1, 2. 1) ¿Baʼaxten jeʼel u líiʼsik k-óol le baʼax tu beetaj Noé, Daniel yéetel Joboʼ? 2) ¿Baʼax kʼiin ka tu tsʼíibtaj Ezequiel u tekstoil le xookaʼ?

¿TÁAN wa a muʼyajtik junpʼéel kʼojaʼanil, minaʼantech taakʼin, táan a chʼaʼpachtaʼal wa yaantech uláakʼ talamil? ¿Talam wa a wilik a meyajtik Dios yéetel kiʼimak óolal? Wa beyoʼ jach jeʼel u yáantkech u tsikbalil u kuxtal Noé, Daniel yéetel Jobeʼ. Le máakoʼobaʼ tu muʼyajtoʼob baʼaloʼob jeʼex le k-aktáantik teʼ kʼiinoʼobaʼ. Yaan tiʼ letiʼobeʼ óolak kíimkoʼob yoʼolal baʼax tu muʼyajtoʼob. Kex beyoʼ chúukpaj u yóol u meyajtoʼob Jéeoba, le oʼolal unaj k-eʼesik fe yéetel k-uʼuyik tʼaan jeʼex letiʼoboʼ (xok Ezequiel 14:12-14).

² U tekstoil le xookaʼ tsʼíibtaʼab tumen Ezequiel tu kaajil Babilonia tu añoil 612 táanil tiʼ u taal Jesús, * chéen cinco años u bin u xuʼulsaʼal Jerusalén tu añoil 607, úuchik u náachtal u kajnáaliloʼob tiʼ Jéeoba (Eze. 1:1; 8:1). Le junpʼíit máaxoʼob kuxlajoʼob  jeʼex Noé, Daniel yéetel Jobeʼ, tu salvartubaʼob (Eze. 9:1-5). Ichiloʼobeʼ tiaʼan Jeremías, Baruc, Ébed-mélek yéetel le recabitaʼoboʼ.

3. ¿Baʼax ken k-il teʼ xookaʼ?

³ Kéen xuʼulsaʼak tiʼ le kʼasaʼan yóokʼol kaabaʼ chéen le máaxoʼob ku yilaʼal toj u kuxtaloʼob tumen Jéeoba, jeʼex Noé, Daniel yéetel Job, ken u salvartubaʼoboʼ (Apo. 7:9, 14). Le oʼolaleʼ koʼoneʼex ilik baʼaxten Dioseʼ ku yaʼalik ka kuxlakoʼon jeʼex letiʼobeʼ. Kéen tʼaanakoʼon tiʼ cada juntúuleʼ yáaxeʼ yaan k-ilik baʼax tu muʼyajtaj. Tsʼoʼoleʼ k-ilik bix jeʼel k-eʼesik fe yéetel k-uʼuyik tʼaan jeʼex tu beetiloʼ.

4, 5. 1) ¿Baʼaxoʼob tu aktáantaj Noé? 2) ¿Baʼaxten k-aʼalik jach chúukpaj u yóol?

⁴ Baʼaxoʼob tu aktáantaj. Tu kʼiiniloʼob Enok, u j-kaʼa abuelo Noeeʼ, u maasil máakoʼoboʼ náachchajaʼanoʼob tiʼ Dios. Tsʼoʼoleʼ ku yaʼalikoʼob kaʼach «kʼaakʼas baʼaloʼob» tu contra Jéeoba (Jud. 14, 15). Cada kʼiineʼ maas yaʼab u beetkoʼob baʼax kʼaas. Le oʼolal tu kʼiiniloʼob Noeeʼ chuʼup «yéetel kʼasaʼanil» le Luʼumaʼ. Le kʼasaʼan angeloʼoboʼ tu sutubaʼob wíinikileʼ ka tsʼoʼok u beeloʼob yéetel le koʼoleloʼoboʼ, ka anchaj u paalaloʼobeʼ jach kʼasaʼanoʼob (Gén. 6:2-4, 11, 12). Baʼaleʼ Noeeʼ maʼ bey úuchik u kuxtaliʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ «lúub utsil tu táan [Dios]». Ku yaʼalik xaneʼ «juntúul máak sen uts, mantatsʼ ku yuʼubajtʼantik [Dios]. Ichil le máakoʼob kuxaʼanoʼob tiʼ le kʼiinoʼoboʼ, chéen letiʼ kuxlaj kaʼach jeʼel bix tu yóoltilak [Dioseʼ]» (Gén. 6:8, 9).

