«Beet maʼalob a meyaj»

«Tsʼoʼokbes a meyaj.» (2 TIMOTEO 4:5, Le Tumben Nuptʼan, LTN.)

1, 2. Kex tuláakal le kristiaanoʼob kʼaʼabéet u jóoʼloʼob kʼaʼaytaj mantatsʼ yéetel u kaʼansajoʼob tubeeleʼ, ¿baʼax kiaʼalik le Biiblia kʼaʼabéet u beetik le nuxiboʼoboʼ?

TECHEʼ, ¿utúul j-kʼaʼaytajech wa tiʼ le Reeinooʼ? Wa beyoʼ, unaj a tsʼáaik nib óolal tiʼ Jéeoba yoʼolal le jach maʼalob meyaj u tsʼaamajtechoʼ. ¿Nuxibech tiʼ upʼéel múuchʼulil wa? Wa beyoʼ, Jéeobaeʼ u tsʼaamajtech uláakʼ jach maʼalob meyaj. Baʼaleʼ, kʼaʼajaktecheʼ maʼ tumen xooknajaʼanoʼon wa tumen maʼalob k-tʼaaneʼ le tsʼáaiktoʼon u páajtalil k-kaʼansaj tubeel wa le tsʼáaiktoʼon u páajtalil k-nuʼuktik tubeel upʼéel múuchʼulil. Jéeoba tsʼáaiktoʼon u páajtalil k-kaʼansaj tubeel, yéetel wa jujuntúul xiiboʼob ku tsʼaʼabloʼob utiaʼal u nuʼuktoʼob le múuchʼuliloʼ, ku tsʼaʼabloʼob tumen táan u tsʼoʼokbeskoʼob le baʼax kiaʼalik le Biiblia utiaʼal le nuxiboʼoboʼ (2 tiʼ Corintoiloʼob 3:5, 6; 1 tiʼ Timoteo 3:1-7).

² Tuláakal jaajil kristiaanoeʼ kʼaʼabéet u jóokʼol kʼaʼaytaj mantatsʼ yéetel u kaʼansaj tubeel, baʼaleʼ le nuxiboʼoboʼ ku maas páaʼtaʼal ka jóoʼkoʼob kʼaʼaytaj mantatsʼ yéetel ka kaʼansanakoʼob tubeel. Le meyaj ku beetik le nuxiboʼob «jach ku meyajoʼob tiʼ tseʼek yéetel tiʼ kaʼansaj[eʼ]», jach maʼalob yilaʼal tumen Dioos yéetel Kriisto, bey xan tumen u yéet sukuʼuniloʼob (1 Timoteo  5:17, LTN; Tiʼ Efesoiloʼob 5:23; Tiʼ Hebreob 6:10-12). Utúul nuxibeʼ mantatsʼ kʼaʼabéet u maʼalob kaʼansaj; áapostol Paabloeʼ, le ka tsʼíibnaj tiʼ Tíimoteoeʼ, tiaʼalaj baʼaxten: «Bíin kʼuchuk u kʼiinil maʼ bíin óoltaʼak tumen máakoʼob u kʼamoʼob le maʼalob kaʼansajoʼ; baʼax kun úuchuleʼ, jeʼel bix [ken] u tsʼíiboltoʼobeʼ, bíin u muchʼkíintoʼob j-kaʼambesajoʼob utiaʼal ka kaʼansaʼak tiʼob chéen le baʼax u káat u yuʼuboʼoboʼ. Bíin u kúulpachkuntoʼob le jaajoʼ, yéetel bíin u tsʼáa u yóoloʼob tiʼ tuláakal u jejeláasil chéen tsikbatbil baʼaloʼob. Baʼaleʼ techeʼ pʼáaten mantatsʼ yéetel maʼalob tuukul, mukʼyajt le yaayaj óolaloʼoboʼ, kʼub a wóol a tseʼekt le maʼalob péektsiloʼ. Beet maʼalob a meyaj» (2 tiʼ Timoteo 4:3-5).

3. ¿Baʼax kʼaʼabéet u beetik utúul nuxib utiaʼal maʼ u náachkuntaʼal le sukuʼunoʼob tiʼ Dioos tumen kaʼansajoʼob maʼ jaajtakoʼoʼ?

