1. ¿Tiʼ baʼax ku tuukul kaʼach Jesús le ka maʼach utiaʼal kíimsbiloʼ?

 LE ÁAKʼAB ka maʼach Jesús utiaʼal kíimsbiloʼ jach táan u tuukul kaʼach tiʼ le baʼax ken u aktáant u discípuloʼoboʼ tumen jach taʼaytak u pʼatkoʼob tu juunaloʼob. Letiʼeʼ tu yaʼalajtiʼob: «Teʼexeʼ maʼ yóokʼol kaabileʼexiʼ» (Juan 15:19). Le ka tsʼoʼokeʼ letiʼeʼ tu yaʼalaj tiʼ u Taata: «Letiʼobeʼ maʼ yóokʼol kaabiloʼobiʼ jeʼex teen maʼ yóokʼol kaabileneʼ» (Juan 17:15, 16). ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal leloʼ?

2. ¿Baʼax «le yóokʼol kaab» tiʼ le tʼaanaj Jesúsoʼ?

² «Le yóokʼol kaab» tiʼ le tʼaanaj Jesúsoʼ letiʼe máakoʼob maʼ tu meyajtikoʼob Diosoʼ yéetel tiaʼanoʼob yáanal u páajtalil le Kʼaasilbaʼaloʼ (Juan 14:30; Efesios 2:2; Santiago 4:4; 1 Juan 5:19). ¿Baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal maʼ k-táakpajal ichil le yóokʼol kaab tu yaʼalaj Jesúsaʼ? Teʼ xookaʼ yaan k-ilik baʼax jeʼel u páajtal k-beetkeʼ. Yáaxeʼ unaj k-tsʼáaikba tu tséel u Reino Dios yéetel maʼ k-oksikba tiʼ política. U kaʼapʼéeleʼ maʼ unaj k-chaʼik u páakʼaltoʼon le bix u tuukul le yóokʼol kaabaʼ. U yóoxpʼéeleʼ unaj k-vestirtikba yéetel k-jatsʼutskíintikba jeʼex u páaʼtaʼal tiʼ máax meyajtik Dioseʼ. U kanpʼéeleʼ maʼ unaj k-chʼíikil k-kaxt chéen taakʼiniʼ. U cincoeʼ unaj k-búukintik le u nuʼukulil baʼateʼel ku taal tiʼ Diosoʼ (ilawil nota 16).

3. ¿Baʼaxten maʼ tu yoksuba Jesús tiʼ políticaiʼ?

³ Le ka taal Jesús way Luʼumeʼ tu yileʼ le máakoʼoboʼ jach yaʼab baʼaxoʼob ku aktáantkoʼob yéetel maʼ chéen chʼaʼabil bix u kuxtaloʼobiʼ. Letiʼeʼ jach u kʼáat ka xiʼik utsil tiʼob yéetel taak kaʼach u yáantkoʼob. Kex beyoʼ maʼ tu yoksuba tiʼ política utiaʼal ka u yáantoʼobiʼ. Jesúseʼ u yojleʼ le baʼax kun áantik le máakoʼoboʼ u Reino Dios, le oʼolal letiʼe baʼax jach tu tsʼáaj ojéeltbiloʼ. Tsʼoʼoleʼ letiʼ ken u beet u reyil le Reino jeʼeloʼ (Daniel 7:13, 14; Lucas 4:43; 17:20, 21). Jesúseʼ mix juntéen tu yoksuba tiʼ política. Le ka yanchaj tu táan le gobernador Poncio Pilatooʼ tu yaʼalajtiʼ: «In reinoeʼ maʼ yóokʼol kaabiliʼ» (Juan 18:36). U discípuloʼobeʼ maʼ xan tu yoksubaʼob tiʼ políticaiʼ. Junpʼéel libroeʼ ku yaʼalikeʼ le u discípuloʼob Jesús teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ «maʼatech u yóotkoʼob ka tsʼaʼabaktiʼob wa baʼax puestoil ichil le gobiernooʼ» (On the Road to Civilization [Bix yanchajik le nukuch kaajoʼoboʼ]). Bejlaʼeʼ toʼoneʼ bey xan k-beetkoʼ, k-tsʼáaikba tu tséel u Reino Dios yéetel maʼatech k-oksikba tiʼ política (Mateo 24:14).

