Bejlaʼeʼ jach kʼaʼanan ka pʼil ichnakoʼon mantatsʼ
Bejlaʼeʼ jach kʼaʼanan ka pʼil ichnakoʼon mantatsʼ
«Pʼil ichneneʼex [mantatsʼ] túun, tumen maʼ a wojeleʼex baʼax oora bin taalak a Yuumtsileʼex[iʼ].» (SAN MATEO 24:42, Le Tumben Nuptʼan, LTN.)
1, 2. ¿Baʼaxoʼob eʼesik kuxaʼanoʼon tu tsʼook u jaʼabiloʼob le yóokʼol kaabaʼ?
«BAʼAX jach ilaʼab teʼ siiglo 20, letiʼeʼ u sen úuchul baʼateltáambaloʼoboʼ», bey tiaʼalij Bill Emmott, utúul máak ku tsʼíib liibroʼob. Kex ku éejemtik jach úuch joʼopʼok u yantal baʼateltáambaloʼobeʼ, letiʼeʼ tiaʼalaj: «Teʼ siiglo 20 tsʼoʼok u jach táaj yantal baʼateltáambaloʼob. Yáax u yilaʼal u táakpajal óoliʼ tuláakal le luʼumoʼob tiʼ upʼéel baʼateltáambaloʼ [...]. Utiaʼal yilaʼal jaaj lelaʼ, tsʼoʼok u yantal kaʼapʼéel nojoch baʼateltáambaloʼob, maʼ chéen upʼéeliʼ».
2 Jéesukriistoeʼ tiaʼaleʼ «bíin líikʼik kaaj yóokʼol u yéet kaajil, bey xan ajawil yóokʼol u yéet ajawil». Baʼaleʼ, lelaʼ chéen upʼéel tiʼ le chíikulaloʼob eʼesik tsʼoʼok u taal Kriistooʼ yéetel tsʼoʼok xan k-okol tu xuul le yóokʼol kaabaʼ. Jesus xaneʼ tiaʼaleʼ yaan yilaʼal kʼojaʼaniloʼob, wiʼijiloʼob yéetel yaan xan u kíilbal le luʼum jejeláas tuʼuxoʼoboʼ (San Mateo 24:3, 7, 8, LTN; San Lucas 21:6, 7, 10, 11). Bejlaʼeʼ, le baʼaloʼob jeʼeloʼobaʼ táan u maas yaʼabtaloʼob yéetel maas yajtakoʼob. Jach táaj yaan kʼaas, máakoʼobeʼ maʼ tu yeʼeskoʼob tsiikil tiʼ Dioos mix tiʼ u yéet wíinikiloʼob. Jach táan u yaʼabtal u sen beetaʼal baʼaloʼob subtsiltak, jach yaan ookolil yéetel jach yaʼab u beetaʼal loob. Bejlaʼeʼ le máakoʼoboʼ maʼ u yaabiltmoʼob Dioosiʼ, baʼaxeʼ u yaabiltmoʼob le taakʼinoʼ yéetel tiaʼanoʼob tu paach u tsʼíibolaloʼobeʼ. Tuláakal lelaʼ kieʼesik tiaʼanoʼon tu «tsʼook jaʼaboʼobeʼ» (2 tiʼ Timoteo 3:1-5).
3. ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik yoʼolal «u chíikulaloʼob le kʼiinoʼob» táan k-ilkaʼ?
3 Techeʼ, ¿baʼax ka tuklik yoʼolal le baʼaloʼob sen kʼaastak ku beetaʼal way yóokʼol kaabeʼ? Yaʼabeʼ baʼax u kʼáattiʼob baʼax kiúuchul, uláakʼ máakoʼobeʼ maʼatech xan u chʼaʼaikoʼob óotsilil yoʼolal le baʼaloʼob jach yajtak kiúuchul bejlaʼoʼ. Le máakoʼob jach ayikʼaloʼob yéetel le kaʼanchajaʼan u xookoʼoboʼ maʼ tu kʼaj óoltkoʼob «u chíikulaloʼob le kʼiinoʼobaʼ»; le j-kʼiinoʼob xanoʼ maʼ u tsoloʼob baʼax u kʼáat yaʼal le baʼaloʼob ku yilaʼal bejlaʼoʼ (San Mateo 16:1-3). Baʼaleʼ, Jesuseʼ tiaʼalaj tiʼ u j-tsaypachoʼob: «Pʼil ichneneʼex [mantatsʼ] túun, tumen maʼ a wojeleʼex baʼax oora bíin taalak a Yuumtsileʼex[iʼ]» (San Mateo 24:42, LTN). Le tʼaanoʼobaʼ maʼ chéen táan yaʼalkoʼobtoʼon ka pʼil ichnakoʼoniʼ, táan yaʼalkoʼobtoʼon ka k-beet mantatsʼ, maʼ k-wenel yéetel maʼ u náayal k-óol. Maʼ chéen unaj k-ojéeltik kuxaʼanoʼon tu tsʼook jaʼaboʼobiʼ, kʼaʼabéet u jach jaajtal k-tiaʼaleʼex «táan u náatsʼal u xuul tuláakal baʼal» (1 San Pedro 4:7). Jaʼali bey ken k-il jach kʼaʼanan ka pʼil ichnakoʼon bejlaʼoʼ. Le oʼolal túuneʼ, ¿baʼax kun áantkoʼon k-il jach jaaj tsʼoʼok u náatsʼal u xuul tuláakal baʼal?