³ Utiaʼal maʼ u náachkuntaʼal le sukuʼunoʼob tiʼ Dioos tumen kaʼansajoʼob maʼ jaajtakeʼeʼ, le nuxiboʼ unaj u beetik le baʼax kiaʼalik Paabloaʼ: «Techeʼ yanak a wóol tiʼ tuláakal baʼal, [...] tsʼoʼokbes a meyaj» (2 Timoteo 4:5, LTN). Le nuxiboʼ unaj u tsʼoʼokbesik yéetel beetik maʼalob u meyaj. Le nuxib beetik baʼax kiaʼalik le tsolnuʼukaʼ ku tsʼoʼokbesik tuláakal u meeyjiloʼob teʼ múuchʼuliloʼ, mix upʼéel ku tuʼubul tiʼ, yéetel ku yilik u láaj beetik tubeel. Tak le mejen meyajoʼob ku yilik u tsʼoʼokbesik tubeeloʼ (San Lucas 12:48; 16:10).

4. ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal k-tsʼoʼokbesik tubeel k-meeyjil kaʼansajeʼ?

⁴ U tsʼoʼokbesik tubeel u meeyjil kaʼansaj máakeʼ, maʼ u kʼáat yaʼal mantatsʼ kʼaʼabéet u jóokʼol kʼaʼaytaj sáamsamaliʼ, baʼax kʼaʼabéeteʼ ka u yil u beetik tuláakal le ku páajtal ken jóokʼok kʼaʼaytaj. U suuktal u jóokʼol máak teʼ kʼaʼaytajoʼ jeʼel u beetik yantal u yich u meeyjil kaʼansajeʼ. Utúul nuxibeʼ jeʼel u páajtal u maas jóokʼol kʼaʼaytaj wa ku tsʼáaik u yoorai utiaʼal u beetik u meyajoʼobeʼ bey xan wa ku yilik baʼax meyajiloʼob jeʼel u tsʼáaik beetbileʼ yéetel tiʼ máax jeʼel u tsʼáaikeʼ (Tiʼ Hebreob 13:17). Baʼaleʼ, le nuxib ku tsiʼikil tumen u yéet kristiaanoiloʼobeʼ unaj xan u beetik le meyaj tsʼaʼan u beetoʼ, jeʼex tu beetil Ne-emiyaseʼ; letiʼeʼ áantajnaj yéetel u kʼaboʼob le ka líiʼsaʼab tu kaʼatéen u tulum pakʼiloʼob Jéerusalen (Nehemías 5:16). Tuláakal máaxoʼob meyajtik Jéeobaeʼ mantatsʼ kʼaʼabéet u kʼaʼaytikoʼob u Reeino Dioos (1 tiʼ Corintoiloʼob 9:16-18).

5. ¿Bix kʼaʼabéet k-ilik le meeyjil kaʼansajoʼ?

⁵ U j-jaajkunajoʼon Jéeobaeʼ yantoʼon upʼéel jach jatsʼuts meyaj ku taasiktoʼon kiʼimak óolal. Jach nojoch baʼal k-ilik u páajtal k-áantaj utiaʼal ka uʼuyaʼak le maʼalob péektsil tuláakal yóokʼol kaab táanil tiʼ u taal le xuʼulsajiloʼ (San Mateo 24:14). Kex kʼeban wíinkoʼoneʼ, Paabloeʼ jach ku líiʼsik k-óol yéetel le tʼaanoʼobaʼ: «Le ayikʼaliloʼ [wa le meeyjil kaʼansaj tsʼaʼantoʼonoʼ] tiʼ yaan tiʼ k-wíinklileʼ, le wíinklilaʼ bey  kuum beetaʼan yéetel kʼateʼ, utiaʼal ka ilaʼakeʼ le nojoch páajtalilaʼ tiʼ Kʼu [wa Dioos] u taal, maʼ tiʼ toʼoniʼ» (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:7). Jach beyoʼ, toʼoneʼ jeʼel u páajtal k-meyajtik Dioos jeʼex u kʼáateʼ, baʼaleʼ chéen yoʼolal le páajtalil yéetel naʼat ku tsʼáaiktoʼonoʼ (1 tiʼ Corintoiloʼob 1:26-31).

Kʼaʼabéet «k-néentik» u kiʼichkelmil Dioos

6. ¿Baʼax u jelaʼanil u Íisrael Jajal Dioos tiʼ le u kaajil Íisrael úuchoʼ?

