Le kristiaanaʼob chúukaʼan u yóoloʼoboʼ, jach kʼambeʼenoʼob tu táan Dioos
Le kristiaanaʼob chúukaʼan u yóoloʼoboʼ, jach kʼambeʼenoʼob tu táan Dioos
«Mixbaʼal u biilal u lúubul utsil juntúul koʼolel, chéen kunel u kiʼichpamil, baʼaleʼ koʼolel ku tsikik Yuumtsileʼ, letiʼeʼ, bíin úuchuk tʼaan uts yoʼolal.» (PROVERBIOS 31:30.)
1. ¿Baʼaxten wíinikoʼobeʼ jelaʼan bix yilkoʼob u jatsʼutsil máak tiʼ bix yilik Jéeoba?
BEJLAʼEʼ, baʼax maas kʼaʼanan utiaʼal yaʼab máakeʼ ka ilaʼakoʼob jatsʼutsoʼob. Utiaʼal le koʼoleloʼoboʼ lelaʼ jach kʼaʼanan. Baʼaleʼ, baʼax maas kʼaʼanan utiaʼal Jéeobaeʼ jach bixoʼon ichil k-puksiʼikʼal, yéetel le bixoʼon ichil k-puksiʼikʼaloʼ jeʼel u maas jatsʼutstal ken anaktoʼon maas jaʼaboʼobeʼ. (Proverbios 16:31). Le beetik le Biibliaoʼ kiaʼalik tiʼe koʼoleloʼoboʼ: «A jatsʼutsileʼexeʼ maʼ u yantal tiʼ yóoʼkabil baʼaloʼob, jeʼel bix u nikiʼ xáacheʼtaʼal u tsoʼotsel pooleʼ, jatsʼuts baʼaloʼob beetaʼan yéetel ooro wa koʼokoj nookʼoʼob, baʼaleʼ a jatsʼutsileʼexeʼ unaj u yantal tu tsʼuʼ a puksiʼikʼaleʼex, jumpʼéel kiʼichkelemil maʼatan u saʼatal, tumen tiʼ yaan tiʼ jumpʼéel chʼujuk jéetsʼel óoleʼ, tumen lelaʼ jach nojoch u tojol tu táan Kʼu» wa Dioos (1 San Pedro 3:3, 4).
2, 3. U koʼoleliloʼob le yáax siiglooʼ, ¿bix úuchik u jach áantajoʼob utiaʼal ka kʼaj óoltaʼak u péektsilil le Reeinooʼ, yéetel bix aʼalanil tumen Joel yaniliʼi u yúuchul lelaʼ?
2 Le Biibliaoʼ ku tʼaan tiʼ yaʼab koʼoleloʼob tu yeʼesoʼob upʼéel maʼalob tuukul jeʼex le tiaʼalaj Peedrooʼ. Teʼ yáax siiglooʼ jujuntúul tiʼ letiʼobeʼ yanchajtiʼob u páajtalil u yáantkoʼob Jesus yéetel u áapostoloʼob (San Lucas 8:1-3). Anchaj xan kristiaanaʼob tu jach kʼubaj u yóoloʼob kʼaʼaytaj; uláakʼoʼob xaneʼ tu tsʼáajoʼob nojoch áantaj tiʼe sukuʼunoʼob nuʼuktik kaʼach le meeyjil kaʼansajoʼ, jeʼex le tsʼaʼab tiʼ áapostol Paablooʼ. Jujuntúul tiʼe koʼoleloʼobaʼ jach kʼaj óoltaʼaboʼob ikil tu yeʼesil u yutsiloʼob, tumen tu tsʼáaj tak u yotochoʼob utiaʼal ka beetaʼak muchʼtáambaloʼobiʼ.
3 Le Biibliaoʼ tiaʼaleʼ, jach nojoch áantaj ken u tsʼáa le koʼoleloʼob utiaʼal u béeykuntik Jéeoba baʼax u tukulmoʼ. Tu liibroi Joel 2:28, 29 aʼalaʼaneʼ xiiboʼob yéetel koʼoleloʼobeʼ, bey xan táankelmoʼob yéetel chʼijaʼanoʼobeʼ, yaan u kʼamkoʼob espiiritu saanto yéetel yaan u kʼaʼaytkoʼob u péektsilil le Reeinooʼ. Le baʼax aʼalaʼanaʼ káaj u béeychajal teʼ Péentekostes tiʼ 33 t.T-kʼ. (teʼ T-kʼiinoʼobaʼ) (Baʼaxoʼob [Hechos] 2:1-4, 16-18). Yaʼab tiʼe koʼoleloʼob yéeyaʼaboʼob tumen Dioosoʼ, tsʼaʼabtiʼob u páajtalil u beetkoʼob nojoch baʼaloʼob, jeʼex le u tʼaan Dioos yéetel u chiʼoboʼ (Baʼaxoʼob 21:8, 9). Yoʼolal tumen jach chúukpaj u yóoloʼob teʼ kʼaʼaytajoʼ, le yaʼab kiikoʼob u yaabiltmoʼob Dioosaʼ jach nojoch áantaj tu tsʼáajoʼob utiaʼal u séeb kʼaj óoltaʼal u kaʼansaj Kriisto teʼ yáax siiglooʼ. Le oʼolaleʼ, tu jaʼabil 60 t.T-kʼ., áapostol Paabloeʼ tiaʼaleʼ u péektsilil le Reeinooʼ tsʼoʼokaʼaniliʼi u «tseʼektaʼal [wa u kʼaʼaytaʼal] tiʼ tuláakal jejeláas tuʼuxoʼob [teʼ] yóokʼol kaab[aʼ]» (Tiʼ Colosailoʼob 1:23).