4, 5. 1) ¿Baʼax ken u yáantoʼon k-il jach taʼaytak u xuʼulsaʼal tiʼ le kʼasaʼan yóokʼol kaabaʼ, yéetel baʼaxten? 2) ¿Baʼax tiʼ yáax chíikaʼan u kʼiiniloʼob Noe tiʼ k-kʼiinoʼob?
4 Koʼoneʼex tʼaan tiʼ baʼax úuch tu kʼiiniloʼob Noe, le maʼ taalak le búulkabaloʼoʼ. Tumen jach táaj kʼaschaj le máakoʼoboʼ, Jéeobaeʼ «yaachaj tu yóol úuchik u beetik [wíinik]. Yéetel u yajil u yóol tu yaʼalaj: “Le wíinik tin beetajoʼ bíin in kaʼaj in xuʼulsej”» (Génesis 6:6, 7). Bey xan úuchik u beetkoʼ. Jesuseʼ tiaʼaleʼ le baʼax ilaʼab teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ yaan xan yilaʼal bejlaʼeʼ: «Jeʼel bix úuchik tu kʼiiniloʼob Noeeʼ, bey xan bíin úuchuk le ken taalak u Paal Máak» (San Mateo 24:37).
5 Jeʼel u páajtal k-tuklikeʼ, le bix úuchik u yuʼubikuba Jéeoba yoʼolal le máakoʼob tu kʼiinil Noeoʼ, bey xan u yuʼubikuba yoʼolal le máakoʼob bejlaʼoʼ, yéetel jeʼex úuchik u xuʼulsik le kʼasaʼan máakoʼob jeʼeloʼoboʼ, bey xan ken u xuʼulsil le kʼasaʼan máakoʼob bejlaʼoʼ. K-ilik jach chíikaʼan u kʼiiniloʼob Noe tiʼ k-kʼiinoʼobeʼ, yaan u yáantkoʼon k-il jach tu jaajil taʼaytak u xuʼulsaʼal tiʼ le yóokʼol kaabaʼ. ¿Baʼax túun tiʼ chíikaʼanoʼob? Yaan siinko upʼéelal tiʼ baʼax chíikaʼanoʼob. Yáaxeʼ, jeʼex tu kʼiiniloʼob Noeiʼ, táan u yaʼalaʼal yaan u taal upʼéel xuʼulsajil.
Aʼalaʼabtiʼob «u kaʼaj úuchul baʼaloʼob maʼiliʼ páatak u yilaʼaloʼob[iʼ]»
6. ¿Baʼax tu chʼaʼatuklaj u beetik Jéeoba tu kʼiiniloʼob Noe?
6 Tu kʼiiniloʼob Noeiʼ, Jéeobaeʼ tiaʼalaj: «Maʼ bíin in chaʼa ka kuxlak wíinik utiaʼal jaʼaboʼob minaʼan u xuuliʼ, tumen letiʼeʼ chéen bakʼ. Bey túunoʼ bíin kuxlak chéen sieento beinte jaʼaboʼob» (Génesis 6:3). Le baʼax tu yaʼalaj Dioos tu jaʼabil 2490 t.K-kʼ. (táanil tiʼ K-kʼiinoʼobeʼ) tu yeʼeseʼ tsʼoʼok u náatsʼal u kʼiinil u xuʼulsaʼal le kʼasaʼan máakoʼob jeʼeloʼoboʼ. Lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ utiaʼal u máakiloʼob le kʼiinoʼob jeʼeloʼ, chéen sieento beinte jaʼaboʼob pʼaataltiʼob, tumen Jéeobaeʼ yaan u túuxtik «jumpʼéel búulkabal ka u pix le luʼum[oʼ] yéetel xan ka u xuʼuls tuláakal baʼax kuxaʼan tiʼ tuláakal kúuchil yóokʼol kaab» (Génesis 6:17).
