Kʼaʼabéet k-páaʼtajeʼex tiʼ le áantaj ku tsʼáaik u kiliʼich muukʼ Dioos ken joʼopʼok u kʼexpajal k-kuxtaloʼ

«Tsʼáa a wóol a wantal tu táan Kʼu [wa Dioos] jeʼel bix juntúul j-me[eyjil] kʼambeʼen[eʼ].» (2 TIʼ TIMOTEO 2:15.)

1. ¿Baʼaxoʼob jeʼel u náachkuntkoʼon tiʼ Diooseʼ?

LE YÓOKʼOL kaabaʼ mantatsʼ táan u kʼexpajal. U naʼat wíinikeʼ táan u maas kaʼantal, baʼaleʼ táan xan u maas kʼastal bix u kuxtal. Jeʼex t-ilaj teʼ yáax xookoʼ, maʼ kʼaʼabéet k-tuukul jeʼex u tuukul le kʼasaʼan yóokʼol kaabaʼ. Baʼaleʼ, jeʼex u bin u kʼexpajal le yóokʼol kaabaʼ, táan xan u bin u kʼexpajal k-kuxtal. Joʼoljeakileʼ paaloʼon, bejlaʼeʼ nojoch máakoʼon; ichil u chan súutuk xaneʼ jeʼel u pʼáatal minaʼantoʼon taakʼineʼ, jeʼel k-jáan kʼojaʼantaleʼ wa jeʼel xan u jáan kíimil utúul máax k-yaabilmeʼ. Baʼaloʼob  jeʼex leloʼobaʼ maʼ tu páajtal k-beetik mix baʼal utiaʼal maʼ u yúuchloʼob, yéetel maʼ xaaneʼ, le baʼaloʼob kiúuchultoʼonoʼ jach séeb jeʼel u náachkuntkoʼon tiʼ Diooseʼ.

2. ¿Baʼaxoʼob úuch tiʼ Dabid?

² Maʼ yaʼab máakoʼob ku jach kʼexpajal u kuxtaloʼob jeʼex úuchik tiʼ Dabid, u paal Jeseiʼ. Chéen utúul chan j-kanan taman kaʼachi, baʼaleʼ ichil u súutuk ka kʼuch kʼaj óoltbil tumen tuláakal u kaajil Íisrael yoʼolal baʼax tu beetaj utiaʼal u sáalbartik le íisraelitaʼoboʼ. Ku máan kʼiineʼ, pʼektaʼab tumen Saul, le oʼolal joʼopʼ u chʼaʼapachtaʼal jeʼex u chʼaʼapachtaʼal utúul baʼalcheʼ utiaʼal u kíimsbileʼ. Kʼuch xan u beetuba reeyil, yéetel tu tsʼáanchaʼataj yaʼab kaajoʼob. Yoʼolal baʼax kʼaas tu beeteʼ tu muʼyajtaj yaayaj baʼaloʼob yéetel yanchaj pʼekbai ichil u yotoch. Ayikʼalchaj xan, yéetel tu muʼyajtaj le yaayaj baʼaloʼob kiúuchul tiʼ máak ken chʼíijkoʼ. Kex yaʼab baʼaloʼob úuchtiʼeʼ, mantatsʼ páaʼtanaj tiʼ Jéeoba yéetel tiʼ le áantaj ku tsʼáaik u kiliʼich muukʼoʼ. Tu yilaj u yantal maʼalob tu táan Dioos, le oʼolal Jéeobaeʼ tu yeʼesaj u yutsil tiʼ (2 tiʼ Timoteo 2:15). Kex yaanal baʼax kiúuchultoʼoneʼ, yaan baʼaxoʼob k-kanik tiʼ baʼax tu beetaj Dabid le ka máan tiʼ le baʼaloʼobaʼ. Yaan u yáantkoʼon k-il bix jeʼel u páajtal k-kʼamik mantatsʼ le áantaj ku tsʼáaik u kiliʼich muukʼ Dioos ken yanak kʼeexoʼob ichil k-kuxtaloʼ.

Kʼaʼabéet k-eʼesik kabal k-óol jeʼex Dabidoʼ

3, 4. ¿Bix úuchik u jach kʼuchul kʼaj óolbil Dabid tumen tuláakal u kaajil Íisrael?