Ku kiʼikiʼtʼantaʼaloʼob yoʼolal u x-maʼ saajkiloʼob, u kʼub óolaloʼob yéetel u yutsiloʼob
4. ¿Baʼaxten Paabloeʼ jach maʼalob úuchik u tʼaan tiʼ jujuntúul kiikoʼob kuxlajoʼob teʼ yáax siiglooʼ?
4 Áapostol Paabloeʼ tiaʼaleʼ yaan kiikoʼobeʼ jach nojoch áantaj tu tsʼáajoʼob teʼ meeyjil kaʼansajoʼ. Bejlaʼa xaneʼ le sukuʼunoʼob ilik u meeyjil le múuchʼuliloʼoboʼ láayliʼ bey u yilkoʼob le meyaj ku beetkoʼob yéetel kiʼimak óolal yaʼab kiikoʼoboʼ. Paabloeʼ tʼaanaj tiʼ «Trifeena yéetel Trifoosa, máaxoʼob táan u meyajoʼob tiʼ u meeyjul Yuumtsil», bey xan tiʼ «Peersida máax k-jach yaabiltmaj, máax yaʼab meyaj u beetmaj tiʼ u meeyjul Yuumtsil» (Tiʼ Romailoʼob 16:12). Tiaʼalaj xan yoʼolal Eboodia yéetel Siintikeiʼ «mukʼulmukʼnajoʼob [tu] tséel utiaʼal u tseʼektaʼal [wa u kʼaʼaytaʼal] le maʼalob péektsiloʼ» (Tiʼ Filiposiloʼob 4:2, 3). Prisiila yéetel u yíicham Aakilaeʼ, múul meyajnajoʼob xan yéetel Paablo. Letiʼobeʼ kʼuch tak u tsʼáaj u kuxtaloʼob tu táan kíimil yoʼolal Paablo, le beetik Paabloeʼ tiaʼalaj tu yoʼolaloʼob: «Kin tsʼáaik u nib óolalil tiʼob, maʼ chéen teeniʼ, baʼaleʼ tuláakal u igleesiailoʼob le maʼ judiiyoʼoboʼ» (Tiʼ Romailoʼob 16:3, 4; Baʼaxoʼob 18:2).
5, 6. ¿Baʼaxoʼob tu beetaj Prisiila, jach maʼalob xan ka beetaʼak tumen le kiikoʼob bejlaʼaʼ?
5 ¿Baʼax beet maʼ u chʼaʼik saajkil Prisiila u tsʼáaj u kuxtal tu táan kíimil? U núukileʼ ku chíikpajal tu liibroi Baʼaxoʼob 18:24-26, tuʼux kiaʼalikeʼ, letiʼ yéetel u yíichameʼ tu yáantoʼob Áapolos, utúul judiiyo jach jatsʼuts u tseʼektaj, utiaʼal ka u naʼat tu beel u kaʼansaj Kriisto. Lelaʼ tu yeʼeseʼ, Prisiilaeʼ jach ku xokik kaʼach u Tʼaan Dioos yéetel ku chʼenxikintik u kaʼansaj le áapostoloʼoboʼ; lelaʼ le áant ka yanak jach jatsʼuts moodos tiʼ yéetel ka ilaʼak jach kʼambeʼen tumen Dioos yéetel tumen u yíicham, bey xan ka jach yaabiltaʼak tumen le sukuʼunoʼob tiʼe kʼiinoʼob jeʼeloʼ. Bejlaʼeʼ, bey xan u yilaʼal yaʼab kiikoʼob jach x-meeyjiloʼob ku jach xokkoʼob le Biibliaoʼ yéetel ku jóoʼskoʼob utsil tiʼe kaʼansaj ku tsʼáaik Jéeoba yéetel «le palitsil chúukaʼan yóol yéetel yaan u naʼat[oʼ]» (San Lucas 12:42).
6 Aakila yéetel Prisiilaeʼ jach tu yeʼesaj u yutsiloʼob. Paabloeʼ pʼáat tu yotochoʼob le ka meyajnaj yéeteloʼob tiʼ u beetkoʼob pasel nookʼoʼob teʼ tu kaajil Koriintooʼ (Baʼaxoʼob 18:1-3). Ka binoʼob kajtal tu kaajil Eefeso bey xan ka binoʼob Roomaeʼ, Prisiila yéetel Aakilaeʼ maʼ jáaw u yeʼesik u yutsiloʼob tiʼ u yéet kristiaanoiloʼobiʼ; tu tsʼáaj tak u yotochoʼob utiaʼal ka beetaʼak muchʼtáambaloʼobiʼ (Baʼaxoʼob 18:18, 19; 1 tiʼ Corintoiloʼob 16:8, 19). Niinfa yéetel Máariya, u maama Juan Maarkoseʼ, tu tsʼáaj xan u yotochoʼob utiaʼal ka beetaʼak muchʼtáambaloʼobiʼ (Baʼaxoʼob 12:12; Tiʼ Colosailoʼob 4:15).