7. 1) ¿Baʼax tu beetaj Noe ka aʼalaʼab tiʼ yaan u taal le Búulkabaloʼ? 2) Kux túun toʼon, ¿baʼax kʼaʼabéet k-beetkeʼex bey tumen táan k-ilkeʼex tiaʼanoʼon tu xuul le yóokʼol kaabaʼ?
7 Yaʼab jaʼaboʼob u bin u taal le Búulkabal ka aʼalaʼab tiʼ Noeoʼ, le oʼolal tu yilaj u beetik baʼax kʼaʼabéet utiaʼal u sáalbarkuba. Áapostol Paabloeʼ tiaʼalaj yoʼolal Noe: «Tu yoʼolal [u] oksaj óolal[eʼ,] Noeeʼ, le ka j-aʼalaʼab tiʼ tumen Kʼu [wa Dioos] bíin u kaʼaj úuchul baʼaloʼob maʼiliʼ páatak u yilaʼaloʼobeʼ, tu yuʼubaj tʼaan ka tu beetaj le cheem utiaʼal u tokik u yotochoʼ» (Tiʼ Hebreob 11:7). ¿Kux túun toʼon? Tu jaʼabil 1914 ka ookoʼon tu tsʼoʼok kʼiiniloʼob le yóokʼol kaabaʼ, tsʼoʼok u máan óoliʼ nobeenta jaʼaboʼob tiʼ leloʼ. Jach tu jaajil tiaʼanoʼon «tu tsʼoʼok kʼiin[oʼobeʼ]» (Daniel 12:4). ¿Baʼax túun ku páaʼtaʼal ka k-beete? Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ «le máax ku beetik baʼax u kʼáat Kʼueʼ ku pʼáatal utiaʼal kʼiinoʼob minaʼan u xuul» (1 San Juan 2:17). Le oʼolaleʼ, bejlaʼeʼ jach kʼaʼabéet k-beetkeʼex baʼax u kʼáat Jéeoba.
8, 9. ¿Baʼax kʼaʼajsajiloʼob táan u tsʼaʼabal bejlaʼeʼ, yéetel bix u tsʼaʼabal ojéeltbil?
8 Teʼ kʼiinoʼobaʼ, u j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ tsʼoʼok u kankoʼob teʼ Biibliaoʼ, le yóokʼol kaabaʼ yaan u xuʼulsaʼal. Toʼoneʼ, ¿k-oksaj óoltik wa lelaʼ? Jesuseʼ tiaʼalaj: «Tumen bíin yanak táaj yaʼab mukʼyaj jeʼel bix mix juntéen yanak káajik yóokʼol kaab, mix bíin yanak uláakʼ ku tsʼoʼokol le jeʼeloʼ» (San Mateo 24:21). Jesus xaneʼ tiaʼalaj yaan u túuxtaʼal tumen Dioos utiaʼal u pʼis óoltik máakoʼob yéetel utiaʼal u jatskoʼob, jeʼex u jaʼatsal le tamanoʼob tiʼ le chiiboʼob tumen le j-kanan tamanoʼ. Le kʼasaʼan máakoʼoboʼ yaan u xuʼulsaʼaloʼob, baʼaleʼ «le máaxoʼob toj u kuxtaloʼoboʼ bíin xiʼikoʼob tiʼ le kuxtal minaʼan u xuuloʼ» (San Mateo 25:31-33, 46).
