Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

XOOK 13

Kaʼans a paalal yéetel le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeobaoʼ

Kaʼans a paalal yéetel le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeobaoʼ

«¿Máax beetmil le baʼaloʼoboʼ?» (ISA. 40:26).

KʼAAY 11 K-ilik u nojbeʼenil Dios tiʼ baʼax u beetmaj

TIʼ BAʼAX KUN TʼAAN a

1. ¿Baʼax ku tsʼíiboltik le taatatsiloʼoboʼ?

 TAATATSILEʼEX, k-ojel jach ka tsʼíiboltkeʼex ka yaabiltaʼak Jéeoba tumen a paalaleʼex. Chéen baʼaleʼ como maʼ tu páajtal k-ilik Dioseʼ, ¿baʼax jeʼel a beetkeʼex utiaʼal ka creertaʼak tumen a paalal jach tu jaajil yaan yéetel ka u natsʼubaʼob tu yiknal? (Sant. 4:8).

2. Le taatatsiloʼoboʼ, ¿bix jeʼel u kaʼanskoʼob tiʼ u paalal u jatsʼuts modos Jéeobaeʼ?

2 Junpʼéel baʼax jeʼel u beetik le taatatsiloʼob utiaʼal u yáantik u paalal u natsʼubaʼob tiʼ Jéeobaoʼ letiʼe ka u múul xakʼaltoʼob le Bibliaoʼ (2 Tim. 3:14-17). Chéen baʼaleʼ le Bibliaoʼ ku yeʼesik uláakʼ bix jeʼel u kaʼansaʼal le paalaloʼob u maas kʼaj óoltoʼob Jéeobaoʼ. U libroil Proverbioseʼ ku tʼaan tiʼ juntúul taatatsil ku yaʼalik tiʼ u hijo ka u jach il le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeobaoʼ utiaʼal ka u yil le jatsʼuts modos yaantiʼoʼ (Pro. 3:19-21). Beoraaʼ koʼox ilik bix jeʼel u meyaj tiʼ le taatatsiloʼob le baʼaxoʼob beetaʼanoʼob utiaʼal u kaʼanskoʼob tiʼ u paalal bix u modos Jéeobaoʼ.

MEYAJNAKTECH LE BAʼAXOʼOB BEETAʼANOʼOB UTIAʼAL A KAʼANSIK A PAALALOʼ

3. ¿Bix unaj u yáantaʼal le paalaloʼob tumen u taataʼoboʼ?

3 Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ «u jatsʼuts modos Dios maʼ tu páajtal u yilaʼaloʼ chíikaʼan u yilaʼal [...] yoʼolal le baʼaxoʼob u beetmoʼ» (Rom. 1:20). Taatatsileʼex, ¿máasaʼ jatsʼuts a wilkeʼex a jóokʼleʼex xíimbal yéetel a paalaleʼex? Teʼ súutukiloʼoboʼ áant a paalaleʼex u yiloʼob u jatsʼuts modos Jéeoba tiʼ le baʼaxoʼob u beetmoʼ. Koʼox ilik baʼax jeʼel u kanik le taatatsiloʼob tiʼ bix úuchik u kaʼansaj Jesúsoʼ.

4. ¿Bix meyajnajik tiʼ Jesús le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeoba utiaʼal u kaʼansik u discípuloʼoboʼ? (Lucas 12:24, 27-30, nota).

4 Jesúseʼ meyajnajtiʼ le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeoba utiaʼal u kaʼansik u maasiloʼ. Juntéenjeakeʼ tʼaanaj tiʼ le lirioʼoboʼ bey xan tiʼ junpʼéel clase chʼíichʼ chíikaʼan tiʼ le kʼaʼawoʼ (xok Lucas 12:24, 27-30, nota). Jesúseʼ jeʼel kaʼach u tʼaan tiʼ jeʼel baʼalak baʼalcheʼil wa looleʼ, pero tʼaanaj tiʼ baʼaloʼob kʼaj óolaʼan tumen u discípuloʼob. U yojleʼ le discípuloʼoboʼ suuk kaʼach u yilkoʼob le clase chʼíichʼoʼob beyaʼ bey xan le lirioʼoboʼ. Maʼ xaaneʼ le táan u tsikbaloʼ hasta tu tuchʼubtaj le lirioʼob yéetel le chʼíichʼoʼoboʼ. ¿Baʼax tu kaʼansaj Jesús tiʼ u discípuloʼob yéetel le baʼaloʼobaʼ? Letiʼeʼ tu kaʼansajtiʼobeʼ Jéeobaeʼ jach uts tumen jeʼex u kanáantik le chʼíichʼoʼob yéetel le looloʼoboʼ bey xan ken u kanáantil le máaxoʼob meyajtikoʼ.