⁵ Koʼoneʼex xakʼaltik baʼax ku yaʼalik le teksto yoʼolal Noeoʼ. Táanileʼ tuukulnakoʼon tiʼ jaypʼéel años chúukpaj u yóol u meyajt Jéeoba kex kʼaas baʼax ku beetik le máakoʼoboʼ. Maʼ chéen setenta wa ochenta años, le bukaʼaj ku kuxtal máak teʼ kʼiinoʼobaʼ, baʼaxeʼ óoliʼ seiscientos años chúukpaj u yóol (Gén. 7:11). Tsʼoʼoleʼ minaʼan junpʼéel múuchʼulil áantik u meyajt Dios jeʼex teʼ kʼiinoʼobaʼ. Mix u sukuʼunoʼob wa u yíitsʼinoʼob líiʼs u yóol. *

6. ¿Bix úuchik u yeʼesik Noé maʼ saajkiʼ?

⁶ Noeeʼ maʼ chéen tu kanáantaj maʼ u beetik baʼax kʼaasiʼ, baʼaxeʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkil tʼaan yoʼolal Jéeoba utiaʼal u yeʼesik u fejiʼ. Le oʼolal le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ «tu kʼaʼaytaj toj kuxtal» (2 Ped. 2:5). Apóstol Pabloeʼ tu tsʼíibtaj: «Tu yoʼolal le fe tu yeʼesaʼ tu chíikbesaj jach kʼasaʼan u máakiloʼob le yóokʼol kaaboʼ» (Heb. 11:7). Noeeʼ pʼaʼastaʼabi, chʼaʼpachtaʼabi yéetel maʼ xaaneʼ taakchaj tak u jaʼatsʼal. Kex beyoʼ maʼ tu chʼaʼaj «saajkil tiʼ wíinikoʼob[iʼ]» (Pro. 29:25). Tu beetaj jeʼex u maasil máaxoʼob áantaʼaboʼob tumen Jéeoba utiaʼal maʼ u sajaktaloʼoboʼ.

7. ¿Baʼaxoʼob tu aktáantaj Noé le ka tu beetaj le arcaoʼ?

⁷ Ka máan quinientos años joʼopʼok u meyajtik Dioseʼ, aʼalaʼab tiʼ Noé ka u beet junpʼéel arca utiaʼal u salvartaʼal wíinik yéetel baʼalcheʼob (Gén. 5:32; 6:14). Maʼ xaaneʼ maʼ chéen chʼaʼabil úuchik u yilik Noé u beetik le nuxiʼ arcaoʼ. Tsʼoʼoleʼ u yojel yaan u pʼaʼastaʼal yéetel u chʼaʼpachtaʼal. Kex beyoʼ tu yeʼesaj yaan u fe yéetel ku yuʼubik tʼaan. Letiʼeʼ «tu beetaj tuláakal baʼax aʼalaʼabtiʼ» tumen Jéeoba (Gén. 6:22).

8. ¿Bix tu yeʼesil Noé ku creertik yaan u tsʼaʼabal baʼax kʼaʼabéettiʼ tumen Dios?

⁸ Noeeʼ maʼ chéen chʼaʼabil xan úuchik u tsʼáaik baʼaxoʼob kʼaʼabéet tiʼ u yatan yéetel tiʼ u paalaliʼ. Le máakoʼob kuxlajoʼob táanil tiʼ le Búulkabaloʼ kʼaʼabéetchaj u sen meyajoʼob utiaʼal u kaxtik baʼal u jaantoʼob. Noé xaneʼ  láayliʼ kʼaʼabéetchaj u meyajeʼ (Gén. 5:28, 29). Baʼaleʼ maʼ chʼíik u kaxt chéen le baʼaxoʼob kʼaʼabéettiʼoʼ, baʼaxeʼ tu tsʼáaj u yóol u meyajt Dios. Tak tu yáamil le cuarenta wa cincuenta años táan u beetik le arcaoʼ chʼíik tiʼ baʼaloʼob áant u maas bisuba yéetel Dios. Tsʼoʼoleʼ bey tu beetil tu yáamil le uláakʼ trescientos cincuenta años tsʼoʼokok le Búulkabaloʼ (Gén. 9:28). Bey túunoʼ jach tu yeʼesaj bix unaj k-eʼesik fe yéetel k-uʼuyik tʼaan.

