Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

Maʼ kʼaʼabéet k-tuukul jeʼel bix u tuukul le yóokʼol kaab táan u maas kʼastalaʼ

Maʼ kʼaʼabéet k-tuukul jeʼel bix u tuukul le yóokʼol kaab táan u maas kʼastalaʼ

Maʼ kʼaʼabéet k-tuukul jeʼel bix u tuukul le yóokʼol kaab táan u maas kʼastalaʼ

«Toʼoneʼ maʼ t-kʼamaj u pixanil [wa u tuukulil] yóokʼol kaab[iʼ], baʼaleʼ [t-kʼamaj] le Kiliʼich Pixan [wa kiliʼich muukʼ] ku taal tiʼ Jajal Dioos[oʼ].» (1 CORINTIOS 2:12, Le Tumben Nuptʼan, LTN.)

1. ¿Baʼaxten k-aʼalikeʼ, Eebaeʼ táabsaʼabi?

EEBAEʼ, utiaʼal u tsolik baʼaxten maʼ tu yuʼubaj u tʼaan Jéeobaeʼ, tiaʼalaj: «Le kaanoʼ tu tusajen» (Génesis 3:13). Kex jaaj baʼax tiaʼaleʼ, leloʼ maʼ u kʼáat yaʼal wa maʼalob baʼax tu beetiʼ. Ku máan kʼiineʼ, le áapostol Paablooʼ tu tsʼíibteʼ Eebaeʼ «j-táabsaʼab[i]» (1 tiʼ Timoteo 2:14). U jaajileʼ, Eebaeʼ tu tukleʼ, wa ku jaantik u yich le cheʼ aʼalaʼabtiʼ maʼ u jaantkoʼ, yaan u suut bey Diooseʼ. Tu tuklaj xaneʼ letiʼe kaan tusoʼ. Baʼaleʼ, Sáatanas beet bey táan u tʼaan le kaanoʼ (Génesis 3:1-6).

2. 1) Sáatanaseʼ, ¿bix u tusik máakoʼob bejlaʼeʼ? 2) ¿Baʼax tsʼoʼok u yoksik tu pool wíinikoʼob yéetel bix u kʼaabaʼtaʼal teʼ Biibliaoʼ, yéetel baʼax kʼáatchiʼiloʼob ken k-núukeʼex?

2 Tu kʼiiniloʼob Adan yéetel Eeba tak bejlaʼeʼ, Sáatanaseʼ maʼ xuʼuluk u tusik wíinikoʼobiʼ. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ táan u «tusik tuláakal yóokʼol kaab» (Apocalipsis 12:9). Maʼ jelpajak bix u tusik máakiʼ, tumen kex bejlaʼa maʼ tu tuskoʼon yéetel utúul kaaneʼ, láayliʼ maʼ u kʼáat ka ojéeltaʼak wa letiʼ tusik máakoʼobiʼ. Yoʼolal bix u kuxtal yaʼab áartistaʼob yéetel yoʼolal baʼax ku máansaʼal teʼ téelebision, teʼ raadiooʼ, yéetel uláakʼ jejeláas bixeʼ, táan u beetik u tuklaʼal maʼ kʼaʼabéet u nuʼuktaj Dioos tiʼ wíinikoʼobiʼ mix xan ku taasik mix upʼéel uts tiʼob. Yéetel u yaʼabach tuusoʼobeʼ, tsʼoʼok u yoksik tu pool u wíinikiloʼob le yóokʼol kaabaʼ maʼ u yóotik u kʼamoʼob baʼax kiaʼalik u Tʼaan Dioos. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ lelaʼ letiʼe «u pixanil [wa u tuukulil] yóokʼol kaab[oʼ]» (1 Corintios 2:12, LTN). Le tuukul jeʼelaʼ ku yilaʼal ich u kuxtal le máakoʼob náachchajaʼanoʼob tiʼ Dioosoʼ. ¿Bix u yeʼeskoʼob yantiʼob le tuukulaʼ, yéetel bix jeʼel k-kanáantikba utiaʼal maʼ k-kʼaskúuntaʼal tumen le tuukul jeʼelaʼ? Koʼoneʼex ilik.

