1. ¿Baʼaxten unaj k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeoba?

KʼAʼABÉET k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil * Jéeoba. Letiʼ beetoʼon, le oʼolal yaan u derechoil tiʼ u yaʼalik baʼax unaj k-beetik yéetel baʼax maʼ (Apo. 4:11). Baʼaleʼ yaan uláakʼ baʼax oʼolal unaj k-uʼuyik u tʼaan: tumen maas maʼalob bix u gobernar. Desde úuchjeakileʼ yaʼab máakoʼob anchaj páajtalil tiʼob tu yóokʼol u maasil. Baʼaleʼ Jéeobaeʼ letiʼe gobernante maas yaan u naʼatoʼ, maas yaan u yaabilaj, ku chʼaʼik en cuentail u maasil yéetel ku chʼaʼik óotsilil (Éxo. 34:6; Rom. 16:27; 1 Juan 4:8).

2. Jeʼex u yaʼalik Hebreoʼob 12:9 tak 11, ¿baʼax oʼolal unaj k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeoba?

² Jéeobaeʼ u kʼáat ka k-beet baʼax ku yaʼalik tumen k-yaabiltmaj yéetel k-ilik bey k-Taataeʼ, maʼ chéen tumen saajkoʼon tiʼiʼ. Teʼ carta tu tsʼíibtaj Pablo tiʼ le hebreoʼoboʼ tu yaʼaleʼ kʼaʼabéet k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeoba, tumen letiʼeʼ ku kaʼanskoʼon «utiaʼal k-utsil» (xok Hebreoʼob 12:9-11).

3. 1) ¿Bix jeʼel k-eʼesik k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeobaeʼ? 2) ¿Baʼax kʼáatchiʼiloʼob ken k-il u núukiloʼob?

³ Toʼoneʼ k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeoba kéen k-beet tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-uʼuyik u tʼaan yéetel kéen k-kanáant maʼ k-kʼubik k-óol chéen tiʼ baʼax k-ojel (Pro. 3:5). Wa k-ilik k-kʼaj óoltik u jatsʼuts modoseʼ maas maʼ talam ken k-tsʼáaikba yáanal u páajtaliliʼ, tumen u jatsʼuts modoseʼ chíikaʼan u yilaʼal tiʼ tuláakal baʼaxoʼob ku beetik (Sal. 145:9). Wa maas k-kʼaj óol Jéeobaeʼ, maas yaan k-yaabiltik. Tsʼoʼoleʼ wa k-yaabiltmeʼ maʼ  ken k-páaʼt u yaʼaliktoʼon jach baʼax unaj k-beetik yéetel baʼax maʼ unaj k-beetkiʼ. Yaan k-ilik k-tuukul jeʼex Jéeobaeʼ yéetel k-ilik le baʼax uts yéetel le baʼax kʼaas jeʼex u yilkoʼ (Sal. 97:10). Baʼaleʼ yaan kʼiineʼ jeʼel u talamtaltoʼon k-uʼuyik u tʼaaneʼ. ¿Baʼaxten? ¿Baʼax jeʼel u kanik le ancianoʼob, le taatatsiloʼob yéetel le maamatsiloʼob tiʼ le baʼax tu beetaj gobernador Nehemías, rey David yéetel María, u maama Jesusoʼ? Koʼoneʼex ilik u núukil teʼ xookaʼ.

4, 5. Jeʼex u yaʼalik Romailoʼob 7:21 tak 23, ¿baʼaxten yaan kʼiineʼ ku talamtaltoʼon k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeoba?

⁴ Junpʼéel baʼax beetik u talamtal k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeobaeʼ letiʼe kʼebanoʼ. Le oʼolal ku talamtal k-uʼuyik tʼaan. Ka tu tsʼáajuba Adán yéetel Eva tu contra Dios úuchik u jaantkoʼob u yich le cheʼ aʼalaʼan maʼ u jaantkoʼob kaʼachoʼ, káaj u nuʼuktikubaʼob chéen tu juunaloʼob (Gén. 3:22). Jeʼex letiʼobeʼ, u maas yaʼabil le máakoʼob teʼ kʼiinoʼobaʼ maʼ tu chʼaʼikoʼob en cuentail baʼax ku yaʼalik Dios, baʼaxeʼ letiʼob chʼaʼtuklik baʼax maʼalob yéetel baʼax maʼ maʼalobiʼ.

