1, 2. ¿Máaxoʼob jach amigotaʼaboʼob tumen Jéeoba?

¿BIX le máax jeʼel a yéeyik utiaʼal u beetuba a amigoeʼ? Maʼ xaaneʼ jeʼel a kaxtik utúul máax ku tuukul jeʼex techeʼ, utstuyich baʼaxoʼob utstawich yéetel ku bisik upʼéel kuxtal jeʼex techeʼ. Jeʼel wal a yéeyik utúul máax jach jatsʼuts u modoseʼ, maʼ xaaneʼ utúul máax jach uts yéetel ku yaʼalik u jaajil.

² Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ Dioseʼ yaan wíinikoʼob tsʼoʼok u yéeyik utiaʼal ku jach amigotoʼob. Jeʼex tiʼ Abrahameʼ tu yaʼaleʼ u amigo (Isaías 41:8; Santiago 2:23). Tu yaʼalaj xan tu yoʼolal David: «Ku lúubul ten utsil», tumen letiʼeʼ bey le máaxoʼob yaabiltaʼanoʼob tumen Diosoʼ (Beetaʼanoʼob 13:22). Tiʼ le profeta Daniel xanoʼ tu yaʼalaj «jach u yaabilmaj» (Daniel 9:23).

3. ¿Máaxoʼob ku yéeyik Jéeoba utiaʼal u amigotoʼob?

³ ¿Baʼaxten Jéeobaeʼ tu jach amigotaj Abraham, David yéetel Daniel? Tiʼ Abrahameʼ tu yaʼalaj: «Ta wuʼuyaj tʼantajen» (Génesis 22:18). Jéeoba túuneʼ ku amigotik máaxoʼob beetik yéetel kiʼimak óolal baʼax ku yaʼalik. Tiʼ le israelitaʼoboʼ tu yaʼalajtiʼobeʼ ka u «tsʼoʼokbesoʼob [u] tʼaan», letiʼ túuneʼ yaan u beetikuba u Diosoʼob yéetel letiʼobeʼ yaan u beetikuba u kaajaloʼob (Jeremías 7:23). Wa teech xan ka beetik baʼax ku yaʼalik Jéeobaeʼ, jeʼel xan u amigotkecheʼ.

4, 5. Jéeobaeʼ, ¿bix u muʼukʼankúuntik u yóol máaxoʼob meyajtik?

⁴ Tukult baʼax utsiloʼob jeʼel a kʼamik wa u amigoech Dioseʼ.  Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ Jéeobaeʼ ku yilik u «muʼukʼaʼankintik máax oksaj óoltik tu jaajil u yóol» (2 Crónicas 16:9). ¿Bix jeʼel u muʼukʼankúuntik a wóoleʼ? Le Salmo 32:8 ku yaʼalik: «[Teen Jéeobaeʼ] bíin in tsʼáatech kaʼambesajiloʼob; bíin in tsʼáatech tsol xikinoʼob; bíin in weʼes tech le bej unaj a bisikoʼ».

⁵ ¡Jach jatsʼuts u yaʼalik Jéeoba bix ken u kanáantilech! Letiʼeʼ ku yaʼalik u tsoliktech u nuʼuk; wa ka wuʼuyik u tʼaaneʼ, yaan u yilik ka xiʼiktech utsil. Dioseʼ u kʼáat u yáantech tiʼ jeʼel baʼalak talamil jeʼel u yantaltecheʼ (Salmo 55:22). Le oʼolal wa teech ka meyajtik yéetel tuláakal a puksiʼikʼaleʼ, jeʼel u páajtal a wuʼuyikaba jeʼex le salmista tu yaʼalaj beyaʼ: «Mantatsʼ kʼajaʼan tiʼ teen Yuumtsil; tu yoʼolal tiʼ yaan tin x-noʼoj kʼabeʼ, mix baʼal bíin u beet in lúubul» (Salmo 16:8; 63:8). Jéeoba túuneʼ u kʼáat u yáantech utiaʼal ka kuxlakech jeʼex utstutʼaanoʼ. Baʼaleʼ, jeʼex tsʼoʼok a kanikoʼ, le Kʼaasilbaʼaloʼ maʼ u kʼáatiʼ.