³ Tu táankelmil Dabideʼ, maʼ nojoch baʼal yilaʼaliʼ, mix tak u láakʼtsiloʼob ilik kaʼach beyoʼ. Ka bin le profeeta Samuel tu kaajil Beleneʼ, Jeseiʼ tu taasaj sieete tiʼ u oocho paalal tu táan Samuel, baʼaxeʼ, Dabid, u maas chichnil tiʼ letiʼobeʼ, tu pʼataj teʼ kʼáax u kanáant le tamanoʼoboʼ. Baʼaleʼ, Jéeobaeʼ tsʼokaʼaniliʼ u yéeyik Dabid utiaʼal ka u beetuba u reeyil Íisraeleʼ, le oʼolal túuxtaʼab tʼambil. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ «Samueleʼ tu chʼaʼaj u nuʼukul[il] le áaseiteoʼ, ka tu jumpáaykuntaj tu táan u sukuʼunoʼob utiaʼal ka u beet u ajawil, [...]. [Tiʼ le] súutukoʼ, j-chʼaʼab [wa káaj u nuʼuktaʼal] Dabid tumen u pixan [wa u kiliʼich muukʼ] Yuumtsil» (1 Samuel 16:12, 13). Dabideʼ mantatsʼ páaʼtanaj tiʼ le áantaj ku tsʼáaik u kiliʼich muukʼ Dioosoʼ.

⁴ Le chan táankelem j-kanan tamanaʼ maʼ xáanchaj ka kʼaj óoltaʼab tumen tuláakal u kaajil Íisraeliʼ. Yáaxeʼ tʼaʼan utiaʼal u meyajt Saul, le reeyoʼ, yéetel utiaʼal ka u pax le aarpa u yuʼuboʼ. Tsʼokaʼaniliʼ u yaʼalaʼal tiʼ Saul, Dabideʼ utúul xiʼipal «maʼalob u yojelil paax», tsʼoʼokol xaneʼ utúul «j-baʼatel xiixib máak, ku tʼaan yéetel naʼatil, [yéetel] kiʼichkelem» xan (1 Samuel 16:18). Ku tsʼoʼokol xaneʼ  tu kíimsaj Goliat, utúul nuxiʼi soldaado ku jach tsʼáaik saajkil, le oʼolal mix tak u jach xiibil ichil u soldaadoiloʼob Íisrael u kʼáatoʼob kaʼach baʼateʼel tu yéetel. Le ka tsʼaʼab xan u soldaadoiloʼob Íisrael yáanal u kʼabeʼ, Dabideʼ tu tsʼáanchaʼataj u kaajil Fíilistea. Yaabiltaʼan xan kaʼach tumen u kaajil Íisrael; le kaajoʼ káaj tak u jóoʼsik kʼaayoʼob utiaʼal u nojbeʼenkúuntik Dabid (1 Samuel 17:23, 24, 45-51; 18:5-7).

5. ¿Baʼaxoʼob jeʼel u beetik kaʼach u kaʼantal yich Dabideʼ, baʼaleʼ baʼax eʼesik maʼ kaʼanchaj yichiʼ?

⁵ Dabideʼ jach kʼaj óolaʼan kaʼach tumen tuláakal le kaajoʼ, kiʼichkelem u paktaʼal, maʼalob u tʼaan, jach yojel paax, yaan u naʼat utiaʼal u baʼateʼel, táan u yáantaʼal tumen Dioos... Jeʼel u yaʼalaʼal tuláakal baʼax yaan tiʼ Dabid kaʼacheʼ. Tuláakal le baʼaloʼobaʼ jeʼel u beetik u kaʼantal yich kaʼacheʼ, baʼaleʼ maʼ kaʼanchaj yichiʼ. Le ka tiaʼalaj Saul u tsʼáaik u iija tiʼeʼ, u kabal óolal Dabideʼ ku yilaʼal le ka núukaj: «Teneʼ mix máaken, mix máakoʼob xan in láakʼtsiloʼob tu luʼumil Íisrael utiaʼal ka u jaʼaninten u ajawil Íisrael» (1 Samuel 18:18). Utúul máak kaʼanchajaʼan u xookeʼ bey tu tsolil baʼax tióotaj u yaʼal Dabidaʼ: «Tióotaj yaʼaleʼ, letiʼeʼ mix máak u yuʼubikuba, u láakʼtsiloʼobeʼ óotsiloʼob tsʼoʼoleʼ maʼ tiʼ u chʼiʼibal maʼalob máakoʼob u taaliʼ, le oʼolal maʼ u náajalmaj u jaʼanintaʼal tumen le reeyoʼ».