⁵ Tak toʼon k-yaabiltmaj yéetel k-kʼaj óol Jéeobaeʼ jeʼel u talamtal k-tsʼáaikba yáanal u páajtalileʼ. Lelaʼ bey úuchik tiʼ apóstol Pablo (xok Romailoʼob 7:21-23). Jeʼex letiʼeʼ, k-kʼáat k-beet baʼax maʼalob tu táan Dios. Baʼaleʼ unaj k-tsʼáaik k-óol utiaʼal k-bin tu contra le baʼaxoʼob kʼaastak k-tsʼíiboltikoʼ.

6, 7. ¿Baʼax uláakʼ jeʼel u beetik u talamtal k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeobaeʼ? Tʼaanen tiʼ junpʼéel baʼax uchaʼan.

⁶ Jeʼel xan u talamtal k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeoba yoʼolal le bix líiʼsaʼaniloʼonoʼ. Yaʼab baʼaxoʼob ku yaʼalik chéen wíinikeʼ ku bin tu contra le baʼaxoʼob ku yaʼalik Diosoʼ, le oʼolal maʼ xaaneʼ kʼaʼabéet k-ilik maʼ k-tuukul jeʼex u maasil máakoʼob teʼ kʼiinoʼobaʼ. Koʼoneʼex ilik baʼax úuch tiʼ juntúul kiik.

⁷ Yaan tuʼuxeʼ ku sen aʼalaʼal tiʼ le táankelmoʼob ka chʼíikikoʼob u kaxtoʼob taakʼinoʼ. Lelaʼ bey úuchik tiʼ Mary. * Táanil tiʼ u kʼaj óoltik Jéeobaeʼ xooknaj teʼ universidadoʼob maas kʼaj óolaʼanoʼob yaan teʼ luʼumil tuʼux kajaʼanoʼ. Sen aʼalaʼabtiʼ tumen u láakʼtsiloʼob ka u kaxt junpʼéel meyaj maʼalob u boʼolil yéetel jeʼel u beetik u kʼaj óoltaʼaleʼ. Lelaʼ letiʼe baʼax ku tsʼíiboltik xanoʼ. Baʼaleʼ kʼexpaj u tuukul ka tu kʼaj óoltaj Jéeoba yéetel ka tu yaabiltaj. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Yaan kʼiineʼ kin wilik jeʼel u páajtal in káajsik junpʼéel negocio utiaʼal in náajaltik yaʼab taakʼineʼ, baʼaleʼ jeʼel u beetik u xuʼulul in tsʼáaik in wóol in meyajt Jéeobaeʼ. Yoʼolal bix líiʼsaʼanileneʼ ku talamtal in waʼalik maʼ ken in kʼame. Ku kʼaʼabéettal in jach kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáanten utiaʼal maʼ in kʼamik meyajoʼob maʼ tu chaʼik in meyajtik jeʼex uts tu tʼaaneʼ» (Mat. 6:24).

8. ¿Baʼax ken k-xakʼalt beoraaʼ?

⁸ Jeʼex tsʼoʼok k-ilkoʼ, k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeobaeʼ ku taasiktoʼon yaʼab utsiloʼob. Baʼaleʼ uláakʼ baʼax oʼolal unaj u yuʼubaʼal u tʼaan Jéeoba tumen le ancianoʼob, le taatatsiloʼob yéetel le maamatsiloʼoboʼ, tumen tsʼaʼan páajtalil tiʼob utiaʼal u yáantkoʼob u maasil. Koʼoneʼex xakʼaltik baʼaxoʼob ku yaʼalik le Biblia jeʼel u yáantkoʼon k-il bix unaj u meyajtoʼon le páajtalil jeʼex uts tu tʼaan Jéeobaoʼ.

9. ¿Baʼaxoʼob tu yilaj Nehemías ku beetaʼal tumen le judíoʼoboʼ?

⁹ Jéeobaeʼ u kʼubéentmaj tiʼ le ancianoʼob ka u kanáantoʼob u maasil máaxoʼob meyajtikoʼ (1 Ped. 5:2). Letiʼobeʼ unaj u kaanbaloʼob tiʼ le  bix úuchik u tratartaʼal u kaajal Jéeoba tumen le gobernador Nehemíasoʼ. Tumen letiʼ ku gobernar tu luʼumil Judaeʼ, yaan yaʼab páajtalil tiʼ (Neh. 1:11; 2:7, 8; 5:14). Tuukulnakoʼon tiʼ le baʼaxoʼob tu yiloʼ. Letiʼeʼ tu yojéelteʼ tsʼoʼok u mixbaʼalkúuntaʼal le templo tumen le judíoʼoboʼ yéetel maʼatech u tsʼaʼabal le baʼaxoʼob kʼaʼabéet tiʼ le levitaʼob jeʼex u yaʼalik le Ley ka beetaʼakoʼ. Tsʼoʼoleʼ ku mixbaʼalkúuntikoʼob le sabadooʼ yéetel yaan tiʼ letiʼobeʼ tsʼokaʼan u beeloʼob yéetel le x-táanxel luʼumiloʼoboʼ. Le oʼolal Nehemíaseʼ yaan baʼax unaj u beetik (Neh. 13:4-30).

10. ¿Baʼax tu beetaj Nehemías ka tu aktáantaj talamiloʼob?

¹⁰ Nehemíaseʼ maʼ píitmáan tiʼ le páajtalil tsʼaʼantiʼ utiaʼal u obligartik le judíoʼob u beetoʼob baʼax ku yaʼalikoʼ. Baʼaxeʼ orarnaj tiʼ Jéeoba utiaʼal ka nuʼuktaʼak yéetel tu kaʼansaj tiʼ le kaaj le baʼaxoʼob ku yaʼalik le Leyoʼ (Neh. 1:4-10; 13:1-3). Tsʼoʼoleʼ tu yeʼesaj kabal óolal, tumen múul meyajnaj yéetel u maasil judíoʼob utiaʼal u jel beetaʼal u baʼpakʼiloʼob Jerusalenoʼ (Neh. 4:15).

11. Jeʼex u yaʼalik Yáax tiʼ Tesalonicailoʼob 2:7 yéetel 8, ¿bix unaj u tratartaʼal le sukuʼunoʼob tumen le ancianoʼoboʼ?

¹¹ Maʼ xaaneʼ le ancianoʼoboʼ maʼ tu aktáantkoʼob le baʼaxoʼob tu aktáantaj Nehemíasoʼ. Baʼaleʼ jeʼel u páajtal u kaanbaloʼob tiʼ le baʼax tu beetoʼ. Letiʼobeʼ yaʼab meyaj ku beetkoʼob utiaʼal u yáantkoʼob le sukuʼunoʼoboʼ. Tsʼoʼoleʼ maʼatech u tuklikoʼob maas maʼaloboʼob tiʼ u maasil yoʼolal le páajtalil tsʼaʼantiʼoboʼ, baʼaxeʼ ku yeʼeskoʼob yaabilaj tiʼ le sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ (xok 1 Tesalonicailoʼob 2:7, 8). Le yaabilaj yéetel le kabal óolal ku yeʼeskoʼoboʼ ku chíikpajal tiʼ bix u tʼankoʼob u maasil. Andrew, úuch joʼopʼok u beetik u ancianoileʼ, ku yaʼalik: «Tsʼoʼok in wilkeʼ le sukuʼunoʼoboʼ ku kʼamkoʼob baʼax ku yaʼalik máak wa ku yeʼesaʼal utsil yéetel yaabilaj tiʼob tumen le ancianoʼoboʼ. Le jatsʼuts modos beyaʼ ku péeksikoʼob múul meyaj yéetel le ancianoʼoboʼ».  Tony, úuch joʼopʼok u beetik u ancianoil xaneʼ, ku yaʼalik: «Kin wilik in beetik baʼax ku yaʼalik Filiposiloʼob 2:3, tumen kin wilik u maasil maas maʼaloboʼob tiʼ teen. Leloʼ ku yáantken utiaʼal maʼ in waʼalik chéen baʼax unaj u beetik u maasil».

12. ¿Baʼaxten unaj u yeʼesik kabal óolal le ancianoʼoboʼ?

¹² Le ancianoʼoboʼ unaj u yeʼeskoʼob kabal óolal jeʼex Jéeobaeʼ. Kex letiʼ u Reyil tuláakal baʼaleʼ ku chinkuba utiaʼal u «líiʼsik óotsil luubul luʼum» (Sal. 18:35; 113:6, 7). Letiʼeʼ u pʼekmaj le máaxoʼob nojbaʼal u taaskubaʼoboʼ (Pro. 16:5).

13. ¿Baʼaxten unaj u kanáantik baʼax ku yaʼalik le ancianoʼoboʼ?

¹³ Le ancianoʼob ku tsʼáaikubaʼob yáanal u páajtalil Jéeobaoʼ unaj u kanáantkoʼob baʼax ku yaʼalikoʼob. Wa maʼ tu beetkoʼobeʼ jeʼel u yaʼalikoʼob junpʼéel baʼax maʼ maʼalob kéen u yiloʼob maʼ táan u yeʼesaʼal tsiikil tiʼobeʼ (Gal. 5:14, 15; Sant. 1:26). Andrew, tsʼoʼok k-yáax chʼaʼchiʼitikoʼ, ku yaʼalik: «Yaan kʼiineʼ ku taaktal in kʼeyik le sukuʼun maʼatech u yeʼesikten tsiikiloʼ. Baʼaleʼ in tuukul tiʼ le baʼaxoʼob tu beetaj le máaxoʼob meyajt Dios úuchjeakiloʼ tsʼoʼok u yáantken in wil u kʼaʼanaʼanil in weʼesik kabal óolal yéetel maʼ in séeb pʼuʼujul». Le ancianoʼoboʼ ku yeʼeskoʼob u tsʼaamubaʼob yáanal u páajtalil Jéeoba kéen u yeʼesoʼob yaabilaj yéetel kéen meyajnaktiʼob jatsʼuts tʼaanoʼob kéen tsikbalnakoʼob yéetel le sukuʼunoʼoboʼ bey xan yéetel u maasil ancianoʼoboʼ (Col. 4:6).

14. ¿Baʼax páajtalil tsʼaʼan tiʼ le taatatsiloʼob tumen Jéeobaoʼ, yéetel baʼax ku páaʼtik ka u beetoʼob?

¹⁴ Jéeobaeʼ u tsʼaamaj tiʼ le taatatsiloʼob u páajtalil u nuʼuktik u paalaloʼoboʼ, le oʼolal unaj u kaʼanskoʼob yéetel u tsolnuʼuktikoʼob (1 Cor. 11:3; Efe. 6:4). Baʼaleʼ kex tsʼaʼan páajtalil tiʼobeʼ, yaan u kʼubkoʼob cuenta tiʼ Jéeoba, le máax tsʼaamil le familiaʼoboʼ (Efe. 3:14, 15). Le taatatsiloʼoboʼ ku yeʼeskoʼob u tsʼaamubaʼob yáanal u páajtalil Dios kéen meyajnaktiʼob maʼalob le páajtalil tsʼaʼantiʼoboʼ. Le baʼaxoʼob tu beetaj rey Davidoʼ jeʼel u yáantkoʼob u yiloʼob bix unaj u nuʼuktik u paalaloʼobeʼ.

15. ¿Baʼaxoʼob tu beetaj David jeʼel u yáantik le taatatsiloʼoboʼ?

¹⁵ Jéeobaeʼ maʼ chéen tu tsʼáaj David u nuʼukt u familiaiʼ, baʼaxeʼ tuláakal u luʼumil Israel. Tumen reyeʼ yaan yaʼab páajtalil tiʼ. Baʼaleʼ yaan kʼiineʼ maʼ maʼalob úuchik u meyajtiʼ le páajtalil tsʼaʼabtiʼoʼ yéetel tu beetaj baʼaloʼob maʼ maʼalobtakiʼ (2 Sam. 11:14, 15). Kex beyoʼ tu yeʼesaj tu tsʼáajuba yáanal u páajtalil Jéeoba, tumen tu kʼamaj le áantaj tsʼaʼabtiʼoʼ. Tu yaʼalajtiʼ jach  baʼax chiʼichnakkúuntik yéetel tu beetaj tuláakal le ku páajtal utiaʼal u beetik le baʼaxoʼob aʼalaʼabtiʼoʼ (Sal. 51:1-4). Tsʼoʼoleʼ tu yeʼesaj kabal óolal, tumen tu kʼamaj le baʼaxoʼob aʼalaʼabtiʼ tumen le xiiboʼoboʼ bey xan le koʼoleloʼoboʼ (1 Sam. 19:11, 12; 25:32, 33). Kaanbalnaj tiʼ le baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak tu beetoʼ yéetel tu tsʼáaj u yóol u meyajt Jéeoba.

16. ¿Baʼaxoʼob jeʼel u kanik le taatatsiloʼob tiʼ Davidoʼ?

¹⁶ Koʼoneʼex ilik jujunpʼéel baʼaxoʼob jeʼel u kanik le taatatsiloʼob tiʼ rey Davidoʼ. Meyajnakteʼex maʼalob le páajtalil tsʼaʼanteʼex tumen Jéeobaoʼ. Unaj a kʼamik yaan baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak ka beetkiʼ yéetel unaj a kʼamik le tsolnuʼukoʼob ku tsʼaʼabaltechoʼ. Wa ka beetkeʼ, a watan yéetel a paalaloʼobeʼ maas yaan u yeʼeskoʼobtech tsiikil yoʼolal le kabal óolal ka weʼesikoʼ. Tsʼoʼoleʼ kéen orarnakech tu yéeteloʼobeʼ aʼal jach baʼax chiʼichnakkúuntikech. Beyoʼ yaan u yilkoʼobeʼ jach ka kʼubik a wóol tiʼ Jéeoba. U maas kʼaʼanaʼanileʼ tsʼáa a wóol a meyajt Dios (Deu. 6:6-9). Le baʼaxoʼob ka beetkoʼ jach jeʼel u yáantik a familiaeʼ.

17. ¿Baʼax meyajil u tsʼaamaj Jéeoba tiʼ le maamatsiloʼoboʼ?

¹⁷ Jéeobaeʼ u tsʼaamaj tiʼ le maamatsiloʼob junpʼéel jatsʼuts meyaj ichil le familiaoʼ yéetel u tsʼaamajtiʼob páajtalil yóokʼol u paalaloʼob (Pro. 6:20). Le baʼaxoʼob ku kaʼanskoʼob tiʼ u paalaloʼoboʼ jach jeʼel u yáantkoʼob tuláakal u kʼiinil u kuxtaloʼobeʼ (Pro. 22:6). Koʼoneʼex ilik baʼax jeʼel u kanik le maamatsiloʼob tiʼ le baʼaxoʼob tu beetaj María, u maama Jesusoʼ.

18, 19. ¿Baʼax jeʼel u kanik le maamatsiloʼob tiʼ Maríaoʼ?

¹⁸ Maríaeʼ jach u kʼaj óol baʼax ku yaʼalik le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ. Jach ku yeʼesik tsiikil tiʼ Jéeoba yéetel jach maʼalob u biskuba tu yéetel. Tu yóotaj u tsʼáauba yáanal u páajtalil Dios kex jach kʼexpaj u kuxtal (Luc. 1:35-38, 46-55).

¹⁹ Koʼoneʼex ilik jujunpʼéel baʼaloʼob jeʼel u kanik le maamatsiloʼob tiʼ Maríaoʼ. Yáaxeʼ, xakʼalxokteʼex le Bibliaoʼ yéetel orarneneʼex tiʼ Jéeoba utiaʼal maʼ u xuʼulul a biskabaʼex tu yéetel. U kaʼapʼéeleʼ, kʼameʼex baʼax ku yaʼalik kex ka kʼaʼabéetchajak a kʼexik a kuxtaleʼex. Maʼ xaaneʼ a taataʼexeʼ jach tsʼíiktakoʼob yéetel jach tu kʼeʼekʼeyeʼexoʼob. Le oʼolal maʼ xaaneʼ jeʼel a tuklikeʼ bey unaj u líiʼsaʼal le paalaloʼoboʼ. Tsʼoʼoleʼ kex tsʼoʼok a kanik bix u kʼáat Jéeoba ka a tratart a paalaleʼ, maʼ xaaneʼ yaan kʼiineʼ jeʼel a séeb pʼuʼujleʼ, maases wa kaʼanaʼanech kéen joʼopʼok u beetkoʼob baʼax maʼ maʼalobiʼ (Efe. 4:31). Kéen úuchuk beyoʼ jach unaj a natsʼkaba yiknal Jéeoba utiaʼal ka u yáantech. Lydiaeʼ ku yaʼalik: «Yaan kʼiineʼ kin kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u  yáanten utiaʼal maʼ in kʼeʼekʼeyik in hijo kéen u beet baʼax maʼ maʼalobiʼ. Yaan kʼiineʼ ku xuʼulul tak in tʼaan ichil junsúutuk utiaʼal in kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáanten. Le oracionoʼ jach tsʼoʼok u yáantken utiaʼal maʼ in séeb pʼuʼujul» (Sal. 37:5).

20. ¿Baʼax ku talamtal u beetik jujuntúul maamatsiloʼob, yéetel bix jeʼel u páajtal u beetkoʼobeʼ?

²⁰ Yaan maamatsiloʼobeʼ jach ku talamtal u yeʼesik tiʼ u paalaloʼob jach u yaabiltmoʼob (Tito 2:3, 4). Lelaʼ ku yúuchul tumen tu mejniloʼobeʼ maʼ eʼesaʼab yaabilaj tiʼob tumen u taataʼobiʼ. Baʼaleʼ letiʼobeʼ maʼ unaj u líiʼsik u paalaloʼob jeʼex líiʼsaʼabikoʼoboʼ. Le maamatsiloʼob u tsʼaamubaʼob yáanal u páajtalil Jéeobaoʼ, maʼ xaaneʼ yaan u kʼaʼabéettal u kanik u yeʼesoʼob yaabilaj tiʼ u paalaloʼob. Maʼ xaaneʼ yaan u talamtal u kʼexik bix u tuukuloʼob, bix u yuʼubikubaʼob yéetel baʼaxoʼob ku beetkoʼob, baʼaleʼ jeʼel u páajtal u beetkoʼobeʼ. Lelaʼ jach jeʼel u taasik kiʼimak oʼolal tiʼ u familiaʼobeʼ.

21, 22. Jeʼex u yaʼalik Isaías 65:13 yéetel 14, ¿baʼax utsiloʼob ku taasiktoʼon k-tsʼáaikba yáanal u páajtalil Jéeoba?

²¹ Rey Davideʼ u yojel jach ku taasik yaʼab utsil u tsʼáaikuba yáanal u páajtalil Jéeoba. Tu yaʼalaj: «U tsol tʼaanoʼob Yuumtsil[eʼ] tojtakoʼob. Tumen ku taasik kiʼimak óolal tiʼ puksiʼikʼal. U yaʼalmajtʼaan Yuumtsileʼ jach sáasiltak, le oʼolaleʼ ku tsʼáaik sáasil tiʼ ichoʼob». Tsʼoʼoleʼ tu yaʼalaj xan: «Tsol xikinoʼob xan utiaʼal a paalilaʼ, wa ka tsʼoʼokbesaʼakoʼobeʼ yaan u nojoch boʼolil» (Sal. 19:8, 11). Bejlaʼeʼ jach séeb u yilaʼal máaxoʼob ku tsʼáaikubaʼob yáanal u páajtalil Jéeoba yéetel máaxoʼob maʼatech u beetkoʼob. Le máaxoʼob ku tsʼáaikubaʼob yáanal u páajtalil Diosoʼ ku yantal ‹kiʼimak óolal tu puksiʼikʼaloʼob› (xok Isaías 65:13, 14).

²² Wa le ancianoʼob, le taatatsiloʼob yéetel le maamatsiloʼob ku tsʼáaikubaʼob yáanal u páajtalil Jéeobaoʼ, yaan u maas maʼalobtal u kuxtaloʼob, yaan u yantal kiʼimak óolal ichil u familiaʼob yéetel yaan u biskubaʼob tubeel teʼ múuchʼuliloʼ. Baʼaleʼ u maas kʼaʼanaʼanileʼ yaan u kiʼimakkúuntkoʼob u yóol Jéeoba (Pro. 27:11). ¿Máasaʼ lelaʼ jach jatsʼuts?