1, 2. 1) ¿Baʼaxten tu kʼiiniloʼob Pabloeʼ yaʼab máak chiʼichnak yoʼolal le palitsililoʼ? 2) Jeʼex tu yaʼalil Pabloeʼ, ¿máax tiʼ u taal le jaajil jáalkʼabiloʼ?

U KAJNÁALILOʼOB le Imperio Romanooʼ jach kiʼimak u yóoloʼob tumen ku tuklikoʼob kaʼacheʼ letiʼob kanáantik le leyoʼ, le justiciaoʼ yéetel le jáalkʼabiloʼ. Chéen baʼaleʼ le páajtalil anchaj tiʼ le imperiooʼ béeychaj yoʼolal le meyaj tu sen beetaj le palitsiloʼoboʼ. Junpʼéel tiempoeʼ tiʼ cada óoxtúul u kajnáaliloʼobeʼ juntúuleʼ palitsil. K-ilkeʼ teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ yaʼab máak chiʼichnak yoʼolal le palitsililoʼ, tak le cristianoʼob kajaʼanoʼoboʼ.

² Apóstol Pabloeʼ yaʼab baʼaxoʼob tu tsʼíibtaj yoʼolal le jáalkʼabiloʼ. Baʼaleʼ letiʼeʼ maʼ tu yóotaj u kʼex u ley le gobiernoʼob jeʼex tu beetil uláakʼ máakoʼoboʼ. Baʼaxeʼ junmúuchʼ yéetel uláakʼ cristianoʼobeʼ tu yilaj u tsʼáaik kʼaj óoltbil u Reino Dios tiʼ le máakoʼoboʼ bey xan le utsil ku taasik u kuxtal Jesús tu kʼuboʼ. Pabloeʼ tu yaʼalaj máax tiʼ u taal le jaajil jáalkʼabiloʼ. Teʼ kaʼapʼéel carta tu túuxtaj tiʼ le corintoiloʼoboʼ, juntaatsʼ úuchik u yaʼalik: «Jéeobaeʼ letiʼe Máax maʼ tu páajtal u yilaʼaloʼ yéetel tiʼ yaan teʼ kaʼanoʼ; tsʼoʼoleʼ le tuʼux yaan u kiliʼich muukʼ Jéeobaeʼ yaan jáalkʼabiliʼ» (2 Cor. 3:17).

3, 4. 1) ¿Tiʼ baʼax tʼaanaj Pablo tu káajbal le capítulo 3 tiʼ Kaʼapʼéel tiʼ Corintoiloʼoboʼ? 2) ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal kʼamik le jáalkʼabil ku tsʼáaik Jéeobaoʼ?

 ³ Teʼ carta xanaʼ Pabloeʼ tʼaanaj tiʼ le baʼax úuch tiʼ Moisés le ka éem tu witsil Sinaí le tsʼokaʼaniliʼ u yantal tu táan Jéeobaoʼ. U yicheʼ táan kaʼach u léembal. Le ka tu yiloʼob le israelitaʼob lelaʼ sajakchajoʼob, le oʼolal Moiseseʼ tu pixaj u táan u yich yéetel junpʼéel jaajay nookʼ (Éxo. 34:29, 30, 33; 2 Cor. 3:7, 13). Pabloeʼ tu tsoleʼ le kéen u kaʼa natsʼuba máak yiknal Jéeobaeʼ «ku luʼsaʼal le jaajay nookʼoʼ» (2 Cor. 3:16). ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal lelaʼ?

⁴ Teʼ xook máanikoʼ t-kaneʼ chéen tiʼ Jéeoba yaan u páajtalil u beetik jeʼel baʼaxak ka u chʼaʼtukleʼ, tumen letiʼ beetmil tuláakal baʼal. Le oʼolal jeʼel u páajtal u yaʼalaʼaleʼ «le tuʼux yaan u kiliʼich muukʼ Jéeobaeʼ yaan jáalkʼabiliʼ». Baʼaleʼ utiaʼal kʼamik le jáalkʼabiloʼ kʼaʼabéet k-natsʼikba yiknal Jéeoba. Lelaʼ u kʼáat u yaʼaleʼ kʼaʼabéet k-bisikba tu yéetel. Le israelitaʼob teʼ desiertooʼ maʼ tuukulnajoʼob jeʼex u tuukul Jéeobaeʼ. Bey piʼix u tuukuloʼob yéetel u puksiʼikʼaloʼob yéetel junpʼéel jaajay nookʼeʼ. Chéen tu beetoʼob le baʼax tu tsʼíiboltoʼob ka tu yiloʼob tsʼoʼok u jáalkʼabtaʼaloʼoboʼ (Heb. 3:8-10).

