Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

Beetaʼaboʼon utiaʼal k-kuxtal minaʼan u xuul

Beetaʼaboʼon utiaʼal k-kuxtal minaʼan u xuul

¿MÁASAʼ tuláakloʼon k-kʼáat kuxtal mantatsʼ ich kiʼimak óolal? Bukaʼaj maʼalobil ka kuxlakoʼon mantatsʼ bey xan ka yanaktoʼon toj óolal. ¿Máasaʼ jeʼel u yantaltech tiempo utiaʼal a wantal yéetel le máaxoʼob a yaabiltmoʼ, a bin a kʼaj óolt uláakʼ tuʼuxoʼob, a kanik a beet uláakʼ baʼaloʼob yéetel a maas maʼalobkíintik bix a beetik le baʼax uts ta tʼaanoʼ?

¿Baʼaxten mix máak u kʼáat kíimil? Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ Dioseʼ tu tsʼáaj tu tuukul wíinik u kuxtal mantatsʼ (Eclesiastés 3:11). Tsʼoʼoleʼ ku yaʼalik xaneʼ Dioseʼ jach u yaabiltmoʼon (1 Juan 4:8). Wa u yaabiltmoʼon yéetel tu beetoʼon utiaʼal k-kuxtal mantatsʼeʼ, ¿baʼaxten túun láayliʼ ku kíimil máakeʼ?

¿Máasaʼ mix máak u kʼáat kíimil? Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ le kíimiloʼ bey jeʼex juntúul «enemigo» táan u máan tu paach máakeʼ (1 Corintoiloʼob 15:26). U jaajileʼ mix máak ku páajtal u púutsʼul tiʼ. Yaʼab máakeʼ hasta sajak tʼaan tiʼ le kíimiloʼ. ¿Yaan wa u kʼuchul u kʼiinil u xuʼulsaʼal?

MAʼ BEETAʼABOʼON UTIAʼAL K-KÍIMILIʼ

Dioseʼ maʼ tu beetaj wíinik utiaʼal ka kuxlak chéen wa jaypʼéel kʼiinoʼobiʼ. U libroil Genesiseʼ ku yaʼalikeʼ Dioseʼ u kʼáat kaʼach ka kuxlak wíinik mantatsʼ way Luʼumeʼ. Le oʼolal tu tsʼáaj tuláakal baʼax kʼaʼabéet utiaʼal u kuxtal máak ich kiʼimak óolaliʼ. Ka tsʼoʼokeʼ tu tsʼáaj Adán tiʼ junpʼéel jatsʼuts paraíso ku kʼaabaʼtik Edén. Dios túuneʼ tu yilaj «sen maʼalob» tuláakal le baʼax tu beetoʼ (Génesis 1:26, 31).

Ka beetaʼab Adán tumen Jéeobaeʼ minaʼan kaʼach u kʼeban (Deuteronomio 32:4). Eva, u yatan Adaneʼ, bey xan beetaʼabikoʼ. Le oʼolal aʼalaʼabtiʼob tumen Jéeoba: ‹Yaʼabchajak a paalaleʼex; chupeʼex le yóokʼol kaaboʼ, kanáanteʼex xan, yanak a páajtalileʼex yóokʼol le kayoʼoboʼ, le chʼíichʼoʼoboʼ bey xan yóokʼol tuláakal le baʼalcheʼob ku jíiltikubaʼoboʼ› (Génesis 1:28).

Utiaʼal ka béeychajak u chupikoʼob le Luʼumoʼ yaan kaʼach u bisiktiʼob yaʼab tiempo. Evaeʼ yaan u yantal u paalal yéetel u paalal xaneʼ yaan u yantal u paalaloʼob tak kéen u láaj chupoʼob le Luʼumaʼ (Isaías 45:18). ¿Bix jeʼel u chupikoʼob tuláakal yóokʼol kaab wa chéen wa jaypʼéel kʼiinoʼob kun kuxtaloʼob?

Chéen tukult bukaʼaj nojchil le meyaj tsʼaʼab u beet Adán utiaʼal u kanáantik le baʼalcheʼoboʼ yéetel u tsʼáaik u kʼaabaʼ cada juntúul tiʼ letiʼob (Génesis 2:19). Utiaʼal u beetik lelaʼ anchaj u jach kʼaj óoltik tubeel baʼax ku beetik cada baʼalcheʼ, le oʼolal yaan u xáantal kaʼach le meyaj tsʼaʼabtiʼoʼ.

Le kaʼapʼéel baʼaloʼob aʼalaʼab tiʼ Adán yéetel Eva ka u beetoʼoboʼ ku yeʼesikeʼ maʼ beetaʼaboʼob utiaʼal ka kuxlakoʼob chéen wa jaypʼéel kʼiinoʼobiʼ.

DIOSEʼ TU BEETAJ WÍINIK UTIAʼAL KA KUXLAK MANTATSʼ TIʼ JUNPʼÉEL PARAÍSO WAY LUʼUMEʼ

KUXLAJOʼOB YAʼAB JAʼABOʼOB

Adaneʼ 930 jaʼaboʼob kuxlaji

Matusaleneʼ 969 jaʼaboʼob kuxlaji

Noeeʼ 950 jaʼaboʼob kuxlaji

Bejlaʼeʼ 70 wa 80 jaʼaboʼob ku kuxtal máak

Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ táanil tiʼ u taal le Diluviooʼ le máakoʼoboʼ yaʼab jaʼaboʼob ku kuxtaloʼob kaʼachi. Génesis 5:5, ku yaʼalikeʼ Adaneʼ kuxlaj 930 jaʼaboʼob. Tsʼoʼoleʼ yanchaj uláakʼ seis máakoʼob kuxlajoʼob maas tiʼ 900 jaʼaboʼob, jeʼex Set, Enós, Quenán, Jared, Matusalén yéetel Noé. Noeeʼ yaan kaʼach 600 jaʼaboʼob tiʼ ka taal le Diluviooʼ (Génesis 5:5-27; 7:6; 9:29). ¿Baʼaxten kuxlajoʼob yaʼab jaʼaboʼob?

Maʼ xaaneʼ tumen síijoʼob le maʼ úuch kʼebanchajak Adán yéetel Evaoʼ. Utiaʼal k-naʼatik baʼaxten maʼ tu chowaktal u kuxtal máakeʼ, kʼaʼabéet k-naʼatik bix ookik le kʼebanoʼ yéetel bix kun xuʼulsbil tiʼ le kíimiloʼ. Lelaʼ letiʼe baʼax ken k-kan tuláakʼ xookoʼ.