1, 2. ¿Baʼax unaj u seguer k-beetik kéen tsʼoʼokok k-okjaʼ, yéetel baʼaxten?

 ¿CADA baʼax kʼiin ka míistik a wotoch? Maʼ xaaneʼ sáamsamal ka beetik. Chéen baʼaleʼ, ¿baʼax jeʼel u yúuchul wa ka xuʼuluk a míistikeʼ? ¿Máasaʼ jeʼel u niktal polvo yéetel basuraeʼ? Utiaʼal túun maʼ u yúuchul lelaʼ mantatsʼ kʼaʼabéet a míistik.

² Bey u yúuchul yéetel le baʼaxoʼob k-tuklikoʼ bey xan yéetel le modos yaantoʼonoʼ. U jaajileʼ antes k-okjaʼeʼ t-ilaj k-kʼexik k-kuxtal yéetel náachchajoʼon «tiʼ tuláakal baʼax jeʼel u yéekʼkuntik k-wíinklil yéetel k-tuukuleʼ» (2 Cor. 7:1). Chéen baʼaleʼ maʼalob ka k-beet le baʼax tu yaʼalaj apóstol Pablooʼ, letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Unaj u seguer a túumbenkuntkeʼex le bix a tuukuleʼexoʼ» (Efe. 4:23). ¿Baʼaxten kʼaʼabéet u tsʼáaik u yóol máak u beet lelaʼ? Tumen u «polvoil» yéetel u «basurail» le yóokʼol kaabaʼ séebaʼan jeʼel u niktaloʼob t-tuukuleʼ. Utiaʼal túun maʼ u yúuchul leloʼ yéetel utiaʼal ka pʼáatkoʼon limpio tu táan Jéeobaeʼ mantatsʼ kʼaʼabéet k-xakʼaltik le baʼaxoʼob k-tuklikoʼ, k-modos yéetel le baʼaxoʼob k-tsʼíiboltikoʼ.

3. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal u seguer k-kʼexik k-tuukul? (Romanos 12:2).

³ ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal u seguer k-kʼexik k-tuukul? (Xok Romanos 12:2). Maʼ chéen unaj k-beetik jujunpʼéel baʼaloʼob maʼalobtakiʼ, baʼaxeʼ kʼaʼabéet k-jach ilik baʼax yaan ichil k-puksiʼikʼal. Tsʼoʼoleʼ wa k-ilik yaan baʼax unaj k-kʼexikeʼ tu séebaʼanil unaj k-beetik utiaʼal k-lúubul utsil tiʼ Jéeoba.  Lelaʼ mantatsʼ unaj k-beetik, maʼ chéen juntéeniʼ.

4. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal maʼ u káajal k-tuukul jeʼex u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ?

⁴ Kéen pʼáatkoʼon perfectoʼoneʼ mantatsʼ ken k-beet baʼax uts tu tʼaan Jéeoba. Chéen baʼaleʼ mientras maʼ úuchuk leloʼ jach kʼaʼabéet k-tsʼáaik k-óol utiaʼal k-beetik baʼax uts tu tʼaan. Teʼ Romanos 12:2, apóstol Pabloeʼ tu yaʼaleʼ kʼaʼabéet k-kʼexik k-tuukul utiaʼal k-ilik baʼax u kʼáat Dios ka k-beete. Bey túunoʼ kéen k-chʼaʼtukult wa baʼaxeʼ kʼaʼabéet k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen Dios maʼ tumen le yóokʼol kaabaʼ.

5. ¿Bix jeʼel k-eʼesik k-creertik tsʼoʼok u náatsʼal u kʼiinil Jéeobaeʼ? (Ilawil le fotoʼoboʼ).

