1. Jeʼex u yaʼalik Mateo 11:28 tak 30, ¿baʼax tu yaʼalaj Jesús tu táan yaʼabkach máakoʼob?

JESUSEʼ tu yaʼalaj tu táan yaʼabkach máakoʼob: «Koʼoteneʼex tin wiknal, [...] teen ken in beet a jeʼelsikabaʼex» (xok Mateo 11:28-30). Le baʼax tu yaʼaloʼ jach jaaj. Tuukulnakoʼon tiʼ baʼax tu beetaj le ka tu tsʼakaj juntúul koʼolel jach kʼojaʼan kaʼachoʼ.

2. ¿Bix áantaʼabik juntúul koʼolel kʼojaʼan tumen Jesús?

² Le koʼoleloʼ kʼaʼabéet kaʼach u séeb tsʼaʼakal. Tsʼoʼok u bin tu yiknal jejeláas doctoroʼob, baʼaleʼ mix juntúul tiʼ letiʼob tsʼakiʼ. Tsʼoʼoleʼ le Leyoʼ ku yaʼalikeʼ maʼ limpio tu táan Dios yoʼolal le kʼojaʼanil yaantiʼoʼ (Lev. 15:25). Ka tu yojéeltaj ku tsʼaʼakal le kʼojaʼanoʼob tumen Jesusoʼ bin u kaxte. Ka tu yileʼ tu machaj u flecoil u nookʼeʼ ka utschaj teʼ súutukoʼ. Baʼaleʼ Jesuseʼ maʼ chéen tu tsʼakiʼ, baʼaxeʼ tu yeʼesaj tsiikil tiʼ. Letiʼeʼ tu tʼanaj yéetel yaabilaj yéetel tu yaʼalajtiʼ «hija». Bukaʼaj wal kiʼimakchajik u yóol le koʼolel ka tsʼoʼok u tsʼaʼakaloʼ (Luc. 8:43-48).

3. ¿Baʼax kʼáatchiʼiloʼob kun núukbil teʼ xookaʼ?

³ Jeʼex t-iloʼ letiʼe koʼolel yáax jóokʼ u kaxt Jesusoʼ. Bey xan unaj k-beetkoʼ. Unaj k-ilik k-natsʼikba yiknal Jesús. Teʼ kʼiinoʼobaʼ maʼatech u beetik milagroʼob utiaʼal u tsʼakik le kʼojaʼanoʼob ku natsʼkubaʼob tu yiknaloʼ. Baʼaleʼ láayliʼ táan u yaʼaliktoʼoneʼ: «Koʼoteneʼex tin wiknal, [...] teen ken in beet a jeʼelsikabaʼex». Teʼ xookaʼ yaan k-núukik cinco kʼáatchiʼob: ¿Bix jeʼel k-natsʼikba yiknal Jesuseʼ? ¿Baʼax tu yóotaj u yaʼal Jesús le ka tu yaʼalaj «biseʼex ta wóokʼoleʼex u cheʼil in kuuch»? ¿Baʼax k-kanik tiʼ Jesús? ¿Baʼaxten k-aʼalik k-jeʼelel le táan k-tsʼoʼokbesik le meyaj u kʼubéentmaj ka k-beetoʼ? ¿Bix jeʼel k-jeʼelel wa táan k-bisik u kuucheʼ?

4, 5. ¿Bix jeʼel k-natsʼikba yiknal Jesuseʼ?

⁴ Junpʼéel bix jeʼel k-natsʼikba yiknal Jesuseʼ letiʼe ka kaanbalnakoʼon tiʼ le baʼaxoʼob tu yaʼalaj yéetel tu beetoʼ (Luc. 1:1-4). Utiaʼal lelaʼ unaj k-xakʼalxoktik u tsikbalil u kuxtal. Mix máak jeʼel u beetik t-oʼolaleʼ. Tsʼoʼoleʼ k-natsʼikba yiknal Jesús le kéen k-chʼaʼtukult k-beetikba u disipulo yéetel kéen okjaʼanakoʼon.