⁶ Le ka tʼaanaj Paablo tiʼ le kristiaanoʼob kun binoʼob kaʼanoʼ, tiaʼalaj: «[Diooseʼ] tu tsʼáaj toʼon u páajtalil k-meyajtik yáanal jumpʼéel túumben nup tʼaan». Paabloeʼ tu yeʼeseʼ, le túumben nuptʼaan beetaʼab yéetel u Íisrael Jajal Dioos, le béeychaj yéetel u kʼiʼikʼel Jéesukriistooʼ, jelaʼan tiʼ le úuchben nuptʼaan beetaʼab yéetel u kaajil Íisrael le ka tʼaanaj Moises tu yoʼolaloʼ. Paabloeʼ kiaʼalik xaneʼ, le ka éem Moises tu witsil Síinai yéetel le kaʼapʼéel tuunich tuʼux tsʼíibtaʼan le Diees Máandamientoʼoboʼ, le íisraelitaʼoboʼ maʼ páajchaj u paktikoʼob u táan yichiʼ, tumen jach sáasjomeʼenchaji. Baʼaleʼ, ka máan le kʼiinoʼoboʼ maas talam baʼax úuch tiʼe íisraelitaʼoboʼ, tumen xuʼul u «naʼatikoʼob» le Leeyoʼ, yéetel u puksiʼikʼaloʼobeʼ píix bey yéetel upʼéel nookʼeʼ. Baʼaleʼ, máaxoʼob kaʼa suunajoʼob tu yiknal Dioos yéetel u jaajil u yóoloʼobeʼ, luʼsaʼab le nookʼ pixmai u puksiʼikʼaloʼoboʼ. Le ka tʼaanaj Paablo tiʼ le meyaj tsʼaʼan tiʼ le yanoʼob yáanal le túumben núup tʼaanoʼ, tiaʼalaj: «Tuláakloʼon, tumen maʼ pixaʼan k-ich yéetel jumpʼéel nookʼeʼ, beyoʼon jumpʼéel néen ku yeʼesik u kiʼichkelmil Yuumtsileʼ» (2 tiʼ Corintoiloʼob 3:6-8, 14-16; Éxodo 34:29-35). Teʼ kʼiinoʼobaʼ, le «uláakʼ [u] j-tamanoʼob» Jesusoʼ beyoʼob xan upʼéel néeneʼ, táan u yeʼeskoʼob u kiʼichkelmil Jéeoba (San Juan 10:16).

7. ¿Bix jeʼel u páajtal u yeʼesaʼal u kiʼichkelmil Dioos tumen kʼeban wíinikoʼobeʼ?

⁷ Kʼeban wíinkoʼobeʼ, ¿bix jeʼel u páajtal u yeʼeskoʼob u kiʼichkelmil Dioos wa mix juntúul tiʼ letiʼob jeʼel u páajtal u yilik u táan yich Dioos ka pʼáatak kuxaʼanileʼ? (Éxodo 33:20.) Kʼaʼabéet k-naʼatkeʼ, Jéeobaeʼ maʼ chéen nojoch u nojbeʼeniliʼ, u tukulmaj xan u beetik upʼéel baʼal jach nojoch: u xuʼulsik yéetel u Reeino tuláakal máak maʼ u kʼáat u kʼam u góobernasioniʼ. Tuláakal baʼax kiaʼalik le Biiblia yaan yil yéetel le Reeinoaʼ táakaʼan ichil le«kiʼichkelem meyajoʼob» káaj u kʼaʼaytaʼal tumen le máaxoʼob tsʼaʼabtiʼob le kiliʼich muukʼ teʼ Péentekostes tiʼ u jaʼabil 33 t.T-kʼ (teʼ T-kʼiinoʼobaʼ) (Baʼaxoʼob [Hechos] 2:11). Yéetel u nuʼuktaj le kiliʼich muukʼoʼ páajchaj u kʼaʼaytkoʼob le maʼalob péektsilil tuláakal tuʼuxoʼ (Baʼaxoʼob 1:8).

8. ¿Baʼax tu chʼaʼatukultaj u beetik Paablo?

⁸ Paabloeʼ jach tu chʼaʼa tukultaj maʼ u jáawal u bisik le maʼalob péektsiloʼ. Letiʼeʼ tu tsʼíibtaj: «Bey túunoʼ  mix bikʼin ku lúubul k-óol, tumen Kʼu [wa Dioos] ichil u chʼaʼa óotsilileʼ tu kʼubéentaj toʼon le meyajaʼ. Tsʼoʼok k-tsʼáaik juntséelil le baʼax ku beetaʼal ich taʼak[unbáa]iloʼ tumen subtsiloʼob; maʼ táan k-máan yéetel tuusoʼob[iʼ] mix táan k-jelbesik u maʼalob péektsil Kʼu [wa Dioosiʼ]. Baʼaleʼ k-aʼalik chéen u jaajil, beyoʼ k-kʼubéentikba tiʼ u tuukul tuláakal máak tu táan Kʼu» (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:1, 2). «Le meyaj» kiaʼalik Paabloaʼ letiʼe u tsʼaʼabal kʼaj óolbil u jaajil utiaʼal ka juulnak tuláakal tuʼux le sáasil ku taal tiʼ Dioosoʼ.

9, 10. ¿Bix jeʼel «k-néentik» u nojbeʼenil Jéeobaeʼ?