⁵ Tuukulnakoʼon tiʼ lelaʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ kʼaʼabéet k-páaʼtik «u kʼuchul u kʼiinil Jéeoba» (2 Ped. 3:12). Le oʼolaleʼ tukulte: «Yéetel le baʼaxoʼob kin beetik ichil in kuxtaloʼ, ¿kin weʼesik wa kin creertik tsʼoʼok u náatsʼal u kʼiinil Jéeoba? Le kéen in chʼaʼtukult wa yaan u seguer in xook yéetel baʼax meyajil ken in beeteʼ, ¿kin weʼesik wa kin tsʼáaik táanil Jéeoba? ¿Kin creertik de ke Jéeobaeʼ yaan u tsʼáaik tiʼ in familia tuláakal baʼax kʼaʼabéettiʼoboʼ?». Jéeobaeʼ jach ku kiʼimaktal u yóol ken u yil táan k-tsʼáaik k-óol kuxtal jeʼex uts tu tʼaanoʼ (Mat. 6:25-27, 33; Fili. 4:12, 13).

6. ¿Baʼax unaj u seguer k-beetik?

⁶ Mantatsʼ kʼaʼabéet k-xakʼaltik bix k-tuukul. Wa k-ilik yaan baʼax kʼaʼabéet k-kʼexikeʼ tu séebaʼanil unaj k-beetik. Pabloeʼ tu yaʼalaj tiʼ le sukuʼunoʼob yanoʼob Corintooʼ: «Seguernak a xíixtik a tuukuleʼex utiaʼal ka a wileʼex wa láayliʼ yaan a fejeʼex tiʼ le baʼaxoʼob kaʼansaʼanteʼexoʼ, seguernak a weʼeskeʼex máaxeʼexiʼ» (2 Cor. 13:5). Utiaʼal k-eʼesik láayliʼ yaan k-fejeʼ maʼ chéen unaj k-bin teʼ  reuniónoʼob wa k-táakpajal teʼ kʼaʼaytaj cada wa baʼax kʼiinoʼ. Baʼaxeʼ kʼaʼabéet k-ilik baʼaxoʼob k-tuklik, baʼaxoʼob k-tsʼíiboltik yéetel baʼax péeksikoʼon k-beet wa baʼax. Bey túunoʼ utiaʼal u seguer k-túumbenkuntik bix k-tuukuleʼ kʼaʼabéet u seguer k-xokik le Bibliaoʼ, k-tuukul jeʼex u tuukul Dioseʼ yéetel k-utskíintik le baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak k-beetkoʼ utiaʼal k-kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba (1 Cor. 2:14-16).

7. Jeʼex u yaʼalik Efesios 4:31, 32, ¿baʼax uláakʼ kʼaʼabéet k-beetik yéetel baʼaxten maʼ chéen chʼaʼabil u beetaʼaliʼ?

⁷ (Xok Efesios 4:31, 32). Maʼ chéen unaj k-kʼexik bix k-tuukuliʼ, baʼaxeʼ kʼaʼabéet k-búukintik ‹le túumben modosoʼ› (Efe. 4:24). Utiaʼal k-beetik lelaʼ kʼaʼabéet k-beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-pʼatik le úuchben modos yaantoʼon kaʼach jeʼex kʼuuxilil, pʼujaʼanil yéetel tsʼíikilil. Pero lelaʼ maʼ chéen chʼaʼabil u beetaʼaliʼ. Tumen yaan tiʼ le modosaʼ úuch yanaktoʼon yéetel istikyaj jeʼel u lukʼultoʼoneʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ yaan «máax séeb u tsʼíikil» yéetel yaan «máax séeb u pʼuʼujul» (Pro. 29:22). Maʼ xaaneʼ tak kéen tsʼoʼokok k-okjaʼeʼ yaan u kʼaʼabéettal u seguer k-tsʼáaik k-óol utiaʼal maʼ u kaʼa yantaltoʼon le kʼaakʼas modosaʼ. Koʼox ilik u experiencia juntúul sukuʼun.

8, 9. Le baʼax úuch tiʼ Stephenoʼ, ¿bix u yeʼesik kʼaʼabéet u seguer k-luʼsik le úuchben modos yaantoʼonoʼ?