U maas kʼastal bix u kuxtal máakoʼob

3. Teʼ kʼiinoʼobaʼ, ¿baʼaxten táan u maas kʼastal bix u kuxtal yóokʼol kaab?

3 Teʼ kʼiinoʼobaʼ, jach chíikaʼan yilaʼal bix u tuukul le yóokʼol kaabaʼ (2 tiʼ Timoteo 3:1-5). Maʼ xaaneʼ, táan k-ilik bix u bin u maas kʼastal u kuxtal wíinikoʼob. Le Biibliaoʼ kiaʼalik baʼaxten. Pʼel káajik u góobernar Kriisto teʼ kaʼan tu jaʼabil 1914, wáakʼ upʼéel baʼateʼel teʼ kaʼanoʼ. Sáatanas yéetel u kʼasaʼan aanjeloʼobeʼ tsʼáanchakʼtaʼaboʼob, ka puʼuloʼob way Luʼumeʼ. Teʼ jaʼab jeʼel tak bejlaʼoʼ, Sáatanaseʼ jach táan yilik u satik u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ (Apocalipsis 12:1-9, 12, 17). Sáatanaseʼ táan yilik u satik, «wa ka páatakeʼ[,] tak le máaxoʼob yéeyaʼanoʼob tumen Kʼu» wa Dioosoʼ (San Mateo 24:24). U yichmaj u kaajal Dioos. Jach táan yilik u náachkuntkoʼon tiʼ Jéeoba utiaʼal maʼ k-kʼamik le kuxtal minaʼan u xuuloʼ.

4. Toʼoneʼ, ¿baʼax k-tuklik yoʼolal le Biibliaoʼ, baʼaleʼ baʼax kiaʼalik u máakiloʼob le yóokʼol kaab tu yoʼolaloʼ?

4 Sáatanaseʼ u kʼáat ka k-tukult maʼ tiʼ Dioos u taal le Biibliaoʼ. Baʼaleʼ, k-tiaʼal toʼoneʼ, le Biibliaoʼ, u kiʼichkelem tʼaan Jajal Dioos, maʼ u tsʼíib chéen máakoʼobiʼ (1 tiʼ Tesalonicailoʼob 2:13; 2 tiʼ Timoteo 3:16). Baʼaleʼ, le yóokʼol kaab tiaʼan tu kʼab Sáatanasaʼ u kʼáat ka k-tukult yaanal baʼal. Upʼéel liibro ku tʼaan tu koontra le Biibliaoʼ kiaʼalik bey tu káajbalaʼ: «Le Biibliaoʼ maʼ “saantoiʼ” mix xan “u tʼaan Dioosiʼ”. Maʼ tsʼíibtaʼab tumen máakoʼob saantotakoʼob nuʼuktaʼaboʼob tumen Dioosiʼ, tsʼíibtaʼab tumen máakoʼob chéen kaxan taakʼin ku beetkoʼob». Máaxoʼob ku chaʼik u tuʼusloʼob yoʼolal le tʼaanoʼobaʼ séeb u tuklikoʼob jeʼel u páajtal u meyajkoʼob Dioos jeʼel bix u kʼáatoʼobeʼ wa jach jumpuliʼ maʼ u yóotik u meyajtoʼob (Proverbios 14:12).

5. 1) Utúul máak ku tsʼíibtik liibroʼobeʼ, ¿baʼax tiaʼalaj yoʼolal le júudaismo yéetel le kríistianismooʼ? 2) ¿Bix u tuukul chéen máakoʼob, yéetel baʼax kiaʼalik le Biibliaoʼ? (Ilaʼak le kuaadro yaan teʼ táan juʼun 20.)

5 U yaʼalal maʼa tiʼ Dioos u taal le Biibliaoʼ yéetel u beetaʼal baʼaloʼob kʼaastak tumen máaxoʼob aʼalik ku tʼaanoʼob tu yoʼolaleʼ, táan u beetik u náachtal le máakoʼob tiʼ le réelijionoʼoboʼ; yaʼab máakoʼobeʼ maʼ maʼalob mix tak yilkoʼob le réelijionoʼob kiaʼalikoʼob teʼ Biblia ku jóoʼsik u kaʼansajoʼoboʼ. Yaʼab máakoʼob kaʼanchajaʼan u xookoʼob yéetel yaʼab tiʼ le máaxoʼob ku meyajoʼob tiʼ téelebision, tiʼ raadio, tiʼ perioodikoʼoboʼ, tsʼoʼok u káajal u tʼaanoʼob tu koontra le réelijionoʼoboʼ. Utúul máak ku tsʼíibtik liibroʼobeʼ kiaʼalik: «Maʼ maʼalob bix yilaʼal le júudaismo yéetel le kríistianismo tumen yaʼab máakoʼoboʼ. Yaneʼeʼ, chéen jatsʼuts yilkoʼob le baʼaxoʼob suuk u beetkoʼoboʼ, uláakʼoʼobeʼ ku yilkoʼobeʼ, le júudaismo yéetel le kríistianismooʼ, úuchben réelijionoʼob maʼ tu chaʼikoʼob u kaʼantal u naʼat máak. Teʼ tu tsʼook jaʼaboʼobaʼ, maʼ chéen táan u pʼaʼastaloʼobiʼ, tsʼoʼok tak u káajal u yaʼalaʼal baʼal tiʼob». Le máaxoʼob ku tʼaanoʼob tu koontra le réelijionoʼ maases letiʼe máakoʼob ku tuklikoʼob minaʼan Dioosoʼ, máakoʼob «minaʼan u naʼatoʼob» (Tiʼ Romailoʼob 1:20-22).