5. 1) ¿Baʼax jáalkʼabil ku tsʼáaik tiʼ toʼon u kiliʼich muukʼ Jéeoba? 2) ¿Bix u jáalkʼabtaʼal tumen Jéeoba tak le máaxoʼob palitsiltaʼanoʼob yéetel le yanoʼob carceloʼ? 3) ¿Baʼax kʼáatchiʼiloʼob ken k-xakʼalte?

⁵ Le jáalkʼabil ku tsʼáaik u kiliʼich muukʼ Jéeobaoʼ maas yaʼab utsil ku taasik tiʼ le jáalkʼabil ku tsʼáaik wíinikoʼ. U kiliʼich muukʼ Jéeobaeʼ ku jáalkʼabtikoʼon tiʼ le kʼebanoʼ, tiʼ le kíimiloʼ, tiʼ le maʼ jaajil kaʼansajoʼoboʼ yéetel tiʼ u maasil baʼaloʼob chéen suuk u beetaʼal. Le jáalkʼabil jeʼelaʼ maas nojoch tiʼ le ku páajtal u tsʼáaik chéen wíinikoʼ (Rom. 6:23; 8:2). Minaʼan uláakʼ jáalkʼabil beyoʼ. Jeʼel tak u páajtal u yantal tiʼ le máaxoʼob kʼalaʼanoʼob carceloʼ (Gén. 39:20-23). Lelaʼ bey úuchik tiʼ kiik Nancy Yuen yéetel sukuʼun Harold King. Letiʼobeʼ xáanchaj kʼalaʼanoʼob yoʼolal baʼax ku creertikoʼob. Jeʼel u páajtal k-chaʼantik yéetel k-uʼuyik baʼax ku yaʼalikoʼob teʼ JW Broadcasting (VIDEOʼOB > ENTREVISTAʼOB YÉETEL EXPERIENCIAʼOB > KU CHÚUKPAJAL U YÓOLOʼOB). Beoraaʼ koʼoneʼex xakʼaltik le kʼáatchiʼobaʼ: ¿Bix jeʼel k-eʼesik nojoch baʼal k-ilik jáalkʼabtaʼaniloʼoneʼ? ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal u meyajtoʼon tubeel?

6. ¿Bix úuchik u mixbaʼalkúuntaʼal tumen le israelitaʼob le jáalkʼabil tsʼaʼabtiʼob tumen Jéeobaoʼ?

⁶ Kéen siʼibiktoʼon junpʼéel baʼax jatsʼuts k-ilkeʼ, ¿máasaʼ jach k-tsʼáaik u diosboʼotikil? Jéeobaeʼ tu síiaj jáalkʼabil tiʼ le israelitaʼob le ka tu jóoʼsoʼob Egiptooʼ. ¿Baʼax túun tu beetoʼob yéetel? Chéen wa jaypʼéel meses jóokʼkoʼobeʼ káaj u tsʼíiboltkoʼob le janal yéetel le baʼax suuk u yukʼikoʼob kaʼach Egiptooʼ, joʼopʼ tak u tʼaanoʼob kʼaas yoʼolal le baʼaxoʼob ku tsʼaʼabaltiʼob tumen Jéeobaoʼ. Joʼopʼ tak u yaʼalikoʼob u suutoʼob Egipto. Utiaʼal letiʼobeʼ maas maʼalob le kay, le pepino, le sandía, le puerro, le cebolla yéetel le ajo tiʼ le jáalkʼabil tsʼaʼabtiʼob utiaʼal u adorartikoʼob Jéeobaoʼ. Le oʼolal jach kʼuuxilnaj Jéeoba tu yéeteloʼob (Núm. 11:5, 6, 10; 14:3, 4). Yaan baʼax jeʼel k-kanik tiʼ le baʼax úuchtiʼoboʼ.

7. 1) ¿Bix úuchik u beetik Pablo le baʼax tu yaʼalaj tiʼ Kaʼapʼéel tiʼ Corintoiloʼob 6:1? 2) ¿Bix jeʼel k-beetik xan toʼon le baʼax tu yaʼaloʼ?