6. ¿Baʼaxten mantatsʼ kʼaʼabéet k-eʼesik kabal k-óol?

⁶ Dabideʼ maʼ kaʼanchaj yichiʼ tumen u yojleʼ, Jéeobaeʼ jach tíipʼmáanjaʼan u kaʼanlil tiʼ chéen kʼeban wíinikoʼob. Maʼ tak tu naʼatik baʼaxten Diooseʼ ku tuukul tu yoʼolal wíinikoʼob (Salmo 144:3). U yojel xaneʼ, tuláakal le páajtalil anchaj tiʼoʼ, taal chéen tumen áantaʼab yéetel kanáantaʼab tumen Jéeoba (Salmo 18:35). ¡Jach jatsʼuts baʼax k-kanik tiʼ lelaʼ! Jach mix utéen kʼaʼabéet u kaʼantal k-ich yoʼolal le meyaj k-beetik ichil le múuchʼuliloʼ wa tumen jach ojel k-beet upʼéel baʼal tubeel, wa yoʼolal tumen yantoʼon yaʼab baʼaloʼob. Paabloeʼ tu tsʼíibtaj: «¿Baʼax yaan tiʼ teech wa maʼ Kʼu [wa Dioos] tsʼáaj tiʼ techiʼ? Wa Kʼu tsʼáaj tiʼ techeʼ ¿baʼaxten ku kaʼanaltal a wich bey maʼ kʼambil ta beetilakeʼ?» (1 tiʼ Corintoiloʼob 4:7). Wa k-kʼáat kʼam le kiliʼich muukʼoʼ yéetel wa k-kʼáat antal maʼalob tu táan Diooseʼ, mantatsʼ kʼaʼabéet k-eʼesik kabal k-óol (Santiago 4:6).

«Maʼ a sutikeʼex le loob ku beetaʼal teʼexoʼ»

7. ¿Bix úuchik u yantal tiʼ Dabid u páajtalil u kíimsik Saul?

⁷ Kex maʼ kaʼanchaj yich Dabid úuchik u nojbeʼenkunsaʼal tumen le kaajoʼ, baʼaleʼ taakchaj u kíimsaʼal tumen Saul, máax tsʼokaʼaniliʼ u xúumpʼattaʼal tumen u kiliʼich muukʼ  Diooseʼ. Kex mix baʼal u beetmeʼ, Dabideʼ anchaj u púutsʼul yéetel u bin kajtal teʼ x-tokoy luʼumoʼ. Xáanji táan u kaxtaʼal tumen Saul; utéenjeakileʼ Sauleʼ ook tiʼ upʼéel áaktun, baʼaleʼ maʼ u yojel wa tiʼ u taʼakmuba Dabid yéetel le máakoʼob ku máanoʼob yéeteloʼ. Le máakoʼoboʼ joʼopʼ u yaʼalkoʼob tiʼ Dabid táan u tsʼaʼabal tiʼ tumen Dioos u páajtalil u kíimsik máax chʼaʼapachtik. Chéen tukult bix úuchik: tiaʼanoʼob ichil le éeʼjochʼeʼeniloʼ, tu chaambel aʼaloʼob tiʼ Dabid: «Bejelaʼeʼ, ku tsʼoʼokpajal le jalach tʼaan tu beetaj tiʼ teech Yuumtsil u tsʼáaik ta kʼab [máax pʼekmailech]. Beet tiʼ le baʼax maʼalob ka tukultikeʼ» (1 Samuel 24:2-6).

8. ¿Baʼaxten maʼ tióotaj Dabid u suut u jeel le loob ku beetaʼal tiʼoʼ?

⁸ Baʼaleʼ, Dabideʼ maʼ tióotaj u beet loob tiʼ Sauliʼ, tumen u yojel yaan u kʼuchul u kʼiinil u pʼis óoltaʼal tumen Jéeoba, le oʼolal tu pʼataj tu kʼab. Pʼelak jóokʼik Saul tiʼ le áaktunoʼ, tʼaʼan tumen Dabideʼ, ka aʼalaʼab tiʼ: «¡Yuumtsil ka u pʼis óoltoʼon tu kaʼatulaloʼon, ka u sut u jeel loob tiʼ a Tsikbeʼenil! Teneʼ, maʼ bíin in líikʼes in kʼab tiʼ a Tsikbeʼenil[iʼ]» (1 Samuel 24:12). Kex jach kʼasaʼan Saul kaʼacheʼ, Dabideʼ maʼ tu beetaj loob tiʼiʼ, mix xan tu pochʼiʼ mix tʼaanaj kʼaas tu yoʼolaliʼ. Yaʼab uláakʼ u téeneleʼ Dabideʼ páajchaj u sutik u jeel le loob ku beetaʼal tiʼ kaʼachoʼ, baʼaleʼ maʼ tu beetiʼ, tumen u yojel Jéeoba kun pʼis óoltik máaxoʼob beetik baʼax kʼaas (1 Samuel 25:32-34; 26:10, 11).