4. Le j-yéeyaʼanoʼob yéetel le ‹uláakʼ tamanoʼoboʼ›, ¿bix u yeʼeskoʼob ku tsʼáaikubaʼob tu tséel u Reino Dios?

⁴ Juntúul máak ku túuxtaʼal tumen junmúuchʼ máakoʼob utiaʼal u tʼaan tu favoroʼobeʼ ku tsʼáaik táanil u yutsiloʼob. Bey xan u beetik le máaxoʼob yéeyaʼanoʼob utiaʼal u binoʼob kaʼan gobernar yéetel Cristooʼ. Pabloeʼ tu yaʼalajtiʼob: «Toʼoneʼ túuxtaʼanoʼon tʼaan tu kʼaabaʼ Cristo» (2 Corintios 5:20). Le máaxoʼob yéeyaʼanoʼoboʼ ku tʼaanoʼob tu kʼaabaʼ u gobierno Dios. Letiʼobeʼ maʼatech u yoksikubaʼob tiʼ política mix tiʼ le baʼaxoʼob ku beetik u gobiernoiloʼob le yóokʼol kaabaʼ (Filipenses 3:20). Baʼaxeʼ ku yáantkoʼob u millonesil máakoʼob utiaʼal ka kaanbalnakoʼob tiʼ u  gobierno Dios. Le «uláakʼ tamanoʼob» wa le máaxoʼob ku páaʼtik u kuxtaloʼob teʼ túumben Luʼumoʼ ku yáantkoʼob le máaxoʼob yéeyaʼanoʼoboʼ. Letiʼob xaneʼ maʼatech u yoksikubaʼob tiʼ política (Juan 10:16; Mateo 25:31-40). Jeʼex k-ilkoʼ tu kaʼa jaatsiloʼobeʼ maʼatech u yoksikubaʼob tiʼ política (xok Isaías 2:2-4).

5. ¿Baʼaxten maʼatech k-táakpajal tiʼ le guerraʼoboʼ?

⁵ Toʼon u discípuloʼon Cristoeʼ k-ilik le sukuʼunoʼob bey k-láakʼtsiloʼobeʼ, kex jejeláas tuʼux k-taal yéetel jejeláas bix líiʼsaʼaniloʼon (1 Corintios 1:10). Le oʼolal maʼatech k-táakpajal tiʼ mix junpʼéel guerra, tumen wa ka táakpajkoʼoneʼ yaan u kʼaʼabéettal k-baʼateʼel tu contra k-sukuʼunoʼob, le máaxoʼob tu yaʼalajtoʼon Jesús ka k-yaabiltoʼoboʼ (Juan 13:34, 35; 1 Juan 3:10-12). Tsʼoʼoleʼ Jesúseʼ tu yaʼalaj xan ka k-eʼes yaabilaj tak tiʼ le máaxoʼob pʼekmiloʼonoʼ (Mateo 5:44; 26:52).

6. ¿Baʼax k-beetik kex maʼatech k-oksikba tiʼ política?

 ⁶ Kex maʼatech k-oksikba tiʼ políticaeʼ k-respetartik le leyoʼob u tsʼaamaj le autoridadoʼoboʼ yéetel k-ilik k-boʼotik le impuestoʼob ku kʼáatkoʼoboʼ. Chéen baʼaleʼ mantatsʼ k-ilik k-boʼotik tiʼ Dios «le baʼaxoʼob u tiaʼal Diosoʼ» (Marcos 12:17; Romanos 13:1-7; 1 Corintios 6:19, 20). Ichil lelaʼ tiaʼan k-eʼesik yaabilaj tiʼ, k-beetik tuláakal baʼax ku yaʼalik bey xan k-adorartik. Jeʼel k-óotik tak kíimil utiaʼal k-beetik baʼax uts tu tʼaaneʼ (Lucas 4:8; 10:27; xok Hechos 5:29; Romanos 14:8).