⁵ Uláakʼ bix jeʼel k-náatsʼal yiknal Jesuseʼ letiʼe ka k-kʼáat áantaj tiʼ le ancianoʼob kéen kʼaʼabéetchajaktoʼonoʼ. Letiʼobeʼ Jesús tsʼaamiloʼob utiaʼal u kanáantkoʼob u tamanoʼob (Juan 21:16; Efe. 4:7, 8, 11; 1 Ped. 5:1-3). Baʼaleʼ le ancianoʼoboʼ maʼ tu páajtal u yojéeltikoʼob baʼax yaan t-tuukul utiaʼal u yilkoʼob baʼax kʼaʼabéettoʼon, le oʼolal kʼaʼabéet k-natsʼikba tu yiknaloʼob utiaʼal k-kʼáatik áantaj tiʼob. Lelaʼ bey u yaʼalik juntúul sukuʼun ku kʼaabaʼtik Julian: «Xuʼul in meyaj Betel, tumen kʼojaʼanchajen, baʼaleʼ juntúul in amigoeʼ tu yaʼalajten ka in waʼal tiʼ le ancianoʼob ka u xíimbaltenoʼoboʼ. Tu káajbaleʼ tin tuklaj maʼ kʼaʼabéetteniʼ. Baʼaleʼ tin chʼaʼtuklaj in tʼaan tu yéeteloʼob, ka bin u xíimbaltenoʼob, leloʼ letiʼe baʼax maas jatsʼuts tsʼoʼok u siʼibiltenoʼ». Le ancianoʼob chúukaʼan u yóoloʼob, jeʼex le kaʼatúul bin xíimbaltik Julianoʼ, jeʼel u yáantkoʼonoʼob k-kʼaj óolt «u tuukul Cristo[eʼ]», wa k-naʼatik bix u tuukul yéetel baʼax péeksik u beet wa baʼax (1 Cor. 2:16; 1 Ped. 2:21). Lelaʼ letiʼe baʼax maas maʼalob jeʼel u siʼibiltoʼonoʼ.

6. ¿Baʼax tu yóotaj u yaʼal Jesús le ka tu yaʼalaj: «Biseʼex ta wóokʼoleʼex u cheʼil in kuuch»?

⁶ Le ka tu yaʼalaj Jesús ka k-bis u cheʼil u kuucheʼ, maʼ xaaneʼ táan u yaʼalik ka k-tsʼáakba yáanal u páajtalil. Maʼ xaaneʼ tu yaʼalaj ka k-kuch tu yéetel u cheʼil u kuuch utiaʼal k-múul meyajtik Jéeoba tu yéetel. Jeʼel baʼaxak tu yóotaj u yaʼaleʼ, u jaajileʼ kʼaʼabéet k-tsʼáaik k-óol meyaj.

7. Jeʼex u yaʼalik Mateo 28:18 tak 20, ¿baʼax meyajil kʼubéentaʼantoʼon, yéetel baʼax k-ojel ken u beet Jesús?

⁷ Toʼoneʼ k-beetik le baʼax tu yaʼalaj Jesús kéen k-kʼub k-kuxtal tiʼ Jéeoba yéetel kéen okjaʼanakoʼonoʼ. Lelaʼ tiʼ tuláakal máak ku yaʼalaʼal tumen Jesús. Letiʼeʼ jeʼel u kʼamik tuláakal le máaxoʼob u kʼáatoʼob u meyajtoʼob Dios tu jaajil u yóoloʼoboʼ (Juan 6:37, 38). Tuláakal le máaxoʼob tsaypachtik Cristooʼ yaan u jatsʼuts páajtalil u táakpajloʼob teʼ meyaj tu kʼubéentaj Jéeoba tiʼ u Hijo ka u beetoʼ. Jach k-ojel Jesuseʼ maʼ kun xuʼulul u yáantkoʼon k-beet le meyajaʼ (xok Mateo 28:18-20).

8, 9. 1) ¿Baʼaxten le máaxoʼob kabal u yóoloʼoboʼ tu natsʼubaʼob tu yiknal Jesús? 2) ¿Tiʼ baʼax kʼáatchiʼiloʼob unaj k-tuukul?