5. Le taatatsiloʼoboʼ, ¿bix jeʼel u meyajtiʼob le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeoba utiaʼal u kaʼansik u paalaloʼoboʼ?

5 Taatatsileʼex, ¿bix jeʼel a beetkeʼex jeʼex Jesús kéen a kaʼans a paalaleʼexeʼ? Junpʼéel bix jeʼel a beetkeʼexeʼ letiʼe kéen a tsikbalteʼextiʼob baʼax baʼalcheʼil wa loolil uts ta wicheʼexoʼ. Tsʼoʼoleʼ ka waʼalikeʼextiʼob baʼax ku kaʼansikteʼex yoʼolal Jéeoba. Kéen tsʼoʼokkeʼ ka kʼáatkeʼex tiʼob baʼax baʼalcheʼil wa loolil uts tu yichoʼob. Wa ka tʼaaneʼex tiʼ baʼaloʼob uts tu yichoʼob le táan a kaʼanskeʼexoʼ maas maʼ tun náayal u yóoloʼob.

6. Le taatatsiloʼoboʼ, ¿baʼax jeʼel u kankoʼob tiʼ le baʼax tu beetaj u maama Christopheroʼ?

6 Le taatatsiloʼoboʼ maʼ tsaaj u máanskoʼob yaʼab tiempo táan u investigarkoʼob junpʼéel clase baʼalcheʼ wa looleʼ. Por ejemploeʼ Jesúseʼ maʼ yaʼab baʼaloʼob tu tsolaj yoʼolal le chʼíichʼoʼoboʼ wa le lirioʼoboʼ. Maʼ xaaneʼ a hijoeʼ jatsʼuts u yuʼubik ka tsoʼoloktiʼ yaʼab baʼaloʼob yoʼolal wa baʼax baʼalcheʼil wa looleʼ, chéen baʼaleʼ tak chéen yéetel junpʼéel preguntaeʼ jeʼel a kaʼansiktiʼ wa baʼax yoʼolal u jatsʼuts modos Jéeobaeʼ. Juntúul sukuʼun ku kʼaabaʼtik Christophereʼ ku yaʼalik: «In maamaeʼ maʼ yaʼab baʼaloʼob ku tsolik kaʼach utiaʼal u kaʼansiktoʼon wa baʼax yoʼolal Jéeobaiʼ. Por ejemploeʼ kéen máankoʼon tuʼux yaan le nukuch montañaʼoboʼ ku yaʼalik: ‹¿Máasaʼ jach táaj jatsʼuts le montañaʼobaʼ? ¡Jach jatsʼuts bix u beetmil Jéeoba!›. Kéen xiʼikoʼon xan jáal jaʼeʼ ku yaʼaliktoʼon: ‹¡Jach túun nuuktak le olasoʼ, chíikaʼan jach yaan u poder Dios!›». Christophereʼ ku yaʼalik xan: «Kex maʼ yaʼab baʼal ku tsoliktoʼoneʼ jach ku beetik k-tuukul».

7. ¿Bix jeʼel a wáantkeʼex a paalaleʼex utiaʼal u kaanbaloʼob yoʼolal Jéeoba le kéen u yiloʼob le baʼaxoʼob u beetmoʼ?

7 Jeʼex u bin u nojochtal a paalaleʼexeʼ kaʼanseʼextiʼob jeʼel u kankoʼob yaʼab baʼaloʼob yoʼolal Jéeoba le kéen u yiloʼob le baʼaxoʼob u beetmoʼ. Jeʼel u páajtal a tʼaaneʼex tiʼ juntúul baʼalcheʼ wa uláakʼ baʼax u beetmaj Jéeobaeʼ, kéen tsʼoʼokkeʼ ka kʼáatkeʼex tiʼ a paalaleʼex: «¿Lelaʼ baʼax ku kaʼansiktech yoʼolal Jéeoba?». Maʼ xaaneʼ le baʼax ken u núukoʼoboʼ jach jeʼel u beetik u kiʼimaktal a wóoleʼexeʼ (Mat. 21:16).