6. Le yóokʼol kʼaabaʼ, ¿bix u yilik le xiibichʼupil yéetel le núupkʼebanoʼ?

6 Le oʼolal maʼ tu jaʼakʼal k-óol ilik u máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ táan u maas náachtal u kuxtaloʼob tiʼ baʼax kiaʼalik u Tʼaan Dioos. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ, le xiibichʼupiloʼ, upʼéel baʼal jach subtsil (Tiʼ Romailoʼob 1:26, 27). Kiaʼalik xaneʼ, le máaxoʼob ku núupkʼebanoʼoboʼ maʼ ken u tiaʼalintoʼob u Reeino Dioos (1 tiʼ Corintoiloʼob 6:9). Baʼaleʼ, yaʼab tuʼuxeʼ, maʼ kʼaas yilaʼal le baʼaloʼobaʼ, yéetel jatsʼuts xan bix u yeʼesaʼaloʼob tiʼ liibroʼob, tiʼ rebiistaʼob, tiʼ kʼaayoʼob, tiʼ peliikulaʼob yéetel tiʼ baʼax ku máansaʼal teʼ téelebisionoʼ. Tiʼ máaxoʼob aʼalik maʼ uts le baʼaloʼobaʼ kiaʼalaʼal maʼ maʼalob yilkoʼob mix baʼaliʼ yéetel jach úuchben bix u tuukuloʼob. U máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ maʼ tu yilkoʼob u leeyoʼob Dioos bey upʼéel bix u yeʼesik u yaabilaj tiʼ wíinikoʼobeʼ, ku yilkoʼob bey upʼéel baʼal maʼ tu chaʼik u beetik baʼax u kʼáatoʼobeʼ (Proverbios 17:15; San Judas 4).

7. ¿Baʼax kʼáatchiʼiloʼob maʼalob ka k-beete?

7 Tumen táan u maas yaʼabtal máaxoʼob maʼ u kʼáat u yuʼuboʼob u tʼaan Diooseʼ, kʼaʼabéet k-ilik wa maʼ káajak u kʼaskúuntaʼal k-tuukul tumen letiʼobiʼ. Mantatsʼ kʼaʼabéet kʼáatik tiʼ Dioos ka u yáantoʼon k-il wa maʼ táan k-náachtal tiʼ baʼax kiaʼalik u Tʼaaniʼ. Maʼalob ka k-tukult lelaʼ: «¿Kin chaʼantik wa baʼaloʼob maʼ tin chaʼantik kaʼach yoʼolal baʼax ku chíikpajliʼ? ¿Tsʼoʼok wa u káajal in wilik maʼalob le baʼax kiaʼalik Dioos maʼ utsoʼoʼ? ¿Táan wa u káajal in tsʼáaik juntséelil le baʼaxoʼob áantken utiaʼal in wantal naatsʼ tiʼ Dioosoʼ? ¿Táan wa in weʼesik ichil in kuxtal, in tsʼaamaj táanil le Reeinooʼ?» (San Mateo 6:33). K-tuukul tiʼ le baʼaloʼobaʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ u kʼaskúuntaʼal k-tuukul tumen le yóokʼol kaabaʼ.

«Bik jíiltaʼakoʼon chéen je tuʼuxakeʼ»

8. ¿Bix jeʼel u bin u náachtal máak tiʼ Jéeobaeʼ?