⁸ Juntúul sukuʼun ku kʼaabaʼtik Stepheneʼ jach séeb u tsʼíikil kaʼachi. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Tak ka tsʼoʼok in wokjaʼeʼ kʼaʼabéetchaj u seguer in controlartik maʼ in séeb tsʼíikil. Por ejemploeʼ junpʼéel kʼiin le táan k-kʼaʼaytajoʼ tin wileʼ juntúul máakeʼ táan u yoklik u radioil in coche. Ka tsʼíit in wáalkab tu paach, le jach taʼaytak in machkoʼ tu píikchʼintaj le radiooʼ ka púutsʼi. Ka tin tsikbaltaj tiʼ le sukuʼunoʼob le baʼax tin beetoʼ juntúul sukuʼun úuch joʼopʼok u meyajtik Jéeobaeʼ tu yaʼalajten: ‹¿Baʼax túun jeʼel a beetik kaʼach wa ka mache maakoʼ?›. Le baʼax tu yaʼalajtenoʼ tu beetaj in tsʼáaik cuenta láayliʼ yaanten jujunpʼéel úuchben modoseʼ». b

⁹ Yaan horaeʼ jeʼel u tuklik máak tsʼoʼok u pʼatik junpʼéel kʼaakʼas modoseʼ, pero le baʼax úuch tiʼ sukuʼun Stephenoʼ ku yeʼesiktoʼoneʼ junsúutuk jeʼel u jáan kaʼa chíikpajleʼ. Wa yaan hora ku yúuchultoʼon beyoʼ maʼ unaj u lúubul k-óoliʼ mix k-tuklik wa tsʼoʼoktoʼon beyoʼ. Tak tiʼ apóstol Pablo bey úuchikoʼ. Letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Le kéen in wóot in beet baʼax maʼalobeʼ ku kʼatkuba tin táan le baʼax maʼ maʼaloboʼ» (Rom. 7:21-23). Kex ka limpiartaʼak maʼalob junpʼéel najeʼ le polvo yéetel le basuraoʼ mantatsʼ ku kaʼa niktal. Toʼon xaneʼ como kʼeban máakoʼoneʼ jeʼel u kaʼa niktal toʼon jujunpʼéel tiʼ le modos yaantoʼon kaʼachoʼ. Le oʼolaleʼ kʼaʼabéet k-tsʼáaik k-óol utiaʼal k-pʼáatal limpioil tu táan Jéeoba. ¿Baʼax túun jeʼel u yáantkoʼoneʼ?

10. ¿Baʼax unaj k-beetik wa yaan jujunpʼéel modos táan k-ilik k-pʼatik? (1 Juan 5:14, 15).

¹⁰ Kʼaʼabéet k-aʼalik tiʼ Jéeoba máakalmáak le modos táan u difíciltaltoʼon k-pʼatikoʼ, tumen letiʼeʼ yaan u yuʼubikoʼon yéetel yaan u yáantkoʼon (xok 1 Juan 5:14, 15). U jaajileʼ maʼ ken u beet junpʼéel milagro utiaʼal u luʼsiktoʼon junpʼéel tiʼ le modos maʼ maʼalob yaantoʼonoʼ. Pero yaan u tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal k-controlartik (1 Ped. 5:10). ¿Bix jeʼel k-beetik  le baʼax k-kʼáatik ich oraciónoʼ? Kʼaʼabéet k-ilik k-náachtal tiʼ le baʼaloʼob jeʼel u beetik u kaʼa yantaltoʼon le úuchben modosoʼ. Por ejemploeʼ maʼ unaj k-chaʼantik películaʼob, programaʼob tiʼ televisión wa k-xokik libroʼob jeʼel u beetkoʼob k-tuklik maʼ kʼaas le modos táan k-ilik pʼatkoʼ. Tsʼoʼoleʼ maʼ unaj k-tsʼíiboltik baʼaloʼob maʼ maʼalobtakiʼ (Fili. 4:8; Col. 3:2).