9, 10. 1) ¿Bix jeʼel k-beetik jeʼex Noeeʼ? 2) ¿Baʼax ken u beet Jéeoba wa maʼ k-sajaktal k-beet baʼax ku yaʼalik?

⁹ Bix jeʼel k-eʼesik fe yéetel k-uʼuyik tʼaan jeʼex Noeoʼ. K-beetik kéen k-defendert u justicia Jéeoba, kéen k-kanáant maʼ k-oksikba tiʼ le yóokʼol kaabaʼ yéetel kéen k-tsʼáa táanil le Reinooʼ (Mat. 6:33; Juan 15:19). Baʼaleʼ yoʼolal tuláakal lelaʼ k-pʼektaʼal tumen le yóokʼol kaaboʼ. Jeʼex kéen k-il k-beetik baʼax ku yaʼalik le Biblia yoʼolal le sexo yéetel le tsʼoʼokol beeloʼ, yaan tuʼuxoʼobeʼ ku sen aʼalaʼaltoʼon baʼal tak teʼ televisionoʼ (xok Malaquías 3:17, 18). Baʼaleʼ jeʼex Noeeʼ, maʼ saajkoʼon tiʼ le máakoʼoboʼ, baʼaxeʼ k-ilik k-beetik baʼax ku yaʼalik Dios. K-ojel chéen letiʼ jeʼel u páajtal u tsʼáaiktoʼon kuxtal minaʼan u xuuleʼ (Luc. 12:4, 5).

¹⁰ Cada juntúul tiʼ toʼoneʼ unaj u tuklik: «¿Yaan wa u seguer in meyajtik Dios kex ka aʼalaʼakten baʼal yéetel ka pʼaʼastaʼaken? ¿Jach wa kin creertik jeʼel u tsʼáaikten Jéeoba le baʼaxoʼob kʼaʼabéetten kex ka talamchajak in kaxtikeʼ?». Wa yaantech fe yéetel ka wuʼuyik tʼaan jeʼex tu beetil Noeoʼ, yaan xan u kanáantkech Jéeoba (Fili. 4:6, 7).

11. ¿Baʼaxoʼob tu aktáantaj Daniel yéetel le uláakʼ óoxtúul táankelmoʼob tu kaajil Babiloniaoʼ? (Ilawil le dibujo yaan tu káajbal le xookaʼ.)

¹¹ Baʼaxoʼob tu aktáantaj. Danieleʼ palitsiltaʼab Babilonia, junpʼéel kaaj yaʼab u adorartaʼal yaanal diosoʼob, tsʼoʼoleʼ chuup yéetel espiritismo. Le babilonioʼoboʼ ku taaskoʼob mix baʼalil le judíoʼoboʼ, ku pʼaʼastikoʼob yéetel ku yaʼalikoʼob baʼal tak tiʼ Jéeoba (Sal. 137:1, 3). Lelaʼ jach tu beetaj u yaatal u yóol le judíoʼob meyajtik Dios yéetel chúukaʼan óolal jeʼex Danieloʼ. Tsʼoʼoleʼ jach ku yilaʼal baʼax ku beetik letiʼ bey xan Hananías, Misael yéetel Azarías, u amigoʼob, tumen joʼopʼ u kaʼansaʼaloʼob utiaʼal u meyajtoʼob le reyoʼ. Chéen jeʼel u béeytal xan u jaantkoʼob le baʼax ku yaʼalaʼaltiʼoboʼ. Lelaʼ talamchaj tiʼ Daniel tumen letiʼeʼ maʼ u kʼáat «kʼebanchajal yéetel u janal [le reyoʼ]» (Dan. 1:5-8, 14-17).

12. 1) ¿Baʼax jatsʼuts modosil anchaj tiʼ Daniel? 2) ¿Bix u yilaʼal kaʼach tumen Jéeoba?