8 Áapostol Paabloeʼ tu tsʼíibtaj tiʼ u yéet kristiaanoiloʼob: «Kʼaʼabéet k-táan óoltik [wa jach k-chʼenxikintik] [...] le baʼaloʼob tsʼoʼok k-uʼuyikoʼ, tioʼolal bik jíiltaʼakoʼon chéen je tuʼuxakeʼ» (Hebreos 2:1, LTN). Upʼéel baarko ku suʼusutaʼal chéen jeʼel tuʼuxak tumen le iikʼoʼ maʼ tu kʼuchul tuʼux ku bin. Wa le máax máanejartik le baarko maʼ tu yilik bix u taal le iikʼoʼ, le baarkooʼ jeʼel u náachkuntaʼal tiʼ tuʼux kʼaʼabéet u jeʼeleʼ, jeʼel tak u bin u jéen jatsʼtuba ichil u tuunichil u jaal le kʼáaʼnáaboʼ. Bey xanoʼ, wa maʼ t-uʼuyik le baʼax kiaʼalik u Tʼaan Dioosoʼ, jeʼel u bin k-náachtal tiʼ Jéeoba tak ken jach náachchajkoʼon tiʼ letiʼeʼ. U náachtal máak tiʼ Jéeobaeʼ maʼ u kʼáat yaʼal wa u puul u beetaʼaliʼ. Le máaxoʼob xúumpʼattik Jéeobaoʼ maases jujumpʼíitil u beetkoʼob, yéetel maʼ u yóoliliʼob kaʼachiʼ. Jujumpʼíitil u yokskubaʼob tiʼ baʼaloʼob beetik u náachtaloʼob tiʼ baʼax kiaʼalik u Tʼaan Dioos, yéetel chéen ken u yiloʼobeʼ tsʼoʼok u lúubloʼob tiʼ baʼax kʼaas. Kiúuchultiʼob jeʼex utúul máak tu wenel táan u máanejartik upʼéel baarkoeʼ, ken aajkoʼobeʼ tsʼoʼok maʼ tu páajtal u beetkoʼob mix baʼal.

9. ¿Baʼax utsiloʼob tu tsʼáaj Jéeoba tiʼ Sáalomon?

9 Koʼoneʼex kʼaʼajsik baʼax úuch tiʼ Sáalomon. Letiʼeʼ beetaʼab reeyil yóokʼol u kaajil Íisrael tumen Jéeoba, tsʼaʼab xan u páajtalil u beetik le teemplooʼ yéetel nuʼuktaʼab tumen Dioos utiaʼal u tsʼíibtik jujumpʼéel liibroʼob tiʼ le Biibliaoʼ. Diooseʼ tʼaanaj xan kaʼatéen yéetel Sáalomon yéetel tu tsʼáaj toj óolal tiʼ, tu beetaj ka jach kʼaj óoltaʼak tuláakal tuʼux yéetel tu beetaj ka anak jeetsʼelil tu kʼiiniloʼob táan u góobernar. Tu tsʼáaj xan yaʼab naʼatil tiʼ. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ Diooseʼ «tu tsʼáaj tiʼ Sáalomon yaʼabkach kʼaj óolal yéetel naʼat» bey xan upʼéel «sen jatsʼuts chʼaʼa nuʼuktajil. Sáalomoneʼ píitmáan u yojéelajil tiʼ u kʼaj óolal le j-[e]jipsioʼoboʼ yéetel tiʼ le j-lakʼiniloʼoboʼ» (1 Reyes 4:21, 29, 30; 11:9). K-ilik túuneʼ, maʼ kʼaʼabéet kaʼach u talamtal tiʼ Sáalomon u chúukpajal u yóol tiʼ Dioosiʼ. Baʼaleʼ, jujumpʼíitil úuchik u náachtal tiʼ Jéeoba, tak ka tu jach xúumpʼattaj. ¿Baʼaxten úuch le jeʼel tiʼoʼ?

10. ¿Baʼax tʼáalkab túuxtaj tʼaanil maʼ tu yuʼubaj Sáalomoniʼ, yéetel bix binik tiʼ úuchik maʼ tu yuʼubaj tʼaaniʼ?