⁷ Apóstol Pabloeʼ tu yaʼalaj tiʼ le sukuʼunoʼob maʼ u mixbaʼalkúuntkoʼob le jáalkʼabil tsʼaʼabtiʼob tumen Jéeoba, tu yoʼolal Jesucristooʼ (xok 2 Corintoiloʼob 6:1).  Kʼaʼajaktoʼon bix u yuʼubikuba kaʼach Pablo teʼ kʼiinoʼob palitsiltaʼan tumen le kʼeban yéetel le kíimiloʼ. Baʼaleʼ tak letiʼ tu yilaj u beetik le baʼax tu yaʼaloʼ, tsʼoʼoleʼ tu yaʼalaj: «¡Gracias tiʼ Dios [...], yoʼolal k-Yuumtsil Jesucristo». ¿Baʼaxten tu yaʼalaj leloʼ? Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Tumen le kiliʼich muukʼ ku tsʼáaik kuxtal junmúuchʼ yéetel Cristo Jesusoʼ, tsʼoʼok u jáalkʼabti[ken] tiʼ u Leyil le kʼebanoʼ bey xan tiʼ le kíimiloʼ» (Rom. 7:24, 25; 8:2). Toʼon xaneʼ maʼ unaj k-mixbaʼalkúuntik úuchik k-jáalkʼabtaʼal tumen Jéeoba tiʼ le kʼeban yéetel tiʼ le kíimiloʼ. Yoʼolal u kuxtal Jesús tu kʼuboʼ jeʼel u béeytal k-adorartik Jéeoba yéetel junpʼéel maʼalob concienciaeʼ (Sal. 40:8).

8, 9. 1) ¿Baʼax tu yaʼalaj Pedro tiʼ bix unaj u meyajtoʼon le jáalkʼabiloʼ? 2) ¿Baʼax jeʼel u táabsikoʼon teʼ kʼiinoʼobaʼ?

⁸ Maʼ chéen unaj k-tsʼáaik u graciasil jáalkʼabtaʼaniloʼoniʼ, baʼaxeʼ unaj k-kanáantik bix u meyajtoʼon. Apóstol Pedroeʼ tu yaʼaleʼ mix juntéen unaj u meyajtoʼon le jáalkʼabil chéen utiaʼal k-bin tu paach k-kʼaakʼas tsʼíibolaloʼoboʼ (xok 1 Pedro 2:16). Le baʼax tu yaʼaloʼ ku kʼaʼajsiktoʼon le baʼax tu beetaj le israelitaʼob teʼ desiertooʼ. Bejlaʼeʼ maas unaj k-beetik le baʼax tu yaʼaloʼ, tumen Satanás yéetel u kʼasaʼan yóokʼol kaabeʼ ku taaktal u táabsikoʼon yéetel nookʼ, baʼal jaantbil, baʼal ukʼbil, náaysaj óolal yéetel uláakʼ baʼaloʼob. Le anuncioʼob ku jóoʼsaʼaloʼ ku beetkoʼob u tuklik máak bey jach kʼaʼabéet le baʼaxoʼob ku koʼonoloʼ. Le oʼolal jach séeb jeʼel u tuskoʼonoʼob utiaʼal maʼ u meyajtoʼon maʼalob le jáalkʼabil tsʼaʼantoʼonoʼ.

⁹ Le tsolnuʼuk tu tsʼáaj Pedrooʼ jeʼel u meyajtoʼon xan kéen k-chʼaʼtukult tak tuʼux kun náakal k-xook wa baʼax meyajil ken k-beeteʼ. Yaan táankelem paalaloʼobeʼ ku sen aʼalaʼaltiʼob tu escuelaʼob ka u seguert u xookoʼob tiʼ universidadoʼob jach kʼaj óolaʼanoʼob. Ku yaʼalaʼaltiʼobeʼ u kaʼantal u xook máakeʼ ku yáantaj utiaʼal u tsʼaʼabaltiʼ junpʼéel meyaj jach maʼalob u náajalil. Ku yeʼesaʼaltiʼob xan bukaʼaj ku náajaltik le máaxoʼob ku xookoʼob teʼ escuelaʼob beyoʼ yéetel bukaʼaj ku náajaltik le máaxoʼob yaanal tuʼux xooknajaʼanoʼoboʼ. Lelaʼ jach jeʼel u táabsik le paalaloʼob kéen kʼaʼabéetchajak u chʼaʼtuklikoʼob baʼax ken u beetoʼob ichil u kuxtaloʼoboʼ. Le oʼolaleʼ, ¿baʼax maʼ unaj u tuʼubul tiʼ letiʼob bey xan tiʼ u taataʼobiʼ?