9 Yéetel le jóoʼsaniloʼob u taaloʼob tiʼ «le palitsil [chúukaʼan] u yóol yéetel yaan u naʼat[oʼ]», Jéeobaeʼ mantatsʼ táan u kʼaʼajsiktoʼon le baʼaloʼobaʼ (San Mateo 24:45-47). Tsʼoʼoleʼ, tiʼ tuláakal luʼumoʼob, tiʼ tuláakal chʼiʼibaloʼob, tiʼ tuláakal tʼaanoʼob yéetel tiʼ tuláakal kaajoʼobeʼ, ku yaʼalaltiʼob: «Chʼaʼex sajakil tiʼ Kʼu [wa Dioos] yéetel nojbeʼenkúunteʼex u kʼaabaʼ, tumen tsʼoʼok u kʼuchul u kʼiinil u pʼis óol» (Apocalipsis 14:6, 7). U j-jaajkunajoʼon Jéeobaeʼ mantatsʼ táan k-kʼaʼajsik tiʼe máakoʼoboʼ u Reeino Diooseʼ yaan u xuʼulsik u gobieerno wíinikoʼob (Daniel 2:44). Le kʼaʼajsajaʼ maʼ kʼaʼabéet u yilaʼal bey upʼéel baʼal maʼ jach kʼaʼananeʼ, tumen le Dioos tuláakal ku páajtaloʼ mantatsʼ ku béeykuntik baʼax kiaʼalik (Isaías 55:10, 11). Tu béeykuntaj tu kʼiiniloʼob Noe yéetel yaan xan u béeykuntik teʼ kʼiinoʼobaʼ (2 San Pedro 3:3-7).
Ku jach yaʼabtal u beetaʼal baʼaloʼob jach kʼaastak wa subtsiltak
10. ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-aʼalik yoʼolal le kʼaakʼas baʼaloʼob ku beetaʼal tu kʼiiniloʼob Noeoʼ?
10 Yaan tiʼ baʼax uláakʼ chíikaʼan k-kʼiinoʼob tiʼ u kʼiiniloʼob Noe. Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ Adan yéetel Eeba ka u chupoʼob le luʼum yéetel u paalaloʼoboʼ, utiaʼal lelaʼ tsʼaʼabtiʼob u páajtalil u yantal u paalaloʼob (Génesis 1:28). Tu kʼiiniloʼob Noeiʼ, le kʼasaʼan aanjeloʼoboʼ tu kʼaskúuntoʼob yóokʼol kaab yéetel le baʼaloʼob jach kʼaastak wa subtsiltak ku beetkoʼob kaʼachoʼ. Éemoʼob way Luʼumeʼ ka tu sutubaʼob bey wíinikoʼob utiaʼal u tsʼoʼokol u beeloʼob yéetel le koʼoleloʼoboʼ; le ka anchaj u paalal le koʼoleloʼobaʼ jach kaʼanchajoʼob yéetel jach kʼasaʼantakoʼob kaʼachi, tumen u taataʼobeʼ kʼasaʼan aanjeloʼob; kʼaj óoltaʼabikoʼobeʼ: néefilimoʼob (Génesis 6:2, 4). Teʼ Biibliaoʼ, le baʼax jach kʼaas tu beetaj le aanjeloʼobaʼ ku keʼetel yéetel le baʼaloʼob jach kʼaastak ku beetaʼal kaʼach Sodooma yéetel Gomoorraoʼ (San Judas 6, 7). Le oʼolal túuneʼ, jach yaʼabchaj u sen beetaʼal baʼaloʼob jach kʼaastak tu kʼiiniloʼob Noe.
11. Teʼ kʼiinoʼobaʼ, ¿baʼax baʼaloʼob kʼaastak wa subtsiltak táan u beetaʼaloʼob jeʼex tu kʼiiniloʼob Noeoʼ?
11 ¿Táan wa xan u beetaʼal baʼaloʼob kʼaastak wa subtsiltak teʼ kʼiinoʼobaʼ? Bejlaʼeʼ, yaʼab máakoʼobeʼ jach tiaʼanoʼob tu paach u tsʼíibolal u bakʼeloʼobeʼ. Paabloeʼ ka tʼaanaj tiʼe máakoʼob beyaʼ, tiaʼalaj: «Tsʼoʼok u minaʼantal u sublaktakiloʼob yéetel tsʼoʼok u kʼubikubaʼob tiʼ kʼaas utiaʼal u beetikoʼob yéetel kiʼimak óolal tuláakal u jejeláasil kʼaakʼas baʼaloʼob» (Tiʼ Efesoiloʼob 4:19). Bejlaʼeʼ tuláakal tuʼux ku yilaʼal chaknuulil (pornografía), yaʼab xan xiiboʼob yéetel koʼoleloʼobeʼ ku múul chitaloʼob kex maʼ tsʼokaʼan u beeloʼobiʼ, yaʼab xan u beetaʼal baʼaloʼob jach kʼaastak tiʼ paalal yéetel jach yaan xiibichʼupil. Yaneʼeʼ tsʼoʼok u káajal u «kʼamikoʼob tu wíinkliloʼobeʼ u boʼolil u kʼebanoʼob» tumen tsʼoʼok u tsaʼayal kʼaakʼas kʼojaʼanil tiʼob, uláakʼoʼobeʼ tsʼoʼok u pʼatkubaʼob yéetel u núupoʼob wa táan yilkoʼob uláakʼ nojoch talmiloʼob (Tiʼ Romailoʼob 1:26, 27).
12. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-pʼektik baʼax kʼaas?
12 Tu kʼiiniloʼob Noeiʼ, le máakoʼob táan kaʼach u beetkoʼob le baʼaloʼob jach kʼaastak wa subtsiltakoʼ, xuʼulsaʼaboʼob ka taal le Búulkabaloʼ. Bejlaʼa xaneʼ, maʼ u tuʼubultoʼoneʼ le kʼiinoʼobaʼ beyoʼob jeʼex le tiʼ Noeoʼ. Le nojoch xuʼulsaj ku náatsʼaloʼ yaan u luʼsik teʼ Luʼumaʼ «le máaxoʼob ku kʼaakʼas kuxtaloʼoboʼ, [...] le ku núupkʼebanoʼoboʼ, [...] le ku núupkʼebantkubaʼob yéetel u yéet xiibiloʼoboʼ» (San Mateo 24:21; 1 tiʼ Corintoiloʼob 6:9, 10; Apocalipsis 21:8). Le oʼolal túuneʼ, jach kʼaʼanan ka k-pʼekteʼex baʼax kʼaas yéetel ka náachchajkoʼon tiʼ baʼax jeʼel u biskoʼoneʼ (Salmo 97:10; 1 tiʼ Corintoiloʼob 6:18).
«Le luʼumaʼ chuup yanil kaʼach yéetel [...] loobil»
13. ¿Baʼaxten jach yaʼabchaj u beetaʼal loob tu kʼiiniloʼob Noe?
13 Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ, tu kʼiiniloʼob Noeiʼ, «utiaʼal Kʼueʼ [wa Diooseʼ] le luʼumaʼ chuup yanil kaʼach yéetel kʼasaʼanil, bey yéetel loobil» (Génesis 6:11). Baʼaleʼ, maʼ táant u káajal kaʼach u beetaʼal loob tumen máakoʼobeʼ. Maas jach úuchileʼ, Kain, u paal Adaneʼ, tu kíimsaj u utsul sukuʼun (Génesis 4:8). Le baʼax xan tu tsʼíibtaj Lamek, tuʼux kiaʼalik tu kíimsaj utúul táankelem paal utiaʼal maʼ bin u beetaʼal loob tiʼ tumen le táankelem paalaʼ, kieʼeskeʼ, teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ, jach ku beetaʼal loob tiʼ máakoʼob (Génesis 4:23, 24). Baʼaleʼ, tu kʼiiniloʼob Noeiʼ, jach táaj yaʼabchaj u beetaʼal loob. Jeʼex úuchik u bin u tsʼoʼokol u beel le kʼasaʼan aanjeloʼob yéetel u koʼoleliloʼob le Luʼumaʼ, yéetel jeʼex úuchik u bin yantal u paalaloʼob jach nukuch máakchajoʼobeʼ, bey úuchik u bin u jach yaʼabtal u beetaʼal loob way Luʼumeʼ. Le sen kaʼanal baʼateʼel máakoʼobaʼ káaj u yaʼalaltiʼob «lúuʼsaj máakoʼob» (Génesis 6:4). Yoʼolal letiʼobeʼ, yaʼabchaj u beetaʼal loob teʼ Luʼumaʼ (Génesis 4:23, 24). Bukaʼaj talmiloʼob wal tu máansaj Noe utiaʼal u tséentik u paalal chúumuk tiʼe kʼasaʼan máakoʼobaʼ. Baʼaleʼ, Noeiʼ kuxlaj jach jeʼel bix u kʼáat Jéeobaeʼ (Génesis 7:1).