6. ¿Baʼax tu yaʼalaj Satanás tu yoʼolal wíinikoʼob?

⁶ Jeʼex t-ilaj teʼ 11 xookoʼ, Satanaseʼ tu tsʼáaj naʼatbil maʼ Jéeoba unaj u gobernariʼ. Tu yaʼaleʼ Jéeobaeʼ táan u tuus yéetel maʼ utúul utsul gobernanteiʼ, tumen maʼ bin tu chaʼik tiʼ Adán yéetel Eva ka u yaʼal tu juunaloʼob baʼax uts yéetel baʼax kʼaas utiaʼaloʼob. Ka tsʼoʼok u kʼebantal Adán yéetel Eva, yéetel ka joʼopʼ u yaʼabtal u paalaloʼobeʼ, Satanaseʼ káaj u yaʼalik mix utúul wíinik meyajtik Jéeoba yéetel u jaajil u yóol. Letiʼeʼ tu tsʼáaj naʼatbil lelaʼ: «Wíinikoʼobeʼ maʼ táan u meyajkoʼob Dios tumen u yaabiltmoʼobiʼ. Wa ka chaʼabakteneʼ, jeʼel in beetik u pʼektaʼal Dios tumen jeʼel máaxakeʼ». U tsikbalil baʼax úuch tiʼ Jobeʼ ku yeʼesik jach jaaj bey u tuukuloʼ. Baʼaleʼ ¿máax Job, yéetel baʼax yanchaj u yil yéetel le baʼax tu yaʼalaj Satanasoʼ?

7, 8. 1) ¿Baʼaxten kaʼach jach uts u lúubul Job tiʼ Jéeoba? 2) ¿Baʼax tu yaʼalaj Satanás tu yoʼolal Job?

⁷ Jobeʼ tsʼoʼok óoliʼ tres mil seiscientos jaʼaboʼob kuxlak. Letiʼeʼ jach uts kaʼachi, le beetik Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tu yoʼolal:  «Minaʼan uláakʼ máak tu yóokʼol luʼum jeʼel bix letiʼeʼ, [chúukaʼan u yóol], toj u kuxtal yéetel [minaʼan u] siʼipil, ku kanáantikuba maʼ u beetik kʼaas» (Job 1:8). Job túuneʼ jach uts u lúubul kaʼach tiʼ Jéeoba.

⁸ Satanaseʼ tu yaʼaleʼ Jobeʼ maʼ tu jaajil u yóol ku meyajtik Diosiʼ, le beetik tu yaʼalaj tiʼ Jéeoba: «Techeʼ, maʼ ta chaʼik u beetaʼal mix baʼal tiʼ letiʼ, mix tiʼ u láakʼtsiloʼob, mix tiʼ le baʼaloʼob yaan tiʼob; techeʼ, ka beetik u bin utsil tiʼ [Job tiʼ] [...] tuláakal baʼax ku beetik, [yéetel] sen yaʼab u yaalakʼ, [...]. Baʼaleʼ, láaj lukʼes baʼax yaan tiʼ ka a wilaʼa wa maʼ tu loolob kʼaakʼas tʼantikech tu táan a wich» (Job 1:10, 11).

9. ¿Baʼax tu beetaj Jéeoba yoʼolal le baʼax tu yaʼalaj Satanasoʼ, yéetel baʼaxten?

⁹ Satanaseʼ tu yaʼaleʼ Jobeʼ táan u meyajtik Dios chéen yoʼolal baʼaxoʼob ku kʼamik tiʼ. Tu yaʼalaj xaneʼ wa ka chaʼabak u muʼyaj Jobeʼ, yaan u pʼektik Dios. ¿Baʼax tu beetaj Jéeoba yoʼolal le baʼax tu yaʼalaj le Kʼaasilbaʼaloʼ? Satanaseʼ tu yaʼaleʼ Jobeʼ maʼ yéetel u jaajil u yóol táan u meyajtik Diosiʼ, le oʼolal Jéeobaeʼ tu chaʼaj tiʼ Satanás u beetik u muʼyaj Job utiaʼal ka ilaʼak wa jaaj le baʼax ku yaʼalikoʼ.