10 Sáalomoneʼ jach u kʼaj óol yéetel jach u yojel kaʼach baʼax u kʼáat u yaʼal u Leey Dioos; k-tuklik xaneʼ jach ku xokik kaʼach le leeyoʼob tsʼíibtaʼan utiaʼal le máaxoʼob ku kʼuchul u beetubaʼob u reeyil Íisraeloʼ. Upʼéel tiʼ le leeyoʼoboʼ kiaʼalik beyaʼ: «Mix xan unaj u yantal yaʼab koʼoleloʼob tiʼ [le reeyoʼ], tu yoʼolal maʼ u pʼatik in beel» (Deuteronomio 17:14, 17). Kex jach tʼáalkab u naʼatal le baʼax tsʼíibtaʼanaʼ, Sáalomoneʼ yanchaj setesieentos u yatanoʼob yéetel tresieentos u yéet kajtaloʼob; yaʼab tiʼ letiʼobeʼ yaanal dioosoʼob ku meyajkoʼob kaʼachi. Maʼ k-ojel baʼaxten tu chʼaʼaj yaʼab koʼoleloʼobiʼ mix xan k-ojel bix tu beetil utiaʼal maʼ yaʼalaʼal mix baʼal tiʼiʼ, baʼaleʼ maʼ tu yuʼubaj u tʼaan Dioosiʼ. ¿Baʼax túun úuchi? Úuch jach baʼax u yaʼalmaj Jéeoba. Le Biibliaoʼ kiaʼalikeʼ «beetaʼab u kʼéechel u puksiʼikʼal [Sáalomon] tumen u yatanoʼob utiaʼal u bin tu paach beetbil kʼuob» (1 Reyes 11:3, 4). Jujumpʼíitil úuchik u bin u saʼatal le naʼat tsʼaʼan kaʼach tiʼ tumen Jéeobaoʼ. Jujumpʼíitil úuchik u náachtal tiʼ Jéeoba; u tsʼíibolil u kiʼikuntik yóol u yatanoʼobeʼ le beet u xuʼulul u yuʼubik u tʼaan yéetel xuʼulul u kiʼimakkúuntik u yóol Dioos. Bukaʼaj subtsilil baʼax úuch tiʼ le máax tsʼíib le tʼaanoʼobaʼ: «In xibil paal, yanak a wojéelajil utiaʼal a beetik u kiʼimaktal in wóol; beyoʼ bíin yanak baʼax in waʼal tiʼ máaxoʼob u kʼáatoʼob u pajoʼob in subtal» (Proverbios 27:11).

Le bix u tuukul le yóokʼol kaabaʼ jach yaan u muukʼ utiaʼal u táabsik máak

11. ¿Baʼax jeʼel u beetiktoʼon le baʼax k-oksik ichil k-tuukuloʼ?

11 Le baʼax úuch tiʼ Sáalomonoʼ jach kieʼesik maʼ kʼaʼabéet k-tuklik, tumen k-kʼaj óol u jaajileʼ, maʼ tu páajtal u kʼaskúuntaʼal k-tuukul tumen le yóokʼol kaabaʼ. Jeʼex le baʼax k-jaantik jeʼel u beetik uts wa kʼaas tiʼ k-wíinkliloʼ, le baʼax oksik ichil k-tuukuloʼ láayliʼ xan jeʼel u beetiktoʼon uts wa kʼaaseʼ. Yaʼab baʼaxoʼob k-tuklikeʼ tiʼ u taal tiʼ baʼax k-chaʼantik yéetel tiʼ baʼax k-uʼuykeʼ. Le j-koonoloʼoboʼ u yojloʼob lelaʼ, le oʼolal láalaj jaʼabeʼ ku xupkoʼob u miyoonesi doolaroʼob utiaʼal u jatsʼuts kʼaʼaytik u koonoloʼob; jach u yéeymoʼob baʼax ken u yaʼaloʼob yéetel bix ken u yeʼesil u koonoloʼob utiaʼal ka taakchajak u maʼanaltiʼob. U yojloʼob xaneʼ, wa chéen utéen wa kaʼatéen kun ilbil baʼax ku konkoʼobeʼ, maʼ tun manbiltiʼob. Baʼaleʼ, wa ku sen eʼeskoʼob baʼax ku konkoʼobeʼ yaan u taaktal u maʼanaltiʼob. U sen kʼaʼaytaʼal upʼéel baʼaleʼ ku beetik u maʼanal, wa maʼeʼ mix máak jeʼel u xupik u taakʼin utiaʼal u kʼaʼaytik u koonoleʼ. Le baʼax kiaʼalaʼal utiaʼal u kʼaʼaytaʼaloʼ ku yokol tu tuukul le máakoʼoboʼ.

12. 1) Sáatanaseʼ, ¿bix u kʼaskúuntik u tuukul máakoʼob? 2) ¿Baʼax eʼesik jeʼel tak u kʼaskúuntik u tuukul le jaajil kristiaanoʼoboʼ?