10. ¿Baʼax unaj k-chʼaʼik en cuenta kéen k-chʼaʼtukult baʼax ken k-beete?

¹⁰ Yaan máax jeʼel u tuklikeʼ unaj u beetik baʼax ku yaʼalik u conciencia, maʼ baʼax ku yaʼalaʼaltiʼ tumen u maasiliʼ. Maʼ xaaneʼ ku tuukul yoʼolal baʼax tu yaʼalaj Pablo tiʼ le corintoiloʼob yoʼolal le janaloʼ: «¿Baʼaxten u conciencia juntúul máakeʼ unaj u juzgartik le baʼax ku chaʼabal in beetik tumen in concienciaoʼ?» (1 Cor. 10:29). U jaajileʼ cada máak unaj u chʼaʼtuklik wa yaan u kaʼantal u xook bey xan baʼax meyajil ken u beete. Chéen baʼaleʼ unaj u kʼaʼajaltoʼon maʼ tu páajtal k-beetik chéen jeʼel baʼaxakeʼ, tsʼoʼoleʼ le baʼax k-chʼaʼtuklik k-beetkoʼ jeʼel u taasiktoʼon utsileʼ wa jeʼel u beetik k-muʼyajeʼ. Le oʼolal Pabloeʼ tu yaʼalaj: «Tuláakal baʼal ku chaʼabal u beetaʼal tumen le leyoʼ, baʼaleʼ maʼ tuláakal baʼal ku taasik utsiliʼ. Tuláakal baʼal ku chaʼabal u beetaʼal tumen le leyoʼ, baʼaleʼ maʼ tuláakal baʼal ku líiʼsik u yóol máakiʼ» (1 Cor. 10:23). Le baʼax tu yaʼaloʼ ku yáantkoʼon k-naʼateʼ kéen k-chʼaʼtukult baʼax ken k-beeteʼ maʼ chéen unaj k-tuukul tiʼ baʼax uts t-tʼaaniʼ.

11. ¿Baʼax oʼolal jáalkʼabtaʼaboʼon tumen Dios?

¹¹ Ka tu yaʼalaj Pedro unaj k-kanáantik bix u meyajtoʼon le jáalkʼabiloʼ, tu yaʼalaj xaneʼ le  bix jeʼel u meyajtoʼon maʼaloboʼ letiʼe k-beetikba «palitsilil tiʼ Dios[oʼ]». Yoʼolal u kʼiʼikʼel Jesuseʼ, Jéeobaeʼ tsʼoʼok u jáalkʼabtikoʼon tiʼ le kʼeban yéetel tiʼ le kíimil utiaʼal k-meyajtik tuláakal u kʼiiniloʼob k-kuxtaloʼ.

12. ¿Baʼax ku kaʼansiktoʼon le baʼax tu beetaj Noé yéetel u láakʼtsiloʼoboʼ?

¹² Utiaʼal u meyajtoʼon maʼalob le jáalkʼabil yaantoʼon yéetel maʼ k-palitsiltaʼal tumen u tsʼíibolalil le yóokʼol kaaboʼ unaj k-tsʼáaik k-óol k-meyajt Jéeoba (Gal. 5:16). Koʼoneʼex ilik baʼax tu beetaj Noé yéetel u láakʼtsiloʼob. Kex kajaʼanoʼob ichil máaxoʼob kʼasaʼanoʼob yéetel ku núupkʼebantaloʼobeʼ maʼ tu chaʼaj u táabsaʼaloʼob tumen le baʼax ku beetik u maasiloʼ. ¿Baʼax áantoʼob? Tu yilaj u beetkoʼob tuláakal le baʼax aʼalaʼabtiʼob tumen Jéeoba, jeʼex u beetkoʼob le arcaoʼ, u muchʼkíintikoʼob janal utiaʼaloʼob bey xan utiaʼal le baʼalcheʼoboʼ yéetel u kʼaʼaytikoʼob yaan u taal le búulkabaloʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Noé túuneʼ tu beetaj tuláakal baʼax aʼalaʼabtiʼ tumen Dios» (Gén. 6:22). Úuchik u beetkoʼob beyoʼ, Noé yéetel u láakʼtsiloʼobeʼ tu salvartubaʼob (Heb. 11:7).