7, 8. 1) ¿Baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal maʼ k-antal ichil le máakoʼob yanoʼob tu kʼab le Kʼaasilbaʼaloʼ? 2) Le bix u tuukul le yóokʼol kaabaʼ, ¿baʼax ku túulchʼintik máak u beete?

⁷ Utiaʼal maʼ k-antal ichil le máaxoʼob yanoʼob tu kʼab le Kʼaasilbaʼaloʼ unaj k-beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal maʼ k-tuukul jeʼex u tuukuloʼoboʼ. Letiʼobeʼ maʼatech u meyajtikoʼob Jéeoba yéetel ku tuukuloʼob jeʼex u kʼáat le Kʼaasilbaʼaloʼ. Le oʼolal apóstol Pabloeʼ tu yaʼalaj: «Toʼoneʼ maʼ t-kʼamaj le tuukul ku taal tiʼ le yóokʼol kaabaʼ, baʼaxeʼ t-kʼamaj u espíritu santo Dios» (1 Corintios 2:12; Efesios 2:2, 3; ilawil nota 17).

⁸ Le bix u tuukul le yóokʼol kaabaʼ ku túulchʼintik máak ka u kaxt chéen u yutsil, ka kaʼanchajak u yich yéetel ka u beet u tercoil. Ku beetik u tuklik máak maʼ kʼaʼabéet u yuʼubik u tʼaan Diosiʼ. Le Kʼaasilbaʼaloʼ u kʼáat ka u tukult máakeʼ mix baʼal kʼaas jeʼel u yúuchultiʼ kex jeʼel baʼaxak ka u beeteʼ, u kʼáat ka u tukult máakeʼ u bin tu paach ‹u tsʼíibolal u bakʼeleʼ› letiʼe baʼax maas maʼaloboʼ (1 Juan 2:16; 1 Timoteo 6:9, 10). Le Kʼaasilbaʼaloʼ maases táan u yilik u tusik le máaxoʼob meyajtik Dios utiaʼal ka tuukulnakoʼob jeʼex u tuukul letiʼoʼ (Juan 8:44; Hechos 13:10; 1 Juan 3:8).

9. ¿Baʼax jeʼel u káajal k-beetik sin ke k-tsʼáaik cuentaeʼ?

 ⁹ Jeʼex le iikʼ tuláakal tuʼux yanoʼ le bix u tuukul xan le yóokʼol kaabaʼ tuláakal tuʼux yaan. Tsʼoʼoleʼ wa maʼ t-kanáantikbatiʼeʼ jeʼel u káajal xan k-tuukul beyoʼ (xok Proverbios 4:23). Sin ke k-tsʼáaik cuentaeʼ jeʼel u káajal k-tuukul jeʼex le máaxoʼob maʼatech u meyajtikoʼob Jéeobaoʼ yéetel jeʼel u káajal k-beetik le baʼaxoʼob ku beetkoʼoboʼ (Proverbios 13:20; 1 Corintios 15:33). Jeʼel xan u káajal u kʼaskúuntaʼal k-tuukul tumen le pornografíaoʼ, le baʼax ku yaʼalik le apóstataʼoboʼ wa jeʼel u káajal k-táakpajal tiʼ junpʼéel deporte jeʼel u beetik u kaʼantal u yich máakeʼ (ilawil nota 18).

10. ¿Baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal maʼ k-tuukul jeʼex le yóokʼol kaabaʼ?

¹⁰ ¿Baʼax túun jeʼel k-beetik utiaʼal maʼ u páakʼaltoʼon u tuukul le yóokʼol kaabaʼ? Kʼaʼabéet k-pʼáatal naatsʼ tiʼ Jéeoba yéetel k-chaʼiktiʼ ka u nuʼuktoʼon yéetel baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ. Kʼaʼabéet k-kʼáatik tiʼ mantatsʼ ka u tsʼáatoʼon u espíritu santo yéetel maʼ u xuʼulul k-tsʼáaik k-óol k-meyajte. Jéeobaeʼ letiʼe máax maas yaan u poderoʼ, le oʼolal k-ojel jeʼel u páajtal u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-tuukul jeʼex le yóokʼol kaabaʼ (1 Juan 4:4).