11. ¿Bix jeʼel u seguer u yantaltoʼon le túumben modosoʼ?

¹¹ Kʼaʼabéet xan k-ilik u yantaltoʼon le túumben modosoʼ. ¿Bix jeʼel u yantaltoʼoneʼ? Kʼaʼabéet k-ilik maas kʼaj óoltik Jéeoba, u jatsʼuts modos yéetel k-kuxtal jeʼex uts tu tʼaaneʼ (Efe. 5:1, 2). Kéen k-xok teʼ Biblia junpʼéel ejemplo tuʼux ku perdonartaʼal wa máax tumen Jéeobaeʼ maʼalob ka k-tukle: «¿Kux túun teen kin perdonartik wa u maasil?». Wa kéen k-xok junpʼéel ejemplo tuʼux ku chʼaʼik óotsilil Jéeoba tiʼ le máaxoʼob táan u muʼyajoʼoboʼ maʼalob ka k-tukult xan: «¿Kux túun teen kin chʼaʼik óotsilil tiʼ le sukuʼunoʼob táan u muʼyajoʼob yéetel kin wilik in wáantkoʼob?». Bey túunoʼ kʼaʼabéet u seguer k-kʼexik k-tuukul yéetel k-búukintik le túumben modosoʼ, chéen baʼaleʼ kʼaʼabéet k-eʼesik paciencia mientras k-beetik.

12. U ejemplo Stepheneʼ, ¿bix u yeʼesik jeʼel u kʼexik u kuxtal máak le Bibliaoʼ?

¹² Stephen, le máax t-chʼaʼchiʼitaj teʼ párrafo 8, jujunpʼíitil úuchik u búukintik le túumben modosoʼ. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Kex tsʼoʼok in wokjaʼeʼ yaan kʼiineʼ maʼ chéen chʼaʼabil in wilik maʼ in séeb tsʼíikiliʼ. Kéen beetaʼak in tsʼíikileʼ kin sutik in paacheʼ kin bin, beyoʼ maʼ tin baʼateʼel yéetel mix máak. Yaan hora xaneʼ kin beetik uláakʼ baʼaloʼob utiaʼal maʼ u peortal le baʼax táan u yúuchloʼ. In watan yéetel uláakʼ sukuʼunoʼobeʼ tsʼoʼok u felicitarkenoʼob yoʼolal le baʼax kin beetkoʼ. Hasta maʼ tin creertik wa tin controlartik in modos. Lelaʼ páajchaj in beetik yoʼolal baʼax tin kanaj teʼ Bibliaoʼ. Tsʼoʼok in tsʼáaik cuentaeʼ le baʼax ku kaʼansikoʼ ku kʼexik u kuxtal máak».

13. ¿Baʼax kun áantkoʼon k-beet baʼax maʼalob? (Gálatas 5:16).

¹³ (Xok Gálatas 5:16). Jéeobaeʼ jach uts, le oʼolal ku tsʼáaiktoʼon u espíritu santo utiaʼal k-beetik baʼax maʼalob. Por ejemploeʼ ku tsʼáaiktoʼon u espíritu santo kéen k-xakʼalxokt le Bibliaoʼ bey xan kéen xiʼikoʼon teʼ reuniónoʼoboʼ, teʼeloʼ jach ku líikʼil k-óol tumen k-antal yéetel sukuʼunoʼob táan xan u tsʼáaik u yóol u beetoʼob baʼax maʼalob (Heb. 10:24, 25; 13:7). Tsʼoʼoleʼ wa k-tsʼáaik cuenta yaan baʼax maʼ maʼalob táan k-tsʼíiboltikeʼ kʼaʼabéet k-kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáantoʼon, letiʼ túuneʼ yaan u tsʼáaiktoʼon u espíritu santo utiaʼal u seguer u chúukpajal k-óol k-beet baʼax maʼalob. Maʼ xaaneʼ tuláakal le baʼaloʼobaʼ maʼ ken u beetoʼob u xuʼulul k-tsʼíiboltik baʼaloʼob kʼaastak, pero yaan u tsʼáaikoʼobtoʼon u muukʼil utiaʼal maʼ k-lúubul tiʼ le baʼax k-tsʼíiboltikoʼ. Gálatas 5:16, ku yaʼalik: «Maʼ u xuʼulul a nuʼuktikabaʼex yéetel le espíritu santooʼ, beyoʼ maʼ kan lúubleʼex tiʼ mix junpʼéel u tsʼíibolal a kʼeban wíinklileʼex».

14. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet u seguer k-tsʼíiboltik baʼaloʼob maʼalobtak?

¹⁴ Kex wa tsʼoʼok u suuktal k-beetik le baʼaxoʼob tsʼoʼok aʼalikoʼ kʼaʼabéet k-ilik maʼ u xuʼulul k-beetik yéetel ka seguernak k-tsʼíiboltik baʼaloʼob maʼalobtak. ¿Baʼaxten? Tumen juntúul tiʼ k-enemigoʼobeʼ maʼatech u wenel, lelaʼ letiʼe tentaciónoʼoboʼ. Yaan  horaeʼ kex tsʼoʼok k-okjaʼeʼ jeʼel u taaktal k-beetik baʼaloʼob maʼ maʼalobtakeʼ jeʼex k-apostar, k-káaltal wa k-chaʼantik pornografía (Efe. 5:3, 4). Juntúul xiʼipal u testigo Jéeobaeʼ ku yaʼalik: «Le baʼax maas difícil in wilkoʼ letiʼe u xuʼulul u yutstal tin wich in wéet xiibiloʼoboʼ. Tin tuklaj maʼ tun xáantaleʼ, pero maʼ tu páajtal in luʼsik tin pool le kʼaakʼas tuukulaʼ». ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon wa maʼ tu páajtal k-luʼsik t-tuukul junpʼéel baʼal maʼ maʼalobiʼ?

15. ¿Bix u yáantkoʼon k-ojéeltik tuláakal máak yaan horaeʼ ku tsʼíiboltik baʼax maʼ maʼalobiʼ? (Ilawil le fotooʼ).

¹⁵ Wa yaan junpʼéel kʼaakʼas tsʼíibolal maʼ tu pʼatik a paacheʼ maʼ u tuʼubultecheʼ maʼ ta juunal yanechiʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Le pruebaʼob ka aktáantkeʼexoʼ letiʼe ku aktáantik xan tuláakal máakoʼ» (1 Cor. 10:13a). Tiʼ le sukuʼunoʼob yanoʼob Corinto aʼalaʼab le tʼaanoʼobaʼ tumen jujuntúul tiʼ letiʼob kaʼacheʼ ku núupkʼebantaloʼob, ku káaltaloʼob yéetel yaneʼ homosexualoʼob (1 Cor. 6:9-11). A tuklikeʼ, ¿xuʼul wa u tsʼíiboltkoʼob baʼaloʼob kʼaastak ka tsʼoʼok u yokjaʼob? U jaajileʼ maʼ. Tumen kex tuláakloʼob yéeyaʼanoʼobeʼ láayliʼ kʼeban máakoʼobeʼ. Le oʼolal yaan kʼiineʼ tu tsʼíiboltoʼob baʼaloʼob kʼaastak, pero kex beyoʼ chúukpaj u yóoloʼob tiʼ Jéeoba. Lelaʼ ku líiʼsik k-óol tumen ku yeʼesiktoʼon jeʼel xan u páajtal u chúukpajal k-óol tiʼ Jéeobaeʼ. Le oʼolal le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Muʼukʼaʼanchajak a fejeʼex, tumen a wojleʼexeʼ le baʼax ka muʼyajtikeʼexoʼ láayliʼ letiʼe baʼax ku muʼyajtik tuláakal k-sukuʼunoʼob yanoʼob tuláakal yóokʼol kaaboʼ» (1 Ped. 5:9).