12 Sáatanaseʼ bey utúul kʼasaʼan j-koonoleʼ, ku beetik u yilaʼal bey jatsʼutstak le baʼaloʼob maʼ utstakoʼoʼ, tumen u yojel ken máanak kʼiineʼ jeʼel u beetik u kʼaʼamal tumen le máakoʼoboʼ. Yoʼolal baʼax ku beetik u chaʼantaʼal, yéetel yoʼolal uláakʼ baʼaloʼobeʼ, táan u beetik ka tuklaʼak uts le baʼax kʼaasoʼ yéetel kʼaas le baʼax utsoʼ (Isaías 5:20). Yaan tak u jaajil kristiaanoʼob tsʼoʼok u lúubloʼob tiʼ le kʼaakʼas tuusoʼob ku kʼaʼaytik Sáatanasoʼ. Le Biibliaoʼ kiaʼalik: «Kiliʼich pixaneʼ [wa le kiliʼich muukʼoʼ] jach tʼáalkab ku yaʼalikeʼ tiʼ le tsʼo[o]k kʼiinoʼoboʼ yaan tsʼeʼetsʼek bíin u tselubaʼob tiʼ le oksaj óolaloʼ, utiaʼal u binoʼob tu paach pixanoʼob [wa kʼasaʼan aanjeloʼob] ku tuusoʼob yéetel utiaʼal u yuʼubikoʼob kaʼansajoʼob tiʼ kʼaakʼas pixanoʼob u taaloʼob. Bíin u yuʼuboʼob u tʼaan máakoʼob kaʼapʼéel ichoʼob yéetel j-tuusoʼob» (1 tiʼ Timoteo 4:1, 2; Jeremías 6:15).

13. ¿Máax yéetel maʼ maʼalob ka k-bisbaeʼ, yéetel baʼaxten kʼaʼabéet kanáantikba tiʼ letiʼob?

13 Tuláakloʼon jeʼel u kʼaskúuntaʼal k-tuukul yoʼolal bix u tuukul le kʼasaʼan yóokʼol kaabaʼ, tumen jach yaan u muukʼ utiaʼal u kóolik máak jeʼex u muukʼil upʼéel kʼaʼamkach iikʼeʼ. Le Biibliaoʼ ku kʼaʼajsiktoʼon: «Maʼ a chaʼikeʼex a tuʼusleʼex. [...] Le kʼaakʼas éet xíimbaloʼoboʼ ku kʼaskúuntikoʼob le maʼalob kuxtaloʼ» (1 tiʼ Corintoiloʼob 15:33). Kʼaʼabéet k-náachtal tiʼ tuláakal baʼal wa tiʼ tuláakal máak eʼesik u tuukulil le yóokʼol kaabaʼ, tak tiʼ le máaxoʼob kiaʼalikubaʼob sukuʼunoʼoboʼ. Wa k-tuklik maʼ tu kʼaskúuntaʼal k-tuukul tumen le máaxoʼob ku tuukuloʼob jeʼex le yóokʼol kaabaʼ, leloʼ u kʼáat xan yaʼaleʼ maʼ tu taasiktoʼon mix upʼéel uts k-bisikba yéetel máaxoʼob maʼalob u tuukuloʼob. Baʼaleʼ, leloʼ maʼ jaajiʼ. Le Biibliaoʼ tʼáalkab yaʼalik: «Bisaba yéetel le j-ojéelaloʼoboʼ ka yanak tiʼ teech ojéelaj; bisaba yéetel j-maʼ naʼatoʼoboʼ beyoʼ bíin kʼasakech» (Proverbios 13:20).

14. ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-tuukul jeʼex le yóokʼol kaaboʼ?

14 Utiaʼal maʼ k-tuukul jeʼex u tuukul le yóokʼol kaabaʼ kʼaʼabéet k-bisikba yéetel máaxoʼob yaan u naʼatoʼob, le máaxoʼob meyajtik Jéeobaoʼ. Kʼaʼabéet xan jóoʼsik u súutukil utiaʼal k-tuukul tiʼ le baʼaloʼob ku maas natsʼkoʼon tiʼ Dioosoʼ. Paabloeʼ tu tsʼíibtaj: «Tukulteʼex tuláakal baʼax jaaj, tuláakal baʼax ku náajmatik tsiikil, tuláakal baʼax toj, tuláakal baʼax sak [wa tuláakal baʼax minaʼan kʼaas ichil], tuláakal baʼax ku lúubul utsil, tuláakal baʼax ku yúuchul tʼaan maʼalob tu yoʼolal. Tukulteʼex le baʼax utsoʼ yéetel le baʼax ku náajmatik u kiʼ tʼantaʼaloʼ» (Tiʼ Filiposiloʼob 4:8). Diooseʼ u tsʼaamajtoʼon u páajtalil k-yéeyik tiʼ baʼaxoʼob ken k-tuukul. Le oʼolaleʼ, tuukulnakoʼon tiʼ le baʼaloʼob ku maas natsʼkoʼon tiʼ Jéeobaoʼ.