⁸ Le máaxoʼob kabal u yóoloʼoboʼ ku natsʼkubaʼob tu yiknal Jesús (Mat. 19:13, 14; Luc. 7:37, 38). ¿Baʼaxten? Tumen Jesuseʼ maʼ jeʼex le fariseoʼoboʼ. Letiʼobeʼ maʼatech u yeʼesik u yutsiloʼob tiʼ u maasil yéetel ku taaskubaʼob nojbaʼalil (Mat. 12:9-14). Baʼaleʼ Jesuseʼ jach ku yeʼesik yaabilaj yéetel kabal u yóol. Le fariseoʼoboʼ ku taaskubaʼob nojbaʼalil yóokʼol u maasil, baʼaleʼ Jesuseʼ tu kaʼansaj tiʼ u disipuloʼob maʼ unaj u taaskubaʼob nojbaʼaliliʼ, ka u yeʼesoʼob kabal óolal yéetel ka u meyajtoʼob u maasil (Mat. 23:2, 6-11). Le fariseoʼoboʼ ku sajakkúuntkoʼob u maasil utiaʼal ka uʼuyaʼak u tʼaanoʼob (Juan 9:13, 22). Baʼaleʼ Jesuseʼ tu tʼanoʼob yéetel yaabilaj yéetel tu yeʼesaj u yutsil tiʼob.

⁹ Toʼoneʼ maʼalob ka k-il wa tsʼoʼok k-kaanbal tiʼ le baʼaxoʼob tu beetaj Jesusoʼ. Maʼalob ka k-tukle: «¿Ku yilik wa u maasil kabal in wóol yéetel maʼatech in séeb pʼuʼujul? ¿Jeʼel wa in  beetik jeʼel baʼaxak meyajil tu yoʼolal u maasileʼ? ¿Kin weʼesik wa yaabilaj yéetel utsil tiʼ u maasil?».

12-14. ¿Baʼaxten k-aʼalik k-jeʼelel le táan k-tsʼoʼokbesik le meyaj kʼubéentaʼantoʼon ka k-beetoʼ?

¹² ¿Baʼaxten k-aʼalik k-jeʼelel le táan k-tsʼoʼokbesik le meyaj u kʼubéentmaj ka k-beetoʼ? Koʼoneʼex ilik jujunpʼéel baʼax oʼolal.

¹³ Jatsʼuts u modos le máaxoʼob nuʼuktikoʼonoʼ. Kex Jéeoba letiʼe maas nojoch superintendente yaantoʼonoʼ, maʼ kʼasaʼaniʼ yéetel jach nojoch baʼal u yilik le meyaj k-beetik tu yoʼolaloʼ (Heb. 6:10). Tsʼoʼoleʼ ku tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal u páajtal k-beetik le meyaj u kʼubéentmajtoʼonoʼ (2 Cor. 4:7; Gal. 6:5). K-Rey Jesucristo xaneʼ ku yeʼesiktoʼon bix unaj k-tratartik u maasil (Juan 13:15). Le ancianoʼob kanáantkoʼon xanoʼ ku yilik u beetkoʼob jeʼex Jesús, «le nojoch j-kanan tamanoʼ» (Heb. 13:20; 1 Ped. 5:2). Letiʼobeʼ ku yilik u líiʼskoʼob k-óol yéetel ku tratartikoʼonoʼob yéetel yaabilaj. Tsʼoʼoleʼ maʼatech u sajaktaloʼob u kaʼansoʼonoʼob yéetel u kanáantkoʼonoʼob.

¹⁴ K-múul meyaj yéetel máaxoʼob maʼalob u biskubaʼob. Teʼ yóokʼol kaabaʼ minaʼan uláakʼ tuʼux u meyaj máak yéetel kiʼimak óolal bey xan u biskuba máak yéetel máaxoʼob uts u modosoʼob jeʼex ichil u kaajal Jéeobaeʼ. Yaantoʼon u jatsʼuts páajtalil k-múul meyaj yéetel máaxoʼob ku yilik u beetkoʼob baʼax maʼalob, tsʼoʼoleʼ maʼatech u tuklikoʼob wa maas maʼaloboʼob tiʼ u maasil. Yaʼab baʼax u yojel u beetoʼob, baʼaleʼ kabal u yóoloʼob yéetel ku yilkoʼob maas maʼalob u maasil tiʼ letiʼob. Maʼatech u yilkoʼonoʼob chéen bey u yéet meyajoʼobeʼ, baʼaxeʼ bey u amigoʼonoʼobeʼ. Jach u yaabiltmoʼonoʼob, le oʼolal jeʼel tak u tsʼáaik u kuxtaloʼob t-oʼolaleʼ.