13. ¿Baʼax meyajil u kʼubéentmajtoʼon Jéeoba?

¹³ ¿Baʼax meyajil u kʼubéentmajtoʼon Jéeoba? Toʼon táan k-tsaypachtik Jesuseʼ k-ojel u yaʼalmaj ka k-kʼaʼayt le maʼalob péektsiloʼ (xok Lucas 4:18, 19). Teʼ kʼiinoʼobaʼ u maas yaʼabil le máakoʼoboʼ «pixaʼan u tuukuloʼob» tumen Satanás yéetel palitsiltaʼanoʼob tumen le baʼaxoʼob ku kaʼansik le maʼ jaajil religionoʼoboʼ, u taakʼin le yóokʼol kaabaʼ yéetel tumen le baʼaxoʼob suuk u beetik le máakoʼoboʼ (2 Cor. 4:4). Chéen baʼaleʼ toʼoneʼ jatsʼuts k-ilik k-beetik jeʼex tu beetil Jesuseʼ yéetel k-áantik le máakoʼob u kʼaj óoltoʼob yéetel u meyajtoʼob Jéeoba, le Dios tsʼáaik jáalkʼabiloʼ (Mat. 28:19, 20). Lelaʼ maʼ chéen chʼaʼabiliʼ, yaan baʼax jeʼel u talamkúuntik toʼoneʼ. Yaan tuʼuxoʼobeʼ le máakoʼoboʼ maʼ tu kʼamkoʼonoʼob, yaan tiʼ letiʼobeʼ ku chʼaʼpachkoʼonoʼob. Le oʼolal unaj k-tuklik wa jeʼel u páajtal u meyajtoʼon le jáalkʼabil yaantoʼon utiaʼal k-maas k-kʼaʼaytik le Reinooʼ.

14, 15. ¿Baʼax tsʼoʼok u chʼaʼtuklik u beetik yaʼab sukuʼunoʼob? (Ilawil le fotoʼob yaan tu káajbal le xookaʼ.)

 ¹⁴ Jach ku líiʼsik k-óol k-ilik yaʼab sukuʼunoʼobeʼ táan u yilik u kuxtaloʼob yéetel junpʼíit baʼal utiaʼal u xupkubaʼob u maas meyajtoʼob Jéeoba, tumen ku naʼatkoʼob naatsʼ yanil le xuʼulsajiloʼ (1 Cor. 9:19, 23). Yanoʼobeʼ ku yilik u maas áantajoʼob tu múuchʼuliloʼob yéetel yanoʼobeʼ ku binoʼob tuʼux maas kʼaʼabéet áantaj. Teʼ tu tsʼook cinco añosaʼ maas tiʼ 250 mil sukuʼunoʼob káaj u meyajoʼob bey precursor regularoʼobeʼ. Bejlaʼeʼ tuláakloʼobeʼ maanal tiʼ junpʼéel millón cien mil u túulaloʼob. Lelaʼ ku yeʼesikeʼ jach maʼalob bix u meyaj le jáalkʼabil yaantiʼoboʼ, tumen táan u tsʼáaik u yóol u meyajtoʼob Jéeoba (Sal. 110:3).