BAʼAX SÚUTUKIL JEʼEL A KAʼANSIK A PAALALEʼ

8. ¿Baʼax súutukil jeʼel u meyaj kaʼach tiʼ le israelitaʼob utiaʼal u kaʼansik u paalaloʼoboʼ?

8 Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ le israelitaʼob ka u kaʼans u paalaloʼob le kéen «xíimbalnakoʼob teʼ bejoʼoboʼ» (Deu. 11:19). Úuchjeakileʼ teʼ bejoʼoboʼ ku páajtal kaʼach u yilaʼal jejeláas baʼalcheʼob yéetel looloʼob. Le israelitaʼoboʼ jeʼel u páajtal kaʼach u aprovecharkoʼob le súutukiloʼob beyaʼ utiaʼal u kaʼansik tiʼ u paalaloʼob u jatsʼuts modos Jéeobaoʼ. Teʼ kʼiinoʼobaʼ le taatatsiloʼoboʼ jeʼel xan u páajtal u beetkoʼob beyoʼ. Koʼox ilik bix u beetik jujuntúuliʼ.

9. ¿Baʼax ku kaʼansiktech u ejemplo le kaʼatúul kiikoʼoboʼ?

9 Juntúul kiik kajaʼan Indiaeʼ, ku yaʼalik: «Kéen xiʼikoʼon k-xíimbalt k-láakʼtsiloʼob teʼ chan kaajoʼ k-aprovechartik k-eʼesik tiʼ k-paalal le jatsʼuts baʼaloʼob u beetmaj Jéeobaoʼ. Tiʼ junpʼéel chan kaajeʼ maas yaʼab baʼaloʼob yaan utiaʼal u kaʼansaʼal tiʼ le paalaloʼob bix u jatsʼuts modos Jéeobaoʼ». Taatatsileʼex, wa ka jóoʼskeʼex tiempo utiaʼal a bineʼex tiʼ jatsʼuts lugaroʼob yéetel a paalaleʼexeʼ yaʼab baʼaloʼob ken u kanoʼob. Katya, juntúul kiik kajaʼan Moldaviaeʼ, ku yaʼalik: «Jach maʼ tu tuʼubulten le ka bisaʼaben tumen in papáʼob in wil le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeobaoʼ. Jach kin tsʼáaik u diosboʼotikil tiʼob tumen desde tin chichnil tu kaʼansenoʼob in wil u jatsʼuts modos Jéeoba yoʼolal le baʼaxoʼob u beetmoʼ».

Teʼ nukuch kaajoʼoboʼ yaʼab baʼaloʼob yaan utiaʼal u kaʼansaʼal tiʼ le paalaloʼob u jatsʼuts modos Jéeobaoʼ (Ilawil párrafo 10)

10. ¿Baʼax jeʼel u beetik le taatatsiloʼob utiaʼal u kaʼansik u paalaloʼoboʼ? (Ilawil le cuadro « ¿Baʼax jeʼel u yáantik le taatatsiloʼoboʼ?»).

10 Maʼ xaaneʼ maʼ tu páajtal a bisik a paalal teʼ lugaroʼob tuʼux yaan baʼalcheʼob wa uláakʼ baʼaloʼoboʼ tumen minaʼantech u modoil mix u tiempoil. ¿Baʼax túun jeʼel a beetkeʼ? Juntúul sukuʼun kajaʼan Indiaeʼ, ku yaʼalik: «Teʼ tuʼux kajaʼanenoʼ le taatatsiloʼoboʼ maʼ yaʼab u náajaloʼobiʼ, le oʼolal jach koʼoj u jóokʼol u bin xíimbal máak. Pero tak tiʼ junpʼéel chan parque wa tak tu yotoch máakeʼ jeʼel u páajtal u yilaʼal le jatsʼuts baʼaloʼob u beetmaj Jéeobaoʼ». Taatatsileʼex, maʼ u tuʼubulteʼexeʼ tak teʼ tuʼux kajaʼaneʼexoʼ jeʼel u meyajteʼex yaʼab baʼaloʼob utiaʼal a kaʼansik a paalaleʼexeʼ (Sal. 104:24). Maʼ xaaneʼ jeʼel a wilkeʼex chʼíichʼoʼob, mejen ikʼeloʼob, looloʼob yéetel u maasil baʼaloʼob. Karina, juntúul kiik kajaʼan Alemaniaeʼ, ku yaʼalik: «In maamaeʼ jatsʼuts u yilik le looloʼoboʼ. Tin chichnileʼ kéen jóokʼkoʼon xíimbaleʼ ku yeʼesikten le looloʼob yaan teʼ bejoʼ». Taatatsileʼex uláakʼ baʼal jeʼel u meyajteʼexeʼ letiʼe videoʼob yéetel publicaciónoʼob u beetmaj u kaajal Jéeobaoʼ. Kex jeʼel tuʼuxak ka yanakeʼexeʼ jeʼel u páajtal a weʼeskeʼex tiʼ a paalaleʼex le jatsʼuts baʼaloʼob beetaʼanoʼoboʼ. Beoraaʼ koʼox ilik jujunpʼéel tiʼ u jatsʼuts modos Jéeoba jeʼel u páajtal a tsikbaltik yéetel a paalaleʼ.