10. ¿Baʼaxoʼob tu muʼyajtaj Job, yéetel baʼax maʼ tu beetajiʼ?

¹⁰ Satanaseʼ tu séebaʼanil káaj u beetik u muʼyaj Job. Tu beetaj u yoklaʼal u jaats u yaalakʼ, yéetel uláakʼ u jaatseʼ tu beetaj u kíimil; tu beetaj xan u kíimsaʼal óoliʼ tuláakal u palitsiloʼob. Tuláakal lelaʼ tu jach yóotsilkúuntaj Job. Tsʼoʼoleʼ Satanaseʼ tu beetaj u máan Job tiʼ uláakʼ jach nojoch muʼyajil, tumen kíim tu diezil u paalal tiʼ upʼéel kʼaʼamkach iikʼ. Baʼaleʼ kex sen muʼyajnaj Jobeʼ, «maʼ j-kʼebanchajiʼ, mix tu yaʼalaj mix baʼal kʼaas tu yoʼolal [Diosiʼ]» (Job 1:22).

11. 1) ¿Baʼax uláakʼ tu yóotaj u yeʼes Satanás tu yoʼolal Job, yéetel baʼax tu beetaj Jéeoba? 2) Kex jach kʼojaʼanchajeʼ, ¿baʼax maʼ tu beetaj Jobiʼ?

¹¹ Satanaseʼ maʼ xuʼul u beetik u muʼyaj Jobiʼ. Tu tukleʼ kex chúukpaj u yóol Job u muʼyajt u yóotsiltal bey xan u kíimil u palitsiloʼob yéetel u paalaleʼ, wa ka kʼojaʼanchajkeʼ yaan u  pʼektik Dios. Le beetik Jéeobaeʼ tu chaʼaj tiʼ Satanás u beetik u yachʼbal u wíinklil Job yéetel upʼéel yaayaj kʼojaʼanil. Baʼaleʼ mix bey tu náachkuntuba Job tiʼ Diosoʼ. Jobeʼ «maʼ j-kʼebanchaj mix tiʼ u tʼaaniʼ», lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ maʼ tʼaanaj tu contra Diosiʼ (Job 2:10).

12. ¿Baʼax tu yeʼesaj Job úuchik u chúukpajal u yóol?

¹² Jobeʼ maʼ u yojel wa Satanás beetik u sen muʼyaj kaʼachiʼ. Tu tukleʼ Dios beetik u muʼyaj, tumen maʼ u yojel baʼax u yaʼalmaj Satanás tu contra Jéeobaiʼ (Job 6:4; 16:11-14). Kex beyoʼ, chúukpaj u yóol tiʼ Jéeoba. Yoʼolal lelaʼ tu yeʼesaj maʼ jaaj wa táan u meyajtik Dios chéen yoʼolal baʼaxoʼob ku kʼamik tiʼ letiʼ.

13. ¿Baʼax béeychaj úuchik u chúukpajal u yóol Job?

¹³ Úuchik u chúukpajal u yóol Jobeʼ, Jéeobaeʼ béeychaj u yeʼesik jach upuliʼ maʼ jaaj baʼax ku yaʼalik Satanás tu yoʼolaliʼ. Jobeʼ tu yeʼesaj jach u amigo Jéeoba, le beetik Jéeobaeʼ tu beetaj u kaʼa bin utsil tiʼ Job úuchik u chúukpajal u yóol (Job 42:12-17).

14, 15. ¿Baʼaxten k-aʼalik Satanaseʼ tʼaanaj kʼaas tu yoʼolal tuláakal wíinikoʼob, maʼ chéen tu yoʼolal Jobiʼ?