⁹ Paabloeʼ tiaʼalaj tiʼ máax u taal tuláakal sáasil: «Kʼu [wa Diooseʼ] tu túuxtaj ka sáasichajak le sáasil ichil le éekʼjochʼeʼeniloʼ, [...]tsʼoʼok u beetik u sáasilchajal u sáasilil [ichil] k-puksiʼikʼal, utiaʼal ka páatak k-kʼaj óoltik yéetel le sáasiloʼ u nojbeʼenil Kʼu ku [l]éembal tu táan yich Jéesukriisto» (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:6; Génesis 1:2-5). Tsʼaʼantoʼon upʼéel meyaj jach maʼalob: k-meyajtik Dioos. Le oʼolal kʼaʼabéet k-toj kuxtal utiaʼal k-eʼesik jeʼex upʼéel néen u nojbeʼenil Jéeobaeʼ.

¹⁰ Máaxoʼob yanoʼob ich éeʼjochʼeʼenileʼ, maʼ tu páajtal yilkoʼob u nojbeʼenil Jéeoba mix xan tu páajtal yilkoʼob bix u yeʼesaʼal tumen Jéesukriisto, le Moises teʼ t-kʼiinoʼobaʼ. Baʼaleʼ u j-jaajkunajoʼon Jéeobaeʼ k-naʼatik yéetel k-néentik u sáasilil le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ. Máaxoʼob yanoʼob ich éeʼjochʼeʼenileʼ kʼaʼabéettiʼob le sáasil ku taal tiʼ Dioos utiaʼal ka u tokubaʼob tiʼ le xuʼulsajiloʼ. Le oʼolaleʼ, utiaʼal k-nojbeʼenkúuntik Jéeobaeʼ, kʼaʼabéet k-kʼubikba yéetel kiʼimak óolal k-beet u juul le sáasil ichil le éeʼjochʼeʼenil jeʼex u túuxmiltoʼonoʼ.

Ken k-tsʼáa xook tiʼe máakoʼoboʼ kʼaʼabéet k-beetik u juul le sáasiloʼ

11. ¿Bix úuchik u yeʼesik Jesus kʼaʼabéet k-beetik u juul k-sáasil, yéetel bix jeʼel k-beetik u juul k-sáasil ken k-tsʼáa xook tiʼe máakoʼoboʼ?

¹¹ Jesuseʼ tiaʼalaj tiʼ u j-kaambaloʼob: «Teʼexeʼ u sáasilil yóokʼol kaab. Jumpʼéel nojoch kaaj yaan yóokʼol jumpʼéel puʼukeʼ maʼ tu páajtal u taʼakaʼal. Mix ku tʼaʼabal jumpʼéel sáasil utiaʼal ka tsʼaʼabak yáanal jumpʼéel muut; baʼaleʼ ku tsʼaʼabal kaʼanal utiaʼal ka u sáasilkunt tuláakal le máaxoʼob yanoʼob ich najoʼ. Bey xan teʼex il a wileʼex ka juulnak a sáasileʼex tu táan le máakoʼoboʼ, tumen beyoʼ, le ken u yiloʼob le uts ka beetikeʼexoʼ, yaan u kiʼikiʼtʼantikoʼob a Taataʼex yaan teʼ j-kaʼanoʼ» (San Mateo 5:14-16). K-bisik upʼéel toj kuxtaleʼ jeʼel u beetik u kiʼikiʼtʼantaʼal Dioos tumen uláakʼ máakoʼobeʼ (1 San Pedro 2:12). Le jejeláas bix k-táakpajal teʼ meeyjil kaʼansajoʼ ku tsʼáaiktoʼon u páajtalil utiaʼal k-beetik u juul le sáasiloʼ. Baʼax jach k-kaxkeʼ k-beetik u juul u sáasilil u Tʼaan Dioos ikil kaʼansik tubeel  le máakoʼob yéetel le Biibliaoʼ. Kʼaʼabéet kaʼansik tubeel le j-xoknáaloʼoboʼ, tumen beyoʼ k-eʼesik táan k-beetik maʼalob le meyaj tsʼaʼantoʼonoʼ. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal ka kʼuchuk tu puksiʼikʼal le j-xoknáal le baʼax k-kansiktiʼoʼ?

12. ¿Baʼaxoʼob jeʼel u páajtal k-kʼáatik tiʼ Jéeobaeʼ?