«U JATSʼUTS MODOS DIOSEʼ CHÍIKAʼAN U YILAʼAL»

11. ¿Baʼax jeʼel u beetik le taatatsiloʼob utiaʼal u kaʼanskoʼob tiʼ u paalal u nojoch yaabilaj Jéeobaoʼ?

11 Utiaʼal a wáantik a paalal u yiloʼob u nojoch yaabilaj Jéeobaeʼ tsikbalteʼextiʼob bix u kanáantik le baʼalcheʼob u mejniloʼoboʼ (Mat. 23:37). Tsikbalneneʼex xan yoʼolal le uláakʼ jejeláas baʼaloʼob u beetmaj Jéeobaoʼ. Karina, le máax t-aʼalaj teʼ párrafo máanoʼ, ku yaʼalik: «Kéen jóokʼken xíimbal kaʼach yéetel in maamaeʼ suuk u yaʼalikten ka in wil baʼax u jelaʼanil cada lool, tumen leloʼ ku yeʼesik u nojoch yaabilaj Jéeoba. Kex tsʼoʼok in nojochtaleʼ láayliʼ kin beetik le baʼax tu kaʼansajten in maamaoʼ, kin wilik le jatsʼuts looloʼob yanoʼ bey xan u coloroʼob. Leloʼ ku kʼaʼajsikten bukaʼaj nojchil u yaabilaj Jéeoba».

Utiaʼal a kaʼansik tiʼ a paalal bukaʼaj u naʼat Dioseʼ tsikbalttiʼob bix beetaʼanil k-wíinklil (Ilawil párrafo 12)

12. Le taatatsiloʼoboʼ, ¿bix jeʼel u yáantkoʼob u paalal u yiloʼob le bukaʼaj naʼat yaan tiʼ Jéeobaoʼ? (Salmo 139:14; ilawil xan le fotoʼoboʼ).

12 Jeʼel xan u páajtal a kaʼansik tiʼ a paalaloʼobeʼ le jatsʼuts baʼaloʼob u beetmaj Jéeobaoʼ ku yeʼesik maas yaan u naʼat ke wíinik (Rom. 11:33). Por ejemploeʼ tsoleʼex tiʼob bix u kʼáaxal le cháakoʼ. Aʼaleʼextiʼobeʼ le jaʼoʼ ku saʼapʼal, ku suut múuyalil, kéen tsʼoʼokkeʼ ku kʼáaxal le jaʼ jejeláas tuʼuxoʼ (Job 38:36, 37). Jeʼel xan u páajtal a tsikbaltikeʼextiʼob bix beetaʼanil u wíinklil máakeʼ (xok Salmo 139:14). Ilawileʼex bix tu beetil juntúul sukuʼun ku kʼaabaʼtik Vladimir. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Juntéenjeakeʼ in hijoeʼ lúub tu bicicleta, ka máan wa jaypʼéel kʼiineʼ utschaj le tuʼux laʼachpajoʼ. Teen yéetel in wataneʼ t-tsolajtiʼeʼ Jéeobaeʼ tu beetaj k-wíinklil yéetel u páajtalil u séeb utstal. T-aʼalaj xan tiʼeʼ le baʼaloʼob ku beetik wíinikoʼ maʼ tu páajtal u yutstal tu juunaloʼob. Por ejemploeʼ junpʼéel cocheeʼ kéen chocartaʼakeʼ kʼaʼabéet máax utskíintik. Yéetel lelaʼ k-hijoeʼ tu tsʼáaj cuenta le bukaʼaj naʼat yaan tiʼ Jéeobaoʼ».