11. ¿Bix u vestirkuba le máaxoʼob yanoʼob teʼ yóokʼol kaabaʼ?

¹¹ Yoʼolal bix k-vestirtikba yéetel bix k-jatsʼutskíintikbaeʼ k-eʼesik xan maʼatech k-tuukul jeʼex le yóokʼol kaabaʼ. Yaan máakoʼobeʼ ku tsʼáaikoʼob nookʼoʼob chéen utiaʼal ka chaʼantaʼakoʼob, utiaʼal u yajsikoʼob kʼaakʼas tsʼíibolal tiʼ máak, utiaʼal u yeʼeskoʼob tiaʼanoʼob tu contra u maasil máakoʼob wa utiaʼal ka ilaʼak jach yaantiʼob taakʼin. Yanoʼob xaneʼ baʼaliʼ u kʼáajtiʼob bix u yilaʼaloʼobeʼ, yaan xaneʼ uts tu tʼaan u máanoʼob sucioʼob yéetel mix u xáacheʼtmaj  u pooloʼobiʼ. Toʼoneʼ maʼ unaj k-chaʼik u káajal k-tuukul jeʼex letiʼoboʼ.

12, 13. ¿Baʼax tekstoiloʼob jeʼel u yáantkoʼon k-il baʼax nookʼil ken k-tsʼáae?

¹² Toʼoneʼ mantatsʼ k-ilik k-vestirtikba jeʼex uts tu tʼaan Jéeobaeʼ, uts t-tʼaan k-takik junpʼéel nookʼ limpio, maʼ yaʼayachʼiʼ, jatsʼuts u yilaʼal yéetel maʼalob utiaʼal le baʼax ken u beet máakoʼ. K-tsʼáaik «kʼambeʼen nookʼ» utiaʼal k-eʼesik ‹k-meyajtik Dios› (1 Timoteo 2:9, 10; Judas 21).

¹³ Le bix k-jelikbaoʼ jeʼel u beetik u yúuchul tʼaan kʼaas wa jeʼel u beetik u yúuchul tʼaan maʼalob tiʼ Jéeoba yéetel tiʼ le máaxoʼob meyajtikoʼ. Toʼoneʼ k-kʼáat ‹k-beet  tuláakal baʼal utiaʼal ka alabartaʼak Dios› (1 Corintios 10:31). Tsʼoʼoleʼ k-kʼáat xan k-chʼaʼ en cuenta bix u yuʼubikuba yéetel baʼax ku tuklik u maasil. Le oʼolal kéen k-il baʼax nookʼil ken k-tsʼáa wa bix ken k-jatsʼutskíintikbaeʼ unaj k-ilik maʼ k-beetik u tʼóochpajal mix máak (1 Corintios 4:9; 2 Corintios 6:3, 4; 7:1).

14. ¿Tiʼ baʼax maʼalob ka tuukulnakoʼon le kéen k-yéey baʼax nookʼil ken k-tsʼáae?

¹⁴ ¿Bix k-jelikba le kéen xiʼikoʼon muchʼtáambal wa kéen jóokʼkoʼon k-tsikbalt u tʼaan Dios? ¿Chéen wa teech ka sen paktaʼal? ¿Ka beetik wa u suʼlaktal u maasil yoʼolal le nookʼ a tsʼaamoʼ? ¿Ka tuklik wa mix máak unaj u yaʼaliktech baʼax nookʼil unaj a tsʼáaik? (Filipenses 4:5; 1 Pedro 5:6). U jaajileʼ tuláakal máak u kʼáat u yiluba maʼalobil. Chéen baʼaleʼ le baʼax jach tu jaajil jatsʼutskíintik máakoʼ letiʼe jatsʼuts modos ku yeʼesikoʼ, lelaʼ letiʼe baʼax ku yilik Jéeoba Dios tiʼ toʼonoʼ. Le jatsʼuts modos k-eʼesikoʼ ku yeʼesik baʼax yaan ‹tu tsʼuʼ k-puksiʼikʼal›, «lelaʼ letiʼe baʼax jach koʼoj u tojol tu táan Diosoʼ» (1 Pedro 3:3, 4).