U kiliʼich muukʼ Diooseʼ maas jach nojoch u muukʼ

15. U kristiaanoiloʼob Koriinto kaʼacheʼ, ¿baʼax u jelaʼaniloʼob tiʼ u yéet kaajaliloʼob?

15 Máakoʼobeʼ sataʼanoʼob tumen bix u tuukul le yóokʼol kaabaʼ, baʼaleʼ toʼoneʼ táan k-nuʼuktaʼal tumen u kiliʼich muukʼ Dioos. Paabloeʼ, tiʼ le kristiaanoʼob kajaʼanoʼob Koriintooʼ tu tsʼíibtaj le tʼaanoʼobaʼ: «Toʼoneʼ maʼ t-kʼamaj u pixanil [wa u tuukulil] yóokʼol kaab[iʼ], baʼaleʼ [t-kʼamaj] le Kiliʼich Pixan [wa kiliʼich muukʼ] ku taal tiʼ Jajal Dioos[oʼ]» (1 Corintios 2:12, LTN). U kajnáaliloʼob u úuchben kaajil Koriintoeʼ jach kʼaschaj u tuukuloʼob. Óoliʼ tuláakloʼob táan kaʼach u biskoʼob upʼéel kʼaakʼas kuxtal; teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ káaj tak yaʼalaʼaleʼ máax táan u kuxtal ich núupkʼebaneʼ «táan u kuxtal jeʼex utúul koriintoileʼ». Éeʼjochʼeʼenkunsaʼab u naʼatoʼob tumen Sáatanas utiaʼal maʼ u kʼamkoʼob u tsikbalil Jajal Dioos (2 tiʼ Corintoiloʼob 4:4). Kex beyoʼ, yéetel u kiliʼich muukʼeʼ, Jéeobaeʼ tu sáasilkuntaj u naʼat jujuntúul koriintoiloʼob utiaʼal ka u kanoʼob u jaajil. Le kiliʼich muukʼ áantoʼob u kʼex u kuxtaloʼob utiaʼal ka kʼaʼamkoʼob yéetel utiaʼal ka áantaʼakoʼob tumen Dioosoʼ (1 tiʼ Corintoiloʼob 6:9-11). Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ, wa le bix u tuukul le yóokʼol kaab yaan kaʼach u muukʼ utiaʼal u táabsik máakoʼobeʼ, u kiliʼich muukʼ Diooseʼ maas jach táaj yaan u muukʼ kaʼachi.

16. ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-kʼamik u kiliʼich muukʼ Dioos?

16 Jéeoba xaneʼ láayliʼ ku tsʼáaik u áantaj bejlaʼeʼ. Minaʼan uláakʼ maas nojoch muukʼ tiʼ u kiliʼich muukʼ Jéeoba; letiʼeʼ ku tsʼáaik tiʼ máaxoʼob kʼáatik yéetel oksaj óolal (San Lucas 11:13). Baʼaleʼ, utiaʼal k-kʼamik u kiliʼich muukʼ Diooseʼ maʼ chéen kʼaʼabéet kanáantikba tiʼ bix u tuukul le yóokʼol kaabaʼ. Kʼaʼabéet xan k-xokik mantatsʼ le Biibliaoʼ yéetel k-kuxtal jeʼex yaʼalikoʼ, beyoʼ yaan upʼéeliʼtal k-tuukul yéetel u tuukul Dioos. Wa k-beetik beyaʼ, Jéeobaeʼ yaan u tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal k-náachtal tiʼ tuláakal le táabsajiloʼob ku meyaj tiʼ Sáatanas utiaʼal u náachkuntkoʼon tiʼ Dioosoʼ.

17. ¿Baʼaxten ku líiʼsik k-óol ojéeltik kanáantaʼab Loot tumen Dioos?