16. ¿Tiʼ baʼax trampail maʼ unaj k-lúubuliʼ, yéetel baʼaxten?

¹⁶ Junpuliʼ maʼ unaj k-tuklik wa chéen tiʼ toʼon ku yúuchul le baʼaloʼobaʼ tumen leloʼ junpʼéel trampa. Wa ku káajal k-tuukul beyoʼ jeʼel k-tuklik tsʼoʼoktoʼon beyoʼ yéetel minaʼantoʼon utskíinajil. Pero le Bibliaoʼ  ku yaʼalik: «Dioseʼ ku béeykuntik baʼax ku yaʼalik yéetel maʼ ken u chaʼa a tsʼaʼabaleʼex a pruebail maas tiʼ le ku páajtal a muʼyajtikeʼexoʼ, baʼaxeʼ le táan a tsʼaʼabaleʼex a pruebailoʼ yaan u tsʼáaik tuʼux a púutsʼleʼex utiaʼal ka páajchajak u chúukpajal a wóoleʼex a muʼyajteʼex» (1 Cor. 10:13b). Le oʼolaleʼ kex wa jach okaʼan t-tuukul junpʼéel kʼaakʼas tsʼíibolaleʼ jeʼel u páajtal u chúukpajal k-óol tiʼ Jéeobaeʼ. Yéetel u yáantajeʼ jeʼel u páajtal k-púutsʼul tiʼ le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼoboʼ.

17. Kex deporsi ku yantal tiʼ maak kʼaakʼas tsʼíibolaloʼobeʼ, ¿baʼax jeʼel u páajtal k-beetkeʼ?

¹⁷ U jaajileʼ tiʼ tuláakloʼon jeʼel u yantal kʼaakʼas tsʼíibolaleʼ tumen kʼebanoʼon. Le kéen úuchuktoʼon beyoʼ unaj k-púutsʼultiʼ jeʼex púutsʼik José tiʼ u yatan Potifaroʼ (Gén. 39:12). Jeʼex tsʼoʼok k-ilkoʼ maʼ tu páajtal u esclavizarkoʼon le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼoboʼ.

18, 19. ¿Baʼax preguntaʼob jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal ka seguernak k-túumbenkuntik k-tuukuleʼ?

¹⁸ Utiaʼal k-túumbenkuntik k-tuukuleʼ kʼaʼabéet u seguer k-ilik k-tuukul jeʼex Jéeobaeʼ yéetel k-beetik baʼax uts tu tʼaan. Utiaʼal leloʼ kʼaʼabéet k-xakʼaltik k-tuukul yéetel k-núukik le preguntaʼobaʼ: «Le baʼaxoʼob kin beetkoʼ, ¿ku yeʼesik wa kin creertik taʼaytak u xuʼulul le yóokʼol kaabaʼ? ¿Táan wa in jatsʼutskíintik in modos jeʼex u yaʼalik le Bibliaoʼ? ¿Táan wa in chaʼik u nuʼuktiken u espíritu santo Jéeoba utiaʼal maʼ u controlarken le kʼaakʼas tsʼíibolaloʼoboʼ?».

¹⁹ Kéen tsʼoʼokok k-núukik le preguntaʼobaʼ kʼaʼabéet k-ilik baʼax k-beetik maʼalob, pero kʼaʼabéet xan k-chʼaʼik en cuenta maʼ perfectoʼoniʼ. Wa yaan baʼax k-ilik unaj k-utskíintikeʼ maʼ unaj u lúubul k-óoliʼ. Baʼaxeʼ unaj k-beetik baʼax ku yaʼalik Filipenses 3:16: «Tak tuʼux tsʼoʼok k-náakleʼ, maʼ u xuʼulul k-bin táanil jeʼex tsʼoʼok k-beetkoʼ». Wa k-beetkeʼ Jéeobaeʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal ka seguernak k-túumbenkuntik k-tuukul.