15. ¿Baʼaxten Jéeobaeʼ maʼ u tsʼaamajtoʼon junpʼéel lista tiʼ bix unaj k-vestirtikbaiʼ?

¹⁵ Jéeobaeʼ maʼ u tsʼaamaj junpʼéel lista tiʼ baʼax nookʼiloʼob unaj k-takikiʼ mix tiʼ baʼax unaj k-beetik utiaʼal k-jatsʼutskíintikbaiʼ. Chéen baʼaleʼ teʼ Bibliaoʼ u tsʼaamaj jujunpʼéel nuʼuktajoʼob jeʼel u yáantkoʼon k-yéey tubeel baʼax ken k-beeteʼ (Hebreos 5:14). Jeʼel baʼaxak ka k-chʼaʼtukult k-beetkeʼ unaj k-eʼesik k-yaabiltmaj Jéeoba bey xan k-éet máakil (xok Marcos 12:30, 31). Le máaxoʼob meyajtik Jéeobaoʼ jejeláas bix u vestirkubaʼob según tuʼux kajaʼanoʼob yéetel según baʼax uts tu yichoʼob. Jach jatsʼuts yéetel jach kiʼichkelem u yilaʼal le jejeláas nookʼ ku takikoʼoboʼ.

16. 1) Le yóokʼol kaabaʼ, ¿bix u yilik le taakʼinoʼ, chéen baʼaleʼ baʼax tu kaʼansaj Jesús? 2) ¿Tiʼ baʼax maʼalob ka tuukulnakoʼon?

¹⁶ Le Kʼaasilbaʼaloʼ u kʼáat ka k-tukleʼ le baʼax taasik kiʼimak óolaloʼ letiʼe taakʼin yéetel u yantal yaʼab baʼaloʼob tiʼ máakoʼ. Chéen baʼaleʼ toʼoneʼ k-ojel leloʼ maʼ jaajiʼ. Toʼoneʼ k-creertik le baʼax tu yaʼalaj Jesúsaʼ: «Maʼ tu páajtal u manik u kuxtal máak yéetel le baʼaxoʼob yaantiʼoʼ» (Lucas 12:15). Maʼ letiʼe taakʼin taasik kiʼimak óolal tiʼ máakoʼ. Tu yéeteleʼ maʼ tu páajtal a manik amigoʼob jach u yaabiltmechoʼob, maʼ tu páajtal a manik jeetsʼelil mix kuxtal minaʼan u xuul. U jaajileʼ tuláakloʼon kʼaʼabéettoʼon jujunpʼéel baʼaloʼob utiaʼal k-kuxtal yéetel k-kʼáat k-disfrutart le kuxtaloʼ.  Chéen baʼaleʼ Jesúseʼ tu kaʼansajtoʼoneʼ le baʼax jach tu jaajil jeʼel u taasiktoʼon kiʼimak óolaloʼ letiʼe k-bisikba yéetel Jéeoba yéetel k-adorarkoʼ (Mateo 5:3; 6:22, nota). Maʼalob ka tukulnakoʼon tiʼ lelaʼ: «¿Kin wilik wa le taakʼin jeʼex u yilik le u maasil máakoʼoboʼ? ¿Chéen wa tiʼ taakʼin kin tuukul yéetel kin tʼaan?» (Lucas 6:45; 21:34-36; 2 Juan 6).

17. ¿Bix jeʼel u bintoʼon wa maʼ t-ilik le taakʼin jeʼex u yilaʼal tumen le yóokʼol kaabaʼ?