17 Kex tiaʼanoʼon way yóokʼol kaabeʼ, maʼ táakaʼanoʼon ichiliʼ (San Juan 17:11, 16). Baʼaleʼ, mix juntúul tiʼ toʼon jeʼel u páajtal u jach jumpáaykuntkuba tiʼ bix u tuukul le yóokʼol kaabaʼ; maʼ xaaneʼ le máaxoʼob yéetel k-meyajoʼ wa le máaxoʼob yéetel kajaʼanoʼonoʼ maʼ u yaabiltmoʼob Dioosiʼ mix xan baʼax kiaʼalik u Tʼaaniʼ. Wa beyoʼ, ¿k-uʼuyikba wa jeʼex Looteʼ? Letiʼeʼ «jach [ku] yaj[tal] tu yóol» kaʼach, yéetel ku yaatal tak u puksiʼikʼal, ken u yil kaʼach le kʼaakʼas baʼaloʼob ku beetik u kajnáaliloʼob Sodooma, tuʼux kajaʼan kaʼachoʼ (2 San Pedro 2:7, 8). Baʼaleʼ, Jéeobaeʼ tu kanáantaj yéetel tu sáalbartaj Loot. Lelaʼ ku líiʼsik k-óol tumen bey xan jeʼel u beetik yéetel toʼonoʼ. Jéeobaeʼ, utúul taatatsil yaan u yaabilaj, yéetel u yojel bix yaniloʼon. Le oʼolal jeʼel u tsʼáaiktoʼon le áantaj yéetel le muukʼ kʼaʼabéettoʼon utiaʼal maʼ k-náachtal tiʼ letiʼoʼ (Salmo 33:18, 19). Kex baʼpachtaʼanoʼon tumen máaxoʼob maʼ u yaabiltmoʼob Diooseʼeʼ, wa k-sen kʼáatik u yáantaj, yéetel k-páaʼtaj tiʼ letiʼeʼ, yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-táabsaʼal tumen bix u tuukul le yóokʼol kaabaʼ (Isaías 41:10).

18. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet k-ilik upʼéel baʼal jach maʼalob k-tiaʼal antal naatsʼ tiʼ Dioos?

18 U máakiloʼob le yóokʼol kaabaʼ náachchajaʼanoʼob tiʼ Dioos yéetel tusaʼanoʼob tumen Sáatanas, baʼaleʼ toʼoneʼ k-kʼaj óol u jaajil. Lelaʼ ku taasiktoʼon upʼéel kiʼimak óolal yéetel upʼéel jeetsʼelil minaʼan way yóokʼol kaabeʼ (Isaías 57:20, 21; Tiʼ Galaciailoʼob 5:22). Táan k-páaʼtik upʼéel kuxtal minaʼan u xuul tiʼ upʼéel Páaraiso; teʼelaʼ mix máak kun tuukul jeʼex u tuukul le yóokʼol kaab táan u maas kʼastalaʼ. Le oʼolaleʼ, k-antal naatsʼ tiʼ Diooseʼ, kʼaʼabéet k-ilik upʼéel baʼal jach maʼalob k-tiaʼal, yéetel wa k-ilik yaan baʼax tsʼoʼok u kaajal u náachkuntkoʼon tiʼ letiʼeʼ, kʼaʼabéet k-ilik tojkíintik k-kuxtal. Sáamsamal kʼaʼabéet k-maas natsʼikba tiʼ Jéeoba, letiʼ túuneʼ yáan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-tuukul jeʼex u tuukul le yóokʼol kaabaʼ (Santiago 4:7, 8).

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 20]

U TUUKUL CHÉEN MÁAKOʼOB YÉETEL BAʼAX KIAʼALIK DIOOS

¿Baʼax jaaj? Minaʼan jaaj.

«A tʼaaneʼ [Dioos], letiʼ u jaajil.» (San Juan 17:17, LTN.)

Beet baʼax ku yaʼaliktech a puksiʼikʼal.

«Minaʼan uláakʼ baʼal ku tuus yéetel sen kʼasaʼaneʼ jeʼel bix u puksiʼikʼal wíinikeʼ.» (Jeremías 17:9.)

Beet jeʼel baʼax a kʼáateʼ.

«Xiibeʼ [wa wíinikeʼ] maʼ u yuumil u kuxtaliʼ, minaʼan u páajtalil u yéeyik bix kun bin u j-xuʼulul.» (Jeremías 10:23.)

Le taakʼinoʼ le taasik kiʼimak óolal.

«U yaakun[taʼal] le taakʼinoʼ u moots tuláakal u jejeláasil kʼaas.» (1 tiʼ Timoteo 6:10.)

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 25]

¿Jeʼel wa u páajtal a tsolkeʼ?

• Sáatanaseʼ, ¿bix u tuʼutusik máakoʼob?

• ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal maʼ k-náachtal tiʼ Jéeoba?

• ¿Baʼax eʼesik jach yaan u muukʼ utiaʼal u taʼabsik máak le bix u tuukul le yóokʼol kaabaʼ?

• ¿Baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-kʼamik u yáantaj u kiliʼich muukʼ Dioos?