Bejlaʼaʼ xaneʼ jach kʼambeʼenoʼob
7, 8. ¿Baʼax jach maʼalob meyajil ku beetik yaʼab kiikoʼob bejlaʼeʼ, yéetel baʼax jeʼel u páajtal u páaʼkoʼobeʼ?
7 Jeʼex teʼ yáax siiglooʼ, le kristiaanaʼob chúukaʼan u yóoloʼob bejlaʼoʼ jach nojoch áantaj ku tsʼáaikoʼob teʼ meeyjil kaʼansaj u kʼáat Dioos ka beetaʼakoʼ. ¡Le baʼax tsʼoʼok u beetkoʼoboʼ kieʼesik jach beyoʼ! Utúul tiʼ letiʼobeʼ Güen. Letiʼeʼ jach chúukpaj u yóol u meyajt Jéeoba maas tiʼ síinkuenta jaʼaboʼob tak ka kíim tu jaʼabil 2002. U yíicham, yéetel máax tu máansaj 61 jaʼaboʼob tsʼokaʼan u beel yéeteleʼ, tiaʼalaj: «Güeneʼ jach kʼaj óoltaʼab t-kaajal tumen jach tu kʼubaj u yóol teʼ meeyjil kaʼansajoʼ. Utiaʼal letiʼ kaʼacheʼ, tuláakal máak jeʼel u páajtal u kʼamik u yaabilaj Jéeobaeʼ bey xan le baʼaxoʼob u yaʼalmaj ken u beetoʼ. U jach chúukaʼan yaabilaj tiʼ Dioos, tiʼ u moʼolay yéetel tiʼ toʼon kaʼacheʼ, bey xan u jatsʼuts líiʼsaj óol tʼaanoʼob utiaʼal ken máankoʼon kaʼach tiʼ talmiloʼobeʼ, jach tu yáanten yéetel tu yáantaj in paalal tuláakal le jatsʼuts yéetel maʼalob jaʼaboʼob tiaʼan kaʼach t-éeteloʼ. Jach k-sen kʼaʼajsik».
8 U miilesi kiikoʼobeʼ, yaneʼeʼ tsʼokaʼan u beeloʼob yaneʼeʼ maʼatech, táan u meyajoʼob bey x-táanilkunsajoʼob yéetel bey míisioneraʼobeʼ. Letiʼobeʼ kiʼimak u yóoloʼob yéetel le baʼaxoʼob yantiʼoboʼ yéetel jach u kʼubmaj u yóoloʼob u bisoʼob u tsikbalil le Reeino jeʼel tuʼuxakoʼ, teʼ nojoch kaajoʼoboʼ wa teʼ mejen kaajoʼob tuʼux istikiaj u kʼuchul máakoʼ (Baʼaxoʼob 1:8). Yaʼab tiʼobeʼ tsʼoʼok u náachtaloʼob tiʼ u yotochoʼob yéetel tsʼoʼok u chʼaʼatuklikoʼob maʼ u yantal u paalaloʼob yoʼolal u páajtal u maas kʼubkubaʼob u meyajtoʼob Jéeoba. Yaʼab xaneʼeʼ, yéetel chúukaʼan óolal táan u múul meyajoʼob yéetel u yíichamoʼob utiaʼal u xíimbalkoʼob le múuchʼuliloʼoboʼ, uláakʼ u miilesi xaneʼ táan u meyajoʼob tu najiloʼob Betel yaan teʼ Luʼumaʼ. Le kiikoʼob jach ku tsʼáaikoʼob táanil u meyajkoʼob Dioosaʼ, jach tu jaajileʼ, tiaʼanoʼob ich u «ayikʼaliloʼob» tuláakal le luʼumoʼob chupik yéetel nojbeʼenil u yotoch Jéeobaoʼ (Hageo 2:7).
9, 10. ¿Baʼax maʼalob baʼaloʼob tsʼoʼok u yaʼalik yaʼab sukuʼunoʼob yoʼolal u yatanoʼob wa u maamaʼob?