15. ¿Bix unaj k-uʼuyikba yoʼolal le meyaj k-beetkoʼ?

¹⁵ Táan k-beetik u maas maʼalobil meyaj. K-kaʼansik tiʼ le máakoʼob u jaajil tiʼ Jéeobaoʼ yéetel k-eʼesik le baʼaloʼob maʼ jaajtak ku yaʼalik le Kʼaasilbaʼaloʼ (Juan 8:44). Satanaseʼ ku pechʼik le máakoʼob yéetel kaʼansajoʼob maʼ jaajtak beyoʼob kuuchoʼob jach aaltakeʼ. Letiʼeʼ u kʼáat ka k-tukleʼ Jéeobaeʼ maʼ tu perdonartikoʼon yéetel maʼatech k-náajmatik ka u yaabiltoʼon. Lelaʼ chéen junpʼéel kʼaakʼas tuus ku beetik u lúubul u yóol máak. Kéen k-natsʼba yiknal Cristoeʼ, ku perdonartaʼal k-kʼebanoʼob. Tsʼoʼoleʼ jach yaabiltaʼanoʼon tumen Jéeoba (Rom. 8:32, 38, 39). ¿Máasaʼ jach ku taasiktoʼon kiʼimak óolal k-kaʼansik tiʼ u maasil ka u kʼub u yóoloʼob tiʼ Jéeoba yéetel kéen k-il bix u yáantaʼaloʼob?

16. ¿Baʼax u jelaʼanil le meyaj ku yaʼalik Jesús ka k-beet tiʼ le u maasil meyajoʼob k-beetik sáamsamaloʼ?

¹⁶ Le meyaj ku yaʼalik Jesús ka k-beetoʼ maʼ jeʼex u maasil meyajoʼob k-beetik sáamsamaloʼ. Jeʼex kéen tsʼoʼokok junpʼéel kʼiin meyajeʼ yaan kʼiineʼ jach kaʼanaʼanoʼon yéetel maʼ kiʼimak k-óol yoʼolal le meyaj t-beetoʼ. Baʼaleʼ u meyajtaʼal Jéeoba yéetel Cristoeʼ jach ku taasiktoʼon kiʼimak óolal. Maʼ xaaneʼ kéen tsʼoʼokok junpʼéel kʼiin meyajeʼ jach kaʼanaʼanoʼon, le oʼolal jach ku kʼaʼabéettal k-obligartikba bin muchʼtáambal. Baʼaleʼ kéen suunakoʼoneʼ, ¿máasaʼ maʼalob k-uʼuyikba yéetel likʼaʼan k-óol? Lelaʼ bey xan u yúuchul kéen k-beet tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-jóokʼol kʼaʼaytaj wa utiaʼal k-xakʼalxook t-juunaloʼ. Le utsiloʼob k-kʼamik ikil k-beetkoʼ jach ku taasiktoʼon kiʼimak óolal.

17. ¿Bix k-uʼuyikba yoʼolal le meyajoʼob k-beetkoʼ, yéetel baʼax unaj k-kanáantik?