9. Wa táan u beetaʼaltoʼon kʼaaseʼ, ¿baʼaxten maʼ kʼaʼabéet k-sutik u jeeliʼ?

⁹ Jeʼex úuch tiʼ Dabidoʼ, toʼon xaneʼ maʼ xaaneʼ táan k-máan tiʼ yaayaj talamiloʼob. Maʼ xaaneʼ, yaan kʼaas ku beetaʼaltoʼon tumen k-éet xookoʼob, k-éet meyajoʼob, k-láakʼtsiloʼob wa tumen yaanal máakoʼob. Wa beyoʼ, maʼ kʼaʼabéet sutik u jeeliʼ, kʼaʼabéet pʼatik tu kʼab Jéeoba yéetel kʼaʼabéet kʼáatik ka u yáantoʼon u kiliʼich muukʼ. Wa maʼ t-sutik u jeel le kʼaas ku beetaʼaltoʼonoʼ, lelaʼ jeʼel u beetik u kʼexik u tuukul le máaxoʼob pʼekmailoʼonoʼ yéetel jeʼel xan u beetik u kʼamkoʼob u jaajileʼ (1 San Pedro 3:1). Baʼaleʼ, kex maʼ u kʼexik u tuukuloʼob wa kex maʼ u kʼamkoʼob u jaajileʼ, Jéeobaeʼ táan yilik baʼax kiúuchul, letiʼ kun tsʼáaik u boʼolil ken kʼuchuk u yoorai. Paabloeʼ tu tsʼíibtaj: «Maʼ a sutikeʼex le loob ku beetaʼal teʼexoʼ, baʼaleʼ pʼateʼex u boʼolil tu kʼab Kʼu [wa Dioos]; tumen le Kiliʼich Tsʼíiboʼ ku yaʼalik: Teen unaj in jaatsʼ, teen kin boʼol, ku yaʼalik Yuumtsil» (Tiʼ Romailoʼob 12:19).

Kʼaʼabéet k-chʼenxikintkeʼex le tsol nuʼukoʼ

10. ¿Bix úuchik u lúubul Dabid tiʼ nojoch kʼeban, yéetel baʼax tu beetaj utiaʼal u taʼakik?

¹⁰ Ku máan le jaʼaboʼoboʼ, Dabideʼ kʼuch u beetuba utúul reey jach yaabiltaʼan  ku yeʼesaʼal nojoch tsiikil tiʼ. Ken k-il bix chúukpajik yóol tiʼ Dioos yéetel ken k-xok le yaʼab kʼaayoʼob tu beetaj utiaʼal u nojbeʼenkúuntik Jéeobaoʼ, maʼ xaaneʼ jeʼel k-aʼalik mix juntéen jeʼel u lúubul kaʼach tiʼ baʼal kʼaaseʼ. Baʼaleʼ, lúub tiʼ nojoch kʼeban. Utéenjeakil tiaʼan tu teechoi u yotocheʼ tu chaʼantaj u yichkíil utúul koʼolel jach kiʼichpan. Ka tu kʼáataj máaxeʼ, aʼalaʼab tiʼeʼ u kʼaabaʼeʼ Bat-seeba. Tu yojéeltaj xaneʼ, Uriiyas, u yíicham le koʼolelaʼ, bijaʼan baʼateʼel, le oʼolal túuneʼ tu beetaj u taasaʼal Bat-seeba tu yiknal, ka chilaj tu yéetel. Ku máan kʼiineʼ, tsʼaʼab u yojéelteʼ, Bat-seebaeʼ táan u páaʼtik utúul chaambal. ¡Bukaʼaj kʼaasil wa ka kʼuchuk ojéelbil kaʼach tumen le kaaj le baʼal jeʼelaʼ! U Leey Moiseseʼ kiaʼalikeʼ kʼaʼabéet u kíimsaʼal máax ku núupkʼeban. Dabideʼ tu tukleʼ jeʼel u páajtal u taʼakik u kʼebaneʼ, le oʼolal tu túuxtaj tʼanbil Uriiyas utiaʼal ka suunak tu kaajil Jéerusalen utiaʼal ka u máans áakʼab yéetel Bat-seeba. Baʼaleʼ, maʼ jóokʼ yéetel baʼax tu tukliʼ; chiʼichnak maʼ tu kaxtik baʼax u beeteʼ, tu kaʼa túuxtaj Uriiyas teʼ baʼateloʼ, baʼaleʼ tu tsʼáaj upʼéel kaarta u bis tiʼ Joab, u nojchil u soldaadoʼob, tuʼux kiaʼalik ka tsʼaʼabak baʼateʼel Uriiyas tuʼux jeʼel u kíimsaʼaleʼ. Joabeʼ tu beetaj baʼax aʼalaʼab tiʼ, le oʼolal óotsil Uriiyaseʼ kíimsaʼab le táan u baʼateʼeloʼ. Le ka tsʼoʼok u máan u kʼiinil u yoʼtaʼal Uriiyas tumen Bat-seebaeʼ, Dabideʼ tu chʼaʼa Bat-seeba u yatantej (2 Samuel 11:1-27).