¹² Danieleʼ tu aktáantaj uláakʼ talamil. Tumen jach yaan u naʼateʼ, tsʼaʼab nukuch meyajoʼob u beete (Dan. 1:19, 20). Lelaʼ jeʼel u beetik kaʼach u kaʼantal u yicheʼ yéetel u pechkuba chéen tiʼ baʼax ku tuklik. Baʼaleʼ maʼ bey tu beetiliʼ. Maʼ xuʼul u yeʼesik kabal óolaliʼ yéetel mantatsʼ tu tsʼáaj nojbeʼenil tiʼ Jéeoba yoʼolal le baʼaxoʼob páajchaj u beetkoʼ (Dan. 2:30). Letiʼeʼ jach paal le ka aʼalaʼab tumen Jéeoba toj u kuxtal jeʼex Noé yéetel Jobeʼ. Jeʼex k-ilkoʼ Jéeobaeʼ jach tu kʼubaj u yóol tiʼ Daniel. Tumen ichil tuláakal u kuxtaleʼ tu yeʼesaj yaan u fe yéetel ku yuʼubik tʼaan. Le taʼaytak 100 años tiʼ xanoʼ aʼalaʼabtiʼ tumen juntúul ángel jach yaabiltaʼan tumen Dios (Dan. 10:11).

13. ¿Baʼaxten béeychaj u yáantaʼal le israelitaʼob tumen Danieloʼ?

¹³ Yéetel u yáantaj Dioseʼ, tsʼaʼab autoridad tiʼ Daniel ichil u gobiernoil Babilonia, ka máan kʼiineʼ tak Medopersia (Dan. 1:21; 6:1, 2). Maʼ xaaneʼ Jéeobaeʼ bey tu beetil utiaʼal u páajtal u yáantaʼal u kaajal tumen Daniel, jeʼex tu beetil yéetel José tu luʼumil Egiptoeʼ, bey xan yéetel Ester yéetel Mardoqueo tu luʼumil Persia (Dan. 2: 48). * Chéen máans ta tuukul bix líikʼik u yóol Ezequiel yéetel u maasil israelitaʼob ka tu yiloʼob bix áantaʼabikoʼob tumen Jéeoba.

14, 15. 1) ¿Bix chíikaʼanil le kʼiinoʼob kuxlikoʼon tiʼ le tu aktáantaj Danieloʼ? 2) ¿Baʼax jeʼel u kanik le taatatsiloʼob tiʼ u taataʼob Danieloʼ?

¹⁴ Bix jeʼel k-eʼesik fe yéetel k-uʼuyik tʼaan jeʼex Danieloʼ. Bejlaʼeʼ yaʼab u beetaʼal baʼaloʼob kʼaastak yéetel náachkuntaʼan le máakoʼob tiʼ Dios tumen le maʼ jaajil religionoʼob ku yaʼalaʼaltiʼob Nojoch Babilonia, u «kúuchil utiaʼal u kajtal demonioʼob[oʼ]» (Apo. 18:2). Baʼaleʼ toʼoneʼ beyoʼon j-táanxel luʼumiloʼobeʼ. Le oʼolal jelaʼan k-ilaʼal yéetel k-pʼaʼastaʼal (Mar. 13:13). Le beetik maʼalob ka k-natsʼba tiʼ Jéeoba, jeʼex tu beetil Danieloʼ. Wa k-kʼubik k-óol tiʼ Jéeoba, k-eʼesik kabal óolal yéetel k-uʼuyik u tʼaaneʼ, jach yaan u yaabiltikoʼon (Ageo 2:7).

¹⁵ Le taatatsiloʼoboʼ jach yaʼab baʼax jeʼel u kankoʼob tiʼ u taataʼob Danieleʼ. ¿Baʼaxten? Tumen Danieleʼ tu yaabiltaj Jéeoba kex jach kʼasaʼan u kajnáaliloʼob Judá, le tuʼux líikʼoʼ. Chíikaʼan u yilaʼaleʼ kaʼansaʼab maʼalob tumen u taataʼob (Pro. 22:6). Le kʼaabaʼ Danieloʼ u kʼáat u yaʼal «In Juezeʼ Dios»; lelaʼ ku yeʼesikeʼ u taataʼobeʼ u yaabiltmoʼob Jéeoba. Le oʼolaleʼ, taatatsileʼex, chúukpajak a wóol a kaʼans a paalaleʼex u kʼaj óoltoʼob Jéeoba. Maʼ u náakal a wóoleʼex (Efe. 6:4). Orarneneʼex tu yéeteloʼob bey xan tu yoʼolaloʼob. Wa ka beetkeʼex tuláakal le ku páajtal utiaʼal ka u yaabiltoʼob u jaajileʼ, yaan a bendecirtaʼaleʼex tumen Jéeoba (Sal. 37:5).