13. Le taatatsiloʼoboʼ, ¿bix jeʼel u yáantik u paalaloʼob utiaʼal u tuukuloʼob tiʼ le poder yaan tiʼ Jéeobaoʼ? (Isaías 40:26).

13 Le Bibliaoʼ ku yaʼalik ka k-pakt le kaʼanoʼ yéetel ka k-chaʼant le estrellaʼoboʼ. Leloʼ yaan u beetik k-tsʼáaik cuentaeʼ Jéeobaeʼ jach nojoch u poder (xok Isaías 40:26). Taatatsileʼex maʼalob ka a waʼal tiʼ a paalaleʼex ka u chaʼantoʼob le estrellaʼoboʼ. Juntúul kiik kajaʼan Taiwáneʼ jach ku kʼaʼajsik junpʼéel baʼal úuchtiʼ tu paalil. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Juntéenjeak ka jóokʼoʼon xíimbaleʼ, teen yéetel in maamaeʼ pʼáatoʼon wenel teʼ tuʼux binoʼonoʼ. Como jáanpikʼeʼen le kaʼanoʼ páajchaj k-ilik le estrellaʼoboʼ tumen ich kʼáax yanoʼon. Teʼ kʼiinoʼoboʼ jach saajken in beet baʼax maʼ uts tu tʼaan Jéeobaiʼ tumen in wéet xookoʼobeʼ jach ku yaʼalikoʼobten ka in beet baʼax kʼaas. In maamaeʼ tu yaʼalajteneʼ tiʼ Jéeobaeʼ meyajnaj u poder utiaʼal u beetik le estrellaʼoboʼ. Ka tsʼoʼokeʼ tu yaʼalajteneʼ tiʼ Jéeobaeʼ jeʼel u meyaj u poder utiaʼal u yáantken u chúukpajal in wóol teʼ escuelaoʼ. Desde teʼ kʼiinoʼ tin chʼaʼtuklaj in maas kʼaj óoltik Jéeoba yéetel in meyajtik kex jeʼel baʼalak ka úuchkeʼ».

14. Le taatatsiloʼoboʼ, ¿bix jeʼel u kaʼanskoʼob tiʼ u paalaloʼob Jéeobaeʼ juntúul Dios kiʼimak u yóol?

14 Le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeobaoʼ ku yeʼesikeʼ letiʼeʼ juntúul Dios jach kiʼimak u yóol. Le científicoʼoboʼ tsʼoʼok u yilkoʼobeʼ u maas yaʼabil le baʼalcheʼoboʼ ku báaxaloʼob (Job 40:20). Maʼ xaaneʼ tsʼoʼok a wilik bix u cheʼej a paalal kéen u yiloʼob bix u báaxal juntúul chan miis wa bix u baʼlikuba le mejen peekʼoʼob le táan u báaxaloʼoboʼ. Le oʼolaleʼ le kéen a wil kiʼimak u yóol a paalal le táan u yilkoʼob u báaxal le baʼalcheʼoboʼ kʼaʼajstiʼobeʼ táan k-meyajtik juntúul Dios kiʼimak u yóol (1 Tim. 1:11).

DISFRUTARTEʼEX LE JATSʼUTS BAʼALOʼOB U BEETMAJ JÉEOBAOʼ

A paalaleʼexeʼ jeʼel u yaʼalikoʼob bix u yuʼubikubaʼob wa ka jóoʼskeʼex tiempo utiaʼal a jóokʼleʼex xíimbal tu yéeteloʼobeʼ (Ilawil párrafo 15)

15. ¿Baʼax jeʼel u yáantik le taatatsiloʼob utiaʼal u yojéeltikoʼob baʼax ku tuklik u paalaloʼoboʼ? (Proverbios 20:5; ilawil xan le fotooʼ).