¹² Utiaʼal k-eʼesik jach tu jaajil k-kʼáat tsʼáa xook tiʼ wa máax yéetel le Biibliaoʼ, kʼaʼabéet k-kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáantoʼon k-kaxte. Ken k-beet lelaʼ, k-eʼesik táan k-naʼatik kʼaʼabéet áantik uláakʼ máakoʼob u kʼaj óoltoʼob Dioos (Ezequiel 33:7-9). Jéeobaeʼ yaan u yuʼubik le baʼax k-káatiktiʼaʼ, yéetel wa k-ilik kaxtik le máaxoʼob taak u kaambaloʼoboʼ, letiʼeʼ yaan u yáantkoʼon k-kaxtoʼob (1 San Juan 5:14, 15). Baʼaleʼ maʼ chéen unaj k-kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáantoʼon k-kaxt máax jeʼel u yóotik xook yéetel toʼoneʼ. Ken káajak k-xokik le Biiblia yéetel wa máaxoʼ, kʼaʼabéet kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáantoʼon k-il tiʼ baʼax kʼaʼabéet k-maas áantik le j-xoknáaloʼ, lelaʼ yaan u yáantkoʼon k-kaans tubeel kaada ken xiʼikoʼon k-xíimbalte (Tiʼ Romailoʼob 12:12).

13. ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal k-kaʼansik tubeel le máakoʼoboʼ?

¹³ Utiaʼal k-kaʼansik tubeel le máakoʼob yéetel le Biibliaoʼ, táanil kʼaʼabéet k-xokik baʼax ken kaʼanstiʼob kaada ken xiʼikoʼon. Wa k-uʼuyik bey maʼ jach k-ojel bix jeʼel k-tsʼáaik le xookoʼ, baʼax jeʼel u yáantkoʼoneʼ ka k-il bix u nuʼuktik le xook kaada semaana le j-ilaj xookil liibrooʼ. Kaada wa baʼax kʼiineʼ, maʼalob xan ka k-láakʼint le sukuʼunoʼob jach u yojloʼob u tsʼáaʼob le xookoʼ. Jach maʼalob xan ka kaambalnakoʼon tiʼ bix úuchik u tuukul yéetel u kaʼansaj Jesus.

14. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal u kʼuchul tu puksiʼikʼal le j-xoknáal le baʼax k-kaʼansiktiʼoʼ?

¹⁴ Tiʼ Jesuseʼ, jach tu taasaj kiʼimak óolal u beetik baʼax u kʼáat u Taata bey xan u tsʼáaik ojéelbil tiʼ Dioos tiʼ uláakʼ máakoʼob (Salmo 40:8). Jesuseʼ jach chúukpaj yóol u kaʼans le máakoʼoboʼ yéetel tu yilaj ka kʼuchuk tu puksiʼikʼaloʼob le baʼax ku kaʼansiktiʼoboʼ (San Mateo 11:28-30). Toʼon xaneʼ unaj k-ilik u kʼuchul tu puksiʼikʼal le máakoʼob le baʼax kaʼansiktiʼoboʼ. Utiaʼal k-beetkeʼ, kʼaʼabéet k-xokik baʼax ken kaʼanstiʼob yéetel kʼaʼabéet k-kʼaʼajsik bix u tuukuloʼob, beyoʼ yaan u páajtal k-áantkoʼob tubeel ken xiʼikoʼon k-tsʼáa le xook tiʼoboʼ. Wa le j-xoknáal tiʼ u taal tuʼux maʼ kʼaj óolaʼan le Biibliaoʼ, kʼaʼabéet k-beetik u yilik jach jaaj baʼax kiaʼalik le Kiliʼich Liibroaʼ. Utiaʼal lelaʼ yaan u kʼaʼabéettal k-xokik yéetel k-tsolik yaʼab teekstos tiʼ.

Kʼaʼabéet k-áantkoʼob u naʼatoʼob le kettʼaanoʼoboʼ

15, 16. 1) ¿Bix jeʼel k-áantik utúul j-xoknáal maʼ tu naʼatik upʼéel kettʼaan ku beetaʼal teʼ Biibliaoʼ? 2) ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-beetik wa le j-xoknáal maʼ tu naʼatik upʼéel kettʼaan ku chíikpajal tiʼ upʼéel liibro wa foyeetoeʼ?