14. Bejlaʼeʼ, ¿bukaʼaj loob ku beetaʼal teʼ Luʼumaʼ?
14 Kex jach úuch joʼopʼok u beetaʼal loob tumen máakeʼ, teʼ kʼiinoʼobaʼ tsʼoʼok u jach táaj yaʼabtal, jeʼex úuchik tu kʼiiniloʼob Noeoʼ. Mantatsʼ k-uʼuyik u yaʼalal tsʼoʼok u jaʼajatsʼaʼal atantsiloʼob wa paalaloʼob, u beetaʼal nukuch loob tumen téerroristaʼob, u kíimsaʼal máakoʼob chéen yoʼolal u chʼiʼibaloʼob wa u réelijionoʼob wa u múuchʼ kíimsaʼal máakoʼob maʼ ojéelaʼan baʼax óolaliʼ. Baʼaleʼ maʼ chéen leloʼoʼ, táan xan u kíimsaʼal máakoʼob tiʼ nukuch baʼateltáambaloʼob. Tsʼoʼok u kaʼa yaʼabtal u sen beetaʼal loob teʼ Luʼumaʼ. ¿Baʼaxten? Ken k-il baʼaxteneʼ, tiʼ ken k-il uláakʼ baʼax tiʼ chíikaʼan k-kʼiinoʼob tiʼ u kʼiiniloʼob Noeiʼ.
15. 1) ¿Baʼaxten jach tsʼoʼok u yaʼabtal u beetaʼal loob teʼ kʼiinoʼobaʼ? 2) ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-páaʼtkeʼ?
15 Le ka káaj u meyaj u Reeino Dioos teʼ kaʼan tu jaʼabil 1914, Jéesukriisto u reeyileʼ, tu jóoʼsaj le Kʼaasilbaʼal wa Sáatanas teʼ kaʼanoʼ, bey xan le kʼasaʼan aanjeloʼoboʼ, ka tu pulajoʼob way Luʼumeʼ (Revelación 12:9-12). Maʼiliʼ taalak le Búulkabaloʼoʼ, le kʼasaʼan aanjeloʼobaʼ tu juunaloʼob tu pʼatoʼob le kaʼan utiaʼal u taaloʼob way Luʼumeʼ, baʼaleʼ teʼ k-kʼiinoʼobaʼ jóoʼsbilak beetaʼabikoʼobiʼ. Tsʼoʼoleʼ, bejlaʼeʼ maʼ tu páajtal u sutkubaʼob bey wíinikoʼob utiaʼal u chitaloʼob yéetel koʼoleloʼob. Jach tsʼíikilnajaʼanoʼob úuchik u bin kʼaasiltiʼob, yéetel saajkoʼob yoʼolal baʼax ku páaʼtiktiʼob; le oʼolaleʼ, táan u yilik u tsʼáaikoʼob tu tuukul máakoʼob ka u beetoʼob loob tiʼ u yéet máakiloʼob, baʼaloʼob maas kʼaastak tiʼ le úuchoʼob tuʼ kʼiiniloʼob Noeoʼ. Baʼaleʼ, kʼaʼajaktoʼoneʼ, Jéeobaeʼ tu xuʼulsaj le kʼasaʼan yóokʼol kaab jeʼeloʼ tumen jach yaʼabchaj u beetaʼal loob tumen le kʼasaʼan aanjeloʼob yéetel u paalaloʼoboʼ; bey xan ken u beetil teʼ kʼiinoʼobaʼ (Salmo 37:10). Baʼaleʼ, máaxoʼob u pʼilmaj u yichoʼobeʼ u yoljoʼob tsʼoʼok u náatsʼal u sáalbasionoʼob.
Ku kʼaʼaytaʼal le maʼalob péektsiloʼ
16, 17. ¿Baʼax tiʼ uláakʼ chíikaʼan u kʼiiniloʼob Noe tiʼ k-kʼiinoʼob?
16 Le meyaj tsʼaʼab tiʼ Noeoʼ kieʼesik uláakʼ tiʼ baʼax chíikaʼan k-kʼiinoʼob tiʼ u kʼiiniloʼob Noe. Maʼ chéen anchaj u beetik upʼéel cheemiʼ, anchaj xan u «tseʼektaj» wa u kʼaʼaytaj (2 San Pedro 2:5). ¿Baʼax máan u tsikbaltej? Máan u yaʼal tiʼe máakoʼoboʼ ka u kʼex u tuukuloʼob yéetel tu yaʼalajtiʼob táan u taal upʼéel xuʼulsajil. Jesuseʼ tiaʼaleʼ le máakoʼob tiʼ u kʼiiniloʼob Noeoʼ «maʼ tu naʼatajoʼob mix baʼaliʼ [wa maʼ tu yuʼuboʼob tʼaaniʼ] tak le kʼiin ka j-taal le búulkabaloʼ ka j-láaj bisaʼaboʼob» (San Mateo 24:38, 39).