11. ¿Baʼax tsikbalil beetaʼab tiʼ Dabid, yéetel bix tu yuʼubiluba ka tsʼoʼok u tsikbaltaʼal tiʼ?

¹¹ Kex bey jóokʼ yéetel baʼax tu tukleʼ, baʼaleʼ Dabideʼ u yojel kaʼach maʼ tu páajtal u taʼakik tiʼ Jéeoba le baʼax tu beetoʼ (Tiʼ Hebreob 4:13). Ku kʼuchul u kʼiinileʼ, ka síij le chaambaloʼ. Maʼ sen úuch tiʼ lelaʼaʼ, Natan, le profeetaoʼ, túuxtaʼab tumen Jéeoba utiaʼal ka tʼaanak yéetel Dabid. Tiaʼan tu táaneʼ, ka joʼopʼ u tʼaan tiʼ utúul máak jach ayikʼal yaʼab u tamanoʼob yaan, baʼaleʼ ku bineʼ ka tu tokaj le utúuliʼ chan taman yaan tiʼ utúul óotsil máakoʼ, le oʼolal jach u yaabilmaj le u yalakʼ tamanaʼ. Le ka tsʼoʼok u tokik tiʼeʼ ka tu kíimsaj le chan tamanoʼ. Ka tsʼoʼok u yuʼubik le tsikbalaʼ, Dabideʼ pʼuʼuji, baʼaleʼ maʼ u yojel wa táan u yúuchul tʼaan tiʼ letiʼiʼ. Dabid túuneʼ tu jáan aʼalaj baʼax kʼaʼabéet u beetaʼal tiʼe ayikʼal máak jach kʼasaʼanoʼ. Ichil u pʼujaʼanileʼ, tiaʼalaj tiʼ Natan: «Máax beet le baʼal[aʼ] ku náajmatik u kíimil!» (2 Samuel 12:1-6).

12. ¿Baʼax tiaʼalaj Jéeoba kun úuchul tiʼ Dabid?

¹² Natan túuneʼ tu núukaj tiʼ Dabid: «¡Teech le máakoʼ!». Dabid aʼal baʼax unaj u beetaʼal tiʼ letiʼ. Pʼelak wal aʼalaʼabik le jeʼel tiʼaʼ, xuʼul u pʼujaʼanileʼ, ka tu chʼaʼa subtal yéetel ka tu yeʼesaj jach yaj tu yóol baʼax tu beetaj. Lubaʼan u yóol tu  chʼenxikintik u yaʼalaʼal tiʼ tumen Natan yaan u mukʼyaj yoʼolal baʼax tu beetaj. Mix baʼal aʼalaʼab utiaʼal u líiʼsaʼal yóol. Yoʼolal le baʼax tu beetoʼ, Dabideʼ maʼ tu yeʼesaj tsiikil tiʼ u Tʼaan Jéeobaeʼ. Tumen tu túuxtaj kíimsbil Uriiyaseʼ, yaan u yantal nojoch talamiloʼob ichil yotoch. Taʼakumbai úuchik u tokik u yatan Uriiyas, baʼaleʼ letiʼeʼ tu táan kaaj kun tokbil u yatanoʼob (2 Samuel 12:7-12).