¹⁷ U jaajileʼ toʼoneʼ k-uʼuyik k-kaʼanal. Le oʼolal unaj k-kanáantik tiʼ baʼax k-xupik k-muukʼ. Maʼ xaaneʼ jeʼel k-xuʼuxupik k-muukʼ chéen utiaʼal k-kaxtik ayikʼaliloʼobeʼ. Koʼoneʼex ilik baʼax tu yaʼalaj Jesús tiʼ juntúul táankelem xiʼipal ayikʼal tu kʼáatajtiʼ baʼax unaj u beetik utiaʼal u yantaltiʼ le kuxtal minaʼan u xuuloʼ. Le xiʼipaloʼ ku beetik le baʼax ku yaʼalik le Leyoʼ, le oʼolal maʼ xaaneʼ uts. U Evangelioil Marcoseʼ ku yaʼalikeʼ Jesuseʼ tu paktaj yéetel yaabilajeʼ ka tu yaʼalajtiʼ: «Xeen, kon le baʼaxoʼob yaantechoʼ [...] tsʼoʼoleʼ, koʼoten, ka taalakech tin paach». Le xiʼipaloʼ talamchaj u chʼaʼtuklik baʼax ken u beete, bey túunoʼ chíikpaj maʼ taak u tsaypachtik Jesusiʼ, tumen maʼ tu yóotaj u pʼat le bukaʼaj «baʼaloʼob yaan kaʼach tiʼ[oʼ]» (Mar. 10:17-22). Letiʼeʼ maʼ tu yóotaj u chʼaʼ u cheʼil u kuuch Jesusiʼ, baʼaxeʼ tu chaʼaj u seguer u palitsiltaʼal tumen «le Ayikʼaliloʼoboʼ» (Mat. 6:24). ¿Baʼax jeʼel k-beetik toʼon kaʼacheʼ?

18. ¿Baʼax unaj k-beetik cada wa baʼax kʼiin, yéetel baʼaxten?

¹⁸ Cada wa baʼax kʼiineʼ maʼalob ka k-il baʼaxoʼob k-tsʼáaik táanil ichil k-kuxtal. ¿Baʼaxten? Tumen beyoʼ yaan k-ilik tiʼ baʼax k-xupik k-muukʼ. Koʼoneʼex ilik baʼax úuch tiʼ Mark. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Xáanchaj kin tuklik maʼatech in bin tu paach yaʼab baʼaloʼob. Kex precursoreneʼ mantatsʼ táan in tuukul tiʼ taakʼin yéetel bix jeʼel in kuxtal maas maʼalobeʼ. Baʼaleʼ joʼopʼ in tuklik baʼaxten yaanten talamiloʼob. Ka tin tsʼáaj cuentaeʼ táan in tsʼáaik táanil baʼaxoʼob kin tsʼíiboltik, baʼaleʼ tiʼ Jéeobaeʼ kin tsʼáaik u yalab in tiempo yéetel u yalab in muukʼ». Markeʼ tu kʼexaj bix u tuukul yéetel bix u kuxtal utiaʼal u maas meyajtik Dios. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Yaan kʼiineʼ jach kin chiʼichnaktal. Baʼaleʼ yéetel u yáantaj Jéeoba bey xan Jesuseʼ láayliʼ in tsʼaamaj in wóol teʼ kʼaʼaytajoʼ».

19. ¿Baʼaxten maʼ unaj k-beetik chéen baʼax k-kʼáatiʼ?

¹⁹ Utiaʼal maʼ u xuʼulul k-jeʼelel ikil k-bisik u kuuch Jesuseʼ unaj k-beetik óoxpʼéel baʼal. Yáaxeʼ, maʼ unaj k-beetik chéen baʼax k-kʼáatiʼ. Táan k-beetik le meyaj u kʼubéentmaj Jéeobaoʼ, le oʼolal unaj k-beetik jeʼex u yaʼalikoʼ. Toʼoneʼ chéen j-meyajoʼon, Jéeobaeʼ letiʼe nojoch Tsʼuuloʼ (Luc. 17:10). Wa k-ilik k-beetik le meyaj u kʼubéentmajtoʼon chéen jeʼex k-kʼáatoʼ, yaan k-loobiltikba. Tak juntúul toro muʼukʼaʼaneʼ jeʼel u loobiltkuba yéetel u cheʼil u kuuch wa ku bin chéen jeʼel tuʼuxak u kʼáateʼ, maʼ teʼ tuʼux ku nuʼuktaʼaltiʼ tumen u yuumiloʼ. Wa k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen Jéeobaeʼ jeʼel k-beetik tak baʼaloʼob maʼatech k-tuklik wa jeʼel u páajtal k-beetkeʼ yéetel jeʼel k-aktáantik jeʼel baʼaxak talamileʼ. Maʼ unaj u tuʼubultoʼoneʼ mix máak jeʼel u beetik maʼ u béeytal  le baʼax ku yaʼalik u beetik Jéeobaoʼ (Rom. 8:31; 1 Juan 4:4).