¹⁵ Maʼ xaaneʼ utúul j-xoknáaleʼ  maʼ tu naʼatik upʼéel kettʼaan ku beetaʼal teʼ Biibliaoʼ. Maʼ xaaneʼ, maʼ tu naʼatik baʼax tu yóotaj u yaʼal Jesus le ka tʼaanaj tiʼ u tʼuchkíintaʼal upʼéel sáasil tiʼ upʼéel kúuchil kaʼanal (San Marcos 4:21, 22). Jesuseʼ táan u tʼaan kaʼach tiʼ le úuchben kíinkejoʼob ku meyajoʼob teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ. Le nuʼukuloʼobaʼ ku tóokkoʼob kaʼach u áaseitei oliibo yéetel yaan kaʼach u chan meechai utiaʼal u tʼaʼabloʼob; le sáasiloʼobaʼ ku tʼuchkíintaʼaloʼob kaʼanal utiaʼal u sáasilkúuntkoʼob ichil le najoʼ. Utiaʼal k-tsolik tubeel le kettʼaanaʼ, maʼ xaaneʼ unaj k-kaxtik ichil le juʼunoʼob jóoʼsaʼanoʼob tumen u j-jaajkunajoʼob Jéeobaoʼ baʼax tióotaj u yaʼal Jesus. Baʼaleʼ, ¡bukaʼaj kiʼimak óolal ku taasik k-kaʼansik upʼéel baʼal ku naʼataʼal tumen u yuumil naj yéetel ku tsʼáaik u nib óolalil tu yoʼolal!

¹⁶ Maʼ xaaneʼ, le liibro wa foyeeto táan k-xokikoʼ ku taasik upʼéel kettʼaan maʼ tu naʼataʼal tumen le j-xoknáaloʼ. Wa beyoʼ, ilawil a tsolik tubeel utiaʼal u naʼatik wa kʼex yéetel uláakʼ kettʼaan láayliʼ le ku kaʼansikeʼ. Maʼ xaaneʼ, upʼéel liibro wa foyeetoeʼ kiaʼalikeʼ, máaxoʼob tsʼokaʼan u beeloʼobeʼ kʼaʼabéet u kanik u paklan áantubaʼob. Utiaʼal u naʼataʼal tubeeleʼ, maʼ xaaneʼ ku ketik yéetel utúul tráapesista táan u yúumbal u machmuba tiʼ upʼéel trapeesio, baʼaleʼ ken u puluba tiʼ le trapeesiooʼ, utiaʼal maʼ u lúubuleʼ, kʼaʼabéet u maʼachal tumen uláakʼ tráapesista. Wa le j-xoknáal maʼ tu naʼatik le kettʼaanaʼ, jeʼel u páajtal k-tʼaan tiʼ kaʼatúul máakoʼob kʼaʼabéet u yéemskoʼob u wakáaliloʼob upʼéel kamioneʼ. Utiaʼal u beetkoʼobeʼ kʼaʼabéet u múul meyajoʼob, utúul tiʼ le letiʼobeʼ ku máansik le wakáal tiʼ uláakʼ utúuloʼ, tak ken u láaj éemsoʼob.

17. ¿Baʼax k-kanik tiʼ le kettʼaanoʼob tu beetaj Jesusoʼ?

¹⁷ Wa ku kʼaʼabéettal k-kʼexik upʼéel kettʼaaneʼ, maʼ xaaneʼ kʼaʼabéet jóoʼsik u súutukil utiaʼal k-tuuklik baʼax yéetel kettʼaanil jeʼel u páajtal k-kʼexkeʼ. Baʼaleʼ, lelaʼ ku yeʼesik jach k-kʼáat ka kaambalnak le j-xoknáaloʼ. Jesuseʼ, utiaʼal u tsolik baʼaloʼob talamtakeʼ, tu ketaj yéetel baʼaloʼob maʼ talam u naʼataloʼobiʼ. Teʼ tseʼektaj tu beetaj teʼ puʼukoʼ, tiʼ k-ilik jujumpʼéel tiʼ le kettʼaanoʼobaʼaʼ. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ le máakoʼoboʼ jaʼakʼ yóoloʼob yoʼolal bix u kaʼansaj Jesus (San Mateo 15:1–7:29). Jesuseʼ jach u yaabilmaj kaʼach le máakoʼoboʼ, le oʼolal maʼ tsʼíikilnaj ka yanchaj u kaʼa tsolik baʼax ku kaʼansikiʼ (San Mateo 16:5-12).

18. ¿Baʼax ku yaʼalaʼal ka k-beet yéetel le teekstos maʼ tsʼíibtaʼan baʼax kiaʼalikoʼob teʼ xóotʼoloʼoboʼ?