9 Yaʼab kiikoʼobeʼ kex yaʼab meyaj ku beetkoʼob ich u yotochoʼobeʼ, ku kaxtkoʼob táanil u Reeino Dioos (San Mateo 6:33). Utúul x-táanilkunsaj maʼ tsʼokaʼan u beeleʼ tiaʼalaj: «Le maʼalob eʼesajil yéetel le chúukaʼan oksaj óolal tu yeʼesajten in maamaoʼ le jach áanten utiaʼal in beetkimba x-táanilkunsaj. Jach maʼalob múul meyajnajiken yéetel». Utúul sukuʼuneʼ tʼaanaj maʼalob tiʼ u yatan, maamatsil tiʼ siinko iijas tsʼoʼok u nuuktaloʼob: «K-otocheʼ mix utéen pʼat xexeʼkil. Boonie tu yilaj maʼ u sen yantaltoʼon baʼaloʼob koʼojtak yéetel maʼ u chuʼupul k-otoch yéetel yaʼab baʼaloʼob, beyoʼ tuláakloʼon jeʼel u páajtal k-tsʼáaik táanil u baʼalubaʼob Diooseʼ. Tumen tu kanáantaj le taakʼin kin náajaltik kaʼachoʼ, tu yáanten utiaʼal ka meyajnaken chéen chúumuk kʼiin 32 jaʼaboʼob, beyoʼ páajchaj in máansik maas yaʼab súutukil yéetel in paalal bey xan in maas meyajtik Dioos. In wataneʼ tu kaʼansaj xan tiʼ k-paalaloʼob jach kʼaʼabéet u kʼubik yóoloʼob u meyajtoʼob Jéeoba. Chéen maʼalob baʼaloʼob ku páajtal in waʼalik tu yoʼolal». Bejlaʼeʼ le sukuʼun yéetel u yatanaʼ tiʼ ku meyajoʼob tu noj najil meyaj (sede mundial) u j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ.
10 Uláakʼ utúul sukuʼun tsʼoʼok u nuuktal u paalaleʼ, tiaʼalaj yoʼolal u yatan: «Le moodos yaan tiʼ Suusan maas jatsʼuts in wilikoʼ, letiʼe nojoch yaabilaj kiuʼubik yoʼolal Dioosoʼ yéetel yoʼolal tuláakal máakoʼob, bey xan le u jach naʼatik bix u yuʼubikuba u maasiloʼ yéetel le u yaʼalik mantatsʼ u jaajiloʼ. Letiʼeʼ mantatsʼ kieʼesik chéen Jéeoba u náajalmaj ka k-tsʼáa u maas maʼalobil tiʼ, lelaʼ ku beetik ken u meyajt Dioos yéetel ken u kaʼans k-paalal». Yoʼolal le nojoch áantaj ku tsʼaʼabal tiʼ tumen u yatanoʼ, le sukuʼunaʼ tsʼoʼok u kʼamik nukuch meyajoʼob ich u kaajal Dioos, jeʼex le u meyaj bey nuxibeʼ, bey j-táanilkunsajeʼ, u bin tu jeel le j-ilaj meeyjil baʼpaach ken kʼaʼabéetchajkoʼ yéetel u meyaj ichil le Múuchʼ Sukuʼunoʼob ku Tʼaanoʼob yéetel le J-tsʼakyajoʼoboʼ (Comité de Enlace con los Hospitales). Le koʼoleloʼobaʼ, ¡jach kʼambeʼenoʼob tu táan u yíichamoʼob, tu táan u yéet sukuʼuniloʼob yéetel tu táan Jéeoba! (Proverbios 31:28, 30.)
Koʼoleloʼob jach kʼambeʼenoʼob minaʼan u yíichamoʼob
11. 1) ¿Bix tsʼoʼok u yeʼesik Jéeoba u kʼáat yutsil le kiikoʼob kimen u yíichamoʼoboʼ? 2) ¿Baʼax maʼ unaj u tuʼubul tiʼe kiikoʼob kimen u yíichamoʼoboʼ, bey xan tiʼe kiikoʼob minaʼan u yíichamoʼob jach u kʼubmaj yóoloʼob u meyajtoʼob Jéeobaoʼ?
11 Jéeobaeʼ yaʼab u téenel tsʼoʼok yeʼesik u kʼáat u yutsil le koʼoleloʼob kimen u yíichamoʼoboʼ (Deuteronomio 27:19; Salmo 68:5; Isaías 10:1, 2). Letiʼeʼ tak bejlaʼa ku yáantik le kiikoʼobaʼ, bey xan le tu juunaloʼob ku nuukkíintik u paalaloʼoboʼ yéetel le maʼ tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ, maʼ xaaneʼ tumen letiʼob chʼaʼaj tukulmi wa tumen maʼ jóokʼok utúul maʼalob kristiaano utiaʼaloʼobiʼ (Malaquías 3:6; Santiago 1:27). Wa minaʼan a wíicham, baʼaleʼ jach a kʼubmaj a wóol a meyajt Jéeobaeʼ, maʼ u tuʼubultecheʼ jach kʼambeʼenech tu táan Dioos.
12. 1) ¿Bix u yeʼesik yaʼab kiikoʼob jach chúukaʼan u yóoloʼob u meyajtoʼob Jéeoba? 2) ¿Bix u yuʼubikuba jujuntúul tiʼ letiʼobiʼ?