17 U j-jaajkunajoʼob Jéeoba xaneʼ ku yilik u beetkoʼob le meeyjil kʼaʼaytaj tsʼaʼantiʼoboʼ, le oʼolal u péektsilil le Reeinooʼ táan u kʼaʼaytal tuláakal yóokʼol kaab. Jeʼel tuʼuxakeʼ, le máakoʼoboʼ jeʼel u páajtal u yuʼubkoʼob yéetel u xokkoʼob ichil u tʼaanoʼobeʼ. Le rebiista U Pʼíich Tulumil Kananoʼ, u beelaleʼ u kʼaʼaytik u Reeino Jéeoba; kaada u tsʼaʼalaleʼ maas tiʼ beintisiinko miyoones upʼéelel ku beetaʼaliʼ, ich maas tiʼ sieento kuáarenta tʼaanoʼob. U jaajileʼ, u maʼalob péektsil le Reeinooʼ táan u kʼaʼaytal «tuláakal yóokʼol kaab, utiaʼal ka kʼaj óoltaʼak tumen tuláakal kaajoʼob». Ken tsʼoʼokok u kʼaʼaytaʼal tak le bukaʼaj u kʼáat Diooseʼ, tiʼ túun ken taalak le xuʼulsajiloʼ (San Mateo 24:14).
18. Yaʼab máakoʼobeʼ, jeʼex tu kʼiiniloʼob Noeiʼ, ¿bix u kʼamkoʼob le kʼaʼaytaj k-beetkoʼ?
18 Bey tumen le máakoʼob tiʼ u kʼiiniloʼob Noe jach náachchajoʼob tiʼ Dioos yéetel joʼopʼ u beetkoʼob baʼaloʼob jach kʼaastakeʼ, jeʼel u páajtal k-tuklikeʼ, Noe yéetel u láakʼtsileʼ jach cheʼejtaʼaboʼob yéetel pʼaʼastaʼaboʼob tumen máaxoʼob kʼaj óolmiloʼob. Baʼaleʼ, leloʼ maʼ tu beetaj maʼ u taal le xuʼulsajiloʼ. Bejlaʼa xaneʼ, jach táaj yaan «pʼaʼas máakoʼob». Baʼaleʼ, le Biibliaoʼ kiaʼalik: «U kʼiinil Yuumtsileʼ bíin taalak tiʼ le kʼiin maʼ táan u páaʼtaʼaloʼ, jeʼel bix u taal juntúul j-ookol yéetel áakʼabeʼ» (2 San Pedro 3:3, 4, 10.) U kʼiinil Jéeobaeʼ yaan u taal tu kʼiinil. Maʼ tun xáantal (Habacuc 2:3). Lelaʼ kieʼesik ¡jach kʼaʼabéet k-pʼilik ich mantatsʼ!
Chéen jujuntúul tu sáalbartubaʼobiʼ
19, 20. Teʼ kʼiinoʼobaʼ, ¿baʼax kun úuchul jeʼex tu kʼiiniloʼob Noeoʼ?
19 U kʼiiniloʼob Noeiʼ maʼ chéen chíikaʼan tiʼ k-kʼiinoʼob yoʼolal le kʼasaʼan máakoʼob xuʼulsaboʼoboʼ. Jeʼex yanji máax kuxlaj tiʼ le Búulkabaloʼ, bey xan kun antal máax kun kuxtal ken xuʼulsaʼak le yóokʼol kaabaʼ. Máaxoʼob maʼ kíimoʼob teʼ Búulkabaloʼ tu beetoʼob baʼax kiaʼalik Dioos, maʼ le baʼax ku beetik u chuukan máakoʼoboʼ, le oʼolal tu náachkuntubaʼob tiʼ u kʼasaʼan máakiloʼob le kʼiinoʼob jeʼeloʼ. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ «Noeeʼ j-lúub utsil tu táan Kʼu [wa Dioos]» yéetel «kuxlaj kaʼach jeʼel bix tu yóoltilak Kʼueʼ» (Génesis 6:8, 9). Tiʼ tuláakal wíinikoʼobeʼ, chéen jujuntúul máakoʼob, «oocho u túululoʼob, j-toʼokoʼob [tiʼ] le jaʼoʼ» (1 San Pedro 3:20). Jéeobaeʼ tiaʼalajtiʼob: «Yanakteʼex yaʼabkach a paalaleʼex[,] chupeʼex le luʼumoʼ» (Génesis 9:1).