13. ¿Baʼax tu beetaj Dabid ka tojkíintaʼab u beel tumen Jéeoba?

¹³ Baʼaleʼ, Dabideʼ maʼ tiaʼalaj wa maʼ jaaj baʼax kiaʼalaʼal tu yoʼolaliʼ, mix xan tióotaj u beet loob tiʼ Nataniʼ. Maʼ xan tu tsʼáaj u kuuch yaanaliʼ mix xan tu kaxtaj baʼal u yaʼaliʼ. Ka tsʼaʼab u kʼebanoʼob tu táaneʼ, tu chíinjoʼoltaj maʼ uts baʼax tu beetiʼ. Letiʼeʼ tiaʼalaj: «Tsʼoʼok in kʼebanchaj[al] tu táan Yuumtsil» (2 Samuel 12:13). Le Salmo 51 kieʼeskeʼ Dabideʼ jach chiʼichnakchaji yéetel jach yaachaj u yóol yoʼolal baʼax tu beetaj. Teʼ saalmoaʼ tu kʼáat óoltaj tiʼ Jéeoba: «Maʼ a lukʼ[siken] ta táan mix a lukʼsik tiʼ teen a kiliʼich pixan [wa a kiliʼich muukʼ]». Dabideʼ, u yojel Jéeobaeʼ, yoʼolal u nojoch chʼaʼa óotsilileʼ, maʼ tu pulik upʼéel «puksiʼikʼal xeʼexeʼetʼpajaʼan» yoʼolal le muʼyaj ku taasik u lúubul máak tiʼ upʼéel kʼebanoʼ (Salmo 51:11, 17). Dabideʼ maʼ tu xulaj u kaxtik u yáantaj u kiliʼich muukʼ Dioosiʼ. Kex chaʼab u mukʼyaj yoʼolal baʼax tu beeteʼ, saʼasaʼab u siʼipil tumen Jéeoba.

14. ¿Baʼax ku páaʼtaʼal ka k-beet wa ku kʼaʼabéettal u tojkíintaʼal k-beel?

¹⁴ Tuláakal máak ku kʼebantal, tumen láaj kʼeban wíinikoʼon (Tiʼ Romailoʼob 3:23). Jeʼel tak k-lúubul tiʼ upʼéel baʼal jach kʼaas jeʼex úuchik tiʼ Dabidoʼ. Jeʼex utúul taatatsil ku jatsʼik u paalal utiaʼal u tojkíintik u beeloʼob tumen u yaabilmoʼobeʼ, Jéeoba xaneʼ ku tojkíintik u beel máaxoʼob meyajtik. U tojkíintaʼal u beel máakeʼ, upʼéel baʼal maʼalob, baʼaleʼ maʼ upʼéel baʼal ku kʼaʼamal yéetel kiʼimak óolaliʼ, yaan ooraeʼ yaj tak u kʼaʼamal (Tiʼ Hebreob 12:6, 11). Baʼaleʼ wa k-chʼenxikintik le tsolnuʼukoʼ, Jéeobaeʼ jeʼel u kaʼa kʼamkoʼoneʼ (Proverbios 3:11). Utiaʼal k-kʼamik mantatsʼ u yáantaj u kiliʼich muukʼeʼ, kʼaʼabéet k-chaʼik u tojkíintaʼal k-beel yéetel kʼaʼabéet k-ilik antal maʼalob tu táan Dioos.

Maʼ unaj kʼubik k-óol tiʼ le ayikʼaliloʼ

15. 1) Yaʼab máakoʼobeʼ, ¿baʼax ku beetik yéetel u taakʼinoʼob? 2) ¿Baʼax tióotaj u beet Dabid yéetel u ayikʼaliloʼob?