20. ¿Baʼaxten maʼ unaj k-kaxtik chéen k-utsiliʼ?

²⁰ U kaʼapʼéeleʼ, maʼ unaj k-kaxtik chéen k-utsiliʼ. Toʼoneʼ k-kʼáat k-tsʼáa nojbeʼenil tiʼ Jéeoba, k-Taata jach u yaabiltmoʼonoʼ. Teʼ yáax siglooʼ anchaj máaxoʼob tu kaxtoʼob chéen u yutsiloʼob. Le oʼolal pʼáat maʼ kiʼimak u yóoloʼobiʼ yéetel tu xulaj u biskoʼob u cheʼil u kuuch Jesús (Juan 6:25-27, 51, 60, 66; Fili. 3:18, 19). Baʼaleʼ anchaj máaxoʼob tu yeʼesoʼob jach u yaabiltmoʼob Dios bey xan u yéet wíinikiloʼob. Letiʼobeʼ tu bisoʼob yéetel kiʼimak óolal u cheʼil u kuuch Jesús tuláakal u kʼiinil u kuxtaloʼob way Luʼumeʼ yéetel tsʼaʼab u páajtalil u meyajoʼob yéetel Cristo teʼ kaʼanoʼ. Toʼon xaneʼ jeʼel u yantaltoʼon kiʼimak óolal wa maʼatech k-kaxtik chéen k-utsil utiaʼal k-bisik u cheʼil u kuuch Jesuseʼ.

21. Jeʼex u yaʼalik Mateo 6:31 tak 33, ¿baʼax jeʼel k-páaʼtik ka tsʼaʼabaktoʼon tumen Jéeobaeʼ?

²¹ U yóoxpʼéeleʼ, kex ka chʼaʼpachtaʼakoʼoneʼ jeʼel k-áantaʼal tumen Jéeobaeʼ. Toʼoneʼ tsʼoʼok k-chʼaʼtuklik k-xupikba k-meyajt Dios. Tsʼoʼoleʼ Jesuseʼ tu yaʼalaj yaan k-chʼaʼpachtaʼal ikil k-beetik. Baʼaleʼ jeʼel u páajtal k-creertik Jéeobaeʼ yaan u tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal k-aktáantik jeʼel baʼalak talamileʼ. Wa maas ku chúukpajal k-óoleʼ, maas yaan u muʼukʼaʼantal k-fe (Sant. 1:2-4). Tsʼoʼoleʼ jeʼel u páajtal k-páaʼtik ka tsʼaʼabaktoʼon tuláakal baʼax kʼaʼabéet tumen Jéeobaeʼ, ka nuʼuktaʼakoʼon tumen Jesús yéetel ka líiʼsaʼak k-óol tumen k-sukuʼunoʼob (xok Mateo 6:31-33; Juan 10:14; 1 Tes. 5:11). Tuláakal lelaʼ jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal k-aktáantik jeʼel baʼalak talamileʼ.

22. ¿Baʼax jeʼel u taasiktoʼon kiʼimak óolaleʼ?

²² Le koʼolel tsʼaʼak tumen Jesusoʼ xuʼul u muʼyaj teʼ kʼiin jeʼeloʼ. Baʼaleʼ tiʼ letiʼeʼ anchaj u páajtalil u beetaʼal u xuʼulul u muʼyaj utiaʼal mantatsʼ. ¿Baʼax ta tʼaan tu beetaj? Wa tu kuchaj u cheʼil u kuuch Jesuseʼ, tu kʼamaj u páajtalil u bin meyaj tu yéetel teʼ kaʼanoʼ. Kex wa kʼaʼabéetchaj u xuʼulul u beetik wa baʼax utiaʼal u tsaypachtik Cristoeʼ mix baʼal tu tséel le jatsʼuts siibal ken u kʼamoʼ. Wa táan k-páaʼtik k-kuxtal teʼ kaʼan wa way Luʼumeʼ, jach yaan u kiʼimaktal k-óol úuchik k-kʼamik le baʼax tu yaʼalaj Jesusaʼ: «Koʼoteneʼex tin wiknal».