—Luk 15:18-20.

14. Nalende alla enjin ne ngajil anjngo gosmon bunuman e, wakro sikeramen?

14 Alla enjin ne nganjil golo bunuman anjngo to pismen. Kenem pilkane esmen sin ende esmen kunum, kes pile nganjil gosmon. Ba, Johova kenem anjngo embe pisamen ne napisem. Bunuman embe mal wakro sikeramen. Kenem kes pile nganjil gosmon mem anjngo ambil moramen, nalmal pilkane enamen? Kenem sin esmen neori kele, kumbol to akro, ombol ere ala nanamen ne enjin dal, pilgi wei ninamen Johova kenem alla wakronom. (Apo. 3:19) Kenem wal embe mal er sikele bulto, sin enjin bar nganjil golo kes anjngo pilmoramen Johova kanapisem. Olom pilkane enem kenem alla enjin bar nganjil golo anjngo pilmonjin dal, kenem er kes enda. (Sng. 31:10) Kenem kes pismen mem wose kerma pumdal, kol aimanj mem sinamen ne resisa muko ne pumon wakronamen.—2 Kor. 2:7.

Nim sin erin bar kumbol to ak weiron dal, Johova nim alla weieri wakronom ala nenem buro napisel eri (Paragrap 15 kane)

15. Alla ere nganjil goron mem anjngo buro pisen nawal pakerondo sikerel? (1 Jon 3:19, 20) (Piksa pra kane.)

15 Nalmal ere ombun ngonda wal tuirondol? Kenem sin enjin bar anjngo nganjil golo kes pilmonjin dal, Got kenem alla esmen weieri “wakronom” ne pisel. (Sng. 130:4) Olom sin esim ga kumbol wei to akrom ga bol yu dongal ne embe dom: “Na enjep sin enjip ala wei buro napisal.” (Jer. 31:34) Kenem sin esmen kunum Johova wakronom kunum ala anjngo buro napisem. Embe pile, nim sin ende erin bar ombun kauwun dal, Johova na sin erin bar alla waknarom paim ne napisel. Ala kongrikeisen tuwalto Johova konganem enal kaple nanem ne napisel eri. Johova nim sin erin bar anjngo buro napisem, embe pile, nim pra buro napisel eri.—1 Jon 3:19, 20 gere.

WIN ENAL NE MUKO NINDEL

16. Kolmem sinamen ne muko ninamen bar, nawal pende pilkane enamen?

16 Kenem kol aimanj mem sinamen ne muko ne punom bar, “topum ka sinamen pile [kenem] muko ninamen.” (1 Kor. 9:24) Embe enamen ne pinjin dal, ombun ngonda sikeramen wal kane, ala sipnamen wal kanamen eri. Yipe yu duwom enjin bar, muko ninamen bar sipnamen wal na wakro sikeramen wal apal pende omukro kanamen. Ba, wal pende omukro kanamen eri. Jises embe nim “mokun puli no, nol puli no, nomolpa enam bar bunuman puli kesim mambnem sinjip dal, enem tomene kera.” (Luk 21:34) Jises nim yu na Baibel a yu pende meim kenem pakerondo, muko ne pu kol aimanj mem sinamen ne pumon bar, wal pende er kun enamen panda wal enamen.

17. Nalende kolmem sinamen ne resa muko ne pumon, win weieri enamen ne pisamen?

17 Kenem weieri win enam ne pilgi nimen nalenem, Johova kenem ambsik paim dongal ngondo muko nimen. (Ais. 40:29-31) Embe pile, kenem wimuk ne trambel nanimen! Ala aposol Pol erim mambnem karkar enamen, olom topum ka sinda bar pile muko ombolombol nim wimuk nanim. (Fili. 3:13, 14) Alamb ende nim pakero muko e, naninam, ba Johova nim pakerondo muko e, ne puori pundol. Ala Johova eri nim pakerondo si muko ne pundol panda wal si, sikerel panda wal sikerel. (Sng. 68:19) Olom nim pakero dongal ngonda er kelde, nim muko ne pu win endel!

GOLANG 65 Wal Pende Ere Dongal Morol!

a Yu duwom pi enamen kenem pakerondo kol aimanj mem sinamen ne muko ne pumon bar, muko ka ninamen. Muko ne pum ga esim mal, kenem wal puli kausi muko naninamnen. E, wal pende embe mal, kenem Johova konganem enamen pane yu dongal nijin, pemili aijen kantawol enamen kongan paim, Ala kenem kenem wal enamen pende meim eri. Ba, wal pende ombun ngondo kenem muko takma naninamen panda wal, wakro sikeramen. E, nawal pende wakronamen? Yu duwom pi enamen ki e, pundom ngonda.

b Nim jw.org a pu article series, “Help for the Family” pane paim bar pu, bolsim ga na ngaljep man pakeronda yu pende meim kanjel. E embe mal: “How to Show Respect” and “How to Show Appreciation”; for parents, “Teaching Children Smartphone Sense” and “How to Communicate With Your Teenager”; and for teenagers, “How to Resist Peer Pressure” and “How to Deal With Loneliness.” Yu embe mal meim kanjel.