12 Tuukulnakoʼob tiʼe kiikoʼob maʼ tsʼoʼokok u beeloʼob tumen táan u yuʼubkoʼob u tʼaan Jéeoba tiʼ u tsʼoʼokol u beeloʼob chéen yéetel u yéet «oksaj óoloʼob» (1 tiʼ Corintoiloʼob 7:39; Proverbios 3:1). U tʼaan Diooseʼ kiaʼaliktiʼob: «Techeʼ Yuumtsil chúukaʼan a wóol yéetel máax chúukaʼan u yóol tiʼ teech» (2 Samuel 22:26). Baʼaleʼ, u utiaʼal yaʼab kiikoʼobeʼ maʼ chéen chʼaʼabil u beetkoʼob lelaʼaʼ. Utúul kiikeʼ tiaʼalaj: «In chʼaʼajtukulmaj u tsʼoʼokol in beel chéen yéetel in wéet oksaj óolal, baʼaleʼ jach kin wokʼol ken in wil in áamigaʼobeʼ ku tsʼoʼokol u beeloʼob yéetel jach maʼalob kristiaanoʼob». Uláakʼ utúul kiikeʼ tiaʼalaj: «Tsʼoʼok 25 jaʼaboʼob káajak in meyajtik Jéeoba. In chʼaʼatukulmaj in meyajtik mantatsʼ yéetel chúukaʼan óolal, baʼaleʼ yaan kʼiineʼ ku lúubul in wóol tumen kin wuʼuykimba jach tin juunal. Kiikoʼob jeʼexenaʼ kʼaʼabéet u líiʼsaʼal k-óol». ¿Bix jeʼel u yáantaʼal le kiikoʼob jach chúukaʼan u yóoloʼobaʼ?
13. 1) ¿Baʼax k-kanik tiʼe koʼoleloʼob ku binoʼob kaʼach u xíimbaltoʼob u iija Jefteoʼ? 2) ¿Bix uláakʼ jeʼel u páajtal k-eʼesik k-kʼáat áant le kiikoʼob maʼ tsʼokaʼan u beeloʼob yanoʼob teʼ t-múuchʼuliloʼ?
13 Jeʼel u páajtal k-áantikoʼob jeʼex áantaʼabik utúul chʼúupal úuchileʼ. Ka tu yóotaj maʼ u tsʼoʼokol u beel u iija Jefteiʼ, le máakoʼoboʼ tu naʼatoʼobeʼ maʼ tuláakal máak jeʼel u beetik jeʼex tu beetiloʼ. ¿Bix tu líiʼsiloʼob u yóol? «Láalaj jaʼabeʼ u chʼúupaliloʼob Íisraeleʼ ku binoʼob u líiʼsoʼob u yóol u iija Jefte le gáaladiita, kampʼéel kʼiin tiʼ upʼéel jaʼab.» (Jueces 11:30-40, Traducción del Nuevo Mundo.) Bey xanoʼ, ken k-líiʼs yóol le kiikoʼob maʼ tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ kʼaʼabéet t-puksiʼikʼal ka jóokʼok baʼax ken k-aʼaltiʼob. * ¿Bix uláakʼ jeʼel k-eʼesik k-kʼáat áantoʼobeʼ? Ka k-kʼáat tiʼ Jéeoba ka u yáant le kiikoʼobaʼ utiaʼal ka meyajtaʼak tumen letiʼob yéetel chúukaʼan óolal. Kʼaʼabéet u yuʼubkoʼob u yaʼalal jach yaabiltaʼanoʼob tumen Jéeoba bey xan tumen u yéet sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ (Salmo 37:28).
Le maamatsiloʼob minaʼan u yíichamoʼoboʼ jeʼel u páajtal u jóoʼloʼob táanileʼ
14, 15. 1) ¿Baʼaxten kʼaʼabéet u kʼáatkoʼob áantaj tiʼ Jéeoba le kiikoʼob tu juunaloʼob ku nuukkíintik u paalaloʼoboʼ? 2) ¿Bix jeʼel u yeʼeskoʼob jach tu jaajil u kʼáatoʼob le baʼax ku kʼáatkoʼob ich payalchiʼoʼ?
14 Le kiikoʼob tu juunal ku nuukkíintkoʼob u paalaloʼoboʼ yaʼab talmil xan ku máanskoʼob. Baʼaleʼ jeʼel u páajtal u kʼáatkoʼob áantaj tiʼ Jéeoba utiaʼal ka u kaʼansoʼob u paalaloʼob jeʼex yaʼalik le Biibliaoʼ. Wa bey a wanilaʼ, maʼ xaaneʼ maʼ tu páajtal a beetik tuláakal le ku páaʼtaʼal tiʼ tech bey maamatsil yéetel taatatsileʼ. Baʼaleʼ, wa ka natsʼkaba tu yiknal Jéeoba yéetel oksaj óolaleʼ, letiʼeʼ yaan u yáantkech a beet le yaʼab meyajoʼob yantechoʼ. Tukult táan a bisik upʼéel nojoch páalangana kʼuʼum juchʼbil. ¿Jeʼel wa a wilik a kʼóochik a bis teʼ moliino wa yaan máax tsʼoʼok u yaʼaliktech jeʼel u bisik tiʼ trisiikloeʼ? Máasaʼ maʼatan. Lelaʼ kieʼeskeʼ, wa jeʼel u páajtal a kʼáatik áantaj tiʼ Jéeobaeʼ, maʼ unaj a wilik a bisik ta juunal a chiʼichnakiloʼobiʼ. Salmo 68:19 kiaʼalik: «¡Kiʼikiʼ tʼaan utiaʼal Yuum Kʼu [ wa Jéeoba], tumen ku bisik sáamsamal le k-kuuchoʼoboʼ!». 1 San Pedro 5:7 xaneʼ kiaʼaliktoʼon ka k-pʼat tu kʼab Jéeoba tuláakal k-yaayamoʼob, «tumen letiʼeʼ u tsʼaamaj u yóol u kanáant[oʼon]». Bey túunoʼ wa le talmiloʼob yéetel chiʼichnakiloʼob táan u lúuʼskechoʼoboʼ, tsikbalt tiʼ Jéeoba «láaj kʼiin» jach baʼax ka wuʼuyik ichil a puksiʼikʼal (1 tiʼ Tesalonicailoʼob 5:17; Salmo 18:6; 55:22).