20 U Tʼaan Diooseʼ ku jaajkuntiktoʼoneʼ «yaʼabkach máakoʼob» kun púutsʼloʼob tiʼ le «nojoch yaayaj óolaloʼ» (Apocalipsis 7:9, 14). ¿Jaytúuloʼob? Jesuseʼ tiaʼalaj: «Nuʼutʼ le jool naj bey xan le bej ku bin tiʼ [le] kuxtaloʼ, yéetel jach jumpʼíit máakoʼob» kaxtik (San Mateo 7:13, 14). Tiʼ le yaʼabach miyoones máakoʼob kajaʼanoʼob teʼ Luʼumaʼ, maʼ yaʼab kun kuxtaloʼob tiʼ le xuʼulsajil ku taaloʼoʼ. Baʼaleʼ, jeʼel u páajtal u yantaltiʼob u kiʼimak óolalil u yantal u paalaloʼob tsʼeʼetsʼek kʼiinoʼob teʼ túumben yóokʼol kaaboʼ, jeʼex úuchik yéetel le kuxlajoʼob tiʼ le Búulkabaloʼ (Isaías 65:23).
«Pʼil ichneneʼex [mantatsʼ]»
21, 22. 1) ¿Baʼax tiʼ tsʼoʼok u yáantkech úuchik k-ilik baʼax úuch tu kʼiiniloʼob Noe? 2) ¿Máakalmáak le teeksto utiaʼal le jaʼab 2004 yéetel baʼaxten kʼaʼabéet k-beetik baʼax kiaʼalik?
21 Kex tsʼoʼok u máan kʼiin úuchuk le Búulkabaloʼ, baʼaleʼ le baʼax ku kaʼansiktoʼonoʼ maʼ unaj k-tuʼubskiʼ (Tiʼ Romailoʼob 15:4). U chíikaʼanil k-kʼiinoʼob tiʼ u kʼiiniloʼob Noeiʼ kʼaʼabéet u yáantkoʼon naʼat baʼax u kʼáat yaʼal le baʼaloʼob táan yúuchloʼob bejlaʼoʼ yéetel ka u yáantoʼon utiaʼal maʼ u náayal k-óol k-páaʼt u taal Jesus utiaʼal u xuʼuls tiʼ le kʼasaʼanoʼoboʼ, tumen letiʼeʼ yaan u kʼuchul jeʼex utúul ookol yéetel áakʼabeʼ.
22 Bejlaʼeʼ, Jesuseʼ táan u nuʼuktik le nojoch meyaj ku beetaʼal utiaʼal u naʼatsʼal máakoʼob tu yiknal Dioosoʼ. U kaajal Diooseʼ tsʼaʼan utiaʼal u kanáantaʼal k-kuxtal, le oʼolal ku keʼetel yéetel upʼéel cheem. Wa maʼ k-kʼáat ka úuchuktoʼon mix baʼal ken taalak le xuʼulsajiloʼ, kʼaʼabéet maʼ k-jóokʼol ichil. Tu baʼpaacheʼ tiaʼan u yóokʼol kaab Sáatanasiʼ, taak u kóolik jeʼel máaxak naayal u yóoleʼ. Le oʼolal túuneʼ, jach kʼaʼabéet k-pʼilik ich mantatsʼ yéetel maʼ u náayal k-óol le táan k-páaʼtik u taalbal u kʼiinil Jéeobaoʼ (San Mateo 24:42, 44, LTN).
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 10]
¿Kʼajaʼan wa tech?
• ¿Baʼax tiaʼalaj Jesus tiʼ baʼax yaan yil yéetel u taalbal?
• ¿Yéetel baʼax kʼiiniloʼob tu ketaj Jesus le kʼiinoʼob táan k-ilik bejlaʼa?
• ¿Tiʼ baʼax chíikaʼan u kʼiiniloʼob Noe tiʼ k-kʼiinoʼob?
• Bey tumen le baʼaxoʼob kiúuchul bejlaʼa, letiʼe xan úuchoʼob tu kʼiiniloʼob Noeoʼ, ¿baʼax jach kʼaʼabéet k-beetik?
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 9]
Le teeksto utiaʼal le jaʼab 2004 letiʼ lelaʼ: «Pʼil ichneneʼex [mantatsʼ], [...] Maʼ u náayal a wóoleʼex» (San Mateo 24:42, 44, LTN).