¹⁴ Maʼ chéen Job yanchaj u yil tiʼ baʼax tu yaʼalaj Satanasiʼ, cada utúul tiʼ toʼoneʼ yaan xan baʼax u yiliʼ. Lelaʼ bey u yeʼesik Proverbios 27:11, tuʼux ku yaʼalik: «In xibil paal, yanak a wojéelajil utiaʼal a beetik u kiʼimaktal in wóol; beyoʼ bíin yanak baʼax in waʼal tiʼ máaxoʼob u kʼáatoʼob u pajoʼob in subtal». Le tʼaanoʼobaʼ yaʼabach jaʼaboʼob kíimik Job ka tsʼíibtaʼabi yéetel ku yaʼalik yaan máaxoʼob u kʼáatoʼob u pajoʼob u subtal Dios. Satanaseʼ letiʼ le máax jach u kʼáat u pʼat subtsilil Diosoʼ yéetel táan u tʼaan kʼaas tiʼ máaxoʼob meyajtik. Wa k-kuxtal jeʼex utstutʼaan Dioseʼ, yaan k-eʼesik maʼ jaaj baʼax ku yaʼalik Satanasiʼ yéetel yaan k-kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba. Techeʼ, ¿baʼax ka tuklik yoʼolal lelaʼ? Kex ka yanak a kʼexik bix kuxlikecheʼ, ¿máasaʼ jach maʼalob wa ka páatak a weʼesik maʼ jaaj baʼax ku yaʼalik Satanasiʼ?

 ¹⁵ Satanaseʼ tu yaʼalaj: «Wíinikeʼ jeʼel u kʼubik tuláakal baʼax utiaʼal, tu yoʼolal maʼ u kíimsaʼal[eʼ]» (Job 2:4). Le ka tu yaʼalaj «wíinikeʼ», Satanaseʼ tu yeʼesaj maʼ chéen tu yoʼolal Job ku tʼaan kʼaasiʼ, táan u tʼaan kʼaas tiʼ tuláakal wíinikoʼob. Jach maʼalob ka ojéelt lelaʼ: Satanaseʼ ku yaʼalikeʼ techeʼ maʼ tu jaajil a wóol táan a meyajtik Diosiʼ. Letiʼeʼ jach ku kiʼimaktal u yóol wa maʼ ta wuʼuyik u tʼaan Dios ken máankech tiʼ talamiloʼob. ¿Baʼax jeʼel u beetik utiaʼal maʼ a wuʼuyik u tʼaan Dioseʼ?

16. 1) ¿Bix u yilik Satanás u náachkuntik máak tiʼ Dios? 2) ¿Baʼax jeʼel u beetik utiaʼal u yilik u náachkuntkech tiʼ Dioseʼ?

¹⁶ Jeʼex t-ilaj teʼ 10 xookoʼ, Satanaseʼ jejeláas bix u yilik u náachkuntik máak tiʼ Dios. Yaan oraeʼ bey utúul «león [ku juumansik u kaal] táan u kaxantik máax u lukʼe» (1 Pedro 5:8). Wa a láakʼtsiloʼob, a amigoʼob wa uláakʼ máakoʼob ku yaʼalkoʼobtech ka xul a kaambal tiʼ le Biblia yéetel maʼ a beetik baʼax ka kanikeʼ, leloʼ táan u yeʼesiktecheʼ Satanaseʼ taak u lukʼikech (Juan 15:19, 20). * Satanás xaneʼ ku chíikbeskuba bey utúul «u ángel[il] sáasilileʼ» (2 Corintoiloʼob 11:14). Lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ, utiaʼal maʼ a bisik upʼéel kuxtal jeʼex utstutʼaan Dioseʼ, jeʼel u yilik bix u tuskech mix a tsʼáaik cuentaeʼ. Utiaʼal lelaʼ jeʼel u yilik u lúuʼsik a wóoleʼ. Maʼ xaneʼ jeʼel u beetik a tuklik mix bikʼin jeʼel a kʼaʼamal tumen Dioseʼ (Proverbios 24:10). Baʼaleʼ kex ka u beetuba bey utúul «león» wa bey utúul «u ángel[il] sáasilileʼ», Satanaseʼ maʼ kʼexpajak baʼax ku yaʼalikiʼ: táan u yaʼalik wa ka yanaktech talamiloʼob wa tsʼíibolaloʼob maʼ utstakeʼ, jeʼel a xulik a meyajtik Dioseʼ. ¿Bix jeʼel a weʼesik maʼ jaaj baʼax ku yaʼalik Satanás, jeʼex tu beetil Jobeʼ?