¹⁷ Wa k-tsʼáaik táanil ichil k-kuxtal k-meyajtik Jéeoba yéetel wa maʼ t-chʼíikil tiʼ le taakʼin jeʼex u beetik le yóokʼol kaaboʼ jach yaan k-uʼuyik yaan u biilal k-kuxtal (Mateo 11:29, 30). Yaan u kiʼimaktal k-óol yéetel baʼax yaantoʼon yéetel yaan k-kuxtal ich jeetsʼelil (Mateo 6:31, 32; Romanos 15:13). Maʼ ken k-jach chiʼichnaktal yoʼolal uláakʼ baʼaloʼob (xok 1 Timoteo 6:9, 10). Tsʼoʼoleʼ jach ku kiʼimaktal k-óol kéen k-áant u maasil yéetel le baʼaloʼob yaantoʼonoʼ (Hechos 20:35). Yaan k-máansik maas yaʼab tiempo yéetel le máaxoʼob k-yaabiltmoʼoboʼ, yéetel maas kiʼ ken k-wenel (Eclesiastés 5:12).

18. ¿Baʼax u kʼáat u beettoʼon le Kʼaasilbaʼaloʼ?

¹⁸ Le Kʼaasilbaʼaloʼ u kʼáat u náachkuntoʼon tiʼ Jéeoba, le oʼolal unaj k-beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal maʼ k-chaʼiktiʼ. Toʼoneʼ táan k-baʼateʼel «tu contra le demonioʼob[oʼ]» (Efesios 6:12). Le Kʼaasilbaʼal yéetel le demonioʼoboʼ maʼ u kʼáatoʼob ka yanaktoʼon kiʼimak óolaliʼ mix ka kuxlakoʼon utiaʼal mantatsʼiʼ (1 Pedro 5:8). Kex jach yaan u poderoʼobeʼ yéetel u yáantaj Jéeobaeʼ jeʼel u páajtal k-tsʼáaikba tu contraʼobeʼ.

19. ¿Bix le «u nuʼukulil baʼateʼel» ku yaʼalik Efesios 6:14-18?

¹⁹ Úuchjeakileʼ le soldadoʼoboʼ utiaʼal maʼ u beetaʼaltiʼob  loobeʼ ku meyajtiʼob junpʼéel armadura wa le u nuʼukuliloʼob baʼateloʼ. Toʼon xaneʼ utiaʼal k-kanáantikbaeʼ unaj k-búukintik le «u nuʼukulil baʼateʼel» ku taal tiʼ Jéeobaoʼ (Efesios 6:13). Efesios 6:14-18, ku yaʼalik yoʼolal le u nuʼukulil baʼateloʼ: «Maʼ a chaʼik a péeksaʼaleʼex, teʼexeʼ unaj a báaʼkʼaxtmeʼex le jaaj ta nakʼeʼex bey junpʼéel kʼaxnakʼoʼ, a pixmaj a tseemeʼex yéetel le justicia jeʼex a beetkeʼex yéetel junpʼéel corazaoʼ, yéetel a tsʼaameʼex a xaanabeʼex yéetel listoʼex utiaʼal a tsikbaltikeʼex le maʼalob baʼaloʼob yaan yil yéetel le jeetsʼeliloʼ. Tiʼ jeʼel baʼalak súutukileʼ chʼaʼex u nojoch escudoil le fejoʼ utiaʼal ka páajchajak a tupikeʼex tuláakal u tʼabaʼan flechaʼob le Kʼaasilbaʼaloʼ. Kʼameʼex xan u cascoil le salvaciónoʼ bey xan u espadail le espíritu santo wa u tʼaan Diosoʼ. Yéetel u yáantaj le espíritu santooʼ tiʼ jeʼel baʼalak súutukileʼ kʼub a wóoleʼex orar jejeláas bixi yéetel jejeláas bix ka kʼáat óolnakeʼex tiʼ Dios».

20. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal k-kanáantaʼal tumen le ‹u nuʼukulil baʼateloʼ›?