16, 17. ¿Baʼaxoʼob tu aktáantaj Job ichil u kuxtal?

¹⁶ Baʼaxoʼob tu aktáantaj. Jobeʼ jach kʼexpaj u kuxtal. «Letiʼ kaʼach u maas ayikʼalil tiʼ le máaxoʼob kajaʼanoʼob lakʼinoʼ.» (Job 1:3.) Ayikʼal, kʼaj óolaʼan yéetel ku lúubul utsil tiʼ u maasil (Job 29:7-16). Kex beyoʼ maʼ tu taasuba nojbaʼalil tiʼ u maasiliʼ mix tu tuklaj wa maʼ kʼaʼabéet u yáantaʼal tumen Diosiʼ. Jéeobaeʼ tu yaʼalaj u «palitsil», tu yaʼalaj xan «toj u kuxtal yéetel x-maʼ siʼipil, ku kanáantkuba maʼ u beetik kʼaas tiʼ mix máak» (Job 1:8).

¹⁷ Baʼaleʼ tuláakal kʼexpaj chéen ichil junpʼéel kʼiin. Úuchik u peʼertik tuláakal baʼax yaantiʼeʼ jach lúub u yóol, ka tak tu tsʼíiboltaj u kíimil. Toʼoneʼ k-ojel Satanás beet u muʼyaj yéetel tu yaʼaleʼ chéen tumen ayikʼal ku adorartik Jéeoba (xok Job 1:9, 10).  Jéeobaeʼ maʼ utschaj tu tʼaan le baʼax tu yaʼalaj Satanasoʼ. Tu tsʼáaj tiʼ Job u páajtalil u yeʼesik chúukaʼan u yóol yéetel ku meyajtik yoʼolal yaabilaj.

18. 1) ¿Baʼax maas péeksik a wóol tiʼ le bix chúukpajik u yóol Joboʼ? 2) ¿Baʼax k-kanik tiʼ Jéeoba yoʼolal bix úuchik u tratartik Job?

¹⁸ Satanaseʼ jach tu beetaj u muʼyaj Job; tu beetaj xan u tuklik tiʼ Dios yaan u culpail (Job 1:13-21). Tsʼoʼoleʼ óoxtúul máakoʼob ku yaʼalikubaʼob u amigoʼobeʼ taal u líiʼsoʼob u yóol. Baʼaleʼ chéen kʼasaʼanoʼob yéetel tu yaʼaloʼob tiʼ Job táan u castigartaʼal tumen Dios yoʼolal baʼaxoʼob kʼaastak u beetmaj (Job 2:11; 22:1, 5-10). Kex beyoʼ Jobeʼ chúukpaj u yóol. U jaajileʼ yaan baʼaxoʼob tu yaʼalaj maʼ maʼalobiʼ. Baʼaleʼ Jéeobaeʼ tu naʼataj baʼaxten tʼaanaj beyoʼ (Job 6:1-3). U yojel jach yaachajaʼan u yóol. Kex beyoʼ Jobeʼ mix juntéen máan tu tuukul u pʼatik Dios, kex xanabchaʼataʼab, poʼopochʼaʼab yéetel tu yaʼalaj baʼaloʼob maʼ jaajtak Satanás tu contraiʼ. Ka tsʼoʼok u yeʼesik chúukaʼan u yóoleʼ, Jéeobaeʼ tu tsʼáaj tiʼ Job u dobleil le bukaʼaj tu peʼertoʼ, tsʼoʼoleʼ tu chaʼaj u seguer u kuxtal uláakʼ ciento cuarenta años (Sant. 5:11). Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ Jobeʼ seguernaj u meyajtik Jéeoba tu jaajil u yóol. ¿Bix k-ojéeltik? Tumen úuch kíimik ka tsʼíibtaʼab tumen Ezequiel u tekstoil le xookaʼ.

19, 20. 1) ¿Bix jeʼel k-eʼesik fe yéetel k-uʼuyik tʼaan jeʼex Joboʼ? 2) ¿Bix jeʼel k-chʼaʼik óotsilil jeʼex Dioseʼ?