17. ¿Baʼax unaj u péekskoʼon k-uʼuy u tʼaan Jéeoba?

¹⁷ Wa ka kuxtal jeʼex utstutʼaan Dioseʼ, yaan a weʼesik  maʼ jaaj baʼax ku yaʼalik Satanasiʼ. ¿Bix jeʼel a kuxtal jeʼex utstutʼaan Dioseʼ? Le Bibliaoʼ ku núukik: «Yaabilt Yuumtsil a Jajal Dios yéetel tuláakal a puksiʼikʼal, yéetel tuláakal a wóol, yéetel tuláakal a naʼat» (Mateo 22:37). Wa jach a yaabilmaj Dioseʼ, yaan a tsʼíiboltik a beetik baʼax ku yaʼalik. Le apóstol Juanoʼ tu tsʼíibtaj: «U yaabiltaʼal Jajal Dioseʼ u yuʼubaj tʼantaʼal u [leyoʼob]». Wa a yaabilmaj Jéeoba yéetel tuláakal a puksiʼikʼaleʼ yaan a wilikeʼ «u [leyoʼobeʼ] maʼ talamoʼobiʼ» (1 Juan 5:3).

18, 19. 1) Aʼal jujumpʼéel baʼaxoʼob maʼ utstutʼaan Jéeobaeʼ (ilawil le cuadro « Náachchajkoʼon tiʼ baʼaxoʼob u pʼekmaj Jéeoba»). 2) ¿Bix k-ojéeltik jeʼel u páajtal k-beetik baʼax ku kʼáatiktoʼon Dioseʼ?

¹⁸ ¿Máakalmáak u leyoʼob Jéeoba? Yaneʼ yaan u yil yéetel baʼaxoʼob maʼ kʼaʼabéet k-beetikiʼ, jeʼex le ku yeʼesaʼal teʼ cuadro « Náachchajkoʼon tiʼ baʼaxoʼob u pʼekmaj Jéeoba». Teʼelaʼ ku yeʼesaʼal baʼaxoʼob u pʼekmaj Dios. Maʼ xaaneʼ yaan jeʼel a jáan tuklik maʼ jach kʼaastakeʼ. Baʼaleʼ ken tsʼoʼokok a jach tuklik baʼax ku yaʼalik le tekstoʼoboʼ, maʼ xaaneʼ yaan a wilik sen maʼalob baʼax ku yaʼalik u leyoʼob Dios. Maʼ xaaneʼ yaan u kʼaʼabéettal a beetik kʼeexoʼob ichil a kuxtal, yéetel maʼ xaaneʼ jach jeʼel u talamtal a beetikeʼ. Baʼaleʼ le máaxoʼob ku kuxtaloʼob jeʼex utstutʼaan Dioseʼ ku jach kʼamkoʼob upʼéel nojoch kiʼimak óolal (Isaías 48:17, 18). Techeʼ jeʼel u páajtal a kuxtal jeʼex utstutʼaan Dioseʼ. ¿Bix k-ojéeltik?