¹⁸ Le yaabilaj k-uʼuyik yoʼolal k-éet máakiloʼobeʼ yaan u beetik k-tsoliktiʼob tubeel le baʼax ku kaʼansik le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ (Baʼaxoʼob 17:2, 3). Utiaʼal k-beetik lelaʼ, kʼaʼabéet k-kʼáatik u yáantaj Dioos táanil tiʼ k-xokik tu yéeteloʼob le jóoʼsaʼaniloʼob u taaloʼob tiʼ «le palitsil chúukaʼan yóol yéetel yaan  u naʼat[oʼ]» (San Lucas 12:42-44). Jeʼex le liibro El conocimiento que lleva a vida eterna ku taasik yaʼab teekstos maʼ tsʼíibtaʼan baʼax kiaʼalikoʼob teʼ xóotʼoloʼoboʼ tumen minaʼan tuʼux u binoʼob. * Le táan k-tsʼáaik le xookoʼ, kʼaʼabéet k-xokik yéetel k-tsolik jujumpʼéel tiʼ le teekstosoʼoʼ. Kʼaʼajaktoʼoneʼ, baʼax k-kaʼansikeʼ tiʼ ku jóokʼol teʼ Biibliaoʼ yéetel le Biibliaoʼ jach yaan u páajtalil utiaʼal u kʼexik u kuxtal máakoʼob (Tiʼ Hebreob 4:12). Le ken k-xok kaada xóotʼoleʼ, kʼaʼabéet k-ilik k-xokik jujumpʼéel tiʼ le teekstos maʼ tsʼíibtaʼan baʼax kiaʼalikoʼoboʼ. Kʼaʼabéet k-áantik le j-xoknáal utiaʼal ka u naʼat baʼax ku kaʼansik le Biibliaoʼ. Kʼaʼabéet xan k-eʼesik tiʼe j-xoknáal baʼax utsiloʼob jeʼel u kʼamik wa ku beetik baʼax kiaʼalik Diooseʼ (Isaías 48:17, 18).

Kʼaʼabéet k-beetkeʼex kʼáatchiʼob jeʼel u beetik u tuukuloʼobeʼ

19, 20. 1) ¿Baʼaxten maʼalob ka k-kʼáat tiʼe j-xoknáal baʼax ku tuklik tiʼ wa baʼaxoʼ? 2) ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-beetik wa k-ilik yaan baʼaloʼob unaj k-maas tsolik tiʼe j-xoknáaloʼ?

¹⁹ Le bix tu beetil le kʼáatchiʼob Jesusoʼ tu yáantaj le máakoʼob utiaʼal ka tuukulnakoʼoboʼ (San Mateo 17:24-27). Wa taak k-ojéeltik baʼax ku tuklik le j-xoknáal tiʼ wa baʼaxeʼ, le bix ken k-kʼáatiltiʼoʼ kʼaʼabéet maʼ u beetik u tsʼíikil mix u chʼaʼik subtal. Maʼ xaaneʼ jeʼel k-ilik láayliʼ ku oksaj óoltik kaʼansajiloʼob maʼ tiʼe Biiblia u taaloʼoboʼ. Maʼ xaaneʼ láayliʼ ku tuklik Diooseʼ upʼéel Tríinidad. Le liibro Conocimiento, tu óoxpʼéel xookileʼ, ku yeʼesikeʼ le tʼaan Tríinidadoʼ maʼ tu chíikpajal teʼ Biibliaoʼ; ku taasik xan teekstos kieʼeskoʼob Jéeoba yéetel Jesuseʼ, maʼ utúuliliʼobiʼ, yéetel ku tsolik xaneʼ le espiiritu saantooʼ, maʼ utúul máakiʼ, u muukʼil u meyaj Dioos. Maʼ xaaneʼ, ken k-tsol le teekstos ku chíikpajloʼob teʼeloʼ, le j-xoknáaloʼ jeʼel u naʼatik, Diooseʼ, maʼ upʼéel Tríinidadiʼ. Baʼaleʼ, ¿kux túun wa maʼ kʼuch u naʼatiʼ? Ken kaʼa xiʼikoʼon k-xíimbalteʼ, ken tsʼoʼokok k-xook tu yéeteleʼ, jeʼel u páajtal k-jóoʼsik u chan súutukil utiaʼal k-eʼesik baʼax kiaʼalik uláakʼ jóoʼsaʼanil beetaʼan tumen u j-jaajkunajoʼob Jéeobaeʼ, jeʼex le foyeeto ¿Debería creer usted en la Trinidad? Tuláakʼ xook túuneʼ jeʼel u páajtal k-chʼaʼajoʼoltik u xookil le liibro Conocimiento.