¹⁵ Le Biibliaoʼ maʼ tiaʼalik wa tiʼ upʼéel fáamilia ayikʼal u taal Dabid kaʼachi, baʼaleʼ tu kʼiiniloʼob u góobernasioneʼ jach ayikʼalchaji. Yaʼab máaxeʼ ku tsʼuʼuttik u taakʼin, ku yilik u maas yaʼabkúuntik wa ku xupik chéen tu yóokʼol, uláakʼoʼob xaneʼ ku  yilik u nojbaʼalkúunskubaʼob yéetel u taakʼinoʼob (San Mateo 6:2). Dabideʼ maʼ tu beetaj mix upʼéel tiʼ le baʼaloʼobaʼ, tumen u kʼáat kaʼach u nojbeʼenkúunt Dioos. Le oʼolal tiaʼalaj tiʼ Natan u kʼáat u beet upʼéel naj utiaʼal Jéeoba, utiaʼal ka u tsʼáa u baʼascheʼi le nuptʼaan ichiloʼ, tumen teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ tiʼ tsʼaʼan «chéen tu yáanal kʼáasab [wa simbil] nookʼoʼob» tu kaajil Jéerusaleneʼ. Jéeobaeʼ maʼalob tiuʼubil baʼax u kʼáat u beet Dabid, baʼaleʼ tu túuxtaj Natan aʼalik tiʼeʼ, Sáalomon, u paal, kun beetik le najoʼ (2 Samuel 7:1, 2, 12, 13).

16. ¿Baʼaxoʼob tu muchʼkíintaj Dabid utiaʼal ka meyajnak teʼ teemplooʼ?

¹⁶ Dabideʼ tu muchʼkíintaj yaʼab baʼaloʼob kun meyaj utiaʼal le nuxiʼi naj kun beetbiloʼ. Tiʼ Sáalomoneʼ tiaʼalaj: «Yéetel yaʼabkach meyajeʼ, páajtchaj in nuʼukbesik [wa in muchʼkíintik] utiaʼal u kʼulnaj [wa u teemplo] Yuumtsil [maanal] trees miyoones tresieentos miil kiilos ooro, [maanal] treeintaitrees miyoones plaata, yéetel sen yaʼabkach broonse, yéetel fieerro maʼ tu páajtal u pʼiʼisil. Tsʼoʼok xan in nuʼukbesik [wa in muchʼkíintik] cheʼ yéetel tuunich, teech xaneʼ unaj a nuʼukbesik uláakʼoʼob ichil». Tiʼ ichil u ayikʼalileʼ, Dabideʼ tu jóoʼsaj u tsʼáaj maanal sieen miil kiilos ooro yéetel maanal dosieentos treeinta miil kiilos plaata (1 Crónicas 22:14; 29:3, 4). * Le baʼax tu síiaʼ tu síij utiaʼal u yeʼesik u nojoch yaabilaj tiʼ Dioos, maʼ utiaʼal u yeʼesik u ayikʼaliliʼ. U yojel tiʼ Dioos u taal tuláakal baʼax yaan tiʼ, le oʼolal tiaʼalaj tiʼ: «Ta kʼab ku taal tuláakal, chéen ku páajtal k-tsʼáaik tiʼ teech le baʼaxoʼob tsʼoʼok k-kʼamik tiʼ techoʼ» (1 Crónicas 29:14). Tumen maʼ tsʼuʼut u puksiʼikʼaleʼeʼ, tu yilaj u beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal u maas maʼalob meyajtaʼal Jéeoba.

17. ¿Baʼaxten le baʼax kiaʼalik 1 tiʼ Timoteo 6:17-19 utiaʼal máaxoʼob óotsiloʼob yéetel ayikʼaloʼob?

¹⁷ Jeʼex tu beetil Dabideʼ, meyajnaktoʼon baʼax yantoʼon utiaʼal k-beetik baʼax maʼalob. Maʼ unaj k-bin tu paach ayikʼaliloʼobiʼ, baʼax kʼaʼabéet k-ilkeʼ antal maʼalob tu táan Dioos, tumen le kun taasiktoʼon maʼalob kuxtal yéetel jaajil kiʼimak óolal. Paabloeʼ tu tsʼíibtaj: «Le máaxoʼob yaan u ayikʼalil yóokʼol kaab tiʼoboʼ, túuxt tiʼob maʼ u kaʼanaltal u yichoʼob, mix u tsʼáaikoʼob u alab óolaloʼob tiʼ le ayikʼaliloʼ, tumen jach máanalbeʼen [baʼal]. Baʼaleʼ ka u tsʼáaʼob u alab óolaloʼob tiʼ le kuxaʼan [Kʼu wa Dioosoʼ, le máax tsʼáaiktoʼon tuláakal jach yaʼab baʼal utiaʼal k-utsiloʼ]. Ka u beetoʼob uts, ka ayikʼalchajkoʼob tiʼ maʼalob meyajoʼob yéetel ka yanak u puksiʼikʼalil tiʼob u tsʼáaikoʼob  le baʼax yaan tiʼoboʼ. Beyoʼ bíin yanak tiʼob le ayikʼalil ku tsʼáaik tuʼux u [maʼalob jéetsʼeloʼob tiʼ] le kʼiinoʼob bíin taalakoʼ, yéetel bíin u machoʼob le kuxtal minaʼan u xuuloʼ» (1 tiʼ Timoteo 6:17-19). Kex óotsiloʼon wa ayikʼaloʼoneʼ, kʼaʼabéet k-páaʼtaj tiʼ le áantaj ku tsʼáaik u kiliʼich muukʼ Dioosoʼ, yéetel kʼaʼabéet k-ilik ayikʼaltal tu táan Dioos (San Lucas 12:21). K-antal maʼalob tu táan k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ, letiʼe u maas jach maʼalobiloʼ.