¹⁵ ¿Baʼax áantik le sukuʼunoʼobaʼ? Koʼoneʼex ilik baʼax áant John yéetel Judith. Letiʼobeʼ tsʼoʼok u binoʼob áantaj tiʼ jejeláas luʼumiloʼob teʼ tu tsʼook treinta añosaʼ. Ku yaʼalikoʼobeʼ tu añoil 1978, le ka káaj u xookil le precursoroʼoboʼ, ku líiʼsaʼal u yóol le j-xoknáaloʼob utiaʼal ka xiʼikoʼob áantaj teʼ tuʼuxoʼob maas kʼaʼabéet j-kʼaʼaytajoʼoboʼ. Johneʼ ku yaʼalikeʼ utiaʼal ka páajchajak u binoʼob áantaj yaanal tuʼuxeʼ, anchaj u kankoʼob kuxtal yéetel junpʼíit baʼal, utiaʼal lelaʼ yaʼab u téenel tu kʼexaj u meyaj. Ka máan kʼiineʼ binoʼob áantaj yaanal luʼumil. Teʼeloʼ tu yiloʼobeʼ u oraroʼob tiʼ Jéeoba yéetel u confiaroʼob tiʼeʼ le áantoʼob utiaʼal u aktáantkoʼob jejeláas baʼaloʼob, jeʼex u kankoʼob junpʼéel túumben idioma, u kuxtaloʼob jeʼex le makoʼob tuʼux binoʼoboʼ yéetel u suuktaloʼob tiʼ le keʼeliloʼ bey xan tiʼ le ooxoloʼ. ¿Bix u yuʼubikubaʼob úuchik u tsʼáaik u yóoloʼob u meyajtoʼob Jéeobaoʼ? Johneʼ ku yaʼalik: «Minaʼan uláakʼ meyaj maas maʼalob tsʼoʼok in beetik ichil in kuxtal. Kin creertik jach tu jaajil yaan Jéeoba yéetel kin wilik bey juntúul taatatsil jach yaan u yaabilajeʼ. Beoraaʼ jach tsʼoʼok in naʼatik baʼax u kʼáat u yaʼal Santiago 4:8, tuʼux ku yaʼalik: ‹Natsʼabaʼex tiʼ Dios, letiʼ túuneʼ bíin u natsʼuba tiʼ teʼex›. Hasta ka tin kaxtaj le baʼax úuch joʼopʼok in tsʼíiboltikoʼ: kiʼimak óolal bey xan u biilal in kuxtal».

16. ¿Bix tsʼoʼok u meyaj tiʼ yaʼab sukuʼunoʼob le jáalkʼabil ku tsʼáaik Jéeobaoʼ?

¹⁶ Yaan sukuʼunoʼobeʼ maʼ tu páajtal u xupkubaʼob u meyajtoʼob Jéeoba yaʼab tiempo, tumen yaan baʼax ku aktáantkoʼob ichil u kuxtaloʼob. Chéen baʼaleʼ yaʼabeʼ ku yilik u táakpajloʼob utiaʼal u beetaʼal lugaroʼob utiaʼal u adorartaʼal Jéeoba. Jeʼex le ka beetaʼab le tuʼux kun nuʼuktbil u meyaj u j-jaajkunajoʼob Jéeoba tu kaajil Warwick, Nueva Yorkoʼ, kex 27 mil sukuʼunoʼob táakpajoʼobiʼ. Yaneʼ meyajnajoʼob kaʼapʼéel semanaʼobiʼ, uláakʼoʼobeʼ jujunpʼéel mesoʼob, yanoʼob xaneʼ meyajnajoʼob junpʼéel año wa maas tiʼ. Le sukuʼunoʼobaʼ tu pʼatoʼob yaʼab baʼaloʼob utiaʼal u táakpajloʼob teʼ meyajaʼ. Tuláakloʼobeʼ tu yeʼesoʼob bix jeʼel u meyajtoʼon maʼalob le jáalkʼabil u tsʼaamajtoʼon Jéeoba utiaʼal k-alabartik yéetel k-eʼesik tsiikil tiʼoʼ.

17. ¿Baʼax utsiloʼob ken u kʼam le máaxoʼob ku meyajtiʼob maʼalob le jáalkʼabil u tsʼaamaj Diosoʼ?

¹⁷ Toʼoneʼ kiʼimak k-óol k-kʼaj óoltmil Jéeoba bey xan u chaʼik k-adorartik. Le baʼaxoʼob k-chʼaʼtuklikoʼ unaj u yeʼesik nojoch baʼal k-ilik le jáalkʼabil u tsʼaamajtoʼonoʼ. Le oʼolal unaj k-ilik u meyajtoʼon maʼalob utiaʼal k-meyajtik Jéeoba. Wa k-beetkeʼ yaan k-kʼamik le bendicionoʼob u yaʼalmaj u tsʼáaik Jéeobaoʼ, letiʼeʼ ku yaʼalik: «Le baʼaloʼob beetaʼanoʼoboʼ maʼ kun seguer u palitsiltaʼaloʼob tumen le kʼeban yéetel le kíimiloʼ, baʼaxeʼ yaan u yantaltiʼob u kiʼichkelem jáalkʼabtajil u paalal Dios» (Rom. 8:21).