¹⁹ Yáaxeʼ, Jéeobaeʼ mix utéen ku kʼáatik maas tiʼ le ku páajtal k-beetikeʼ (Deuteronomio 30:11-14). Letiʼeʼ jach u yojel baʼax ku páajtal yéetel baʼax maʼ tu páajtal k-beetik (Salmo 103:14). Jeʼel xan u páajtal u tsʼáaiktoʼon le muukʼ kʼaʼabéettoʼon utiaʼal k-uʼuyik u tʼaanoʼ. Le apóstol Pablooʼ tu tsʼíibtaj: «[Jajal Dioseʼ] maʼ bíin [u] pʼat u túuntaʼal a wóoleʼex maas tiʼ le ku páajtal a mukʼyajtikeʼexoʼ. Baʼaleʼ le ken taalak le túuntaj óolaloʼ [...] bíin u tsʼáa xan bix jeʼel u páajtal a jóokʼoleʼexiʼ, utiaʼal ka páatak a mukʼyajtikeʼex» (1 Corintoiloʼob 10:13). Utiaʼal u chúukpajal k-óoleʼ, Jéeobaeʼ jeʼel tak u tsʼáaiktoʼon  upʼéel «nojoch páajtalil[eʼ]» (2 Corintoiloʼob 4:7). Bey tu beetil yéetel Pablo; letiʼeʼ ka tsʼoʼok u máan tiʼ yaʼab talamiloʼobeʼ, tu yaʼalaj: «Tuláakal ku páajtal in beetik, tu yoʼolal ku tsʼáaikten muukʼ [Dios]» (Filiposiloʼob 4:13, Quiliʼich Biblia).

20. ¿Baʼaxoʼob utstutʼaan Dios ka k-eʼese, yéetel baʼaxten kʼaʼabéet k-ilik eʼeskoʼob?

²⁰ Utiaʼal k-lúubul utsil tiʼ Jéeobaeʼ maʼ chéen unaj k-náachtal tiʼ baʼax u pʼekmiʼ. Unaj xan k-yaabiltik baʼax u yaabilmaj  (Romailoʼob 12:9). ¿Máasaʼ utstatʼaan a wantal yéetel máaxoʼob ku tuukuloʼob jeʼex techeʼ, utstuyichoʼob baʼaxoʼob utstawich yéetel ku biskoʼob upʼéel kuxtal jeʼex techeʼ? Jéeoba xaneʼ bey letiʼoʼ. Le oʼolal yaabilt baʼaxoʼob u yaabilmaj. Le Salmo 15:1-5 ku tʼaan tiʼ baʼaxoʼob u yaabilmaj, ku yeʼesik xan bix le máaxoʼob ku amigotikoʼ. U amigoʼob Jéeobaeʼ ku yilik u yeʼeskoʼob le ich «ku tsʼáaik» le kiliʼich pixan wa espíritu santooʼ, jeʼex le «yaakunaj, kiʼimak óolal, jéetsʼel óolal, chúukaʼan óolal, maʼalob bisajbail, utsil puksiʼikʼal, oksaj óolal, kabal óolal yéetel muʼukʼaʼan óolal» (Galaciailoʼob 5:22, 23).

21. ¿Baʼax kun áantkech a beetaba jeʼex le máaxoʼob ku lúubloʼob utsil tiʼ Diosoʼ?

 ²¹ Baʼax ken u yáantech a beetaba jeʼex le máaxoʼob ku lúubloʼob utsil tiʼ Diosoʼ letiʼe a wilik a xokik le Biblia sáamsamaloʼ yéetel a jach ilik baʼax ku kaʼansiktech. Jeʼex xan kun bin a maas kanik baʼax ku páaʼtik Jéeoba tiʼ techeʼ, yaan u káajal a tuukul jeʼex letiʼoʼ (Isaías 30:20, 21). Wa jach a yaabilmaj Jéeobaeʼ, yaan u taaktal a kuxtal jeʼex utstutʼaaneʼ.

22. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-ilik k-kuxtal jeʼex u utstutʼaan Dioseʼ?

²² Maʼ chéen chʼaʼabil u kuxtal máak jeʼex utstutʼaan Jéeobaeʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ ken u beet máak nukuch kʼeexoʼob ichil u kuxtaleʼ bey ka u pit u yúuchben modos ka u tak u túumbenileʼ (Colosailoʼob 3:9, 10). Le salmistaoʼ tu yaʼalaj yoʼolal u leyoʼob Jéeoba: «Wa ka tsʼoʼokbesaʼakoʼobeʼ [nojoch u] boʼolil» (Salmo 19:11). Teech xaneʼ, wa ka kuxtal jeʼex utstutʼaan Dioseʼ, yaan a kʼamik yaʼab utsiloʼob. Yaan xan a weʼesik maʼ jaaj baʼax ku yaʼalik Satanasiʼ yéetel yaan a kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba.