Koʼoleloʼob tu kiʼimakkúuntoʼob u yóol u puksiʼikʼal Jéeoba

«¡Kʼu [wa Dioos] bíin u boʼot tiʼ teech! ¡Yuumtsil [Jéeoba] [...] u tsʼáaj a boʼolil tu yoʼolal le baʼax tsʼoʼok a beetikoʼ!» (RUT 2:12.)

1, 2. ¿Baʼax utsiloʼob jeʼel u taasiktoʼon ka k-il baʼax kiaʼalik le Biiblia tiʼ le koʼoleloʼob tu kiʼimakkúuntoʼob u yóol u puksiʼikʼal Jéeobaoʼ?

KAʼATÚUL koʼoleloʼobeʼ, tumen tu chʼaʼob saajkil tiʼ Diooseʼ, maʼ tu beetoʼob baʼax tiaʼalaj utúul Fáaraoniʼ. Utúul koʼolel chéen bey u máanoʼ, yoʼolal u yoksaj óolaleʼ, tu tsʼáaj u kuxtal tu táan kíimil ikil tu yáantij kaʼatúul íisraelitaʼob bijaʼanoʼob chʼúuk. Utúul koʼoleleʼ, ka anchaj upʼéel nojoch talamileʼ, yoʼolal yaan u naʼat yéetel kabal u yóoleʼ, tu sáalbartaj u kuxtal yaʼab máakoʼob yéetel tu beetaj maʼ u wekik kʼiʼikʼ le máax yéeyaʼan tumen Jéeobaoʼ. Utúul koʼolel kimen u yíichameʼ, yoʼolal u yoksaj óolal tiʼ Jéeoba yéetel tumen tu yeʼesaj u yutsileʼ, tu tsʼáaj tiʼ u profeeta Dioos u tsʼoʼok janal pʼaatal tiʼ kaʼachi. Le koʼoleloʼobaʼ chéen jujuntúul tiʼ le kiaʼalik le Biiblia tu kiʼimakkúuntoʼob u yóol u puksiʼikʼal Jéeobaoʼ.

² Le bix ilaʼabik le koʼoleloʼob tumen Jéeobaaʼ yéetel le utsiloʼob tu tsʼáajtiʼoboʼ kieʼeskeʼ baʼax maas jatsʼuts u yilik tiʼ máakeʼ, kex wa xiib wa koʼoleleʼ, letiʼe utsul moodos yantiʼoboʼ. Le máakoʼob bejlaʼaʼ jach u tsʼaamubaʼob u kaxtoʼob ka yanak yaʼab baʼaloʼob tiʼob, le beetkeʼ maʼ chéen chʼaʼabil u tsʼaʼabal táanil u baʼalubaʼob Dioosiʼ. Baʼaleʼ, lelaʼ maʼ u kʼáat yaʼal wa maʼ tu páajtal u beetaʼaliʼ, tumen bejlaʼeʼ ichil u kaajal Diooseʼ yaʼab koʼoleloʼobeʼ táan u yeʼeskoʼob u chʼaʼamoʼob saajkilil tiʼ Dioos. Letiʼobeʼ táan u yeʼeskoʼob yantiʼob oksaj óolal yéetel naʼat; táan yeʼesik u yutsiloʼob yéetel táan u yeʼeskoʼob uláakʼ utsul moodos jeʼex tu beetij le koʼoleloʼob kiaʼalik le Biiblia tu chʼaʼajoʼob saajkilil tiʼ Dioosoʼ. Baʼaleʼ, tak le xiiboʼob j-jaajkunajoʼoboʼ unaj u yeʼeskoʼob le utsul moodos anchaj tiʼe koʼoleloʼob kuxlajoʼob úuchiloʼ. Utiaʼal k-ilik bix jeʼel u maas yantaltoʼon le utsul moodosoʼobaʼ, koʼoneʼex ilik baʼax kiaʼalik le Biiblia tiʼ le koʼoleloʼob t-aʼalaj tu káajbaloʼ (Tiʼ Romailoʼob 15:4; Santiago 4:8).

Maʼ tu beetoʼob baʼax tiaʼalaj Fáaraoniʼ

3, 4. 1) Siifra yéetel Puuaeʼ, ¿baʼaxten maʼ tu kíimsoʼob le mejen xiʼipal ebreʼob jeʼex aʼalabiktiʼob tumen Fáaraonoʼ? 2) ¿Baʼax utsiloʼob tu tsʼáaj Jéeoba tiʼe kaʼatúul páarteraʼob úuchik u chʼaʼikoʼob saajkilil tiʼoʼ?

³ Tu juisioiloʼob Nuremberg beetaʼab tu luʼumil Áalemaania le ka tsʼoʼok le kaʼapʼéel nojoch baʼateltáambaloʼ (segunda guerra mundial), yaʼab tiʼe  máakoʼob taʼak u pooloʼob tu kíimsoʼob yaʼab máakoʼobeʼ tiaʼaloʼobeʼ maʼ unaj u beetaʼaltiʼob mix baʼaliʼ tumen chéen tu beetoʼob baʼax aʼalaʼabtiʼob. Baʼaleʼ, koʼoneʼex ketik baʼax tu beetaj le máakoʼobaʼ yéetel baʼax tu beetaj kaʼatúul páarteraʼob íisraelitaʼob, Siifra yéetel Puua; letiʼobeʼ kuxlajoʼob Ejiipto tu kʼiinil táan u góobernar utúul Fáaraon jach kʼasaʼan. Le Fáaraonaʼ sajak kaʼach u maas yaʼabtal le ebreʼoboʼ, le oʼolaleʼ tiaʼalaj tiʼe páarteraʼoboʼ ka u kíimsoʼob le mejen xiʼipalal ebreʼob le táan u síijloʼoboʼ. Letiʼobeʼ, ¿tu beetoʼob wa le baʼax jach kʼaasaʼ? Maʼ, «maʼ tu beetajoʼob le baʼax aʼalaʼabtiʼob tumen [u] ajawil [wa u reeyil] Ejiiptooʼ, tu pʼatajoʼob u kuxtal le mejen xiʼipalaloʼoboʼ». Le koʼoleloʼobaʼ, ¿baʼaxten maʼ tu chʼaʼajoʼob saajkilil tiʼ Fáaraoniʼ? Tumen «tu chʼaʼajoʼob saajkilil tiʼ Kʼu [wa Dioos]» (Éxodo 1:15, 17; Génesis 9:6).

⁴ Bey túunoʼ, le koʼoleloʼobaʼ tu natsʼubaʼob yiknal Jéeoba, letiʼ túuneʼ tu kanáantajoʼob tiʼ u pʼujaʼanil Fáaraon (2 Samuel 22:31; Éxodo 1:18-20). Baʼaleʼ yaan uláakʼ utsiloʼob tsʼaʼabtiʼob tumen Jéeoba. Letiʼeʼ tu tsʼáaj u páajtalil u yantal u paalaloʼob, yéetel tu beetaj xan u tsʼíibtaʼal u kʼaabaʼob teʼ Biibliaoʼ bey xan baʼax tu beetoʼob, utiaʼal maʼ u tuʼubsaʼaloʼob, baʼaleʼ u kʼaabaʼ Fáaraoneʼ saʼat jeʼel bix máanik le kʼiinoʼoboʼ (Éxodo 1:21; 1 Samuel 2:30b; Proverbios 10:7).

5. Yaʼab kiikoʼobeʼ, ¿bix u yeʼeskoʼob beyoʼob Siifra yéetel Puuaeʼ, yéetel bix kun boʼotbiloʼob tumen Jéeoba?

⁵ Bejlaʼeʼ, ¿yaan wa xan koʼoleloʼob jeʼex Siifra yéetel Puuaeʼ? Yaan. Tuláakal jaʼaboʼobeʼ, teʼ luʼumoʼob tuʼux maʼatech u chaʼabal u yúuchul kʼaʼaytaj tumen u «tʼaan [le] ajaw» wa reeyoʼ, u miilesi koʼoleloʼobeʼ maʼatech u chʼaʼikoʼob saajkilil u biskoʼob u tsikbalil sáalbasioniʼ (Tiʼ Hebreob 11:23; Baʼaxoʼob [Hechos] 5:28, 29). Letiʼobeʼ, yoʼolal u yaabilajoʼob tiʼ Jéeoba yéetel tiʼ u yéet máakiloʼobeʼ, maʼatech u chaʼikoʼob ka xuʼulsaʼak u kʼaʼaytikoʼob u Reeino Dioos, le oʼolal yaʼab tiʼ letiʼobeʼ ku pʼektaʼaloʼob yéetel ku chʼaʼapachtaʼaloʼob (San Marcos 12:30, 31; 13:9-13). Jeʼex tu beetij yéetel Siifra yéetel Puuaeʼ, Jéeobaeʼ táan xan u yilik baʼax ku beetik le utsul koʼoleloʼob maʼ saajkoʼobaʼ. Yéetel wa ku chúukpajal u yóoloʼob tak tu xuuleʼ, letiʼeʼ yaan u yeʼesik u yaabilaj tiʼob ken u pʼat u kʼaabaʼob teʼ tu «juʼunil le kuxtaloʼ» (Tiʼ Filiposiloʼob 4:3; San Mateo 24:13).

Utúul koʼolel chéen bey u máan kaʼachoʼ tu kiʼimakkúuntaj u yóol u puksiʼikʼal Jéeoba

6, 7. 1) ¿Baʼaxoʼob yojel kaʼach Raab tiʼ Jéeoba yéetel tiʼ u kaajal, yéetel baʼax péeknaj u beet yoʼolal leloʼ? 2) ¿Bix u tsʼaʼabal tsiikil tiʼ Raab teʼ Biibliaoʼ?

⁶ Tu jaʼabil 1473 t.K-kʼ. (táanil tiʼ K-kʼiinoʼobeʼ), tu kaajil Jeriko tu luʼumil Káana-aneʼ tiʼ kajaʼan kaʼach  utúul koʼolel chéen bey u máanoʼ; u kʼaabaʼeʼ Raab. Le koʼolel kaʼachaʼ jach u yojel baʼaxoʼob uchaʼan. Le ka bin kaʼatúul j-chʼúukoʼob íisraelitaʼob u taʼakubaʼob tu yotocheʼ, letiʼeʼ tu tsikbaltajtiʼob tuláakal baʼaxoʼob úuch le ka jóoʼsaʼab le íisraelitaʼob tu kaajil Ejiiptooʼ, kex tsʼoʼok kuáarenta jaʼaboʼob úuchuk leloʼ. U yojel xan kaʼacheʼ le íisraelitaʼoboʼ maʼ úuch u tsʼáanchaʼtoʼob Seon yéetel Oog, u reeyiloʼob le áamorreʼoboʼ. Koʼoneʼex ilik baʼax péeknaj u beet yoʼolal le baʼaloʼob u yojlaʼ. Letiʼeʼ tiaʼalaj tiʼe j-chʼúukoʼoboʼ: «Teneʼ in wojel Yuumtsileʼ tsʼoʼok u tsʼáaikteʼex le luʼumaʼ. [...] Tumen Yuumtsil [Jéeoba a] Kʼuex [wa a Diooseʼexeʼ] láayliʼ Kʼu yóokʼol kaʼaneʼ, Kʼuil xan yáanal, teʼ luʼumaʼ» (Josué 2:1, 9-11). Le baʼax tu kanaj Raab tiʼ Jéeoba yéetel tiʼ bix úuchik u kanáantik le íisraelitaʼoboʼ, tu beetaj u kʼamik tu puksiʼikʼal yéetel u yoksaj óoltik (Tiʼ Romailoʼob 10:10).

⁷ U oksaj óolal Raabeʼ le péeks u kʼam «yéetel jéetsʼel» le íisraelitaʼob binoʼob chʼúukoʼ yéetel tu beetaj baʼax aʼalaʼab tiʼ utiaʼal u sáalbarkuba le ka xuʼulsaʼab Jeriko tumen le íisraelitaʼoboʼ (Tiʼ Hebreob 11:31; Josué 2:18-21). Le baʼax tu beetaj Raaboʼ jach tu kiʼimakkúuntaj u yóol u puksiʼikʼal Jéeoba, le oʼolal tu túuxtaj tiʼ utúul u j-kaambal Kriisto, Sáantiago, ka u tsʼíibt u kʼaabaʼ Raab tu tséel u kʼaabaʼ Áabra-am, u áamigo Dioos, utiaʼal ka beetaʼak tumen le kristiaanoʼob jeʼex letiʼoʼ. Sáantiagoeʼ tu tsʼíibtaj: «Bey xan úuchik yéetel Raab, le koʼolel kʼaas u kuxtaloʼ; Kʼueʼ [wa Diooseʼ] tu kʼamaj bey jun[túul] koʼolel tojeʼ tu yoʼolal le utsil meyaj tu beetajoʼ ikil tu kʼam[aj] maʼalob le máaxoʼob túuxtaʼaboʼoboʼ, yéetel ikil tu yáantilakoʼob jóokʼol tiʼ u láakʼ bej» (Santiago 2:25).

8. ¿Baʼax utsiloʼob tsʼaʼab tiʼ Raab tumen Jéeoba yoʼolal u yoksaj óolal yéetel ikil tu yuʼubil tʼaan?

⁸ Jéeobaeʼ jach yaʼab utsiloʼob tu tsʼáaj tiʼ Raab. Tu sáalbartaj u kuxtal le koʼolelaʼ bey xan u kuxtal tuláakal le pʼáatoʼob tu yotochoʼ: u taata «yéetel u láakʼoʼob». Tsʼoʼoleʼ tu chaʼaj u kajtaloʼob «ichil le j-íisraelitaʼoboʼ», tuʼux ilaʼaboʼob bey tiʼ sijnáaloʼobeʼ (Josué 2:13; 6:22-25; Levítico 19:33, 34). Baʼaleʼ maʼ chéen leloʼ. Jéeobaeʼ jach tu nojbeʼenkúuntaj Raab, tumen tu beetaj u síijil Jéesukriisto tiʼ u chʼiʼibal le koʼolelaʼ. Diooseʼ, ¡jach nojoch bix úuchik u yeʼesik u yaabilaj tiʼe koʼolel káananea ku áadorartik yaanal dioosoʼob kaʼachoʼ! * (Salmo 130:3, 4.)

9. ¿Baʼaxten yaan koʼoleloʼob bejlaʼeʼ ku líikʼil yóoloʼob ken u yojéeltoʼob bix úuchik u yilaʼal Raab yéetel uláakʼ kristiaanaʼob teʼ yáax siiglo tumen Jéeobaoʼ?

⁹ Teʼ yáax siiglo tak teʼ t-kʼiinoʼobaʼ yaan kristiaanaʼob yanchaj u pʼatkoʼob upʼéel kʼaakʼas kuxtal utiaʼal ka  kʼaʼamkoʼob tumen Dioos, jeʼex úuchik u beetik Raabeʼ (1 tiʼ Corintoiloʼob 6:9-11). Yanoʼobeʼ nuukchajoʼob tuʼux le kuxtaloʼ bey jeʼex le ku yilaʼal kaʼach Káana-aneʼ, tuʼux jach yaan kaʼach kʼaakʼas kuxtaliliʼ yéetel maʼ jelaʼan tak u yilaʼaliʼ. Baʼaleʼ, yoʼolal le oksaj óolal yanchajtiʼob úuchik u kʼaj óolkoʼob u Tʼaan Diooseʼ, tu pʼatoʼob le kuxtal yantiʼob kaʼachoʼ (Tiʼ Romailoʼob 10:17). Bey túunoʼ, tiʼe koʼoleloʼobaʼ jeʼel xan u páajtal u yaʼalaleʼ «Kʼueʼ [wa Diooseʼ] maʼ táan u chʼaʼik subtal u yaʼalaʼal letiʼ u Kʼuoʼob» (Tiʼ Hebreob 11:16). Lelaʼ, ¡jach nojbeʼen baʼal utiaʼaloʼob!

Yoʼolal jach yaan u naʼateʼ, tu kʼamaj yaʼab utsiloʼob

10, 11. ¿Baʼax meentaʼab tiʼ Dabid tumen Nabal beet u séeb péek Áabigail?

¹⁰ Yaʼab koʼoleloʼob chúukpaj u yóoloʼob u meyajtoʼob Dioos kuxlajoʼob úuchileʼ, tu yeʼesoʼob jach yaan u naʼatoʼob, lelaʼ tu taasaj nojoch tsiikil tiʼob tu táan u kaajal Jéeoba. Utúul tiʼ letiʼobeʼ Áabigail, u yatan Nabal, utúul jach ayikʼal íisraelita. Le koʼolelaʼ, yoʼolal jach yaan u naʼateʼ, tu sáalbartaj u kuxtal yaʼab máakoʼob yéetel tu beetaj maʼ u wekik kʼiʼikʼ Dabid, le máax yéeyaʼan tumen Jéeoba u beet u reeyiloʼ. U tsikbalil tiʼ baʼax tu beetaj Áabigaileʼ tsʼíibtaʼan tu kapiitulo 25 tiʼ 1 Samuel.

¹¹ U tsikbalileʼ ku káajal táan u yaʼalik Dabid yéetel máaxoʼob láakʼintkeʼ tiaʼanoʼob kaʼach naatsʼ tiʼ u tamanoʼob Nabaleʼ; letiʼobeʼ tu yeʼesaj u yutsiloʼob úuchik u kanáantkoʼob bul kʼiin yéetel bul áakʼab u tamanoʼob Nabal, kex maʼ tu boʼotaʼaloʼobiʼ. Baʼaleʼ ka joʼopʼ u pʼáatal minaʼan baʼal u jaantoʼobeʼ, Dabideʼ tu túuxtaj diees táankelem paalal u kʼáatoʼob janal tiʼ Nabal. Lelaʼ tu tsʼáaj tiʼ Nabal u páajtalil u yeʼesik utsil yéetel tsiikil tiʼ Dabid ikil yéeyaʼanik tumen Jéeoba. Baʼaleʼ, Nabaleʼ yaanal baʼax tu beetaj. Ichil u pʼujaʼanileʼ, tu pochʼaj Dabid yéetel maʼ tu tsʼáaj mixbaʼal tiʼe táankelem paalaloʼ. Ka tu yojéeltaj Dabid le baʼax úuchoʼ, tu muchʼaj 400 máakoʼob u kʼaxnakʼmaj u máaskaboʼob, ku tsʼoʼoleʼ ka jóokʼ yéeteloʼob utiaʼal u bin u beet loob tiʼ Nabal yéetel tiʼ u yotochnáaloʼob. Ka tu yojéeltaj Áabigail baʼax tsʼoʼok u beetik u yíichameʼ, yoʼolal jach yaan u naʼateʼ, tu séebaʼanil tu túuxtaj yaʼab janal tiʼ Dabid utiaʼal u jetsʼik u pʼujaʼanil. Ku tsʼoʼoleʼ ka bin xan u yil Dabid (u chichan xookiloʼobeʼ 2-20).

12, 13. 1) Áabigaileʼ, ¿bix úuchik u yeʼesik jach yaan u naʼat yéetel ku tsikik Jéeoba bey xan le máax u yéeymajoʼ? 2) Ka suunaj tu yotocheʼ, ¿baʼax tu beetaj, yéetel baʼax úuchi?

¹² Áabigaileʼ, le ka tu yiluba yéetel Dabideʼ, tu kʼáataj yéetel kabal óolal ka chʼaʼabak óotsilil tiʼ, bey úuchik u yeʼesik jach ku tsikik le máax yéeyaʼan tumen Jéeobaoʼ.  Tiaʼalaj: «Kʼu [wa Dioos] bíin u beet a jéetsʼel yéetel a chʼiʼibal ta jalach kʼáancheʼ, tumen techeʼ táan a baʼateʼel tu yoʼolal Yuumtsil [Jéeoba]»; tiaʼalaj xaneʼ Jéeobaeʼ yaan u yéeyik Dabid utiaʼal u nuʼuktik Íisrael (u chichan xookiloʼobeʼ 28-30). Yéetel x-maʼ saajkil xaneʼ, tiaʼalaj tiʼ Dabideʼ wa maʼ tu luʼsik tu pool u tuukulil u beetik loobeʼ yaan u wekik kʼiʼikʼ (chichan xookiloʼob 26, 31). Le kabal óolal, le tsiikil yéetel le naʼat tu yeʼesaj Áabigailoʼ, tu beetaj u tuukul tu beel Dabid, yéetel tu beetaj u yaʼalik: «Kiʼitʼantbil [Jéeoba] u Kʼu [wa u Dioos] Íisrael tu túuchiʼitaj tiʼ teech a nuptáanten, u kiʼ tʼantech xan Yuumtsil tu yoʼolal a maʼalob tuukul, tumen bejlaʼeʼ, tsʼoʼok a wetʼik in wekik kʼiʼikʼ yéetel in beetik pʼis óol tin kʼab» (chichan xookiloʼob 32, 33).

¹³ Ka suunaj Áabigail tu yotocheʼ tu chʼaʼatuklaj u yaʼalik tiʼ u yíicham tu bisaj upʼéel siibal tiʼ Dabid. Baʼaleʼ «jach kalaʼan» tu yilij, le oʼolaleʼ tu paʼtaj u jóomo u yóol utiaʼal u yaʼalik tiʼ. ¿Baʼax úuch tiʼ Nabal ka tu yojéeltaj? Jach jaʼakʼ u yóol, ka pʼáat bey kimen u wíinklileʼ. Diees kʼiinoʼob úuchuk tiʼ beyoʼ, ka beetaʼab u kíimil tumen Dioos. Ka tu yojéeltaj Dabid lelaʼ, ka tu kʼáataj tiʼ Áabigail wa jeʼel yóotik u tsʼoʼokol u beel tu yéeteleʼ, tumen tu yilaj jach jatsʼuts u moodos yéetel ku tsʼáaik tuʼux u tsiʼikil. Áabigaileʼ tiaʼalaj jeʼeleʼ (u chichan xookiloʼobeʼ 34-42).

¿Jeʼel wa u páajtal k-beetik jeʼex Áabigaileʼ?

14. ¿Baʼax utsul moodos yaan kaʼach tiʼ Áabigail jeʼel u páajtal k-ilik ka maas yanaktoʼoneʼ?

¹⁴ Kex xiiboʼon wa koʼoleloʼoneʼ, ¿yaan wa utsul moodos tu yeʼesaj Áabigail, k-kʼáat ka maas yanaktoʼon? Maʼ xaaneʼ k-kʼáat ka yanaktoʼon u naʼatil utiaʼal k-aktáantik le talamiloʼob k-máansikoʼ, wa xan ka tʼaanakoʼon yéetel jeetsʼelil ken tsʼíikilnak máax yéetel táan k-tsikbal. Wa le k-kʼáateʼ, jeʼel u páajtal k-aʼalik tiʼ Jéeoba ich payalchiʼeʼ. Letiʼeʼ kiaʼalik yaan u tsʼáaik naʼat, kʼaj óolal yéetel upʼéel maʼalob tuukul tiʼ máax «kʼáatik [tiʼ] yéetel oksaj óolal» (Santiago 1:5, 6; Proverbios 2:1-6, 10, 11).

15. ¿Máaxoʼob jach kʼaʼanan ka yanaktiʼob le utsul moodos yaan kaʼach tiʼ Áabigailoʼ?

¹⁵ Le utsul moodosoʼobaʼ jach kʼaʼanan ka yanak tiʼe kiikoʼob u yíichamoʼob maʼ u kʼaj óoloʼob u jaajiloʼoʼ yéetel mix u kʼáat u yojéeltoʼob mixbaʼal tiʼ le Biibliaoʼ. Maʼ xaaneʼ yaneʼeʼ jach ku káaltaloʼob. Baʼaleʼ, jeʼel u kʼexik u kuxtaloʼob, jeʼex tsʼoʼok u beetik yaʼaboʼobeʼ, ken u yiloʼob u yatanoʼobeʼ maʼatech u jáan tsʼíikiloʼob, ku yeʼeskoʼob tsiikil yéetel maʼalob baʼax ku beetkoʼob (1 San Pedro 3:1, 2, 4).

16. Kex wa u yíicham oksaj óolnajaʼan wa maʼatecheʼ, ¿bix ken u yeʼesil utúul kristiaana jach kʼaʼanan u yilik u biskuba yéetel Dioos?

 ¹⁶ Jeʼel baʼalak talmil ka u máans utúul kristiaana ich u yotocheʼ, jach maʼalob ka kʼaʼajaktiʼeʼ Jéeobaeʼ mantatsʼ u tsʼaamuba utiaʼal áantaj (1 San Pedro 3:12). Le oʼolaleʼ, jach kʼaʼabéet u yilik u maas yaabiltik u baʼalubaʼob Dioos, yéetel ka u kʼáat ich payalchiʼ ka tsʼaʼabak naʼat tiʼ yéetel ka tsʼaʼabak upʼéel jetsʼeknak tuukul tiʼ. Utiaʼal ka u natsʼuba tiʼ Jéeobaeʼ, kʼaʼabéet ka u xok le Biiblia mantatsʼoʼ, ka payalchiʼinak, ka tuukulnak tiʼe baʼax ku xokkoʼ yéetel xan ka u muchʼuba yéetel u yéet oksaj óolaloʼob. U yaabilaj Áabigail tiʼ Dioos yéetel bix u yilik Dabideʼ maʼ jelpaj yoʼolal baʼax ku tuklik u yíicham tiʼ Dabidiʼ; letiʼeʼ tu beetaj jeʼex u kʼáat Dioosoʼ. Baʼaleʼ, tak teʼ otochoʼob tuʼux le íichamtsil táan u meyajtik Dioos tu beeloʼ, le atantsiloʼ kʼaʼabéet yilik u muʼukʼankúuntik yéetel u kanáantik maʼ u jáawal u yaabiltik u baʼalubaʼob Dioos. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ le íichamtsiloʼ unaj u yáantik u yatan utiaʼal maʼ u xuʼulul u yaabiltik u baʼalubaʼob Dioos yéetel ka u tsʼáa baʼaxoʼob kʼaʼabéettiʼ, baʼaleʼ jach u jaajileʼ, letiʼe atantsil unaj u kaxtik u sáalbasion «yéetel kabal óolal» bey xan «yéetel sajakil[oʼ]» (Tiʼ Filiposiloʼob 2:12; 1 tiʼ Timoteo 5:8).

Tu kʼamaj upʼéel «boʼol [...] jeʼel bix le ku tsʼaʼabal tiʼ juntúul j-boʼobateʼ»

17, 18. 1) ¿Baʼax baʼal óoliʼ chan jelaʼan aʼalaʼabtiʼe koʼolel kimen u yíicham ka u beetoʼ? 2) ¿Tu beetaj wa, yéetel baʼax utsil tu kʼamaj tiʼ Jéeoba?

¹⁷ Le bix úuchik u kanáantik, Jéeoba, utúul koʼolel kimen u yíicham yéetel óotsil tu kʼiiniloʼob profeeta Eliyaseʼ, kieʼeskeʼ Jéeobaeʼ nojoch baʼal yilik baʼax ku beetik máaxoʼob ku xupkubaʼob tu yoʼolal yéetel ku tsʼáaikoʼob baʼax yantiʼob utiaʼal u yáantajoʼob ka kʼaj óoltaʼak le jaajil áadorasionoʼ. Tu kʼiiniloʼob Eliyaseʼ, tumen xáanchaj maʼ tu kʼáaxal jaʼeʼ, yaʼab máakoʼobeʼ pʼáat minaʼan baʼal u jaantoʼob, ichiloʼobeʼ tiaʼan utúul koʼolel kimen u yíicham kajaʼan tu kaajil Sareepta yéetel u táankelem paaliʼ. Jach chéen utiaʼal utéen jaanlil pʼaatlil u yoʼochoʼobeʼ, ka kʼuch profeeta Eliyas xíimbalkoʼob. Eliyas túuneʼ tu kʼáataj upʼéel baʼal óoliʼ chan jelaʼan. Kex u yojel baʼax talmil ku máansik le koʼoleloʼ, tu kʼáataj upʼéel «chan piimpim waaj» tiʼ, utiaʼal lelaʼ yaan u láaj meyaj tuláakal le áaseite yéetel áarina pʼáatal tiʼ kaʼachoʼ. Baʼaleʼ Eliyaseʼ tiaʼalaj: «Tumen Yuumtsil u Kʼu [wa u Dioos] u kajnáaliloʼob Íisraeleʼ tsʼoʼok u yaʼalik, maʼ bíin xuʼupuk le áarina yaan teʼ j-káatoʼ, mix le áaseite yaan teʼ x-tʼojob[oʼ] tak le kʼiin bíin u beet Yuumtsil [Jéeoba] u kʼáaxal jaʼ yóokʼol le luʼumaʼ» (1 Reyes 17:8-14).

 ¹⁸ ¿Baʼax jeʼel k-beetik wa tiʼ toʼon ka kʼáataʼak kaʼach leloʼ? Le koʼolel kimen u yíichamoʼ «tu beetaj le baʼax aʼalaʼab tiʼ tumen Eliyasoʼ» tumen u yojel u profeeta Jéeoba. ¿Baʼax tu beetaj Jéeoba yoʼolal le jach maʼalob baʼal tu beetaj le koʼoleloʼ? Tu beetaj maʼ u xuʼupul le áarina yéetel le áaseite tu kʼiiniloʼob maʼ tu kʼáaxal le jaʼoʼ, utiaʼal ka yanak baʼal u jaant le koʼoleloʼ, u paal bey xan Eliyas (1 Reyes 17:15, 16). Kex maʼ x-íisraelitaeʼ, Jéeobaeʼ tu tsʼáaj tiʼe koʼoleloʼ upʼéel «boʼol[...] jeʼel bix le ku tsʼaʼabal tiʼ juntúul j-boʼobat» wa profeetaeʼ (San Mateo 10:41). Tsʼoʼoleʼ u Paal Diooseʼ, tʼaanaj xan maʼalob tiʼeʼ koʼolelaʼ tumen tu tsʼáaj bey eʼesajil utiaʼal le máakoʼob minaʼan u oksaj óolaloʼob kajaʼanoʼob Náasaret, le kaaj tuʼux líikʼ Jesusoʼ (San Lucas 4:24-26).

19. Bejlaʼeʼ xaneʼ, ¿bix u yeʼesaʼal tumen yaʼab kristiaanaʼob le utsul moodos tieʼesaj le koʼolel kimen u yíichameʼ, yéetel bix u yilaʼaloʼob tumen Jéeoba?

¹⁹ Bejlaʼaʼ xaneʼ, yaʼab kristiaanaʼobeʼ ku yeʼeskoʼob xan le utsul moodos tieʼesaj le koʼolel kimen u yíichameʼ. Láalaj semaanaʼobeʼ, utsul koʼoleloʼobeʼ, yaʼabeʼeʼ kex óotsiloʼob yéetel yaʼab meyaj yaan u beetoʼob tu yotochoʼobeʼ, ku utsul kʼamkoʼob le sukuʼunoʼob yéeyaʼanoʼob utiaʼal u xíimbaltoʼob le múuchʼuliloʼoboʼ. Yaan xaneʼeʼ ku íimbitarkoʼob janal le j-táanilkunsajoʼob tiʼ u múuchʼuliloʼoboʼ, wa ku tsʼáaikoʼob áantaj tiʼ máaxoʼob kʼaʼabéettiʼob wa ku xupkubaʼob yoʼolal u maasiloʼob wa xan ku tsʼáaikoʼob baʼaxoʼob yantiʼob utiaʼal u yáantajoʼob ka bisaʼak u tsikbalil le Reeinooʼ (San Lucas 21:4). ¿Ku yilik wa Jéeoba le baʼax ku beetkoʼobaʼ? Ku yilik. «Tumen Kʼueʼ [wa Diooseʼ] toj, yéetel maʼ bíin u tuʼubs le baʼax tsʼoʼok a beetikeʼexoʼ yéetel le yaakunaj tsʼoʼok a weʼesikeʼextiʼoʼ ikil ta wáantilakeʼex le sukuʼunoʼob tiʼ le oksaj óolaloʼ, jumpʼéel baʼax láayliʼ táan a beetikeʼex[eʼ].» (Tiʼ Hebreob 6:10.)

20. ¿Baʼax ken k-il tuláakʼ xookoʼ?

²⁰ Teʼ yáax siiglooʼ, yaʼab koʼoleloʼob tu yeʼesoʼob tsiikil tiʼ Diooseʼ yanchajtiʼob u páajtalil u yáantkoʼob Jesus yéetel u áapostoloʼob. Uláakʼ xookoʼ yaan u yeʼesik bix úuchik u kiʼimakkúuntkoʼob u yóol u puksiʼikʼal Jéeoba, yéetel yaan xan u tʼaan tiʼ koʼoleloʼob, kex táan u máanskoʼob talamiloʼobeʼ, táan u meyajkoʼob Jéeoba tu jaajil yóoloʼob.

[Tsolajiloʼob]

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 19]

[Tsolajiloʼob]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 23]

Kʼaʼajsaj

• ¿Bix úuchik u kiʼimakkúuntaʼal u yóol u puksiʼikʼal Jéeoba tumen le koʼoleloʼobaʼ?

• Siifra yéetel Puua

• Raab

• Áabigail

• Le koʼolel x-sareeptai kimen u yíichameʼ

• ¿Baʼax utsil k-jóoʼsik ka tuukulnakoʼon tiʼ baʼax tu beetaj le koʼoleloʼobaʼ? Tsole.