15 Tuláakal maamatsileʼ ku chiʼichnaktal yoʼolal le talmiloʼob ku máansik u paalaloʼob teʼ najil xookoʼ wa xan saajkoʼob ka kʼaskúuntaʼak u tuukul u paalaloʼob tumen u yéet xookoʼob (1 tiʼ Corintoiloʼob 15:33). Ku naʼataʼal baʼaxten ku yuʼubkubaʼob beyoʼ. Baʼaleʼ, le chiʼichnakiloʼobaʼ maʼalob ka u tsikbaltoʼob tiʼ Jéeoba. Wa ka páatakeʼ, táanil tiʼ u bin xook le paalaloʼoboʼ, le ken tsʼoʼokok a xokkeʼex le teeksto utiaʼal sáamsamaloʼ, ¿baʼaxten maʼ ta payalchiʼ yéeteloʼob utiaʼal a kʼáatik ka áantakoʼob tiʼ u talmiloʼob? Le payalchiʼob ku jóokʼol ta puksiʼikʼal tuʼux jach ka waʼalik baʼax chiʼichnakkúunkecheʼ jeʼel u yáantik a paalal ka tuukulnakoʼob tu beeleʼ. Baʼaleʼ a tsʼáaik a wóol a kaʼans tiʼ a paalal baʼax u kʼáat Diooseʼ, yaan u beetik u tsʼaʼabaltech yaʼab utsiloʼob tumen Jéeoba (Deuteronomio 6:6, 7; Proverbios 22:6). Maʼ u tuʼubultoʼoneʼ «Yuumtsileʼ [wa Jéeobaeʼ] ku kanáantik le máaxoʼob toj u kuxtaloʼoboʼ yéetel ku yuʼubik u payalchiʼob» (1 San Pedro 3:12; Tiʼ Filipoiloʼob 4:6, 7).
16, 17. 1) Utúul sukuʼuneʼ, ¿baʼax tiaʼalaj yoʼolal le nojoch yaabilaj eʼesaʼab tiʼ tumen u maamaoʼ? 2) Le maamatsilaʼ, ¿bix úuchik u yáantik u paalal yoʼolal le baʼax tu tsʼáaj tu tuukul ka u beetoʼoboʼ?
16 Koʼox ilik baʼax tu beetaj Oliibia, letiʼeʼ seeis u paalaloʼob. Kex pʼaʼat tumen yíicham (u yíichameʼ maʼ tu meyajtik Dioos) le ka síij u maas chichnil u paalaleʼ, letiʼeʼ tu yilaj unaj u kaʼansiktiʼob u meyajtoʼob Jéeoba. Daaren, u xiibil paaleʼ, siinko jaʼaboʼob yaan tiʼ ka pʼaʼatoʼob; bejlaʼeʼ yaan 31 jaʼaboʼob tiʼ, yéetel táan u meyaj bey nuxib yéetel bey j-táanilkunsajeʼ. U chiʼichnakiloʼob Oliibiaeʼ maas yaʼabchajoʼob le ka tsaʼay tiʼ Daaren upʼéel nojoch kʼojaʼanil ku muʼyajtik tak bejlaʼeʼ. Le táan u tuukul Daaren tiʼ bix úuchik u líikʼil tu chichnileʼ, tu tsʼíibtaj: «Láayliʼ kʼajaʼanten tiʼ kulukbalen kaʼach tu kaamai upʼéel ospitaal táan in páaʼtik u séeb kʼuchul in maamaeʼ. Sáamsamal ken kʼuchkeʼ, ku kutal tin tséel u xokten le Biibliaoʼ. Ku tsʼoʼoleʼ ku kʼayikten le kʼaay “Gracias, Jehová”. * Le kʼaay jeʼeloʼ, tak bejlaʼaʼ letiʼe maas jach jatsʼuts in wuʼuykoʼ».
17 Tumen Oliibia ku páaʼtaj tiʼ Jéeoba yéetel u yaabilmeʼ, le áant utiaʼal u nojochkíintik u paalal tu juunal tiʼ bejiloʼob Dioos (Proverbios 3:5, 6). U páaʼtaj yéetel u yaabilaj tiʼ Diooseʼ chíikpaj tiʼ baʼax tu tsʼáaj tu tuukul u paalal ka u beetoʼob. Daareneʼ tiaʼalaj: «In maamaeʼ mantatsʼ tu líiʼsaj k-óol utiaʼal ka k-beetba j-táanilkunsajoʼon, le oʼolaleʼ teen yéetel kantúul tiʼ in siinko kiikoʼobeʼ bey t-beetij. Baʼaleʼ in maamaeʼ maʼatech u nojbaʼalkúuntkuba tu táan uláakʼ máakoʼob yoʼolal leloʼ. Teneʼ kin wilik in weʼesik u jach jatsʼuts moodos». U jaajileʼ, maʼ tuláakal paalal jeʼel u meyajkoʼob Jéeoba tak tu nojchiloʼob, jeʼex táan u beetik u paalal Oliibiaoʼ. Baʼaleʼ, wa utúul maamatsil ku yilik u kuxtal jeʼex u yaʼalik le Biibliaoʼ, jeʼel u páajtal u páaʼtik ka nuʼuktaʼak yéetel ka áantaʼak tumen Jéeobaeʼ (Salmo 32:8).