15 Yaan kʼiineʼ le taatatsiloʼoboʼ istikyaj u jóoʼskoʼob tiʼ u paalal le baʼax ku yúuchultiʼoboʼ. Wa bey u yúuchultechoʼ, ¿baʼax jeʼel a beetkeʼ? (Xok Proverbios 20:5). Yaan taatatsiloʼobeʼ ku tsikbaloʼob yéetel u paalal le kéen jóokʼkoʼob xíimbal, tumen beyoʼ maas tranquilo u tsikbaloʼob. Chéen baʼaleʼ yaan uláakʼ baʼax oʼolal maʼalob ka beetaʼak beyoʼ. Masahiko, juntúul sukuʼun kajaʼan Taiwáneʼ, ku yaʼalik: «Kéen k-máans tiempo yéetel k-paalal tiʼ junpʼéel montaña wa teʼ jáal jaʼoʼ maas fácil k-tsikbal tu yéeteloʼob tumen maʼ estresadoʼobiʼ, beyoʼ ku páajtal k-ojéeltik bix u yuʼubikubaʼob yéetel baʼax ku tuklikoʼob». Katya, le kiik t-aʼalaj teʼ párrafo 9, ku yaʼalik: «Kéen jóokʼken escuelaeʼ in maamaeʼ suuk kaʼach u bisken tiʼ junpʼéel parque jach táaj jatsʼuts. Teʼeloʼ maas fácil in tsikbaltik tiʼ in maama baʼax ku yúuchulten escuela yéetel bix in wuʼuyikinba».

16. Le familiaʼoboʼ, ¿bix jeʼel u kiʼimakkúuntik u yóoloʼob yéetel le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeobaoʼ?

16 Le baʼaloʼob beetaʼanoʼoboʼ jeʼel u yáantik le familiaʼob utiaʼal ka u maas bisubaʼob yéetel utiaʼal u kiʼimaktal u yóoloʼoboʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ «yaan u súutukil cheʼej» yéetel u «súutukil u síitʼ máak» (Ecl. 3:1, 4, nota). Jéeobaeʼ jach yaʼab baʼaloʼob jatsʼutstak u beetmaj utiaʼal u náaysik u yóol máak. Por ejemploeʼ yaan familiaʼobeʼ uts tu tʼaan u binoʼob tuʼux yaan baʼalcheʼob, teʼ kʼáaxoʼ, teʼ tsʼonoʼotoʼoboʼ wa jáal jaʼ. Yaʼab mejen paalaloʼobeʼ uts tu tʼaan u binoʼob parque, u báaxaloʼob yéetel le baʼalcheʼoboʼ, u nadaroʼob wa u báaboʼob teʼ kʼáaʼnáaboʼ. Jeʼex k-ilkoʼ jejeláas baʼaloʼob u beetmaj Jéeoba utiaʼal u kiʼimakkúuntik u yóol máak.

17. ¿Baʼaxten desde beora unaj u kaʼansaʼal le paalaloʼob u disfrutartoʼob le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeobaoʼ?

17 Teʼ Paraísooʼ le taatatsiloʼob yéetel u paalaloʼoboʼ yaan u seguer u kiʼimakkúuntik u yóoloʼob yéetel le baʼaxoʼob u beetmaj Jéeobaoʼ. Teʼeloʼ mix juntúul baʼalcheʼ ken u beet loob, le oʼolal mix máak kun sajaktal tiʼob (Isa. 11:6-9). ¡Yaan u yantal yaʼab tiempo utiaʼal u disfrutarkoʼob le baʼaloʼob u beetmaj Jéeobaoʼ! (Sal. 22:26). Chéen baʼaleʼ le taatatsiloʼoboʼ desde beora jeʼel u páajtal u kaʼansik tiʼ u paalal u kʼaj óoltoʼob Jéeoba yéetel le baʼaxoʼob u beetmoʼ. Wa ku beetkoʼobeʼ u paalaloʼobeʼ yaan u yuʼubikubaʼob jeʼex rey Davideʼ, letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Jéeoba Dios, minaʼan uláakʼ dios jeʼex techeʼ, mix máak jeʼel u igualartik le baʼaxoʼob a beetmoʼ» (Sal. 86:8).

KʼAAY 134 Le paalaloʼoboʼ u siibaloʼob Dios

a Yaʼab sukuʼunoʼobeʼ tu paaliloʼobeʼ bisaʼaboʼob xíimbal tumen u taataʼob tiʼ jatsʼuts lugaroʼob. Letiʼobeʼ jach ku kʼaʼajsikoʼob bix úuchik u kaʼansaʼaloʼob tumen u taataʼob yéetel le jatsʼuts baʼaloʼob u beetmaj Jéeobaoʼ. Wa yaan a paalaleʼ, ¿bix jeʼel a wáantkoʼob utiaʼal u maas kʼaj óoltikoʼob u jatsʼuts modos Jéeobaeʼ? Teʼ xookaʼ yaan k-ilik bix jeʼel a beetkeʼ.