²⁰ Wa juntúul soldado ku tuʼubultiʼ u tsʼáaik junpʼéel u nuʼukulil u baʼateleʼ maʼ kun páajtal u kanáantik tuláakal u wíinklil. U enemigo túuneʼ yaan u kaxtik le tuʼux maʼ u pixmaj utiaʼal u beetik loob tiʼoʼ. Toʼon xaneʼ wa k-kʼáat k-kanáantbaeʼ maʼ unaj u tuʼubultoʼon mix junpʼéel tiʼ le «u nuʼukulil baʼateʼel» ku taal tiʼ Diosoʼ. Kʼaʼabéet k-takik mantatsʼ yéetel k-kanáantik utiaʼal maʼ u kʼastal. Le baʼateʼel yaantoʼonoʼ yaan u jáawal tak kéen xuʼulsaʼak tiʼ le kʼasaʼan yóokʼol kaabaʼ yéetel le kéen luʼsaʼak le Kʼaasilbaʼal yéetel u demonioʼob way Luʼumeʼ (Apocalipsis 12:17; 20:1-3). Le oʼolaleʼ unaj u seguer k-tsʼáaikba tu contra le tsʼíibolaloʼob maʼ maʼalobtak ku yantaltoʼon yaan kʼiinoʼ (1 Corintios 9:27).

21. ¿Bix jeʼel k-kanáantikba tiʼ le Kʼaasilbaʼaloʼ?

 ²¹ Le Kʼaasilbaʼaloʼ jach yaan u páajtalil, baʼaleʼ yéetel u yáantaj Jéeobaeʼ jeʼel u páajtal k-kanáantikbatiʼeʼ. Utiaʼal maʼ k-náachtal tiʼ Dioseʼ kʼaʼabéet k-orar tiʼ, k-xokik le Bibliaoʼ yéetel maʼ u xuʼulul k-muchʼikba yéetel le sukuʼunoʼoboʼ (Hebreos 10:24, 25). Le baʼaloʼobaʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul k-meyajtik Jéeoba yéetel utiaʼal k-defendertik le baʼax k-creerkoʼ.

22, 23. 1) ¿Baʼax kun áantkoʼon utiaʼal k-defendertik le baʼax k-creerkoʼ? 2) ¿Baʼax ken k-il teʼ tuláakʼ xookoʼ?

²² Jach kʼaʼabéet k-kanik bix jeʼel k-defendertik le baʼax k-creertik le kéen kʼaʼabéetchajkoʼ (Juan 15:19). Toʼoneʼ jelaʼanoʼon tiʼ u maasil máakoʼob, jelaʼan bix k-tuukul yéetel bix k-beetik jujunpʼéel baʼaloʼob. Le oʼolal maʼalob ka k-tukle: «¿Kin naʼatik wa baʼaxten bey k-tuukuloʼ? ¿Jach wa kin creertik de ke maʼalob baʼax ku kaʼansik le Biblia bey xan le esclavo chúukaʼan u yóol yéetel yaan u naʼatoʼ?» (Mateo 24:45; Juan 17:17). «¿Kiʼimak wa in wóol kéen in waʼal u testigoen Jéeoba?» (Salmo 34:2; Mateo 10:32, 33). «¿Jeʼel wa u páajtal in tsolik tiʼ u maasil le baʼax kin creerkoʼ?» (xok 1 Pedro 3:15).

²³ Yaan kʼiineʼ chéen chʼaʼabil u yilik máak baʼax jeʼel u beetik utiaʼal maʼ u yoksikuba ichil le kʼasaʼan yóokʼol kaabaʼ, chéen baʼaleʼ yaan kʼiineʼ maʼ chéen chʼaʼabiliʼ. Tiʼ le Kʼaasilbaʼaloʼ yaʼab baʼaxoʼob ku meyaj utiaʼal u beetik k-lúubul, junpʼéeleʼ letiʼe baʼaxoʼob yaan utiaʼal u náaysik u yóol máakoʼ. Le oʼolaleʼ, ¿bix jeʼel k-yéeyik tubeel baʼax yéetel ken k-náays k-óoleʼ? Leloʼ yaan k-ilik teʼ tuláakʼ xookoʼ.