18. ¿Bix jeʼel k-eʼesik kʼaʼabéettoʼon le múuchʼulil tsʼaabaʼan tumen Jéeobaoʼ?
18 Yaʼab tiʼ le áantaj ku tsʼáaik Dioosoʼ, ku tsʼáaik yéetel le kaʼansaj ku tsʼaʼabal teʼ múuchʼuliloʼ, yéetel le sukuʼunoʼoboʼ, bey xan yéetel le «siibaloʼob tiʼ máakoʼob» wa nuxiboʼob kʼanchajaʼan u tuukuloʼob tiʼ u baʼalubaʼob Dioosoʼ (Tiʼ Efesoiloʼob 4:8). Yaʼab nuxiboʼob chúukaʼan yóoloʼobeʼ ku yilik u líiʼskoʼob u yóol le sukuʼunoʼoboʼ yéetel ku jach yilik u yáantkoʼob «le [j-]maʼ yuumoʼob, yéetel le x-kimen íichamoʼob tiʼ u yaayaj óolaloʼoboʼ» (Santiago 1:27). Le oʼolaleʼ, maʼ kʼaʼabéet k-náachtal tiʼ u kaajal Dioosiʼ mix unaj u xuʼulul k-muchʼikba yéetel k-sukuʼunoʼobiʼ (Proverbios 18:1; Tiʼ Romailoʼob 14:7).
U jatsʼutsil u yuʼubik tʼaan
19. U yuʼubik tʼaan le atantsiloʼ, ¿baʼaxten maʼ u kʼáat yaʼal wa maas maʼalob u yíicham tiʼ letiʼ, yéetel tiʼ máax ku tʼaan le Biiblia kieʼesik jach beyoʼ?
19 Jéeobaeʼ tu beetaj koʼolel utiaʼal u tsʼáaik maʼalob áantaj tiʼ xiib (Génesis 2:18). Le oʼolaleʼ, ken u yuʼub u tʼaan u yíichameʼ, maʼ u kʼáat yaʼal wa maas maʼalob le xiib tiʼ letiʼoʼ. Baʼaxeʼ, ku taasik tsiikil tiʼ, tumen ku tsʼáaik tuʼux u meyaj le jatsʼuts moodos yéetel le naʼat tsʼaʼan tiʼ tumen Dioosoʼ. Proverbios kapiitulo 31 kiaʼalik baʼax jejeláas meeyjiloʼob ku beetik utúul x-noʼojaʼan atan le úuch kaʼach tu kaajil Íisraeloʼ, jeʼex le u yáantik le óotsiloʼoboʼ, u beetik u paakʼal yéetel u manik kʼáaxoʼob. Le oʼolaleʼ, «u yíichameʼ, ku jach oksik u yóol tiʼ, maʼatech u bineltik tiʼ u tojol u náajal» (u chichan xookiloʼob 11, 16, 20).
20. 1) ¿Bix kʼaʼabéet u meyaj tiʼe kristiaanaʼob le naʼat tsʼaʼantiʼob tumen Dioosoʼ? 2) ¿Baʼax jatsʼuts moodos tu yeʼesaj Esteer, yéetel baʼax páajtalil tsʼaʼab tiʼ tumen Jéeoba?
20 Koʼolel kabal u yóol yéetel u chʼaʼamaj saajkilil tiʼ Diooseʼ maʼatech u nojbaʼalkúuntkuba mix xan ku máan táanil tiʼ u yíicham (Proverbios 16:18). Le naʼat tsʼaʼantiʼ tumen Dioosoʼ maʼ chéen ku meyajtiʼ utiaʼal u kaxtik u baʼalubaʼob le yóokʼol kaabaʼ, ku meyajtiʼ utiaʼal u yáantik uláakʼ máakoʼob: u láaʼtsiloʼob, u sukuʼunoʼob teʼ oksaj óolaloʼ, u yéet máakiloʼob, yéetel u maas kʼaʼananileʼ, utiaʼal u meyajtik Jéeoba (Tiʼ Galaciailoʼob 6:10; Tiʼ Tito 2:3-5). Máax beet beyaʼ, Esteer, utúul jach x-kiʼichpam reeina kabal u yóol yéetel jach ku yuʼubik tʼaan (Ester 2:13, 15). Letiʼeʼ maʼ tu beetaj jeʼex Baasti, u yáax atan le reeyoʼ, Esteereʼ jach tu yuʼubaj u tʼaan reey Asueero, u yíicham (Ester 1:10-12; 2:16, 17). Tak le tsʼoʼok u beetkuba reeinaileʼ, tu beetaj xan baʼax aʼalaʼabtiʼ tumen u priimo, Máardokeo, tumen maas yaan u jaʼaboʼob ke letiʼ. Baʼaleʼ letiʼeʼ maʼ utúul koʼolel tu chʼaʼa sajkil u beet baʼax utsiʼ. Maʼ sajakchaj u yeʼes jach bix u moodos Amaniʼ, utúul máak jach yaan u páajtalil yéetel jach kʼasaʼan táan kaʼach u yilik bix ken u xuʼuls le judiiyoʼoboʼ. Jéeoba túuneʼ, tu tsʼáaj u páajtalil tiʼ Esteer u beetik upʼéel nojoch meyaj utiaʼal maʼ u xuʼulsaʼal u kaajal (Ester 3:8–4:17; 7:1-10; 9:13).