²⁰ Koʼox aʼalikeʼ, ken tsʼoʼokok k-kʼáatik tiʼe j-xoknáal baʼax ku tuklik yoʼolal wa baʼaxoʼ, le baʼax ku núukikoʼ ku beetik u jaʼakʼal k-óol wa tak ku beetik u lúubul k-óol. Wa kiaʼaliktoʼon láayliʼ táan u beetik upʼéel baʼal maʼ maʼalob, jeʼex le tsʼuʼutsʼ chamaloʼ, jeʼel u páajtal k-aʼaliktiʼeʼ, maʼalob ka k-tsʼoʼoks le baʼax táan k-ilkoʼ, yéetel tuláakʼ kʼiineʼ k-tsikbal tiʼ le tsʼuʼutsʼ chamaloʼ. Bey tsʼoʼok k-ojéeltik láayliʼ ku tsʼuʼutsʼoʼ, jeʼel u páajtal k-kaxtik baʼax nuʼuktajil tsʼoʼok u jóokʼol jeʼel u yáantik le j-xoknáal u pʼat u tsʼuʼutsʼ  chamaloʼ. Le táan k-ilik u kʼuchul tu puksiʼikʼal le baʼax k-kaʼansiktiʼoʼ, kʼaʼabéet xan k-kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáant utiaʼal ka kuxlak jeʼex u yaʼalik le Biibliaoʼ.

21. ¿Baʼax jeʼel u yúuchul wa k-kaxtik bix jeʼel kaʼansik kaada j-xoknáaleʼ?

²¹ Wa k-ilik líiʼsikba tubeel yéetel k-kʼáatik u yáantaj Jéeobaeʼ, yaan k-kaxtik bix jeʼel k-kaʼansik kaada utúul tiʼ le j-xoknáaloʼoboʼ. Ken máanak kʼiineʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel k-áantik le j-xoknáal u jach yaabilt Dioosoʼ, bey xan ka u yil u kʼaʼananil u yantal ichil u kaajal Jéeoba yéetel ka u kʼam le nuʼuktaj ku tsʼaʼabal ichiloʼ. ¡Bukaʼaj kiʼimak óolal ku taasiktoʼon ken ilaʼak tumen le j-xoknáal «jach tu jaajil Jajal Dioos tiaʼan ichil[oʼoneʼ]»! (1 Corintios 14:24, 25, LTN.) Le oʼolaleʼ, unaj k-ilik kaʼansik tubeel le máakoʼob k-tsʼáaik xook tiʼoboʼ, yéetel unaj k-beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-áantkoʼob u tsaypachtoʼob Jesusoʼ.

Upʼéel jach táaj maʼalob meyaj

22, 23. ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-tsʼoʼokbesik tubeel le meyaj tsʼaʼantoʼonoʼ?

²² Utiaʼal k-tsʼoʼokbesik tubeel k-meeyjil kaʼansajeʼ, kʼaʼabéet k-kʼáatik tiʼ Dioos ka u tsʼáatoʼon u yáantaj. Le ka tʼaanaj Paablo tiʼ le meeyjil kaʼansajoʼ, tiaʼalaj tiʼ le kristiaanoʼob kun binoʼob kaʼanoʼ: «Baʼaleʼ le ayikʼaliloʼ tiʼ yaan tiʼ k-wíinklileʼ, le wíinklilaʼ bey kuum beetaʼan yéetel kʼateʼ, utiaʼal ka ilaʼakeʼ le nojoch páajtalilaʼ tiʼ Kʼu [wa Dioos] u taal, maʼ tiʼ toʼoniʼ» (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:7).

²³ Kex yéeyanoʼon utiaʼal k-bin kaʼan wa kex tiaʼanoʼob ichil le «uláakʼ j-tamanoʼob» kun pʼáatloʼob way Luʼumeʼ, tuláakloʼon beyoʼon kuum beetaʼan yéetel kʼat jach séeb u paʼapajleʼ (San Juan 10:16). Baʼaleʼ, kex jeʼel bukaʼaj ka k-uʼuy táan k-peʼechʼleʼ, Jéeobaeʼ jeʼel u tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal k-tsʼoʼokbesik le meyaj u tsʼaamajtoʼonoʼ (San Juan 16:13; Tiʼ Filiposiloʼob 4:13). Bey túunoʼ, koʼoneʼex kʼubik k-óol tiʼ Jéeoba yéetel kʼaʼabéet k-ilkeʼex jach táaj maʼalob le meyaj u tsʼaamajtoʼonoʼ, le oʼolal koʼoneʼex tsʼoʼokbeskeʼex tubeel.

[Tsolajiloʼob]

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 17]

¿Baʼax jeʼel a núukikeʼ?

• ¿Baʼax kʼaʼabéet u beetik le nuxiboʼob utiaʼal ka u maʼalob beet u meyajoʼoboʼ?

• ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-kaʼansik tubeel le máakoʼob k-tsʼáaik xook tiʼoboʼ?

• ¿Baʼax jeʼel a beetik wa ka wilik maʼ tu naʼataʼal upʼéel kettʼaan tumen utúul a j-xoknáaleʼ, yéetel baʼax jeʼel a beetik wa ka wilik yaan baʼaloʼob unaj a maas tsolik tiʼeʼ?