Kʼaʼabéet k-ilik antal maʼalob tu táan Dioos

18. ¿Baʼax jach maʼalob baʼaloʼob tu beetaj Dabid, jach maʼalob xan ka k-beete?

¹⁸ Dabideʼ tu yilaj u yantal maʼalob tu táan Dioos tuláakal u kʼiiniloʼob u kuxtal. Utéenjeakileʼ, tu kʼáat óoltaj ichil upʼéel kʼaay: «Chʼaʼa teen óotsilil, in Kʼu [wa Dioos], chʼaʼa teen óotsilil, tumen tiʼ teech kin kaxtik áantaj» (Salmo 57:1). Dabideʼ maʼ chéen kunel úuchik u páaʼtaj tiʼ Jéeobaeʼ, tumen sen yaʼabchaj u jaʼabiloʼob yéetel «kíim ichil nojoch jeetsʼelil» (1 Crónicas 29:28). Kex lúub tiʼ nojoch kʼebanoʼobeʼ, tiaʼan ichil le máaxoʼob tu meyajtoʼob Dioos yéetel jach nojoch oksaj óolaloʼ (Tiʼ Hebreob 11:32).

19. ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-beetik utiaʼal k-antal maʼalob tu táan Diooseʼ?

¹⁹ Ken joʼopʼok u kʼexpajal k-kuxtaleʼ, kʼaʼabéet k-kʼaʼajskeʼ Jéeobaeʼ yaan u yáantkoʼon, yaan u tsʼáaiktoʼon le muukʼ kʼaʼabéettoʼonoʼ yéetel yaan u tojkíintik k-beel wa kʼaʼabéet, jeʼex úuchik u beetik yéetel Dabidoʼ. Paablo xaneʼ yaʼab utéenel kʼexpaj u kuxtal, baʼaleʼ chúukpaj u yóol táan u páaʼtaj tiʼ le áantaj ku tsʼáaik u kiliʼich muukʼ Dioosoʼ. Letiʼeʼ tiaʼalaj: «Tuláakal ku páajtal in beetik, tu yoʼolal [le muukʼ] ku tsʼáaik teen [Dioosoʼ]» (Tiʼ Filiposiloʼob 4:12, 13). Wa k-kaxtik u yáantaj Diooseʼ, letiʼeʼ yaan u beetik u bintoʼon utsil, tumen le u kʼáat letiʼ. Wa k-beetik baʼax kiaʼaliktoʼon yéetel k-natsʼikba tiʼ letiʼeʼ, yaan u tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal k-beetik baʼax u kʼáat. Wa maʼ tu xuʼulul k-páaʼtaj tiʼ le áantaj ku tsʼáaik u kiliʼich muukʼoʼ, yaan k-béeykuntik antal maʼalob tu táan Dioos, bejlaʼeʼ yéetel utiaʼal kʼiinoʼob minaʼan u xuul (2 tiʼ Timoteo 2:15).

[Tsolajiloʼob]

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 32]

¿Baʼax jeʼel a núukikeʼ?

• ¿Baʼax jeʼel k-beetik utiaʼal maʼ u kaʼantal k-icheʼ?

• ¿Baʼaxten maʼ kʼaʼabéet k-sutik u jeel loobiʼ?

• ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik ken tsoʼoloktoʼon u nuʼuk utiaʼal u tojkíintaʼal k-beel?

• ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-kʼubik óol tiʼ Dioos, maʼ tiʼ le ayikʼaliloʼ?