¹⁹ Bix jeʼel k-eʼesik fe yéetel k-uʼuyik tʼaan jeʼex Joboʼ. Jeʼel baʼaxak ka k-aktáanteʼ, unaj k-tsʼáaik Jéeoba táanil ichil k-kuxtal, unaj k-kʼubik k-óol tiʼ yéetel unaj k-uʼuyik u tʼaan tu jaajil k-óol. Wa Job tu beeteʼ, toʼoneʼ maas yaan baʼax oʼolal k-beetik. Bejlaʼeʼ maas yaʼab baʼaloʼob k-ojel yoʼolal Satanás bey xan yoʼolal le bix u táabsik máakoʼ (2 Cor. 2:11). Tu libroil Jobeʼ k-kanik baʼaxten ku chaʼik Dios k-muʼyaj. Tsʼoʼoleʼ u profecíail Danieleʼ ku yáantkoʼon k-naʼateʼ u Reino Dioseʼ yaan u gobernartik tuláakal yóokʼol kaab yáanal u nuʼuktaj Jesucristo (Dan. 7:13, 14). Tsʼoʼoleʼ k-ojel le Reinoaʼ taʼaytak u xuʼulsik tuláakal baʼax beetik k-muʼyaj.

²⁰ U tsikbalil u kuxtal Jobeʼ ku yeʼesik unaj k-chʼaʼik óotsilil tiʼ le sukuʼunoʼob ku muʼyajoʼoboʼ. Maʼ xaaneʼ yaan máax jeʼel u jáan aʼalik wa baʼax, jeʼex tu beetil Jobeʼ (Ecl. 7:7). Baʼaleʼ tu lugar k-aʼalik maʼ maʼalob baʼax ku yaʼalikoʼobeʼ, kʼaʼabéet k-naʼatik baʼaxten bey u tʼaanoʼoboʼ. Beyoʼ yaan k-eʼesik yaabilaj yéetel k-chʼaʼik óotsilil jeʼex u beetik Jéeoba, k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ (Sal. 103:8).

21. ¿Bix béeychajik ichil u kuxtal Noé, Daniel yéetel Job le baʼax ku yaʼalik u Yáax Tsʼíib Pedro 5:10?

²¹ Kex Noé, Daniel yéetel Job maʼ u yéet kʼiinilubaʼob yéetel kex jejeláas baʼax tu aktáantoʼobeʼ chúukpaj u yóoloʼob. Le baʼax tu aktáantoʼoboʼ ku kʼaʼajsiktoʼon le baʼax tu yaʼalaj apóstol Pedrooʼ: «Le ken tsʼoʼokok a muʼyajeʼex ichil junpʼíit kʼiineʼ, le Dios ku yeʼesik nojoch utsiloʼ, [...] letiʼ kun beetik a noʼojaʼantaleʼex tu chúukaʼanil; letiʼ kun beetik u muʼukʼaʼantal a wóoleʼex, letiʼ kun tsʼáaik a muukʼeʼex» (1 Ped. 5:10).

22. ¿Baʼax ken k-il teʼ tuláakʼ xookoʼ?

²² Le baʼax ku yaʼalik u Yáax Tsʼíib Pedro 5:10, ku béeytal xan ichil u kuxtal le máaxoʼob meyajtik Dios teʼ kʼiinoʼobaʼ. Jéeobaeʼ ku yaʼalik yaan u yáantkoʼon utiaʼal ka chúukpajak k-óol k-meyajte. K-tsʼíiboltik ka tsʼaʼabak k-muukʼ tumen Jéeoba utiaʼal ka chúukpajak k-óol, le oʼolal k-kʼáat k-eʼes fe yéetel k-uʼuyik tʼaan jeʼex Noé, Daniel yéetel Joboʼ. Teʼ tuláakʼ xookoʼ yaan k-kanikeʼ béeychaj u chúukpajal u yóoloʼob, tumen jach tu jaajil tu kʼaj óoltoʼob Jéeoba. Letiʼobeʼ tu naʼatoʼob baʼax u kʼáat Jéeoba ka u beetoʼob (Pro. 28:5). Toʼon xaneʼ jeʼel u páajtal k-beetik beyoʼ.