21. Utúul kristiaanaeʼ, ¿bix jeʼel u maas jatsʼutstal tu táan Jéeobaeʼ?
21 Jeʼex tsʼoʼok k-ilkoʼ, úuchjeakil yéetel tak bejlaʼeʼ, yaʼab koʼoleloʼob tsʼoʼok u yeʼeskoʼob chúukaʼan u yóoloʼob u áadorartoʼob Jéeoba. Le beetkeʼ le koʼoleloʼob u chʼaʼamoʼob saajkilil tiʼ Dioosoʼ jach kʼambeʼenoʼob tu táan. Kiikeʼex: chaʼaj a nuʼuktaʼaleʼex tumen u espiiritu Jéeoba utiaʼal ka kʼuchkeʼex a beetabaʼex bey upʼéel «nuʼukul» táan u bin u maas jatsʼutstaleʼ, «kʼaʼabéetkuntaʼan utiaʼal tuláakal maʼalob meyaj» (2 tiʼ Timoteo 2:21; Tiʼ Romailoʼob) 12:2). U Tʼaan Diooseʼ kiaʼalik tiʼe kiikoʼob jach chúukaʼan u yóoloʼobaʼ: «Utsul tʼantaʼak[oʼob] tumen tuláakal kaaj» (Proverbios 31:31). Bey xan ka aʼalak ta woʼolaleʼexoʼ.
[Tsolajiloʼob]
^ xóot’ol 13 Tiʼ La Atalaya 15 tiʼ maarso tiʼ 2002, táan juʼunoʼob 26 tak 28, tiʼ ku tsolaʼal bix unaj u líiʼsaʼal yóoloʼob.
^ xóot’ol 16 U kʼaayil 212 tiʼ u liibroi Canten alabanzas a Jehová, jóoʼsaʼan tumen u j-jaajkunajoʼob Jéeoba.
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 30]
Koʼoleloʼob Maʼalob Ka Tuukulnakoʼon Tiʼ Baʼax Tu Beetoʼob
¿A kʼáat wa wojéelt tiʼ uláakʼ koʼoleloʼob kiaʼalik le Biiblia chúukpaj u yóoloʼoboʼ? Wa beyoʼ, xok le teekstoʼobaʼ. Ken tuukulnakech tiʼ baʼax tu beetoʼobeʼ ilawil baʼax ku kaʼansiktech jeʼel u yáantkech a maas maʼalobkíintik a kuxtaleʼ (Tiʼ Romailoʼob 15:4).
❖ Saara: Génesis 12:1, 5; 13:18a; 21:9-12; 1 San Pedro 3:5, 6.
❖ Íisraelitaʼob tu yeʼesaj u yutsiloʼob: Éxodo 35:5, 22, 25, 26; 36:3-7; San Lucas 21:1-4.
❖ Deebora: Jueces 4:1–5:31.
❖ Ruut: Rut 1:4, 5, 16, 17; 2:2, 3, 11-13; 4:15.
❖ Utúul koʼolel tiʼ u kaajil Sunem: 2 Reyes 4:8-37.
❖ Utúul koʼolel feniisiai: San Mateo 15:22-28.
❖ Maarta yéetel Máariya: San Marcos 14:3-9; San Lucas 10:38-42; San Juan 11:17-29; 12:1-8.
❖ Tabiita: Baʼaxoʼob 9:36-41.
❖ U kantúul iijas Feliipe: Baʼaxoʼob 21:9.
❖ Feebe: Tiʼ Romailoʼob 16:1, 2.
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 29]
[Tsolajiloʼob]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 32]
¿Kʼajaʼan wa tech?
• ¿Baʼaxten jujuntúul kristiaanaʼob teʼ yáax siiglooʼ jach kʼambeʼen ilaʼabikoʼob tumen Dioos?
• Yaʼab kiikoʼob bejlaʼeʼ, ¿baʼaxten jach kʼambeʼen u yilaʼaloʼob tumen Dioos?
• Le kiikoʼob maʼ tsʼokaʼan u beeloʼob yéetel le maamatsiloʼob minaʼan u yíichamoʼoboʼ, ¿bix u yáantaʼaloʼob tumen Jéeoba?
• Le atantsiloʼ, ¿bix u yeʼesik jach tu jaajil u yóol ku tsikik u yíicham?